Ne haragudjatok, de ha Blaha Lujza teret, és a Dunát hasonlítom a Szabadság híd - Margit híd között, akkor a következőt kellene figyelembe venni:
Blahán van egy kereszteződés 2 szer 3 sáv, és 2 szer 2 sávnyi forgalommal, ahonnan a kamionok ki vannak tiltva. A kereszteződés meglehetősen zárt, kisebb a széljárás.
Az alsó rakpartok csak 2 szer 2 sávosak, de közöttük a nagy tér mellett is van egy nagy kamion parkoló, ahol a segédgépek folyamatosan dolgoznak, a nap 24 órájában. Végül is így lehetne a városnézőket, és végállomásos kabinosokat beszámítani. Ha az uralkodó szél szellőként fúj akkor ez szépen eloszlik, de ha szélcsend van akkor itt is meg ül minden. Az átmenő teherforgalom szennyezése tényleg elenyésző. Alapvető kereskedelmi hiba, hogy nincs parti villamosenergia ellátás, ami a város közepéből az erőműbe telepíteni a szennyezést, illetve keresni is lehetne rajta, mert a generátorral termelt áram sokkal drágább, mint a vezetékes. Ahogy a szemét elszállítást is meg lehetett oldani vízen, kukás teherautók használata helyett, amivel megint csak a rakpart közlekedését nehezítették, úgy ezt is meg kellene már oldani.
A budai oldali alsó rakpart forgalom csillapítása a legnehezebb dió. Egyszerűen Budán nincs igazán alternatíva az észak-déli irányú közlekedésre.
Menet közben elromlott és magatehetetlenül sodródott a szántódi komp
hvg.hu
Eltört az egyik kardántengelye, egy másik hajóval vontatták a partra.
Menet közben romlott el az egyik balatoni komp hétfő délután számolt be róla az RTL Klub Híradója.
A Szántódról indított járat már majdnem a tihanyi révbe ért, amikor eltört az egyik kardántengelye. Az irányíthatatlanul sodródó hajót ezután a szél a déli part felé sodorta, végül egy másik komppal kellett kimenteni.
Az utasok között nem volt pánik, miután a hajót visszavontatták a partra, egy másik komppal szállították őket Tihanyba.
A hibát azóta kijavították, most már mind a négy komp működőképes a tavon.
Fura volna 150-250 ember áram nélkül, világítás nélkül, víz nélkül, hűtőkben kiolvadó húsokkal. A légkondi csak egy tétel. A buszok meg mindenütt járatják motorjukat kánikulában az utasok felszállása előtti 10-20 percben.
A szállodahajók tudtommal csak Passauban és Regensburgban kapnak parti áramot.
Valamelyik ezt feldolgozó cikkben azt olvastam, hogy azért is sokallják a hajók károsanyag kibocsátását, mert hogy ezek a nagy szállodahajók -- állítólag, nem tudom -- álltukban is folyamatosan járatják a motorjukat (légkondi, stb.)
Meg hogy az utasokra váró buszok is, szintén a légkondi miatt.
Valamiért a zöldek nagyon fel vannak indulva hajózás ellen, már elég régóta.
Talán emlékszünk még a 2000-es évek közepén, amikor "a hajók okozta hullámzás partromboló hatása", illetve "ne a folyókat építsük a hajókhoz, hanem a hajókat a folyókhoz" volt a főcsapás iránya.
Ez a káros kibocsátás téma sem új.
Nagyon érdekes lenne kicsit alaposabb ismerni, hol mérnek és mit, és vajon milyen módszerrel tudják leválasztani a hajók szennyező hatását a nem csekély rakparti forgalom alapterheléséről.
Pár hete talán itt a topicon is téma volt - nem nagyon kerestem, ezért nem is találtam - hogy a (tengeri) hajók környezetszennyezése a kéntartalom miatt nagyon durva, mert a nehézolaj kéntelenítésével nem foglalkoznak.
A dunai hajók azonban ugyanolyan gázolajjal mennek, mint a kamionok a parton; jó részükben egyenesen kamion-motor van.
Hogy a bánatba' fogja pont a parttól százméterre elhaladó, hajóban lévő kamionmotor okozni azt a szennyeződést, és nem az időközben a műszertől 10 méterre elhaladt három teherautó?
Az viszont sajnos igaz, hogy némelyik dunai hajó penetránsan füstöl, és ezt egyszerre soezren látják a partról. Ez biztos, hogy nagyon durván rombolja a hajózás megítélését. Azt meg már nem nagyon várhatjuk el egy újságírótól, egy laikus olvasótól vagy egy grínpíszestől, hogy egy távoli, pontszerű forrás adott helyen okozott szennyezőanyag koncentrációjának alakulásáról reális elképzelése legyen.
.....".....A Dunán mérhető légszennyezettségi szint gyakorlatilag megegyezik a Blaha Lujza térhez hasonló forgalmas közlekedési csomópontokban fennálló állapottal........"
Külön a vasúti járműveket sem nevesíti, csak általánosságban a járműveket, de mi azt alkalmazzuk a vasúton a tűzvédelmi jelek elhelyezésénél. Akkor passz.
Nem vagyok benne biztos, hogy az OTSZ a hajókra kiterjed. A tűzoltó készülékek karbantartása tekintetében van konkrét utalás az OTSZ-re, de tűzvédelmi jeleknél semmi.
Tűzvédelmi kérdésben szeretnék segítséget kérni. A 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 1. függelék 3. ábrája tartalmaz tűzvédelmi jelet a tűzoltó készülékre. De a jogszabályban sehol sem találok arra vonatkozó kötelezettséget, hogy a tűzoltó készülékekhez ilyet kell rakni, illetőleg mi az elhelyezés szabálya.
Ez már csak véletlenül maradt benn a jogszabályban?
Nincs mit, nekem is jó volt újra látni, sajnos nem tudom, ki digitalizálta ezt a változatot, én csupán a linket mentettem el a "többször nézhető hajós videók" gyűjteménybe.
Hát majd eldől. Mindenesetre a pozsonyi hajójavító sokáig dédelgette. Egyszer volt rajta vízbetörés is, akkor majdnem elmerült, akárcsak az ISTER GRANUM Budapesten. Egy időben a tulajt is sokáig keresték, majd egyszercsak elhagyta Pozsonyt.
Helyesbítek: nem KOSINKO, hanem KOSINKA (ejtsd koszinka)
