De mivel a történelemből tudom, hogy több monitor (ennél nagyobbét is) végzetét okozta nyílt tengeri erős hullámzásba kerülés, nem feltételem, hogy "toronyiránt az Indiai óceánon át verettek Kínáig". Inkább "parti hajózással" magyarul parttól legföljebb néhányszor tíz kilométerre távolodva, kikötőről - kikötőre navigálva teljesítették a feladatot. Így a készlet kiegészítés is folyamatosan megoldható volt.
Egy 15 méter hosszú és 1,2 m merülésű hajó esetén nem kérdeztem volna.
De érdekelne az is, hogy mekkora szénkészletet vihetett magával, vagyis mekkora lehetett a hatótávolsága. Vagy nagyobb távolságra egy teherhajó vitte utánuk a szenet, az ételt, meg az italt 55 főre?
Összefügg. A 1,5 méter merüléssel már a legkisebb hullámokon is bukdácsol, törik, mert egy része nincs vízbe merülve. Ennek ellenére a partok mentén, jól időzítve eljuthattak Kínába.
Hihetetlen, de igaz: a Duna vízállása Budapestnél 107 centiméter
2015. augusztus 13., csütörtök, 20:12
Szerző:MTI
Akadozik a vízi közlekedés, az uszályoknak át kell rakodniuk a gázlóknál.
De arra azért nem kell számítani, hogy előbukkan az Erzsébet híd és a Szabadság híd közötti "ínségszikla", ez ugyanis 95 cenitméteres vízállásnál történik meg.
Ilyen szárazság utoljára 2003-ban volt, gondok vannak a Tiszán is.
Rendkívül alacsony a vízállás a Duna és a Tisza több szakaszán, ami több országban fennakadást okoz a vízi közlekedésben - hangzott el az M1 csütörtök esti Híradójában.
Az összeállítás szerint a Tisza vízállása egyebek mellett Szolnoknál is nagyon alacsony: alig magasabb az eddig mért legalacsonyabb szintnél úgy, hogy folyamatosan pótolják a kiskörei víztározóból.
Augusztus eleje óta kritikussá vált a vízállás a Dunán is. A dunaújvárosi kikötőben lelassult a munka, mert az uszályok egyre nehezebben tudnak közlekedni: az érkező uszályokból át kell rakodni az áru egy részét üres uszályokba, így tudnak csak átkelni a gázlókon, ráadásul egyesével.
Magyarországon legutóbb 2003-ban volt hasonló szárazság. Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője az M1 hírfolyamában azt mondta: Budapesten a Duna most 107 centiméter, 1 méter alatt válik kritikussá a helyzet.
"Van egy úgynevezett ínségszikla, ez 95 centiméternél látszódik ki a Szabadság és az Erzsébet híd között, (...) most úgy tűnik hogy erre nem fog sor kerülni. Az előrejelzések szerint ugyanis hétfőn-kedden jelentős csapadék várható a Duna és a Tisza vízgyűjtő területén.
Az összeállításból az is kiderült, hogy Németországban a Duna több szakaszán teljesen leállt a közlekedés. Van, ahol a legmélyebb ponton is mindössze másfél méter mély a folyó, ezen pedig semmilyen nagyobb hajó nem tud áthaladni. Szerbiában kisebb-nagyobb fennakadásokkal ugyan, de még hajózható a Duna, Romániában viszont szintén rekord alacsony a vízszint.
Hozzáfűzték: Európa más folyóin is hasonló a helyzet, Drezdánál például az Elbán már csak gumicsónakkal lehet közlekedni, mert a folyó a legmélyebb, középső része is csupán fél méter mély.
"Az egy dolog, hogy rögzítve volt, ám a HOOD-ot igen erős dinamikai hatás érte, így lehet, hogy már a süllyedéskor leszakadt róla, és pl beékelődött -onnan könnyebben ki lehetett szedni."
Egy harang alakja hydraulikai szempontból nem túl előnyös. Az erős áramlás (hajó süllyedésekor) nagy valószínűséggel letépte volna, ha nincs rögzítve.
"Szakemberektől aziránt érdeklődöm, hogy az 1,2 méteres merüléssel mennyire lehettek ezek a hajók tengerállóak?"
Csonkaréti Károly szerint a dunai monitorok egy része áthajózott a Fekete tengeren és fölhajózott a Donon, majd visszajöttek. Igaz, némi előkészítés után.
én is hasonlókon gondolkodtam. Az angolok folyókra építettek monitorikat, mikor csak belvizük van, kizárólagos használattal, vagy tengeri hajók, amik felhajóznak a folyókra. A dunai monitoroknál picit nagyobbak.
A magyar hajókról a fegyverzet nem ismert, esetleg a regiszter nem bővíthethető vele?
Ehhez nem tudok hozzászólni. Guberaverától kérdezem, hogy honnan tudja, hogy a képen a Szentjánosbogár és nem a Katicabogár, vagy valami más rovar látható.
Szakemberektől aziránt érdeklődöm, hogy az 1,2 méteres merüléssel mennyire lehettek ezek a hajók tengerállóak? Mert valahogy Angliából el kellett jutniuk Arhangelszkbe, vagy a Fekete-tengerre.
Ha jól értem az Insect class brit fllotilla 1920-21-es dunai jelenlétét, biztos, hogy ez a GLOWWORM, nem lehetne a LADYBIRD, a BEE vagy az APHIS is, de különösen a LADYBIRD? Például, ha a IV. Károly elszállítását nézzük a GLOWWORM épp a LADYBIRD-del tért vissza Bécsből 1921 augusztusban. http://www.naval-review.com/issues/1920s/1923-1.pdf (130. o.)
Mondjuk a videó össze van vágva, ezért nem látjuk, hogy tisztították -e a harangot (nyilván igen)
Az egy dolog, hogy rögzítve volt, ám a HOOD-ot igen erős dinamikai hatás érte, így lehet, hogy már a süllyedéskor leszakadt róla, és pl beékelődött -onnan könnyebben ki lehetett szedni.
Jó dolog az ösztönös gyanakvás. Látod, én alapból naiv vagyok, rendesen meg is szoktam szívni, de ez van.
