Ha jól értem az Insect class brit fllotilla 1920-21-es dunai jelenlétét, biztos, hogy ez a GLOWWORM, nem lehetne a LADYBIRD, a BEE vagy az APHIS is, de különösen a LADYBIRD? Például, ha a IV. Károly elszállítását nézzük a GLOWWORM épp a LADYBIRD-del tért vissza Bécsből 1921 augusztusban. http://www.naval-review.com/issues/1920s/1923-1.pdf (130. o.)
Mondjuk a videó össze van vágva, ezért nem látjuk, hogy tisztították -e a harangot (nyilván igen)
Az egy dolog, hogy rögzítve volt, ám a HOOD-ot igen erős dinamikai hatás érte, így lehet, hogy már a süllyedéskor leszakadt róla, és pl beékelődött -onnan könnyebben ki lehetett szedni.
Jó dolog az ösztönös gyanakvás. Látod, én alapból naiv vagyok, rendesen meg is szoktam szívni, de ez van.
Na ez a kulcs-információ. Mert nahazen képzelném el, hogy a szocialista blokk felé mozgó Magyarország akkor valutában tudott volna fizetni. Az igaz, hogy a 411-es mozdonyokat ("Truman") dollárért vették, de ez egy pár évvel korábban volt. Eddig azt olvastam, hogy a Steyr licenszeket és dokumentációt a szovjetek utasítására az osztrákok "átadták".
Jujj! Itt van egy kis katyvasz a fejekben. Ausztria huszadik századi történelme ennél sokkal cizelláltabb. Steyr városát valóban az amerikai csapatok szabadították fel május 5-én, de négy nappal később a béketárgyalások után átengedték a szovjet csapatoknak.
A licenc-vásárlás a mai napig nincs feltárva, kutatva. Sem a szerződés tartalma , sem a díja nem ismert. De ekkoriban az ameriakaiaktól való bármilyen vásárlás nagyon kényes téma volt ( lásd a MÁV részére történt Trumanokért is fejek hulltak ). S a gyártás helyszínéül kijelölt Csepel Autógyár élén Bíró Ferencné állt, aki nem más volt mint Rákosi et öccsének felesége. Bíróné a Szu-ban született , zsidó származású gépészmérnök volt, a háborúban a repülősöknél szolgált.
Hisz attól, hogy nekünk eladták a licenszet a saját jogaik nem szűntek meg.
Sőőőőt.
azt mesélték, hogy bár a háború alatt valóban KRUPP teherautókat kellett gyártaniuk, de a saját motorjuk fejlesztésével nem álltak le, és mindenféle speciális felépítményű katonai járműveket, saját név alatt is gyártottak a Wehrmacht részére.
nyilván a gyár katonai igazgatása a központi tervek teljesítését követelte meg, de azon felül, az mellett, valószínűleg maradt minimális erő, szellemi szabad kapacitás a saját dolgaik tovább gondolására.
Steyr városa nincs messze a Dunától.
Egyáltalán nem lennék meglepve ha kiderülne, hogy valamilyen vízi alkalmatosságban már 1940-től megjelentek, vagy megjelenhettek a Steyr motorok.
A téma részben off itt, bár a hazai hajózás elég sok Csepel motort használt, tehát éppen ide is elférhet.
a mi Csepel teherautónk és motorjaink egy vereségnek köszönhetik létüket.
Történt ugyanis, hogy a német hadsereg készülve a II. Világháborúra mindenhonnan autót vett.
Hamar rájöttek, hogy ez nem vezet jóra, hisz N+1 típust nem lehet harc közben üzemeltetni.
Ezért megversenyeztették a különböző teherautókat.
Közben az Ansluss miatt kezükbe került a Steyr kb. 1938-as (??) egyik terve is.
A KRUPP-pal szemben ez veszített lévén, akkor még csak protó típusai voltak meg a Steyr motornak, teherautónak.
így a tervek visszakerültek a Steyr irattára és a Steyr művek is KRUPP teherautókat gyártott a világháború végéig.
Egységesítés.
Az amerikai megszállás után az irattárban megtalálták a terveket, melyeket olcsón (ez fontos magyar szempont volt) adtak nékünk, lévén nem volt belőle nagy sorozat csak pár protó típus, pár fejlesztett példány.
Magyarország megvette.
Kellett még rajta bűvészkedni, de kb. 1 éves hazai felkészülés után az első Csepel motor (benzines) sorozat gyártás érett lett.
A Csepel motorok licence nem az angoloktól, hanem a szomszédból, a Steyr Művekből származik; eredetileg a Wermacht részére kifejlesztett motor volt. Amikor a gyárat elfoglalták az oroszok, rátették a kezüket a műszaki innovációkra is. Mikor nálunk szóba jött a teherautó gyártás, a komplett 3.5 tonnás Steyr teherautó licencét vásároltuk meg -az oroszoktól. Ez lett a Csepel 350-es.
---------------------------
A dolog igaz.
Kicsi pontosítással.
Steyr városát nem az oroszok foglalták el hanem az amerikaiak.
A Csepel motor és autó licenszét 1948-ban egy Fock Jenő nevű ember vette meg, aki akkor a Nehézipari Központ (NIK) ez ügyben illetékes főosztályvezetője volt.
Valószínűleg Ő se gondolta magáról, ott, abban a hivatali székben ülve, hogy 19 év múlva Ő lesz Magyarország miniszterelnöke.......................:-))
A REKIN valóban Leyland eredetű, azonban az SW400 -hoz képest jelentősen átalakított, kifejezetten hajóüzemhez épített motor.
A Csepel motorok licence nem az angoloktól, hanem a szomszédból, a Steyr Művekből származik; eredetileg a Wermacht részére kifejlesztett motor volt. Amikor a gyárat elfoglalták az oroszok, rátették a kezüket a műszaki innovációkra is. Mikor nálunk szóba jött a teherautó gyártás, a komplett 3.5 tonnás Steyr teherautó licencét vásároltuk meg -az oroszoktól. Ez lett a Csepel 350-es.
Nagyon köszi a képeket és a tudósítást. Örülök, hogy ilyen szép, közel eredeti állapotban meg van még ez a hajó.
A motor kérdéshez: tudomásom szerint az angol Leyland 6 hengeres motor gyártási licenszét annak idején megvették a lengyelek, és Andoria SW-400 típusnéven gyártották, főleg mezőgazdasági gépekhez (traktor, kombájn...stb.) és autóbuszokhoz. Ennek a motornak a hidraulikus SR12 irányváltóval összeépített 'hajógép' változata a Rekin, amire a Csepelek nagy részét lecserélték a Mahartnál is az 1990-es évek első felében, főként a vízibuszokban. Tehát a Rekin az Leyland eredetű motor.
Az már csak adalék a témához, hogy ismereteim szerint a Csepel motorok eredeti licenszét szintén az angoloktól vásárolta meg még a háború előtt a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek.
Megvolt a Fertő tavi hajózás. Az említett 5 osztrák cégen kívül ott a Fertő-tavi hajózási Kft és még több cég, amelyik csak chartert járat. Érdekes, hogy ca. 10 cég is megél ebből a tóból.
A járat amolyan séta-körjárat volt, mert kiköt Mörbischben (Fertőmeggyesen), majd egy jó fél óra múlva visszamegy Fertőrákosra, de más útvonalon, így szabadtéri színpad (bele van építve egy hajó orra) és a határkiszögelést jelző sziget is látható. (Ugyebár ca. 90 fokkal megtörik a tavon a határ.)
Csodálkoztam kissé, hogy milyen vékony madzaggal kötik ki a hajókat (2 helyen). Mint a Balatoni motorcsónak/gyorshajójáratot, holott ez egy 120 személyes hajó. (A hajók többsége ez a méretkategória.)
Sajnos nem tudom! Még jóval a hajó indulása előtt egy hasonló korú úr vezetett körbe a hajón(de nem ő). Akkor a kapitány még nem volt a hajón. Mire a hajó indult én már átmentem az öböl túlpartjára fotózni. A hajón utazni pedig sajnos nem volt időm.
Az úr aki körbevezetett csak lengyelül tudott. Próbáltam kérdezni, hogy a JULISZKA-ról tud-e valamit. De ő csak azt bizonygatta, hogy ez a hajó nem a JULISZKA-ból, hanem a MARGITKA-ból lett. Végül annyit sikerült kiszednem belőle, hogy JULISZKA Warsawa-ban van(, vagy volt?). De ezt már eddig is tudtuk. A parton még megkérdeztem egy-két bennfentest, de ők is csak azt tudták lengyelül elmagyarázni, hogy valóban volt egy másik hajó is, de nem tudják mi lett vele.
Még egy bizonytalanságom van motor ügyben, mert az úr akivel beszéltem azt válaszolta motor kérdésemre, hogy: "motor Leyland" ,de a regiszterben lévő "bal főgép képen" egyértelmű a REKIN felirat. Az én képemen pedig ugyan az a motor van csak más szögből fotózva.
Lehetséges, hogy a REKIN egyenlő LEYLAND-al, vagy pedig félreértettem valamit?
