Amúgy eszembe jutott: a Vaskapu szabályozásánál majd 100 km hosszan véstek ki,robbantottak sziklákat,hogy hajózó csatornát létesítsenek. A dömösi gázlónál ez miért lehetetlen?
Köszönöm. Még próbálom megfejteni a CPS Cernavodă szerepét, de baromi lassan olvasok románul. BTW, mekkora a sulinai és a kronstadti alappont közti magasságkülönbség?
Részlet Salamon Gábor "A mi Dunánk" című könyvéből, amely Dunaszekcső hajós helytörténetével foglalkozik. A LIGET-ről szóló részből:
"1944 szeptember 21.-én a szövetségesek 35 bombázógépe megtámadta a bajai hidat. A 12:15-kor kezdődő bombázás során során mintegy 180 bomba hullott a hídra és közelébe. A híd két helyen leszakadt és így használhatatlanná vált. Ekkor a közlekedés fenntartása érdekében, mivel a közelben sehol nem volt ilyen szállítókapacitású komp, mint a szekcsői, Bajára rendelték a révészeinkkel együtt. Innen kezdve megállás nélkül, folyamatosan kellett közlekedniük...
...1944. október 13.-én keltek át a bajai leventék is a komppal, ami folyamatosan közlekedett, hordva a magyar és német csapatokat. Amikor rövid időre elfogytak a katonai alakulatok, akkor mehettek csak rá a civil menekülők és juthattak át a Dunántúlra ....
... a bajai oldalon a "Nosztra" mellett volt a kikötőhelye...
...1944. október 20.-án délután 15 órakor a kompunk már nem közlekedett, a jobb part mellett volt kikötve. A hajót a két komppal együtt október 23.-án süllyesztették el a németek, hogy ne kerüljenek az ellenség kezére, mert a bajai oldal már az oroszok kezében volt."
A roncs szerintem is inkább a LIGET, mint a LVI, és ha valóban ő az, akkor inkább a fenti süllyedési verzió a helytálló. Ha ugyanis a LIGET a LVI csvg mellett volt kikötve és úgy süllyedtek el, akkor vajon miért nem emelték ki és vágták szét a LIGET-et is a mellette fekvő LVI. csavargőzössel együtt 1951-ben? Nem életszerű.
Egyébként mi volt az a Nosztra baján és hol volt? Tudja valaki?
Belebotlottam egy olyan posztba, ahol 2011-2016 között a Duna hajózhatóságának, vízszintjének megtartására 10-12 kisebb gát, fenékküszöb lett javasolva a kb. 4db. nagy Bőshöz hasonló vízlépcső helyett.
Állítólag az Eu, Ausztria azonnal vétózott, Szlovákia ellenezte. Valóban volt ilyen? Valami rémlik.
2005-2006 körül indult el Paks II. Igen ezek még a legelső műszaki-gazdasági-politikai döntések és tervezések voltak.
Azt _eleve_ hűtőtornyosra tervezték, azzal, hogy Paks I lehet, hogy 10-25 év múlva amúgy is bezár.
Persze hol van olyan világ, hogy a szokásos és menetrend szerinti újságírói seggfejség (a'la F.O.S.) és következetlenség túlmutasson néhány egyszerű összefüggésen?!?
Az meg hogy a jelenlegi mini sztár elnök mögött álló haveri körök kutyái itthon és szerteszana az ollyópalyi jujjdejóban hány évet csákányoztak bele idehaza Paks II meg nem valósulásába, arról egy ilyen, amúgy vécépapírnak is alkalmatlan sajtótermék szerényen hallgat.
Adalék a paksi helyzethez: Több háttérbeszélgetésünkön is felvetődött egy régi történet, miszerint a kétezres évek közepén, a paksi bővítés előkészítésekor az akkori Duna-modell témavezetője, Somlyódy László azért favorizálta a dunai élővízhűtés helyett a hűtőtornyos változatot (ezek hatalmas hőleadó berendezések, melynek feladata a felesleges hő eltávolítása), mert az évszázados klímaelőrejelzéseket látva tartott a túlmelegedéstől vagy az alacsony vízállástól. A tavaly elhunyt tekintélyes professzor ezt óvatosan képviselte csak, mert – ahogy egyik beszélgetőtársunk fogalmaz – „nem volt népszerű szakvélemény az akkoriban már kialakult orosz technológiai elköteleződés fényében”.
Van a szomszédságában egy univerzális szivattyútelep, aminek alapvető dolga a csatorna vízszabályozása. Feltételezem a méretei alapján, hogy a 2*700MW hűtővize mellé ez is tol/enged be jelentős mennyiséget.
A román haditengerészet felrobbant egy Duna-parti sziklát, hogy így tereljenek még több vizet a csernavodai atomerőmű hűtéséhez. (Ezen kívül a korábban tervezett műveletet, a négy darab 70 méteres kőszállító uszály elsüllyesztését is végrehajtják a víz eltereléséhez.)
Nálunk meg Tisza-kormánynak álcázott károlyimihályok és linderbélák ülnek tort a nemzeti apátia felett...
Persze itt az is kérdés, hogy a Duna-Feketetenger-csatorna mennyiben tekinthető természetes vízfolyásnak és mennyiben van kialakult ökoszisztémája, amit fel lehet rúgni a túlmelegítéssel.
Végül ezt sem sikerült megúszni. Pár éve lett megmagasítva, mer újra építve a gát. Dolgoztam a Komárom-almásfüzitői szakaszán. Nem tudom, hogy a magassága megegyezett-e a vízerőműhöz tervezettel, mert nem a fővállalkozó ember voltam,. hanem beszállítóként kaptam felkérést, de ahogyan a Viktor gondolkodását megismerhettük (olimpiai létestmények), valószínűleg volt ilyen rejtett gondolat a tervezésnél.
Csak akkor ha a folyó árvédelmi töltését annyira megmagasították, hogy a (vissza)duzzasztás szinje fölött legyen. Végül is erre gondoltam, csak rossz volt a megfogalmazás. Gyakorlatilag a Dunántúl nagy részén magasítani kellett volna.
