Bartelby! A legújabb Összesben benne van. A vers tartalma az érdekes, meg az, hogy csak 1997 óta ismert. Máskor alaposabban tájékozódj mielött hozzászólsz valamihez.
Patmore!
Ha jobban figyeltél volna, akkor tudnád, hogy én mindig normális vagyok, legfeljebb azoknak, akik agresszívek, azoknak olyan stílusban válaszolok, hogy ők is megértsék, azt pedig te se tagadhatod meg tőlem, hogy zsoltikáról meg legyen a véleményem, legfeljebb nem értesz egyet vele.:)))
Hmmm....
ha jól asszociálok,akkor valamiféle adószedő(k) főnök a király javára.
(szakterületenként)
Ha meg nem lyól, akkor rezső majd kijavít, ez az ő szakterülete...
Patmore!
Ez bizony nagy szégyen egy népben nemzetben gondolkodónak, még a saját történelmünket sem ismered? Nekünk liberálisoknak kell elmagyaráznunk neketek a magyar történelmet?:((( Nagyon szomorú dolog ez, ilyenkor mindig elszomorodik az én szívem és megkeseredik számban a falat. Hát hogy lehet így népben és nemzetben gondolkodni? (Ezt speciel most komolyan gondolom!)
Abban az időben mint a királyi, majd vármegyéknek, úgy a királyi monopóliumokat is ispánok vezették. A pénzváltó kamar ellenőrizte - minő meglepetés - a pénzváltást, miután minden király új pénzt veretett és kötelezően át kellett arra váltani az előző pénzeket, természetesen vagy magasabb ezüst-tartalommal, vagy körülnyírva és a különbözet volt a kamara haszna - meg persze a királyé, vagyis a központi költzségvetésé. Mindez hosszadalmas és macerás volt ezért az egyszerűég kedvéért bérbe adták egyösszegű előre fizetendő összegért izmaelita, vagy izraelita esetleg böszörmény vagy káliz bérlőknek. Ugyanez vonatkozik a sóra, ahol a kamara ellenőrizte a bányászatot és értékesítést, mert ez is királyi monopólium volt.
Estleg még valamit? Mindenesetre ajánlom figyelmedbe a vonatkozó szakirodalmat, elég érdekes.
Sajnos az adott téma duplán fehérfolt történelmünkben. Mig a két világháború közti eseményeket csak 45 után gyomlálták meg és torzítoták el, addig a magyar zsídóság történetét már a két világháború közt is a rendesen megszabták.
A honfoglalás 1000 éves ünnepségeire kiadott négykötetes Baróti mű az utolsó, amely még szabadon tárgyalta az idevonatkozó történelmet.
Szóval II. András korában a felzúdulás és a korlátozások az izmaeliták ellen irányultak. A pápa követe volt aki a zsidók sárga színnel (a pestisesek színével) való megjelölést követelte. A magyar országgyülés csak félig fogadta meg a pápai tanácsot és valóban megjelölte sárga körrel - az izmaelitákat. A pápai követ erőteljes reklamálására végül a zsidók megjelölését is megszavazták, sajátos módon - piros körrel. Egyben az izmaeliták ellen hozott korlátozó rendelkezésket rájuk is kiterjesztették. Ezeket azonban sosem léptették érvenybe, amit a pápa nem szünt meg reklamálni. Végül be kellet látnia, hogy Mo.-on a magyar király az úr és hozzá járult ahhoz, hogy Béla eltekintsen a pápai rendeletektől.
Adósságot tényleg tudtak csinálni a magyar királyok is (főleg trónviszályok idején). A hatalmat szilárdan kézben tartó király azonban mindig könnyedén fizetett. A pénz romlás András alatt valóban feltűnő volt. Muszály volt azonban a pénzeket megnyírbálni, különben a szomszéd országok rendre kiszívták Mo.-ról a pénzt és saját, kisebb aranytartalmú pézy vertek belőle. A magyar fizető eszköz általában igazodott a nyugati inflációhoz. Jó pénzt csak akkor tudtak verni, ha nyugateurópában is fellendülés volt és jó pénz volt forgalomban. Ezket a jó pénzeket általában a külföldi mintára verték pl. Szent István frank mintára vert érméi, III. Béla Bizantinusa vagy Károly Róbert Florentinusa.
Zsigmond esetét rendhagyónak kell tekintenünk. Két kézzel szórta a pénzt. Amellett kilóg az eredeti okfejtésemből, mertő már nem árpádházi volt. Az idegen kiráyok pedig már Károly Róberttel kezdődően igyekeztek a nyugati szokasokat meghonosítani e vonatkozásban is.
Kösz a sorozatot — elmentettem. Két, apró kiegészítés (irodalmi élményeimből):
1. Hazánkban az első, a zsidók hivatalvállalását stb. korlátozó intézkedéseket II. András (=Endre) hozta a főrendek nyomására — Aranybulla, beregi döntés. Pont ezért volt szükség arra, hogy IV. Béla (a tatárjárás után, amikor azért komoly anyagi gondjai voltak) többé-kevésbé visszacsinálja a dolgot.
2. Aranybánya jobbra, királyi monopólium balra, azért, amikor derék uralkodóink nagyhatalmat akartak játszani, komoly adósságokba tudtak keveredni — lásd Zsigmond és a szepességi városok esetét.
igazi Yossarian - amig te Máltán eszel tojást, addig a Bolgár Gyurit Lipták Béle besúgójaként leplezte le a Napi Magyarország szombati számában (Nézet, 25. oldal). És képzeld, se topicnyitás, se sajtófelháborodás, semmi. Képzeld. De ne ávós-zsidózzunk, kódoltan sem, ugye? Itt a kötőszón van a hangsúly, mert a Goldman-féle zsidókkal itt senkinek, semmi baja nem lenne. Akik szeretik a nemzetet, amelyben fényesen boldogulnak és nem állandóan beleszarni szeretnek.
Miért van az embernek olykor olyan érzése, hogy Magyarországon 9,8 millió zsidó él, és 200 000 magyar? Hogy a francba tud róluk szólni minden a nyilvánosságban? Ezt mesélje már el nekem valaki... Be is ugrok a könyvtár szobába... Olvasgatok Máraitól Naplót meg Füveskönyvet, Szabó Dezsőtől Elsodort falut - hátha rájövök valamire... Egyre viszont rájöttem nélkülük is: ha csak két hétig sehol, de tényleg sehol nem lenne róluk szó, senki le nem írná, hogy zsidó, s e szónak egyik kódolt változatát sem, ha csak két hétig azzal foglalkoznánk, ami fontos, meg aminek értelme van, akkor a fiúk idegösszeomlást kapnának. Mint a f@sz tudja melyik elvtárs a Tanúból: "hát engem már meg sem akarnak ölni? Hát én már szart érek..."
Máltán vagyok! Két cent a tojás!
Legalább a reménytelenül ostobák számára is világossá válik, hogy a szélsőjobb politikai aljassága a zsidók között éppúgy előfordul, mint a rasszisták, nacionalisták és antiszemiták közt.
itt van mégegy "botrányos beszéd" a tegnapi VÚ-ból:
(részlet)
>>
(...)
A beszélgetés apropóját az adta, hogy a százezresre becsült magyarországi zsidóság legnagyobb kulturális szervezete, a MAZSIKE tegnapi vendége Horn Gyula ex-miniszterelnök volt.
Franka: Galambos Goldmann Tamás ennek a szervezetnek volt az ügyvezető főtitkára. Még tavaly is.
Galambos: Alapvetően természetesen nem helyeselhetem. Úgy gondolom egy kulturális egyesületnek más a szerepe, nem pedig a napi politika civódásaiba való belekeveredés.
Franka: Amikor, megalakult a MAZSIKE, akkor a magyarországi értelmiség színe-java, beleértve a nem zsidó értelmiségieket is felsorakozott a szervezet mellett.
Galambos: A probléma akkor vált akuttá, amikor ez a kulturális egyesület politikai játszmák színterévé vált. Bizonyos politikai érdekcsoportok jól bevált gyakorlat szerint megpróbálják felhasználni a magyarországi zsidóság szellemi kapacitását, kapcsolati tőkéjét, saját politikai céljaik elérésére.
Franka: Kik alkotják ezt a vezetőgárdát?
Galambos: Kartal Zsuzsától kezdve, Kertész Ákoson keresztül Tamás Gáspár Miklósig mindazok az emberek, aki azt vallják, hogy egy zsidó csak baloldali lehet, nem lehet konzervatív, nem vallhat nemzeti értékeket. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület is egy olyan kezdeményezésnek indult, ami valóban a megbékélést szolgálhatta volna, olyan embereket hív meg, akik bizonyos politikai pártoknak csoportosulásoknak a képviselői.Például, mint a legutóbbi vendég, a tisztázatlan és bukott volt állampárt vezetője. Én biztos, hogy nem hívtam volna meg, Horn Gyulát sem, Thürmer Gyulát sem. Meggyőződésem, hogy ez a kép, ami a zsidóságról kirajzolódott, hogy remegő fejű bolsevikok vagy raszta-hajú békeaktivisták, reprezentálják a zsidóságot ez egy téves, torzkép. Ez kizárólag a szélsőséges nézeteket képviselő csoportok érdekeit szolgálja. Itt egyaránt gondolok a szélsőséges és radikálisan aufklérista baloldalra, vagy a volt állampártnak a bizonyos csoportosulásaira. De ugyanúgy gondolok az igen kis számú, de létező, valódi antiszemitára, vagy kószáló kis nyilasra, akiknek ez nagyon jól jön, mert a pánikhangulat fenntartása, a műbalhé kreálása, a hisztériakeltés az az ő előrejutásukat, politikai emberi ambícióikat szolgálja. Ennek áldozata a magyarországi zsidóság, amely békében szeretne itt élni a befogadó nemzettel.
Franka: Tehát itt van egy harc. Az antiszemitizmust tehát, Ön azt támasztja alá bennem, hogy nem a nép kelti, hanem a zsidóság vezetése.
Galambos: Nem csak vezetőkről van szó, hanem olyan színfalak mögött működő aknamunkásokról, akik a saját zsidóságukat sem képesek megemészteni, mert mint egy lerágott csont megakadt a torkukon. Egy skandináv házi gyertyát nem tudnak egy menórától megkülönböztetni, de ugyanakkor a magyar nemzeti értékeket képtelenek elfogadni. Például a MAZSIKE alapításával kapcsolatban amennyire én tájékozódni tudtam már volt egy érdekes időszak a kezdeti alapítás után, amikor az SZDSZ a saját politikai céljaira próbálta meg felhasználni. Demszky Gáborral folytak állítólag bizonyos tárgyalások, amelynek egy paktum lett az eredménye. Hogy ez a kulturális egyesület a saját kapcsolati tőkéjét, és szellemi tőkéjét használja fel a párt érdekeinek. Cserébe a párt három képviselőt bejuttat a parlamentbe, plusz egy fő polgármester helyettest ad. Két képviselőről kiderült, hogy a 3/3-as ügyosztály tagja volt, lemondtak, a harmadik képviselő pedig összeférhetetlensége miatt még az SZDSZ is kizárta. Én elsősorban az SZDSZ köré csoportosuló agresszív, kisebbségvédő politikát folytató értelmiségiek szerepét kárhoztatom. A magyar nemzetet sem Szálasi reprezentálja, a zsidóságot sem Rákosi Mátyás és ivadékai reprezentálják.
Riporter: Ács Gábor zsidó könyvek szerzője és zsidó könyvek kiadója. Mivel a könyveiben nem mindig olyan dolgok szerepelnek, amelyek találkoznak a magyarországi zsidóság vezetőinek az ízlésével és gondolatvilágával, ezért ő amolyan kirekesztett zsidó ember Magyarországon. Hogyan vélekedik arról, hogy Magyarországon nem a több tízezer zsidó ember csinálja a hangulatkeltést, hanem esetleg csak néhány tíz, vagy néhány száz.
Ács: Magyarországon közel 100 ezer zsidó származású ember él. A 90%-a önmagát nem tartja zsidónak, és tulajdonképpen zsidónak sem nevezhető. Ők azok, akik álltalában az 5 vagy 10 ezer vallásos zsidóval szemben a hangulatot szítják: Auschwitzoznak, antiszemitáznak, akik 99%-ba a volt MSZMP-nek a tagjai és ma is a baloldalnak a legfanatikusabb hívei. Szocialista párti, zsidó származású képviselő Szekeres például, vagy a Szabó Zoltán, aki úgyszintén zsidó származású antiszemita, Suchmann Tamás, aki az édesanyja részére elintézte a kárpótlást, de a magyar zsidóság évtizedek óta semmiféle előrehaladást nem mutat ebben a témába. A Hutás Imre, aki még valamikor egészségügy-kommunistaként az MSZMP kormányban vett részt, , most a MAZSÖ Kuratóriumának egyik tagja. Donát László evangélikus lelkész, aki minden zsidó rendezvényen azon a címen jelenik meg, hogy valamelyik leszármazottja, valamikor zsidó vonalon is képviselve volt. Viszont ő egyházi személy létére egy deklaráltan ateista pártnak a tagja. Az SZDSZ-ben lévő zsidó származású prominens képviselőket én tulajdonképpen azért nem tekinteném zsidóknak, mert ők személyiségi joguk alapján ezt kikérnék maguknak. Ők deklaráltan soha nem tartották magukat zsidónak. Éppen ezért az ő fellépésük, amikor engem próbálnak megvédeni, gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az én zsidó kultúrámat is ki akarják rekeszteni a társadalomból. Számukra az az antiszemita jelenség, hogyha valamire azt mondják például, hogy zsidó. Ilyen a Pető vagy a Bauer, a Haraszti, az Őrsi Mátyás, aki annak idején még zsidó képviselők izraeli találkozóján is részt vett, viszont az SZDSZ négy éves kormányzása alatt soha egyetlen zsidó témát nem vetett fel a parlamentbe. Az elmúlt 50 év folyamán a Holocaust és a zsidó létfenyegetettség permanens jelenlétébe dermedt zsidóságra, egy olyan élősdi gazember réteg nőtt rá, egy nemzetközi bűnöző banda, amelyik a kárpótlásokkal és a Holocaust körüli manipulációkkal a kisemmizett zsidóság tömegeit azt teljes egészében sakkba tudta tartani. Ilyen zsidóknak a kárára, és a szenvedéseiből az ördögsápot levevő személyek a Holocaust ügyvédek és a kárpótlási szervezeteknek a csúcsvezetősége.
Riporter: Néhány nevet mondana?
Ács: Holocaust ügyvéd: Feldmáyer Péter, aki elnöksége alatt igen, és a mai MAZSÖ-k kuratóriumi elnöksége idején a saját cimboráinak és barátainak osztogatja milliószámra a pénzt. Ilyen többek között a legutóbbi MAZSIKE választásokon hatalomra jutott Székely Gábor és köre.
Riporter: Ő volt a budapesti főpolgármester helyettese, ugye?
Ács: Igen, és a tulajdonosi bizottságnak az elnöke. Ők úgy kerültek hatalomra, hogy megmérkőztek a volt munkásőr Garaival, és az ő hitgyülekezeti társaságuknak sikerült végül is a döntő szót kimondania. És amikor Tordai Péter az elnöki székében elhelyezkedett, az elmúlt tíz hónap alatt semmi olyan lényeges pozíciót nem sikerült a saját kezébe összpontosítani, ami korábban Feldmáyer kezében volt. Így például még mindig Feldmáyer Péter a MAZSÖK kuratóriumának az elnöke, ami azt jelenti, hogy a zsidó pénzeknek a 90%-a az ő kezébe összpontosul.
Riporter: Lehet hallani arról, hogy Tordai úr és Tasnádi úr bizonyos értelemben szövetségesek.
Ács: Igen, az utóbbi időben ezek a hírek is felröppentek és ez az, ami az egyik legfőbb csalódást is okozta. Feldmájer Péter is akkor vált a közhangulat számára nemkívánatossá, amikor úgymond erőszakos eszközökhöz akart folyamodni. Egyébként a Rabbi Karnak a beállítottságára jellemző, hogy érdekes módon a Síp utcai épületében levő fizetések, jelen pillanatban 200 és a 650 ezer forintos összegek között terjednek. Schőner Alfréd aki a Zsidó Rabbiképző Szemináriumnak a rektora, 2500 dolláros fizetést kap. Ő volt a Hazafias Népfrontban országgyűlési képviselő, és az előző MSZMP-s rendszernek elkötelezett híve.
Riporter: A megbékélés nem az egyszerű embereken múlik.
Ács: Igen, az egyszerű zsidó a magyar nemzet részének érzi magát, és néha elképed azon, amit ezek a rovott múltú, gengszterek művelnek. Ugyanilyen rossz fényt vet például általában a zsidóság helyzetére az, hogy most a Szent Korona átszállításakor a meghívott Schweiczer József és Tordai Péter nem jelentek meg ezen az ünnepségen. Ez a magyar nemzet részének érző zsidóságnak a közérzetéhez nem tett jót, és az ő kárukra történt.
Szerettük volna megkérdezni a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatóját, Zoltai Gusztávot és a Budapesti Zsidó Hitközség elnökét, Lancz Tibort. Felkérésünkre kedden igent mondtak, majd szerdán délelőtt Zoltai Gusztáv telefonon közölte, hogy sem ő, sem Lancz Tibor úr jelen pillanatban nem óhajt a riportban elhangzottakra reagálni.
<<
Csak csendben megjegyezném, hogy Magyországon a honfoglalástól úgy ezeréven át nem volt getto, ellentétben a középkori Európával, ami talán mégis azt jelenti, hogy ahol nem kötelezték a középkor hajnálán gettóban lakásra öket, ott a getto nem alakúlt ki. Persze, ahol átlag egy emberöltőként le akarták őket ölni, ott maguk is igyekeztek bezárkozni.
Kisebb tüntetés is volt. Olvastam valahun, valamely újság oldalán volt valamilyen cikk. A Dohány utcai zsinagóga előtt buliztak az illetékesek márc.15.én, mert hogy az fasiszta ünnep. Hamarosan a magyarnak kell ombudsman mo-n, hogy legyen ki képviseljen. :-)
Az a tanulság, hogy ma Magyarországon nem adják ingyen a Pulitzer-díjat. Egyre magasabb a mérce. Régen - a daliás időkben - elég volt egy-két nácizás. Ma már irgalmatlanul meg kell érte dolgozni...
A tegnapi "zsidóból" ma "magyar" lett, és viszont Hankiss Ágnestől Schmidt Máriáig, Tóth Gy. Lászlótól Tellér Gyuláig sokan tartoztak a nyolcvanas évek elején a "zsidó" hálózathoz, hogy aztán a kilencvenes évek közepén váltsanak. Mi ebből a tanulság?
Babarczy Eszter: Hálózatháború,
Magyar Narancs, 1999. december 9.
Legközelebb én is a MIÉPre fogok szavazni, de zsidózás, cigányozás szerintem is hüjeség. :-) De ahogy észrevettem - legalábbis az én jobboldali és jobbközép környezetemben - már nem divat.
Mi köze van a zsidóknak az index-szélsőjobb botrányos beszédeihez, fel nem foghatom.
Az Index-szélsőjobb összehasonlíthatatlanul veszélyesebb a konzervatív jobbközép jövőéjére, mint a zsidókéra nézve. Máris leküldték a Fidesz liftjét a pincébe. Még öt hónapig barátkozik a Fidesz a MIÉP-pel és az MSZP abszolút többségben fog kormányozni a megkoronázott parlamentben.
Miért zsidóztok, jobbról-balról? Mi értelme van süketek előtt játszott zenének?
Hát kedves melnyikov Izraelbe lakó palesztinra persze ez mind nem igaz, legfeljebb csak a megszállt területekre.
Azok meg megszállt területek és ottan háborus helyzet van imáron rég óta és ilyen helyeken meg korlátozzák a jogokat.
Illen egyszerű.
A többit meg elhiszem neked, van két centrum párt a MIÉP és a FIDESZ, meg pár szélsőséges, és a gettót azért hozták létre a zsidóknak, mert ha szanaszét maradnak az országba sok tej megy veszendőbe, amibe a korabeli kormány fürdetni akarta öket, és nehézkessé vált volna a szükséges tej és vajmennyiség házhoz szállitása.
A Voronyezshez szervezett csatanéző turistautakat pedig azér nevezték munkaszolgálatnak, hogy az adóból leírható legyen.
Engem már meggyőztél.
Legfeljebb a te olvasatodban. Én semmi ilyet nem írtam.
A munkaszolgálatról annyit, hogy azt számos más ország is alkalmazta, már az első világháborúban is, etnikumra való tekintet nélkül, a vörös hadsereg is alkalmazta, legfeljebb nem pont így nevezték.. Kétségtelenül mindenütt jogtiprást jelentett, de távolról sem volt azonos a lágerekkel.
Ami a középkori zsidó témát illeti, nem volt szükséges megtiltani nekik a vegyesházasságot, mivel azt saját törvényeik tiltották. ha néha volt is kivétel, a 19 századi, Európában az élvonalba tartozó magyar zsidóemancipációig nem volt jellemző. Mi bajotok az Osztrák-Magyar Monarchiával? A kor mércéjével mérve demokrácia volt, a zsidóbevándorlók 90%-a is ekkor menekült hozzánk keletebbről, főleg Oroszországból. A gettó pedig nem keresztény találmány, de ez igazából mellékes, oda egyébként keresztények be sem léphettek engedély nélkül (most a klasszikus orosz-lengyel gettóról beszélek), az elrekesztés kölcsönös volt.
Gettók persze ma is léteznek, ha nem is pont ugyanúgy és olyan formában. Például Izraelben a palesztinoknak, akik nem járhatnak akármilyen iskolába, gyenge gyanú alapján lerombolhatják családtagjaik(!) -tehát kollektív megtorlás- házait, kiköltöztethetik, száműzhetik őket, és gaykorta kollektíve kitilthatók egész övezetekből. 1998 őszéig még hivatalosan kínozhatták is a palesztin foglyokat(azóta nyilván csak nemhiva.) . Az utóbbi években pedig életképtelen bantusztánokba szorítják őket("autonómia").
MB
Ez így igaz. A HISTÓRIA cimű folyóirat foglakozott ezzel részletesebben.
A dolog pikantériája, hogy a 48-as törvények intézkedtek a zsidók emencipációjáról. Ez viszont sértette a városokban élő céhes és zömében nem magyar polgárság érdekeit. Ezért komoly zavargásokra került sor. Pozsonyban a tüntetők az országgyülést már feneygették.
Az országgyülés végül egy kétértelmű módosítással bújt ki szorúlt helyzetéből. A hivatalviselés stb. egyéb jogokat a Magyarországon bevett vallási közsöséghez tartozóknak tette lehetővé. Ez sokak értelmezése szerint valójában az izraelita felekezetet is jelentette. Elfeledkeztek visoznt arról, hogy a görögkeleti egyház, az Erdély nélküli Magyarországon nem bevett (szokásos, jelentős) egyház, akaratlanúl is kizárták a románokat, ami az ottani nemzeti liberális román értelmiséget hidegzuhanyként érte és az Mo.-val való Unió ellenségévé tette. Az ezt követő zavargásokat őseim meguszták, de nem minedki volt a magyarlakta vidékeken ilyen szerencsés.
