A nyár folyamán kutatgattam a Franciavágás-Városlőd vasúttal kapcsolatos, meglátásom szerint még hiányzó, vagy hézagos információk után.
Egyrészről szerintem sikerült azonosítani a két városlődi gőzmozdonyt.
A kisvasut.hu-n szereplő fotókat vettem alapul (archív, Gróf György gyűjteménye, képeslap, MTI, Técsy Katalin, Zlatnyik Ferenc felvételei).
Az elsőként 1918-ban beszerzett mozdony minden bizonnyal egy MÁVAG 75/3 szerkezetszámú lokomotív, ennek azonosításában köszönet nagy részben Sosuke fórumtársnak. Apropó, mit jelent itt a 3-as szám?
Hallgatva a Fekete Balogon működő ugyanilyen mozdonyt (https://www.youtube.com/watch?v=kEaNseEG7Iw) mindjárt érthető, hogy miért nevezték a városlődiek csettegő vasútnak ("snákl pó", azaz schnackl bahn) az erdei vasutat.
Az alábbi fotón minden bizonnyal maga Hirschfeld Izidor (fehér öltönyben) és családja látható:
Az 1920-ban beszerzett második mozdony nagy valószínűség szerint egy O&K 40 lóerős 0-6-0 tengelyelrendezésű gép, a helyszín vélhetően a farkasgyepűi gyertyános rakodó a sűrű, évszázados fákból álló bükk és fenyves erdő alapján. Érthető, ha Farkasgyepűre ez a gép járt, a kerekek közé épített víztartály miatti alacsony tömegközéppont különösen alkalmassá tette a vonal legmeredekebb szakaszaira. Lehet, hogy ez is eredetileg 600 mm-es heeresfeldbahn mozdony volt, amit átalakítottak 760 mm-esre (személyes feltevés Felek Ferenc mozdony listája alapján).
Végül pedig mi köze van Hirschfeld Izidornak a veszprémi Magyar Keményfa Rt-hez?
1896-ban indult kis családi asztalos műhely (Stern Hermann és fiai), amely a bakonyi bükkfából készített szerszámokat, majd később a kovácsműhelyük beindulása után kordékat, kocsikat és talicskákat.
1903-ban befektetőként bevonták az akkor már vagyonos és kiterjedt üzleti kapcsolatokkal rendelkező Hirschfeld Izidor zsidó fakereskedőt. Ekkor betéti társasággá alakult a cég és bútorgyártásba kezdett egyre inkább nagyüzemi méretekben. 1928-ban alakult Magyar Keményfa Rt. néven részvénytársasággá, majd 1951-től Balaton Bútorgyár néven működik. Ma Matolcsy Ádám érdekeltségi körébe tartozik, állítólag jelenleg nem megy túl jól az üzlet, nincs elég belföldi kereslet. Hirschfeld Izidor a gyár bükkfa nyersanyag igényeinek kiszolgálására építtette ki a városlődi vasutat, és a cég az 1920-as években élte fénykorát.
A minap ránéztem a Google Maps-re és döbbenten láttam, hogy a bodajki MÁV állomásnál máig állnak a csákberényi vasút fűrésztelepének (2 db gőzgatter) épületei, és még a fűtőház is valószínűleg, több akkora épület áll, amely a mérete alapján lehet akár az utóbbi is.
Alább elhelyeztem a Darabanth Aukciósház oldalán fellelt fotót méret összehasonlítás céljából. Ezen a fényképen látható, hogy a fűtőház mögött, arra merölegesen mintha rakoncás vagon állna rönkfával megrakva.
A bodajki MÁV állomás felvételi épületével pontosan szemben máig áll még egy épület, amely pontosan az egykori bauxit rakodó közepénél van, feltehetően a bauxit bányának volt valamilyen létesítménye, akár irodája, vagy valami. Tervezem, hogy megnézném mindkét komplexumot, hátha kiderül valami használható.
De ami még érdekesebb, hogy a fentrol.hu-n egy 1959-re datált fotón úgy tűnik, hogy a fűrésztelep akkor még működött! Én fűrészpor hegyeket, szállítószalagokat, fűrészáru rakatokat és vagonokat látok a fotón. Ki tudja milyen fát dolgozhattak fel. Lehet, hogy 1959-ben (még mindig, vagy újra) valaki termelte a dél-Vértes erdőit pl. Gánt környékén és újfent a bauxit vasúton vitték le a fát Bodajkra.
Bekarikáztam egy érdekes képződményt a fotó jobb alsó sarkában, egy jókora szürke folt, olyan mintha pl. meddőhányó lenne a bauxit vasút mellett.
Ha valakinek van információja a fenti talányok megválaszolására, kérem, ne kíméljen!
Ne haragudj, de ezekre a kérdésekre nem tudom a választ. Nekem úgy tűnik, hogy a kisvasút rövid újravirágzása mögött egy lelkes (és pénzes) német úr állt, esetleg egy kisebb csoporttal közösen. Most már nincs ilyen. A mozdonyok inkább szürkének látszottak, de nem tudom, miért lettek pont ilyenek.
Miután nem kaptam választ a kovásznai kérdésemre elmentem és magam néztem utána.
A kovásznai nagyvasúti állomáson, ami régen a kisvasút csatlakozási pontja volt, mára már semmi nyoma sem maradt a kisvasútnak. Az állomás és környéke teljesen le van pusztulva, bár elvileg most is megáll ott naponta egy pár vonat (lerohadt, grafittivel díszített, francia eredetű motorkocsik).
A Komandó felé vezető úton a falu végén, a kórházzal egy magasságban kezdődik a pálya. Itt két hajdani gőzmozdony van kiállítva.
A vágányok - itt-ott földdel beborítva - felmennek a sikló alsó állomásáig (kb. 1,7km hosszan), de a patakon átvezető híd már nincs meg. Az itteni állomáson személykocsikat, rönkszállító teherkocsikat és - nyilván turistaforgalomra - személykocsivá átalakított teherkocsikat lehet látni.
Érdekes a kocsik kapcsolója, ez is valami "bosznia-kapcsoló" leszármazott.
A patak másik oldalán a siklóból nem sok maradt. A gaz között látszanak még itt-ott a sínek, de az erdőben már a pálya nyiladéka is alig észrevehető.
A felső részére nem jutottam el, de feltehetőleg ott sincs több látnivaló.
Elültettétek a bogarat a fülembe és Google műholdképen rákerestem, látszik-e valami. Hát mi az hogy! A nyomvonal 90%-a látható a fák között kellő nagyítással. Érdemes rápillantani.
A kisvasut.hu-n beírod, hogy Oroszlány, elvileg kiadja az összes kapcsolódó cikket, anyagot, képeket, térképet.
De a Vértes turistatérképek jelölik a megszokott "Régi vasút" felirattal, bár nem következetesen, gondolom csak ott, ahol egyértelműen látszik valami töltés/bevágás.
Úgy tudom, Pályaőr helybéli, ő ennek a vidéknek a szaktekintélye, ha előkerülne itt.
Elvileg csak egyszer kell megtalálni a nyomvonal valamely részét, onnan már csak követni kell a folyosókat az erdőben, a legkisebb szintkülönbséget és a legenyhébb kanyaríveket. Nekem ez bevált Csákberény felett.
