Ha sikerül tönkretenni a vízelvezetést akár az árokelem összetörésével, akár fadarabbal történő "gát" építéssel, annak a pályára lesz negatív hatása. Alap dolog az árok tisztán tartása, ezt pl. Kemencén rendszeresen el is végzik.
Akármivel csinálja, az árokelem felől nem tudja aláverni. Az alj pedig el fog dőlni az árokelem felé. Nem fogja rendesen alátámasztani a két sínpárt, a síntalp feszíteni fogja a síncsavart, a síncsavar nem fogja szorítani a sínt, a vágányban szinthiba lesz, amit rendesen nem fog tudni soha orvosolni.
Annakidején Kerkápoly professzor világosan elmagyarázta, hogy betonaljak esetén nem lehet ikeraljat beépíteni, mert azokat nem lehet egymáshoz szorítani (ellentétben a talpfákkal), így aféloldalas aláverés miatt az aljak egymás felé fordolna - annak mindenféle káros következményével. Még a tankönyvben is volt róla kép. A videón látható megoldás ennek a pandantja. Aki ezt a vízelvezetést így tervezte, az libán vette a diplomáját? (Nem mentség, hogy azt esetlen nem a pályás tervező tervezte, mert akkor is kellett volna a két szakágnak látnia egymás munkáját.)
Hogy lehet egy ilyen hülye megoldást csinálni? Megspóroltak egy aknát és egy kis csövet, helyette csináltak egy karbantarthatatlan megoldást. Hogy fogják az árokelem két oldalán levő 2 aljat aláverni? Leginkább sehogy, ráadásul mindezt ívben...
De ahogy nézem, nem egyedi eset. Műszaki ellenőrként biztosan nem fogadtam volna el ilyen marhaságot.
Összességében jó az elgondolásod. Az általad pirossal jelölt vonalvezetésű volt az eredeti pálya.
A fehér karika jelentése (nem írta oda a szerző): az az eredeti ház, amihez hozzáépítették a jelenleg is meglévő vasútállomást.
Az általad lila vonallal jelölt szikla: ha összehasonlítod a Palota építése előtti képet a Palotaszállót is ábrázoló képpel, látható, hogy a jelölt szikla bevágás mérete eltérő: nem is kicsit, de ez a valóságban jobban érzékelhető. Az eredeti bevágás alsó szintje legalább 3-4-5 méterrel volt magasabban, a jelenlegi út szintjénél a pálya jobb kanyar (ív) képen látható elejénél (ahol most a kör ajándékbolt található). A végponti alagút megépítése után a szikla bevágást megnagyobbították: mélyítették a jelenlegi útszíntjére és a jelenlegi állomás irányába is hosszabbították.
A képen látható sziklabevágás után is folytatódott a maga a bevágás, ez látható, inkább kivehető az 1920-27-es képen, de a lombok részben takarják. Jelenleg is megvan, az alagút végponti bejárata mellett a tó irányába látható. A kisvonatból is észlelhető, de gyalogosan megközelítve jobban látható. Ezen tópart fölötti bevágás részt a 30-as években "batyuzó" helyként emlegették, maradt vissza kép is róla, akkor a mostani kör alakú ajándékbolt mellett vezetett fel egy lépcső felhagyott pálya szintjére, ahol fa asztalok és ülőpadok voltak kihelyezve. A háború után ez a rész már nem volt az út felől megközelíthető (pontosítva: az én emlékezetem szerint az 50-es évek végén már a felvezető lépcső nem létezett).
A pontosításod álláspontom szerint helyes, a kisvasút eredeti fa Szinva hídja jó támpont, az útkereszteződés is.
Nagyon köszönöm az érdekes információkat a lillafüredi kisvasút régi nyomvonalával kapcsolatban, ugyanis erről nekem fogalmam sem volt. Ugyanakkor az egyik rajz, amire valaki fehérrel rárajzolta az eredeti nyomvonalat, szöget ütött a fejembe, mert az a fehérrel jelölt nyomvonal nem jó. Pedig, ha az ember próbál odafigyelni a környezetre, akkor látható a régi pálya. (A fehér karikával nem tudom mit akartak jelölni.) Fogtam a 3 képet, és megpróbáltam beleskribálni a nyomvonalakat, illetve nyilazni a jellemző pontokat.
Tehát:
zöld nyíl: a régi nyomvonal patak feletti hídja
kék nyíl: a vasúti átjáró helye; figyeljünk oda, hogy az út bal ívének a végénél van!
piros nyíl: jól látszík egy szabályos ív, ez a kisvasút pályájának íve
lila nyíl: jellegzetes sziklába történt bevágás, ami ma is megvan
Az általam korrigált nyomvonal:
Akkor nézzük a következő képet, amire berajzoltam az előzőekben is jelzett pontokat, azonos színekkel:
Nagyon hasznos volt a topiktárs megjegyzése, hogy a háttérben ott a két híd, így könnyebb lesz a fortepan képen jelölni a régi nyomvonalat.
A lila nyílnál nagyon jól látszik az ominózus sziklába történt bevágás. A sárga nyíl helyére először azt gondoltam, hogy az a régi pálya helye, de egy kissé elbizonytalanodtam az arányokat mérlegelve. Az új hídnak kissé távolabb kéne lennie innen, persze az ördög tudja egy ilyen perspektívikus kép esetében, de minden esetre nem lehet akkor sem túl messze. (A terepen látható nyomok sokszor árulkodóak a korábbi történetet illetően, ezt a régészek sokszor kihasználják egy humuszleszedést követően. Persze én nem vagyok régész.)
Fentiek tükrében rárajzoltam a régi nyomvonalat a fortepan 139494-es képre:
Végül egy kérdés merült fel bennem. A régi nyomvonal a végponti alagút és a tó között volt a sziklafal után, ami a képeken már nem látszik. De hol? Mert a GUGLIN a hegyoldal meredeken esik a tó felé, ráadásul szikla látszik ott. Van valakinek ötlete ezzel kapcsolatban?
Fűrésztelepek rönkvontató mozdonyai voltak. Sok esetben a pályájuk is azokból készült, mint ennek is.
Tanner & Delaney Engine Co. (builder) of Richmond, Virginia - The company opened their shops in 1883 and was later known by the name of The Pole Locomotive Company.
This image of the "Goliath" appeared in the Scientific American Supplement #541 - May 15, 1886.
It is unknown if it depicts a specific locomotive that was actually built by the company.
Igazad van, a delta "visszaépítése" a mostani felújítás előtt megtörtént - ahogy írtad, meglehetősen "erős" ívekkel a tároló irányába.
Úgy lehet összefoglalni, hogy a delta Garadna-Kerekhegy irányban addig létezett, amíg a Kerekhegyi vonal alatti (park széli) tárolót meg nem építették, majd amikor 1990-től szünetelt, s végül végérvényesen megszűnt a Kerekhegyi rakodó teherforgalma, azt követően állították vissza a deltát, de már csak a tárolót bekapcsolva. Addig a déli "ferde" hídon lévő vágány csonka tároló volt. Ezt rendszeresen használták (már a 60-as, 70-es években is), itt tárolták a tartalék kocsit, amit rendszerint az utolsó járattal hoztak le Lillafüredről. Ez a tartalék kocsi - gyerekkoromban (60-as évek) főleg egy zárt motormellék kocsi volt - azt a célt is szolgálta, hogy ha estére hűvösebbé vált nyáron az idő (vagy esőssé vált az idő), valamilyen komfortot nyújtson.
Ebben tökéletesen igazad van, amikor a fotók készültek, még nem voltam elég fölkészült a hálózat történetéből. Azóta végig is gyalogoltam az igazi kerekhegyi vonalat. Köszönöm az észrevételt, javítani fogom!
Az én lillafüredi képeimet végignézve a mostani átépítés előtt is megvolt a delta, de a delta és a körüljáróvágányos rész kitérői csúccsal találkoztak, így a vágányok kicsit talán túl rövidek, az ívek talán túl szűkek voltak.
ja, lehet h a "delta kapcsolat" nem volt meg, csak arra emlékeztem, h mindkét hídon volt vágány... és akkor a vágányok is így lettek emlékek: 1 db átmenő a Kerekhegyi felé (kicsit magasabban), és 2 db tároló a Lillai állomásra bekötve (patakhoz közel) ?
már áll a palotaszálló (mintha még nem lenne befejezve) de még a régi vasútvonal van és a kert sincs kialakítva. az alsó alagút előtti kettős vasúti hidak viszont már készen vannak az új patakmeder felett..
így utólag jól kidobtak onnan minden őslakost csak azért, h a "nagyérdemű" ne is találkozzon velük. óriási, felesleges és tájidegen biliárdasztal-sík kerteket kialakítva. sajnos olyan képet nem találtam ami a függőkert=sittfeltöltés előtti sziklaformációkat mutatná.
gyerekkori emlék alapján megesküdtem volna, h a Garadna-Kerekhegyi delta megvolt a 70-es évek végén. persze a tények ezt felülírhatják :)
fortepanon vannak régi fotók.
1930: https://fortepan.download/file/fortepan-eu/1600/fortepan_139494.jpg mintha beszakadt volna a kisalagút és úgy hordták volna vissza rá. látható egy kitérő a Kerekhegyi felől, ami vagy védő és/vagy a régi nyomvonal kapcsolata lehetett a delta-kitérőtől délre. és igen: ott a szenesbódé is a mostani vízművek helyén.
A Palotaszálló szénrakodó vágánya a kezdőpont felőli alagút bejárata előtt ágazott el, az eredeti nyomvonalon került kialakításra. A Kerekhegyi rakodó felé vezető vágány kitérője az alagút túlsó oldalán volt (és van ma is), csak a rakodóhoz vezető vágány nincs meg.
Az általad említett "több vágányos" rész (pontosabban két vágányos szükség leszállót is magába foglaló terület) létesítésének ideje nem ismert, mindenképpen a Palotaszálló átadásánál későbbi időben jött létre, az 50-es évek elején már létezett. Ennek a két vágányos tárolónak a kialakításakor megszűnt a delta kapcsolat a Lillafüred megállóhely felől, évtizedeken át (a mostani átépítésig) a "ferde" hídon csonka vágány volt, tárolóként szolgált.
