Hopp, akartam is kérdezni, hogy biztos igaz-e, hogy nem csatolhatóak, mert tegnap a Kisvasutak Facebook-csoportban valaki pont írta, hogy fognak is járni szinkronüzemben.
A MASZOLAJ (Magyar-Szovjet Olaj Rt.) gépgyára a volt Orenstein és Koppel gyárból alakult ki mely kisvasúti járműveket és felszereléseket gyártott, az olajipari gépekre való átállás évekig tartott addig sorozatban gyártották ezeket a kocsikat és egyebeket, pl csilléket. Ezekből mai napig sok van erdei vasutakon, sok pédányból személykocsit építettek.
Az egyik személykocsi is itt készült, volt ilyen Pálházán is, mára csak három ilyen maradt Szilvásváradon.
Igen, ha jól gondolom, akkor először Alsóbikol és Sikló között látható, a bikoli út mellett, aztán Alsóvadácson, ahol felszáll rá a vadász, majd Felsőbikol, amikor leszáll. Felsőbikol ugye Süttő felől háromszög alakban kettévált, az egyik irányban Pusztamarót felé, a másik irányban Tardos felé. Az előbbi részen két 117 m hosszú vágány + átmenővágány volt, az utóbbi részen pedig egy 119 m-es + átmenő vágány volt, ez látható a felvételen.
Igen, de magán a töltésen általában kevés növény nő. Alsóvadács az pont ugyanúgy néz ki most is, csak a vágány hiányzik + építettek egy napelem farmot. Alsóvadács után, még a bikol patak fölötti híd előtt közvetlenül látszik a hátulja egy táblának, gondolom az állomást volt hivatott jelezni. Ezt én még megtaláltam.
Toporczer Zoltán üzemvezető leírása alapján 8 méter hosszú, 8 tonna raksúlyú kocsikkal vitték a fát. Az hogy hol gyártották, a műhelyben, vagy valahol máshol, azt nem tudom. Elméletileg gyártottak helyben teherkocsikat és egy személykocsit is, más dunántúli erdei és gazdasági vasutaknak is, de konkrétabb információm nincsen.
Hát igen. Akkoriban ugye nagyon olcsó volt az üzemanyag, de valójában még ez is a kisvasútnak kedvezett volna. Az újságban megjelent bezárási jelentésekben is azt bizonygatták, hogy hát muszáj volt bezárni, mert olyan kevesen utaztak rajta, holott nem a személyszállítás volt a fő célja ennek a vasútnak, hanem a teherszállítás, persze azt nem írták oda, hogy az megérte-e.
Érdekes egyébként, hogy már a 40-es években is sürgette egy erdészeti lap a süttői kisvasút bezárását, mivel nem szállított elég fát a megítélése szerint, de maga Hajdú István, az esztergomi érsek jószágkormányzója is azt mondta, hogy a fa szállításából valójában nem élne meg a kisvasút, ezért is jó, hogy szállítja még a kis-gerecsei márványt, a vöröshídi meszet és követ, a bikolpusztai, alsó- és felsővadácsi terményeket, a pusztamaróti almát és egyéb mezőgazdasái terményeket és később a süttői és tardosi követ. Persze, ha kiragadjuk, hogy magyarországon hány liter pálinkát szállít a vasút, akkor megállapíthatjuk, hogy totál ráfizetés... de még jó, hogy nem csak pálinkát szállítunk a vasúttal.
Nem az öreg volt a Matula bácsi (Bánhidi László?) a Tüskevár-ban?
Be tudtad azonosítani az összes helyszínt?
Jól sejtem, hogy ezek a helyek ma sokkal erdősültebbek?
Mekkora pőrekocsikon vitték a méterfákat dupla sorban!
Hogyan adhatták be bárkinek is, hogy ez a szállítási mód drágább, mint teherautókkal (főleg a korabeli teherautókkal)? Még ha azokkal a kis kéttengelyes lórékkal számolunk amikre jó, ha 1 erdei köbméter felfért! De ezekkel? A fél erdőt lehozták egy fuvarral, ráadásul szinte végig alapjáraton járó motorral.
A felső végpont alatt 31,5 m-re tervezték a középső leadóállomást, azzal a szándékkal, hogy ott egy új fejtést nyitnak. Noha a siklót műszakilag erre alkalmasra tervezték és építették (az egyik állványkocsin kötélfelcsévélő dob volt a rövidebb pálya végett, a középső kétvágányos kitérőt ennek megfelelően lefele a teljes pálya geometriai középpontjához képest meghosszabbították, elkészült a pálya alatti kőboltozású aluljáró a kezelővágányok számára), valójában az a helyzet, hogy ezt a lehetőséget sosem használták ki. Az állványkocsik vágányának nyomköze 2000 mm volt (a kerekek az egyik oldalon két nyomkarimával készültek, az ellentétes oldalon nyomkarima nélkül). Sínanyag 18 kg/fm.
Szomorú, hogy van olyan, akinek hegyre kell mászni, hogy kisvasúti sikló drótkötelet lopjon.
Apropó szobi sikló: térképről, illetve légi felvételről nem igazán értettem, hogy honnan hova volt a közbenső feladóállomás megközelítve. A felső állomáson ugye csatlakoztak a kezelővágányok, de a közbensőnél nem tudtam kiszúrni őket. Mint olyan, aki személyesen is megnézte, tudod esetleg, hogy hogyan lehetett? Másik kérdés, hogy a nyomtávról van esetleg információd?
Ez van. Ezt a fotót 2009-ben készítettem a szobi nagy sikló közbenső leadóállomásánál, jól látszik a vonókötél, ami ekkor még vagy száz méter hosszban lógott ki a pályára hordott meddőhányó alól. Csak gyalogosan járható terep. Ennek ellenére egy év múlva már nem volt ott - úgy látszik, volt az a "szorgalmas" ember, akinek a terep és a súly nem jelentett leküzdhetetlen akadályt...
Olvastam valamelyik 10 pontos fotós topicban (noha 2007.04.26 i hozzászólás)hogy lehet ,,bérelni,,sínkerékpárt.
Egyik képen egy srác egy ,,benőtt,,helyen halad el sinbiciklijével,felette tábla: Ipoly erdő Zrt, és kisvasút:300 méter.Tehat nem azon a sínen jár szerencsére a kisvonat, amina srác ment .
Kérdésem lenne hogy manapság hol lehet találni ilyen lehetőséget? 2007 régen elmúlt sajnos, ezt egy akkori hozzaszólasban olvastam a nap 10 pontos OFF fotója topicban, ami topic azóta kihalt hasonlóan a többi 10 pomtoshoz...Sajnos sok topic erre a sorsra jutott, én törtem néha meg a csendet.De annak örülök hogy ez 2000 óta pörög, jó hogy így rendbetartottátok van témátok.Gratula.
Szeretném egyszer kipróbálni eme lehetőséget sínbiciklit.Nem lépett meg hogy van ilyet, ugyanis sínbusz(BOX 770 ex Tisza Volán, selejtezése előtt már rendes busz volt, szerintem max pár hónapig volt sínbusz)már volt, sinautó is sok.miért pont a sínbiciki maradna ki?szóval jó lenne
Bár máshol is megtalálhattam volna ezt az infót de itt hátha jobban egybegyűjtitek.köszi.
Nálunk, Nógrádban nincs ilyen lehetőség az biztos:(
Talán így működik? Egyelőre csak egy ilyen telefonos felvételem van, egy TV-s ismerősömtől, de majd megszerzem magát a filmet is, hogy jő minőségben is legyen.
Szuper. Talán az zavar a legjobban, hogy erről nem találtam semmi fényképet.
Wiener Emil (aki az egész vasutat tervezte) "Hercegprímási Uradalmak süttői erdei vasútja, szárnyvonalak és sikló" című műszaki leírásában ez áll a kis-gerecsei siklóról:
"A sikló alsó és felső elméleti töréspontja közötti 34,40 m magasságkülönbözet 30 g. %-al 111,35 m hosszban legyőzhető. A kétvágányú sikló nyomtáva 0,760 m. A sikló felső pontján fékberendezés épül és így csatlakozó kézi üzemű kezelő-vágányok üzem-lebonyolítását kellően ellenőrizni, és szabályozni lehet. A sikló teljes hossza 138 méter. Két vágányának tengelytávolsága 2,20 méter. Alépítményi koronaszélesség 2,20 + 2,60 = 4,80 méter, felépítménye fm. 12 kg nehéz acélsínből átmenő talpfából áll. Kavicságyazat (zúzott kő) métere síntalp alatt 0,25 m. Talpfaméret 3,60 X. (0,14) 0,12 méter. Az egyesével felfelé és lefelé indított kocsik önsúlya 800 kg, míg a terhelhetőségük 5000 kg-ig lehetséges. A siklót egész terjedelmében Süttő község határában, uradalmi területen építik."
Elméletileg a 2000-es évek elején a fékezőmű a kötélvezető kerékkel még megvolt, de én már csak a beton alapon lévő fa tartószerkezetet találtam, néhány csavarral.
Egy 1971-es filmben szerepel két jelenetben. Először Alsóbikol és Sikló között látszik, majd Alsóvadács és Felsőbikol között. Utaznak is rajta a szereplők.
Ha csak bizonyos képkockák érdekesek,akkor azokból valahogy csinálhatsz fotót Print Screen-nel, vagy valami hasonló módon. Ha viszont videó részletek, akkor másold ki a linket a böngészőből, vagy töltsd fel YouTube csatornára, ha van neked. Ha egyik megoldás sem működik, akkor tedd fel Google Drive-ra. Engem kíváncsivá tettél. Csak nem valamilyen színes mozgó filmet találtál a vasútról?
