Nagyszerű, a május 23. környéke nekem is jónak látszik innen.
Domborzat miatti GPS jelvételi problémákra nem számítok. A kanyargós rész egy dél-kelet irányú lejtő, még tisztességes erősségű mobil térerő is volt rajta. Itt kapaszkodott fel a vasút azokra a gerincekre, amelyek között húzódnak a terület domborzatára jellemző mély völgyek. Innen már csak felfelé van. Völgyben, szakadékban, sziklafal tövében nem ment sehol.
Én szoktam felmérni dolgokat a munkámból adódóan, telefonnal és nagyobb pontosságú eszközzel is. Még átböngészem a képeidet, mert a pontosabb helymeghatározáshoz a nyiladékok, völgyek kevésbé alkalmasak vagy sokkal többet kell várni, de nem lehetetlen. Van hozzáférésem kifejezetten felmérési/kitűzési célra használt eszközhöz is, de nyilván ezeket nekem is időben el kell kérnem magánhasználatra.
De okostelefonra tényleg csak pár kattintás, ha nem 2010-es évek elejéből van a telefon és nem nagyon rosszak a terepi vételi körülmények, akkor azért meg kell birkóznia a feladattal.
Nekem májusban a 23-a, szombatot tartalmazó hétvége az első opcióm, mert idővel úgy vagyok ellátva, mint te. :D
A térképeket én is nagyon régóta szeretem böngészni.
Tőlem viszonylag közel van Csákberény, csak az idővel vagyok nagyon rosszul ellátva.
A következő bejárás során végig akarok sétálni a teljes nyomvonalon, borzasztóan kíváncsi vagyok, hogy a felső végpont közelébe hogyan jutott el, mert arrafelé voltam, de nyoma sem volt hasonló földmunkáknak. Arra gyanakszom, hogy egészen más nyomon ment, mint ahol feltételeztem. Právetz Antal bácsival berajzoltattam tollal a nyomvonalat az elé tett Vértes térképre, de ő nem cizellálta holmi szerpentinekkel, meg ilyenek, csak egy nagyon saccperkábé vonalat skiccelt fel. Nem említette, hogy vannak-e egyáltalán még látható építmények, csak a fia mondta a múzeumban, hogy a kirándulók néha megkérdezik, hogy mi volt a célja ezeknek az izéknek az erdőben, de többet ő sem tudott mondani.
Nem nagyon tudok időt szánni arra, hogy sokszor visszamenjek, úgyhogy szeretném a teljes bejárás során egyúttal rögzíteni is a GPS koordinátákat.
Még keresem, hogy okostelefont hogyan lehet rábírni arra, hogy GPS-ként működjön, elvileg tudják ezt. Letöltöttem a Locus Map alkalmazást, állítólag erre tökéletes, de gyakorolnom kell vele szárazon, mert az nem fordulhat elő, hogy a Vértesben megviccel.
Ha zubidomi szaktárs (vagy bárki más) segít, az nagy terhet venne le a vállamról.
Igen, ráismerek. Először az alsó hurok nyugati csücskét találtam meg, innen lefelé (kelet) indultam el pár száz métert egészen addig, amíg már szinte teljesen sík lett a terep (a falu közelében), majd visszafordultam, és felmentem jó sokat, amíg bírtam szusszal, meg idővel.
Engem elbizonytalanítanak a szekérutak, nem mernék csak a szememre hagyatkozni.
Belenagyítottam a temető feletti részbe. Feltételezvén, hogy az általad berajzolt nyomvonal kb. helyes, a zölddel kiemelt kunkori nagyjából a tiédet követi.
Köszönöm, szuper ötlet! Egy langyos májusi hétvégén keressünk neki helyet. Úgy áll a dolog, hogy kb. az alsó 1/3 részén csatlakoztam be a nyomvonalba, és kb. a 2/3-áig jártam végig. Célom az, hogy valahol a felső szakaszon rálépjek/rálépjünk a nyomvonalra, kövessük a felső végpontig, amíg látható, ami még maradt belőle, majd visszafelé egészen a csákberényi főútig, mert onnan már tök egyértelmű.
Amennyire én tudom, még senki sem talált, vagy állt elő ilyesmivel. Mindössze 2-3 évig működött: megépült, lekopasztották a hegyeket, majd felszedték. Nem volt rá esély, hogy bármilyen térképre felkerüljön. Engedélyezéssel kapcsolatos dokumentumokat sem talált eddig senki. Kulcsmondat: Még Moór Attila sem tudott róla.
Sok éve kerestem a Vértesben Csákberény felett működött egykori erdei vasút nyomait. Tegnap az ötödik próbálkozásra sikerült végre megtalálni a nyomvonalat. Pár éve kerestem először a csókakői vár irányából, aztán a régi csákberényi focipálya felől, aztán a tanösvény irányából, majd a múlt héten a csákberényi temető felől, de egy völggyel arrébb indultam el és bizony nehéz arra a terep.
A fotók önmagukért beszélnek. Az öreg Právetz bácsi és a Kőnig (aztán a mozdonyok is!) megdolgozott a pénzéért, mire kijelölték és megépítették a pályát. Főként bevágások vannak, töltés kevesebb. Nem tudtam teljesen bejárni, se időm, se fizikumom nem volt, de nagyon nehéz volt visszafordulni. Rengeteg kanyar, szakasz hegygerinc mentén, gyönyörű panorámás szakaszok, tipikus vértesi sziklagyepes részek, sok-sok bevágás, óriási kövek, gyönyörű ívek, vonalzóval húzott egyenesek. A következő alkalommal szeretném GPS koordinátákkal rögzíteni a teljes nyomvonalat, még keresem, hogyan tudom ezt megcsinálni valamilyen készülékkel. Semmi tapasztalatom nincs ebben.
Más egykori gerecsei, vértesi vasutaknál gyakran rugózom azon, hogy a pálya olyan helyen megy, ahol semmi más sem. Se erdészeti út, se túraútvonal. Hát ezt itt még überelni lehetett. Nagyon nehezen találtam meg, mindentől távol, mindennek a háta mögött van, eldugva az erdőben.
Egy két fotón szerepel ugyanaz a rész más irányból, a többin minden más és más.
Csákberény felett kb. 700 méterrel északra a Google légifotón találtam ilyen gyanús hurkákat, bizony ezek a vasút bevágásai.
Nagyjából így kígyózik fel, de ez csak egy pontatlan skicc, szemmel próbáltam megkeresni a légifotón az egykori pályát a fák között.
Na, akkor ez így már egy picit más kérdés, mert az a három, amit én felsoroltam, az nem nyilvános, magántelken vannak. A békéscsabain szoktak lenni nyílt napok, olyankor egész nap kuliznak a kulik is, érdemes figyelni a facebook oldalukat (AKGV - Alföldi Kerti Gazdasági Vasút).
Veresegyház, Gyöngyösfalu ex-bányavasúti járművekkel 600mm, Szendehely meg Zamárdi ráülős "hangyavasút" 184mm. Utóbbi helyen valódi mini gőzmozdonnyal (nem akkus-elektromos+glicerines füstgépes!).
Ebből a szempontból mindhárom helyszín jó eséllyel meglátogatható - vonatozható. Pusztaszabolcs 600 mm, Békéscsaba 500 és 600 mm, Gyula 500 mm nyomtávolságú.
Nekem még Veresegyháza jutott az eszembe. Ezen kívül 1-2 éve Becsky mester valahol a Börzsönyben is forgatott egy félig kész kerti vasútról. Talán Kemence? Nagybörzsöny?
1946.04.17. Zirc-Dudar