Az iskola igazgatója, Fodor Mihály szerint van egy-két nem roma fogyatékos is a településen, ám
oket más településre hordják át a szüleik, "bárhová, csak cigányok közé ne". Az igazgató a gyerekek
alultápláltságából eredo szellemi és fizikai visszamaradással magyarázza,hogy csak romák tanulnak
a fogyatékostagozaton.
...
A gyerekek épp májkrémes kenyeret majszolnak az osztályteremben. Ez az ebédjük. A "normálisak"
az ebédloben esznek. "Nincs megoldva az ebédeltetésük, talán oszre sikerül mondja az igazgató.
Ôk azt a fajta ebédet nem eszik meg, de ha visszakérdez az okára, nem tudok válaszolni."
Tovább szorít az önkormányzati iskolaprés
Ki viseli gondját a fóti ökumenikus gimnáziumnak? ˇ Az APEH zárolta a számlákat
2003. március 12. (5. oldal)
Hanthy Kinga
Nem jókedvükben szorongatják az önkormányzatok iskoláikat, művelődési intézményeiket. Maradandó nyomokat hagy a települések életében a tavalyi béremelések miatt keletkezett hiány, amelyet minden kormányzati kortesbeszéd és ígéret ellenére már a bőrükön éreznek.
A közalkalmazottak és pedagógusok bérének tavalyi ötvenszázalékos emelése százötvenmillió forint többletterhet ró a fóti önkormányzatra. Szent-Iványi Géza polgármester szerint a négy esztendeje még csupán nyolcszázmillióból gazdálkodó Fótnak az idén ugyan már 2,9 milliárd forintos költségvetése van, de szembe kell nézni azzal, hogy a felfelé ívelő pálya megtörik, az önkormányzat kénytelen lesz felélni a tartalékait. A tizenhatezer lakosú Pest megyei településen két egyházi és három önkormányzati óvoda, négy általános és egy középiskola fenntartásáról kell gondoskodni, s a diákok tanítására érkező állami normatívát már eddig is ki kellett egészíteni.
A képviselő-testület, hogy enyhítse a béremelések miatt keletkezett hiányt, egységesen hat százalékot vont meg oktatási intézményeitől, valamint elrendelte gazdasági átvilágításukat. A polgármester szerint iskolát megszüntetni nem kényszerülnek, de
összevonásra szeptemberre sor kerülhet. Az már most látható, hogy az ötvenkétmillió forintos működési hiány miatt az esztendőben csak elenyésző fejlesztésekre lesz lehetőség, az elvonást az intézmények is erősen meg fogják érezni. (Ilyen gazdasági helyzetben nem tűnik felelős lépésnek a képviselő-testület tagjainak döntése, hogy saját tiszteletdíjukat havi negyvenről száznegyvenezer forintra emelték, ötvenmilliós többletkiadást okozva ezzel a községnek.)
Fóton elsőként az egyesületi fenntartásban működő Fóti Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium került nagy bajba. Mint Tyukász Tamás igazgatótól megtudtuk, az APEH idei kifizetetlen köztartozásaik miatt zárolta a számlájukat. Az adósságuk négymillió forint volt. Az iskolának ugyanis a tavalyi harmincnégymillió forintos önkormányzati kiegészítő támogatás helyett csupán huszonötmilliót szavazott meg idén a képviselő-testület, de még ennek arányos részét sem kapták meg. Február közepéig mindössze hárommillió forint érkezett a számlájukra. Ezzel szemben a kötelező ötvenszázalékos pedagógusi béremelés a tavalyi hetvennyolcmillió forint helyett idén százhat és fél millió forintos kiadást jelent.
Az ökumenikus iskola kétségkívül sajátos helyzetben van. Tizekét esztendeje hozta létre négy felekezet, emiatt, bár világnézetileg elkötelezett iskolának tekinthető, nem tartozik egyik egyház fennhatósága alá sem. Az állami normatíván, illetve az önkormányzattól származó kiegészítő támogatáson kívül a szülők által életre hívott és támogatott alapítványtól juthat némi segítséghez. Létfontosságú számára, hogy mivel önálló épülete egyelőre nincs a katolikus egyháznak visszajáró iskolaépületbe költözhetnek majd , a református egyház és az önkormányzat ingyen adja át egy-egy épületét az alsó tagozatnak, a gyermekvárosi kényszerű albérlet árát az önkormányzat fedezze.
Tyukász Tamás szerint, bár a képviselő-testület velük és szemléletükkel nem rokonszenvező tagjai gyakran érvelnek azzal, hogy a már emiatt is kivételezett helyzetbe került ökumenikus iskolának nem lenne szabad követelőznie, az önkormányzattal kötött közoktatási megállapodás miatt nem lehet vitatni jogos igényeiket. Hiszen törvény szerint önkormányzat világnézetileg elkötelezett iskolát nem tarthat fenn, ezért indulásukkor arra szerződtek, hogy a község vezetése az egyesületüket bízza meg ezzel a feladattal. Az igazgató azzal érvel, hogy a közoktatás biztosítása a helyi önkormányzat alapfeladata, s mivel az ökumenikus iskolában nagyrészt fóti gyermekek tanulnak, nem érheti az intézményt hátrányos megkülönböztetés világnézeti meggyőződésük miatt. Ugyanakkor Tyukász Tamás bízik abban, hogy a képviselő-testület jobb belátásra tér, és hajlandó lesz megadni az iskolának a támogatást. Most még nem fenyegeti veszély a tanárok fizetését, a nettó összeget, ha késve is, az iskola ki tudja számukra fizetni, ha időben megérkezik az állami normatív támogatás, de a járulékok befizetésére e hónapban sem telik. Méltányossági haladékot kértek tehát az APEH-től, ám közel sem biztos, hogy a történet az adóhatósággal és az inkasszóval nem ismétlődik meg. Vagy inkább: nem kezdődik elölről.
"Pokorni Zoltán (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy egyik oldalon sem szabad egyoldalúan a másikra mutogatni és a másik hibáira hárítani a felelősséget. Az iskola- és óvodabezárások azonban szerinte egyértelműen arra utalnak, hogy baj van. Közölte: az Orbán-kormány idején összességében 46 iskolával-óvodával lett kevesebb, mert a bezárások közben újak is épültek. Az elmúlt 10 hónapban azonban háromszor ennyi iskola zárt be - tette hozzá. Szerinte ez csak kis részben magyarázható a demográfiai csökkenéssel. A fő probléma szerinte az, hogy a kormány csak 100 napig állta a szavát, és azóta az önkormányzatokra hárítja az ígéretek betartását."
Elszegényedett, vagy elszegényítették? (forrás: DNP, Vasárnapi újság melléklet)
A Fóti Ökumenikus Közművelődési Egyesületet négy egyházközösség - a katolikus, a református, az evangélikus és a baptista - alapította 1989-ben. A szervezet tagsága hozta létre a Fóti Ökumenikus Általános Iskolát és Gimnáziumot, amelyet a helyiek FÖKE-iskolának becéznek, s amely most igen nehéz helyzetbe került az 50 százalékos pedagógus-béremelés miatt. A keresetjavítás fedezetét január 1-je óta már ők sem kapják meg az Oktatási Minisztériumtól. Ezért az önkormányzathoz kell fordulniuk, pedig az is pénzügyi nehézségekkel küszködik. Vennes Aranka riportja.
Elszegényedett vagy elszegényítették?
Vennes Aranka: Ezt az iskolát tizenkét esztendővel ezelőtt alapították, és a diákoknak a száma közel kétszeresére növekedett. Mi történt, hogy egyik pillanatról a másikra zárolták az önök számláját, és nem tudnak fizetni? Tyukász Tamás igazgató:
Tyukász Tamás: Amikor a negyedéves beszámolónkat beadtuk az APEH-hoz február hónap elején, akkor abból egyértelműen kiderült, hogy a járulékokat nem tudtuk befizetni, és az APEH ezek után zárolta a számlánkat. Ebből következően semmilyen fizetési kötelezettségünknek nem tudtunk eleget tenni sem a közüzemi díjak vonatkozásában, sem a gyerekek étkeztetése ügyében. A fenntartónk számláján 34 ezer forint van, és az elkövetkezendő napokban esedékes a bérek kifizetése, ami 6-8 millió forint. Mi nem számítottunk az APEH részéről ilyen méltánytalan eljárásra, hiszen amit az egyik oldalon az állam nem ad meg, a másik oldalon, a másik kezével pedig elvesz még abból is, amit nem adott meg.
Próbáltak-e az oktatási kormányzat hárommilliárdos alapjához fordulni?
Kétféle pályázatra van lehetőség, mindkét pályázatnak a feltételei olyanok, hogy mi nem pályázhatunk. Egyrészről azért nem, mert amikor ez a pályázati beadási határidő volt, akkor köztartozásunk volt, a másik pedig az, hogy olyan intézmények nem pályázhatnak, akiknek közoktatási megállapodása van, nekünk pedig van közoktatási megállapodásunk az önkormányzattal, tehát gyakorlatilag mindkét pályázatból a feltételek kizártak minket.
Makovics Erika Anna tanárnő:
Makovics Erika: Azt látom, hogy egy jó törekvést, ami értéket teremt, ahol emberek összefognak - tehát itt a fóti szülőkről van szó és az egyházközségek tagjairól van szó -, itt gyülekezetek fogtak össze, hogy ezt az iskolát a semmiből teremtsék meg. Nem volt épülete, nem volt tantestülete, anyagi fedezete. Ők járták ki, ők szervezték meg, ők intézték - tízszer, százszor, ezerszer több feladatot felvállalva, mint egy átlagpolgár. A tantestületben is hívő-szolgáló pedagógusok vannak, és egy olyan közösség teremtődött, amiért nagyon kár lenne, hogyha szétesne.
Arany Sándor, a felsősök tagozatvezetője:
Arany Sándor: Harmincegy éves családfenntartóként tudok nyilatkozni most, és teljesen személyes lesz az, amit mondok. Két leánygyermekünk van, négy és másfél évesek, és a harmadikat várjuk április elejére. Nekünk az 50 százalékos béremelés anyagi biztonságot jelentett, tehát kölcsönöket tudtunk belőle visszafizetni, illetve fölvenni. Azzal a hírrel, hogy erre a béremelésre a 2003-as esztendőre nincs lehetőség, illetve megkérdőjeleződött, igen csak kérdésessé vált az, hogy az új lakásunkba költözve rezsit és egyéb költségeket, amelyek felmerülnek, hogy tudjuk-e fedezni.
Tyukász Tamás: Ez a baj ez nem onnan van, hogy az önkormányzat rosszul áll hozzánk, nem onnan van, hogy mi rosszul csináltuk, rosszul gazdálkodtunk, hanem onnan van, hogy volt központilag egy béremelés, aminek a fedezetét nem teremti elő senki.
Tyukász Tamás igazgató:
Tyukász Tamás: A több mint száz nem fóti diák után kiegészítő támogatást nem kapunk sehonnan. Minden önkormányzatot hivatalosan, levélben már kétszer megkerestünk. Az önkormányzatok egy része válaszra sem méltatott minket, aki pedig válaszolt, az pedig egyértelműen elutasított. Ez a hiány éves költségvetésünknek több mint 10 százaléka.
Ebben a helyzetben mit léphet az önkormányzat? Szentiványi Géza polgármester:
Szentiványi Géza: Annyit tudunk, hogy mivel most már van egy elfogadott költségvetésünk - a múlt héten történt ez -, eszerint a havi finanszírozásokat tudjuk teljesíteni. A mai napi utaltunk át 2 millió forintot, ha jól tudom.
2002-ben 34 milliót kaptak, az idén 25 milliót kapnak, miközben az 50 százalékos pedagógus béremelésnek is a fedezetét biztosítani kellene.
Ezzel az önkormányzat is küzd, hiszen ennek a bérnek a fedezetét mi sem kaptuk meg, mint ahogy senki. Az említett hiány miatt több intézménytől is meg kellett vonni. Egységesen 6 százalékot határozott meg a testület, a költségvetésükből 6 százalékot megvontunk minden intézménytől. Ezt a hiányt valahonnan pótolni kellett.
Tamásdi László, a polgármester első helyettese és az Összefogás Fótért frakció vezetője:
Tamásdi László: Amint lehetőségünk van újabb és újabb pénzeszközök megszerzésére, szeretnénk egy csomagot állítani, hiszen nemcsak a FÖKE-iskolával - csak egy példát említek -, a Rendőrséggel kapcsolatos úgymond hiányosságunknak is szeretnénk eleget tenni. Az a vágyunk, hogy ezzel a csomaggal azokat a hiányokat, amiket költségvetésünkben nem tudtunk megadni, a legfontosabbakat így a számunkra oly kedves FÖKE-iskolának is minden körülmények között megadjuk a működéshez való lehetőséget.
Takács Sándor az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke, az MSZP-SZDSZ-frakció tagja:
Takács Sándor: Egyszerre nagyon sok feladat összesűrűsödött. Az elmúlt évben az én meglátásom és megállapításom szerint túlfinanszíroztuk az intézményeinket. Ők ezekkel a plusszokkal számoltak, plusz az 50 százalékos emeléssel, és így ezt egyszerűen most a falu költségvetése nem tudta realizálni.
Mennyiből gazdálkodik az önkormányzat? Szentiványi Géza polgármester:
Szentiványi Géza: Visszamegyek egy pár évre. Négy évvel ezelőtt 800 millió forintos volt a költségvetésünk. Ez most felment durván 3 milliárdra. Ez jelenti azt, hogy emelkedtek a bevételeink, nem arányosan a számokhoz, mivel drágultak is a dolgok, az emelkedés az az inflációnak is köszönhető, plusz feladatokat nem vállaltunk, terveztünk rá, a vagyonunk is növekedett.
Ha 52 millió hiányuk van, akkor ez azt jelenti, hogy a kiadások még jobban emelkedtek.
Igen. Ugyan hiányokra terveztünk, de azt az év végére mindig sikerült vagy nulláznunk, vagy átmentünk pozitívba. Fejleszteni sem tudjuk ezt a vagyont, illetve a vagyon által beindítható fejlesztéseket ugye nem tudjuk eszközölni, tudniillik nincs miből. Ez a 150 millió forintos béremelésiprobléma-különbözet minden településen gondot okoz - nekünk is. Ezt a kérdést úgy tudjuk kezelni, hogy nem zárunk be intézményt. Mivel az előző évek gazdálkodása lehetővé tette azt, hogy olyan tartalékokkal rendelkezzünk, hogy ezt fedezzük, de ezért ennyivel kevesebb fejlesztést tudunk realizálni. Azt hiszem, ez a dolog lényege. Utcára menni, meg egyebek, nem tudunk, ugye valahogy a kérdés ide irányul, mert minek? Ahhoz, hogy a kormány ezt megváltoztassa, az önkormányzatok mindegyikének föl kéne lázadni, nem csak nekünk. Én láttam olyan televíziós riportot, ahol az egyik nagyváros polgármestere teljesen meg volt elégedve. A másik oldalon szintén egy nagyváros polgármestere volt, és ezt állandóan feszegette, hogy hát ez nem így van. Mi nem vagyunk ezzel megelégedve azért, mert ezt a pénzt nem kaptuk meg. Ezt az önkormányzatoknak kell kigazdálkodni. A lakosságnak biztos nem jó, a vállalkozónak biztos nem jó, a társadalomnak biztos nem jó, a gazdaság fejlődésének biztos nem jó - akkor kinek jó? Az a baj, hogy ez egy nagyon veszélyes dolog, mondhatnám azt, hogy fel vagyok háborodva, így egy szóval, de azzal nem megyünk előre. A kérdést igyekszünk kezelni. Csak jó lenne az, hogy fent is észrevennék azt, hogy itt önkormányzatokat tesznek tönkre vagy lehetetlenné. Nem engednek fejleszteni az önkormányzatoknak. Van az önkormányzatokban tartalék, mert ott is gondolkodó emberek vannak, gyerekek, pedagógusok, mindenki a sajátjáért felelős, minden előnyt igyekszik neki megszerezni. A testület is azt mondta, honnan fogjuk ezeket a hiányokat beszerezni, a fejlesztéseket? Na, majd pályázunk. Mindenhol ezt halljuk: pályázat, pályázat. Na de egy pályázatot el kell készíteni, időben be kell adni. Például ugye most megjelentek a PHARE-pályázatok. A feltételeknek meg kell felelni. Ahhoz tervek kellenek, tanulmányok satöbbi, satöbbi. Egy év sem elég arra, hogy nulláról egy ilyen pályázatra fölkészüljek, hiszen hogyha most találom ki mondjuk egy iskola rekonstrukcióját, azt meg kell terveztetni satöbbi, az idő. Kevés az időnk arra, hogy be tudjunk adni ilyen pályázatot. Tehát csak jövőre fogjuk tudni ezt a pályázatot beadni, idén már nem. De kérdés, hogy lesz-e jövőre pályázat? Tehát azért csak pályázatokban nem lehet bízni, ahhoz korábban kellett volna felkészülnünk.
Hogy is mondta Vennes Aranka egyik beszélgetőtársa? Amit az állam az egyik kezével nem ad meg, a másikkal még azt is elveszi. Hogy lehetne akkor egyik zsebből a másikba tenni, ha mindkét zseb lyukas? Kolleganőm természetesen szerette volna megszólaltatni az Oktatási Minisztérium politikai államtitkárát, Hiller Istvánt, hogy választ kapjon: meggyőződtek-e arról, hogy a támogatás megvonása után képes-e minden önkormányzat fönntartani iskoláit? A fótiak esete ugyanis csöppet sem egyedi. Az államtitkárnak faxon küldött interjúkérő levelünkre, sajnos, válasz nem érkezett.
Természetesen az MSZP-s képviselő az előző kormányra fogja a dolgot (túl voltak finanszírozva.
A másik: egyetértek a Polgármester Úr kérdéseivel:
Ezt az önkormányzatoknak kell kigazdálkodni. A lakosságnak biztos nem jó, a vállalkozónak biztos nem jó, a társadalomnak biztos nem jó, a gazdaság fejlődésének biztos nem jó - akkor kinek jó?
" A Magyar Szocialista Párt a választási győzelme esetén arra törekszik, hogy az oktatásban a következő négy évben nyugodt, stabil és kiszámítható feltételeket teremtsen mondta Jánosi György kedden Szekszárdon. Az MSZP Országos Választmányának elnöke egy oktatáspolitikai fórumon úgy vélte: nem szabad hagyni, hogy a politika az ágazatot és az abban dolgozókat rendre újabb, egymásnak homlokegyenest ellentmondó követelmények elé állítsa. Oktatási programunkban kiszámíthatóbb tanévkezdési rendet, valamint azt szeretnénk, hogy a kerettantervek bevezetése szakmai kontroll mellett, a szükséges módosítás lehetőségével folyjon. A szocialista párt másik fontos törekvése, hogy helyreállítsa az oktatás minőségét, ami a pedagógusok legnagyobb erőfeszítései ellenére is fokozatosan romlik.
Jánosi György ennek legsúlyosabb okaként az ágazat alulfinanszírozottságát jelölte meg. Utalt arra, hogy a pedagógusok éves nettó átlagkeresete még mindig nem éri el az országos átlagot. Ez azt jelzi, hogy nem pedagógus életpálya-modellre, hanem azonnali béremelésre van szükség, hogy megkezdődhessen a szakma felzárkóztatása.
Közölte, hogy az MSZP az elkövetkezendő négy évben kiemelt feladatként kezelné az oktatás infrastruktúrájának javítását is. 1998 óta ezen a téren semmi sem történt. Hiába született egy taneszköz rendelet, a költségvetés forrást nem biztosított hozzá. Sok önkormányzatnak nincs elég pénze az iskolaépületekben az elengedhetetlen felújítások elvégzésére sem. Az MSZP kulcskérdésnek tartja a közoktatásban az esélyegyenlőség megteremtését. Ennek érdekében biztosítani fogjuk az óvodai étkeztetés ingyenessé tételét, az általános iskolákban a térítésmentes tankönyvhöz jutást, valamint a közép- és felsőfokú oktatásban a lakóhely és a tanintézmény közötti ingyenes utazást közölte.
Szólt arról, hogy be kívánják vezetni az Érettségi plusz három programot`, amelynek keretében minden középiskolás diák lehetőséget kapna az érettségi előtt legalább egy középfokú nyelvvizsga, az Európai Unióban elismert számítógépes vizsga, valamint jogosítvány megszerzésére."
"A Fidesz kezdeményezte, hogy hozzanak létre egy, az óvoda- és iskolabezárásokat áttekintő albizottságot a parlamentben. Az MSZP képviselőcsoportja nem támogatja a javaslatot jelentette be Juhász Gábor a frakció hétfői ülése utáni sajtótájékoztatón.
A frakcióvezető-helyettes az MSZP álláspontját ismertetve elmondta, hogy ebben a négyéves ciklusban 80 ezerrel csökken a gyermekek száma, ami indokolja az intézmények összevonását, egyesek megszüntetését. A választások évében több önkormányzat elodázta az intézmények összevonását vagy megszüntetését. Nem politikai kérdésről van szó, és a problémákat csak helyben lehet megoldani. A kormány most hirdette meg 100 iskola felújítási programját: a megmaradó iskolák modernizálása kulcskérdés."
Az én kérdésem, ha lehet: honnan tudja az mszp, hogy ciklusa alatt 80ezerrel csökken a gyermekek száma?
Mi van, ha 80001 gyerek születik? Mit fog csinálni azzal az 1 "felesleggel"?
Már novemberben látható volt, hogy 2000. az iskolabezárások éve lesz a nagyvárosokban. Erről elsősorban a kormány tehet, mert a városi önkormányzatok rovására szanálta a költségvetést. Adóreform helyett forrásátcsoportosítás történt, a kieső pénzt az önkormányzatoktól vonta el a kabinet, - nem a szegény települések, hanem a saját maga számára.
A miniszterek egész decemberben nyomták a sikeroffenzívát, hogy 15, 20 vagy 25%-kal kaptak többet a tavalyi költségvetésüknél, eközben az önkormányzati szféra 8%-kal, tehát a várható inflációnak megfelelő arányban kapott többet. (Plusz ehhez némi többletfeladatot is kaptak.)
Ráadásul éppen a sok (és drága) iskolát fenntartó nagyvárosok szívnak a legnagyobbat, mivel a belső átcsoportosításban a kicsik nyernek, ahol fajlagosan kevesebb az oktatási költség. Pokorni nagy büszkén bejelentette, hogy teljesítette a Fidesz választási ígéretét: 65%-ról 80-ra emelték az oktatási normatívát. Ez a legnagyobb szemfényvesztés, mivel az ehhez szükséges forrásokat bevallottan az önkormányzatoktól elvont (harmadára csökkentett) SZJA-ból teremtették elő. Azaz a tavalyi 300 forintnyi SZJA-ból kivettek 200-at az önkormányzatok zsebéből, majd ünnepélyesen visszaosztottak belőle 150-et. Az eredmény minusz 50 forint. Az nagyvárosi önkormányzatoknak idén az 5%-ra zsugorodott szabad felhasználású SZJA-ból kell kipótolniuk a 80%-os normatívát, ami sokkal rosszabb, mint amikor 65%-ot kellett kipótolni háromszor akkora összegből.
A legnagyobbatt Budapest bukik, ahol a legtöbb iskola van. A kormánytól visszaosztott összeg normatívával meg mindennel együtt 10%-kal kevesebb a tavalyinál, - ez reálérétéken, inflációtól függően 16-20% minuszt jelent a 24 önkormányzatnak. Ezt osztják most szét a forrásmegosztás során és ennyivel lesz kevesebb az iskolák fentartására is.
Szóval lesz még jópár iskolabezárás, az igazi balhék szeptember előtt várhatók. Mindenki szidja majd a kerületi polgármestert, esetleg a fővárost, a kormány meg röhög a markába.
A fôváros I. Kerületi Önkormányzata visszavonta azt a határozati javaslatot,
amely megszüntette volna a Kosztolányi Dezsô Általános Iskolát és Gimnáziumot.
Mint azt Marosi Lajosné, az intézmény megbízott igazgatóhelyettese lapunknak
elmondta: az új tervezet azzal számol, hogy júliustól megszűnik a Krisztinavárosi
Általános Iskola, s annak osztályait a Kosztolányi veszi át a szükséges
személyzettel együtt. A korábbi verzió szerint az intézmény középiskolai osztályai
fokozatosan sorvadtak volna el, a jelenlegi tervezet azonban számol az iskola
kedvezô gazdasági és pedagógiai mutatóival. A Budavári Önkormányzat
képviselô-testülete holnap tárgyalja az intézmények összevonását.
úgy látszik, az iskolabezárásokkal ismét sikerült a lakosság jelentős részét megemelt adrenalin-szintű állapotba hozni, ismét sikerült szembeállítani egymással a választókat és a kiválasztottakat.
A mindennapi kenyerünk mellé van már mindennapi kérdésünk is: ma melyik iskolát zárják be ?
Érdekes. Véletlenül sem azt kérdezzük, hogy melyiket adjuk el ?
A Kosztolányiban is megtörtént az első ! találkozás a kerület vezetőinek egy részével. (Akik nem számítottak ellenállásra.)
Becsületére legyen mondva, a megbeszélésre eljött a polgármester, nem úgy, mint a XI. kerületben.
Az álláspontok viszont nem puhultak...
Az iskolaszék tájékoztatta őt arról hogy ez az ország jelenleg egyik legjobb (legeredményesebb) gimnáziuma.
A válasz meglehetősen lehangoló volt: ez csak érzelmi érv.
Jó, nézzük az anyagi érveket. Vártunk számokat, adatokat, aztán adatot.
Most várunk.
Igyekszem tájékoztatni önöket a fejleményekről.
Lehet, hogy hosszú lesz a hattyúdal ?
Ezek a fránya iskolák egyre közelebb kerülnek a természethez.
A Fenyves utcai iskola talán átalakul például lókiszolgáló gazdasági szervezetté ? (hát, ha egyszer delfin nincs a Pasaréti út- Hidász utca sarkán :-))) )
elnézésedet kérem, ha félreérthetően fogalmaztam,(én is éreztem már később),
én azt próbálom bizonyítani, hogy a többséget nem érdekli az oktatás, a gyógyítás, stb. költsége, mert oktatni kell, a lehető legmagasabb színvonalon, mint alább is írták.
1. Ez a gyerek orvos lesz, aki a kilukadt hasadat fogja operálni, az a gyerek pilóta lesz, aki vagy leesik veled, vagy nem, a harmadik tanár, aki a gyerekedet tanítja (majd vagy már). Így ez mindjárt másképp néz ki... a negyediket azér' mert - ember.
Ha nem ér ki érted a mentő, mert máshová kellett mennie, téged sem fog érdekelni, MIÉRT.
Érdekes, ilyenkor sosem merül fel, hogy egy daru azért üt agyon két embert, mert valaki rosszul tanulta meg azt, amit.
(persze, tudom, ez demagogosz, de szemléletes - sz'al tanítani csak egyféleképp lehet).
Asszem, lentebb most már több oldalról bizonyítottam, túl is dumáltam, hogy itt ölég sok dolog felmerül, de a pénz nem, legalábbis nem ilyen formában. Hivatkoznék arra, hogy egy szuper eredményeket elérő gimi goodwill-je szvsz többet ér, mint maga az épület, és mégse a goodwillt adják el, hanem az épületet, a benne lévő megtestesült szellemi értéket megsemmisítik. Mondjuk ki, kisöprik.
Ha az önkinek nincs pénze (és ez éppen a Vár, akinek a rendszerváltás előtt hoztak rendbe mindent állami pénzből, ráadásul kizárólag jól menő vállalkozásokkal van tele = iparűzési adó), akkor adja el az iskolát tokkal, vonóval, további üzemeltetési kényszerrel, és fokozatosan térjenek át a fizetővendéglátó módszerre. De nem ez történik. Ennek az ellenkezője.
De nézd meg Szegedet, vagy Pécset, itt alább, mindenhol kilóg a lóláb. Nem tudom, ez a láb piros-e, kék, vagy narancsszínű, én sem tételezem fel helyből, hogy intézményes. De szégyellnivaló.
Egyébként egy idegenajkú befektető csoport kinézett magának a Dunaparton egy kis neogót épületet, elég kicsi nekik, de azért megvennék, jó lenne valamire, azt mondják, végeztek gazdasági átvilágítást és hatásvizsgálatot, elég rossz hatásfokkal üzemelnek és majdnem mindig üres. Lehet látni a tévében is. Eladjuk ?
A kettőezer gyerek nem tűnt el, (ez majd a nyugdíj fedezetének megtermelésekor fog hiányozni), hanem helyet adott a többi gyereknek, hogy végre emberi körülmények között tanuljanak, egy tanárra kb húsz gyereket juttatva. Írtam, én 41-es osztálylétszám mellett tanulgattam. (ojan is vagyok (8-(
Ettől függetlenül amit írsz, igaz, jobb lenne, ha a tanulók jól felszerelt iskolában tanulnának.
De:
Normális szülő maga szereli fel az iskolát, nem bízza az önkire, maga építi ki a számítógépparkot, maga tartja karban, maga finanszírozza az iskola alapítványát, maga vesz nagykapacitású fénymásológépet. végül is neki FONTOS, (vagy NEKI fontos ?) a saját gyereke.
(tehát most van az iskola jól felszerelve). És hidd el, mióta a gyerekeink iskolába járnak, nem voltunk nyaralni, de ki-ki osztálya eljutott a szülők és a tanárok erejéből ide-oda.
Kedves Algernoon!
Szerintem eléggé érdekes megközelítés,hogy nem érdekli a T.Többséget az, hogy egy intézmény üzemeltetése mennyibe kerül. Mert ez szvsz igen-
csak közrejátszik a történésekben. Ismétlem,saj-
nos igaz -belátva,a költői túlzást az ürességről-
,de valóban kevés a gyermek. Tudok olyan kerületet Bp.-n ahol 2000 (kettőezer) gyermek "eltünt".
Ennyi ált.iskolás hiányzik az oktatásból,ill az
iskolák létszámából. Távol álljon tőlem az ,hogy rendbenlévőnek találjam valamely tanintézet be-
zárását. Viszont a szűkös kerettel gazdálkodó ön-
kormányzatoknak lehet,hogy ez létszükséglet. Ha
nem zárják be,ill. vonják össze az iskolákat,akkor
felvetödik a probléma,hogy olyan intézményekre megy el a pénzük,amelyben a tanulói létszám nem
éri el az előírt osztálylétszámot. Szerintem még
mindég jobb ha a tanulók valamely jól felszerelt
iskolában tanulhatnak,mint esetleg szűkös kere-
tekből kell a legalább valamelyest megfelelő fel-
szereléseket kigazdálkodni.
Miért csodálkoznak azon, hogy a MIÉP olyan erösen nyomul? Magyar iskolát megszüntetni a magyar fövárosban, mert egy osztrák iskolának tetszik az épület. Szóval a magyar le van szarva még a saját fövárosában is? Kíváncsi vagyok, hogyha ez fordítva volna Bécsben (egy osztrák iskolát akarnának megszüntetni, mert egy külföldi iskola vetett rá szemet), mennyi ideig tudna megmaradni hivatalában a szóbanforgó ök? Nem biztos, hogy akár 24 órát is, mert a népharag---pártállástól függetlenül---elsöpörné. I.kerületiek, induljatok harcba saját önkormányzatotok ellen. Ne hagyjátok magatokat megalázni és kifosztani. Melletettek állunk.
A helyzet hasonló, mint annak idején a lakásprivatizációval. Az a primitív seggfej Szelényi, aki kaliforniai nyaralással vészelte át a Kádár-rendszert, a rendszerváltás után Demszky egyik tanácsadójává avanzsált. Ez a Szelényi írt még 1991-ben egy cikket a Magyar Nemzetben, amely szerint a volt tanácsi lakásokat nem privatizálni kell, hanem a világpiacinál is magasabb áron külföldieknek kiadni. Nesze neked magyar, legyél másodrendü állampolgár a saját fövárosodban. Ne csodálkozzon az SZDSZ, ha a szavazók elküldik a balfenékre.
"Ha ez a malawi példa a szakmában ismert, és az IMF strukt prcsomag megkockáztatja az
iskolák teljes magánosítását, eladását, akkor ez az összeomlás a cél. "
Bár mennyire hihetetlen ez nem így van. A neoliberális közgazdászok szélsőségesebbje dogmaszerüen hisz abban a tételben, hogy ami állami az szükséképen rosszabbúl működik, mint a magán. Egyszerüen képtelenek elfogadni, hogy a recept nem működik. Ha a reformjaiktól az illető ország rosszabb helyzetbe kerül, akkor azt hiszik, hogy ez csak azért volt, mert nem vitték végig a reformot. Mondok egy másik példát. Zaire. Több strukturális reformot is átvertek rajta. Az egyik kapcsán történtesen a pénzjegy nyomdát is magánkézbe adták egy olcsóbb müködtetést igérő vállalkozónak. A vállakozó visoznt minden bankjegyet 5 "biztonsági másolattal" készített. A másolatokat is forgalomba hozta az alvilágon keresztül. Ez persze hatalmas és kezelhettelen inflációt okozott. Mikor végre felgöngyölitették az ügyet és elkapták a vállalkozót, akkor viszont eltünt a pénz az országból. A lakósság áttért a direkt gazdaságra. A közszolgálatások (világítás egyebek) javarészt megszüntek. A közalkalmazottak beköltötek családjukkal a hivatali helységükben és a továbbiakban mindenfajta hivatalos iratot egy dollárban fiztenedő összegért adtak ki.
Az IMF új "reformcsomaggal" állt elő a régi recept szerint. Csökkenteni kell az állami kiadásokat. El kell bocsajtani a közalkalmazottakat. Egy egészen alacsony közalkalmazotti létszámot irtak elő. Ez kisebb volt, mint a szintén közalkalmazotti státuszon lévő, hadsereg létszáma. A seregben voltak hutu és tuszi törzshöz tartozók is. Kiki az elbocsjtast természtesen szigoruan törzsi alapon képzelte el. Ebből ronda nagy polgárháború lett elék sok ember kegyetlen lemészárlásával, rengeteg menekülttel. Az IMF szakértők visoznt bosszankodtak. Szerintük a Zaireieknek már csak kicsit kellett volna kiburniuk, hiszen közel álltak a tökéletes neliberális gazdaság megvalósuláshoz, ahol minden piaci alapon működik. Ha még kibirták volna, akkor megindulhattak volna a jólét felé.
A zairei polgárhaború egy igen súlyos formája volt az IMF reformokat gyakran követő un. IMF riot-oknak. Az első IMF riot Egyiptomban volt vagy úgy húsz éve. IMF riot volt az albániai polgárháború is. Továbbá a sri lankai tamil lázadás. Bizonyos mértékig a jugoszláv polgárháború kitöréésben is az IMF strukt reformok játszottak szerepet.
Visszatérve az iskola bezárásainkra. Egy igazi neoliberális szadeszes (mondjuk Fodor Gábor) valószínüleg meg van győződve arról, hogy az okatást (és persze egészségügyet) át kell tennei fizetős piaci alapokra és az állami oktatást fel kell számolni. Természtesen az ilyen neoliberális tisztában van vele, hogy az egyszerü pórnép nem érti az ő magasröptü elképzeléseit. Ezért mindig pénzhiányra fog hivatkozni. Ahol az önkormányzatokban szadeszes van ott nyomni fogja (tisztán ideológiai alapon) hogy minnél több iskolát kell bezárni. Hasznot nem keres rajta. Lesz viszont éppen elég fazon aki lelkesen helyeselni fog és igyekszik úgyintézni, hogy a bezárandó iskola vagy nagyon jó helyen (értékes telken), vagy nagyon jó állapotú épületben legyen. Természtesen a bezárt iskolát aztán fillérekért adják el. Az illető képvislőhöz közelálló cégnek.
Ha ez a malawi példa a szakmában ismert, és az IMF strukt prcsomag megkockáztatja az iskolák teljes magánosítását, eladását, akkor ez az összeomlás a cél.
Az útépítéssel büszkélkedni vissza is üthet, úgy, mint pl. Budakeszin, ahol a község összes útja helyett újrastrukturáltak egyet. Ez véletlenül az új villákhoz vezet. Budakeszinek igen sajátos véleménye van róla.
A részleges magánosítással egyetértenék, fenntartva, hogy az állami oktatásból nem lehet kiszállni, utalnék pl. csak arra az okra, amiért az a családi pótlék oktatási támogatássá lényegült át (én is a képzésben látom a megoldást).
Figyelemre méltó azonban az, hogy rendre összetévesztik az iskola eladását az épület eladásával. Milyen anyagi tőkének számíthat "az ország egyik legjobb gimnáziuma", mint alma mater ?
Szvsz többet ér, mint maga az épület ! És még a nevét is el akarják törölni ! Hány, de hány iskola cserélné el a nevét ( persze, a hírére gondolok) vele ! Mi a véleményetek erről ?
szittem, ez az önkinek szvsz üzletileg is elhibázott lépése.
A pedagógusokat nem hibáztatom, hogy nem tudnak összefogni, nagy részének talán nincs is véglegesített állása. Aki rövid lejáratú szerződéssel rendelkezik, hová menjen tüntetni ?
Szvsz az oktatás elszemélytelenedése, az alma materek módszeres megszüntetése elő fogja segíteni azt a névtelen arctalan embertömeg kialakulását, amelyre oly nagy szüksége van a fogyasztás-orientált társadalomnak.
Jó, tudom, hogy nem tetszik. De mit teszel ellene?
(Nem ellenem).
Egy elképzelésem volna, amely egyszerűen megvalósítható, de biztos nem én találtam ki.
A bezárandó iskolaépület hivatkozási alapja az, hogy miért tartson fenn a kerület (község, stb.) olyan iskolát, amelybe máshonnét járnak a gyerekek. (Ez persze baromság, mert ilyen alapon Oxfordot is bezárhatnák (:-P )).
Tehát nem akarnak más kerületet, suburbot, akármit finanszírozni.
Minden önki tudja (ha akarja), hogy hány gyereke van, és hányan, hol tanulnak. Ha nem tudnák, nagyon komoj feladat lenne megtudni. Ezek mind fellélegeznek, amikor valamelyik gyerek más körzetbe megy (tovább)tanulni. Ugyanekkora erővel tudnak sírni, ha az ő területükre érkezik valaki kívülről.
A gyerekre fordítandó fejkvótát adják át annak az önkinek, ahol a gyerek tanul. Tessék csak a gyerektartásra gondolni, tökmindegy, hol képződik a pénz, utána kell küldeni.
Kinek nem érdeke ez ?
Csak úgy megjegyezném, hogy a neoliberális kiskáté (IMF strukturális reformcsomagÖ el kell adni az iskolákat, mert az "igazi" iskola a magán iskola, és ehhez valahogy fel kell számolni az államiakat. Volt olyan afrikai ország (Malawi) ahol ez sikeröült is. Le egész az általános iskolát is beleértve. Utána össze is omlott az okatási rendszerük.
Folytatás. A történetet csak azért írtam le, mert nem bp specifikus, sót nem is pártspecifikus a dolog. Az önkormányzatokban - mint egy háztartásban, ahol alig nő a bevétel, de nőnek a egyerekek és az igények - takarékoskodási kényszerhlyzet van. A mindenkor kormány keves ad iskolára és mindenre. Persze az önkormányzatoknak nem eladni kellett volna a rendszerváltáskor kapott vagyont, hanem gazdálkodni, s akkor megőrízhették volna önkormányzatiságukat. (ha a kormánytól várják a mannát, akkor a kormány fogja megmondani mire van pénz.) Legalábbis a nagyobbak. Most már veszett fejsze, mert szerintem a vagyon nagy részét eladták. Van még egy lehetőség, hogy megnézik min lehetne még spórolni, de ez nagyon kevés önkormányzatnak jut eszébe. Jobb túllenni egy 300 gyerekes iskola bezárásán, mint nem megcsinálni valamelyik utat. Az iskolabezárási cirkuszok elülnek, az úttal pedig lehet büszkélkedni a következő kampányban.
A megoldás?
1. képviselők úgy tekintenének az iskolákra, mint otthon a gyerekeikre. Ők az elsők, s ha marad pénz, azt lehet másra fordítani.
2. Az alapfokú oktatást 100 %-ban finanszírozza az állam, igy valóban egenlő esélyei lesznek a kistelepülésen élőknek és a nagyvárosiaknak.
3. Az iskolabezárásokat nem csak az érintett szülők és pedagógusok rosszallanák. (Mert sajnos a "szakma" néha föllélegzik egy-egy iskola bezárásakor."Nem mi voltunk, mi túléltük.".
Hát valahogy igy! Pécsett az elmúl önkormányzati időszakban volt egy puccs, (a polgári koalicióban lévő SZDSZ átállt az MSZP-hez) az iskolabezárások miatt. Az MDF-es alpolgármester nem akart iskolát bezrni, az SZDSZ-es igen. Jött a puccs, junius közepén!!! az MSZP-SZDSZ-es új többség bezárt egy-két iskolát. Következő év: tömören összefoglalva- igazgatók 10-kor, sajtó 12-kor értestve néhány iskola, ovoda megszüntetéséről, összevonásáról.
Mire a közgyűlés elérkezett volt tüntetés, útlezárás, fórum - minden. Pedagógusok (szocialista) sszakszervezete persze hallgatott. Naná, az oktatási bizottság vezetője volt a főnöke! (érdekes az ő iskoláját nem zárták be, nem vonták össze.) Volt polgármesteri óvás, (polgármester ugyanis kisebbségben volt ekkor már) újra tárgyalás, elromlott szavazógép, törvényességi kifogás, minden... De ha egyszer van többség erre a magasztos feladatra, az megnyomja a gombot, felteszi a kezét, ha kell még a névszerinti szavazást is vállalja.
És eljött 1998, lett a szocialista többség mellé szocialista polgármester, Toller képviselő úr (elvtárs) személyében és 1999 junius végén megint bezártak összevontak 3-4 iskolát. Most a peremkerületről még 3 km-t utazhatnak a gyerekek. És most jö a poén. Mindenki azt hitte, olyan nagy bajban van a város, hogy értékesíteni kell, vagy bérbe kell adni az épületeket jó pénzért. De nem, mert Toller átadta az egyetemnek ingyen az ingatlanokat
A pézes képzésnek kell a hely.
Kedves rezső,
megérkezett a hír a Kosztolányiról..
annyira nem alkalmas iskolának, hogy egy osztrák iskola vetett reája szemet. Gondolom, nem állami intézmény.
bizonyára látja már a hozzászólásokból, hogy nagyobb részünket egyáltalán nem érdekli , mibe kerül egy iskola, egy közösségi ház, egy kórház, egy mentőállomás fenntartása.
Bizonyára nem csak én emlékezem a tovaris prepadavatyel.. kezdetű jelentésekre -- amelyek úgy végződtek : szosztav klaszsza szorok agyin...
(bocs, ha nem pontos,, rég volt)
Nem tudok olyan fogalmat elképzelni sem, hogy egy ISKOLA kong, bizonyára igaz ez egy mentőállomás vagy kórház esetében is !
úgy látom, nagyobb részünket érdekli viszont, hogy egy iskola mellett százméteres körzetben hány kerékpárút van hegynek felfelé, és( mert lefele is kell ) hány vissza?
Egybevetném az iskola kongását még a tüzijáték kongásával, sőt, a legújabb agyrém, az országos homokóra kongásával.
Kérem, gondolom, iskolát végzett emberek pontosan kiszámolták, hány szem homok kell ahhoz, hogy pontosan 365x24x60 perc múlva a homokóra éppen újévet mutasson. A sötétben. A ligetben.
Látja, ezt az iskolát bezárhatták volna.
véletlenül nincs információjuk arról, mi lehet az összefüggés az I. ker. önki,
az ország egyik legjobb iskoláját vezetni hivatott oktatási bizottság,
az információhiányban szenvedő álpolgármester asszony
és a bizonyára önhibáján kívül félretájékoztatást adó, árulkodó nevű Expanzió kft között ?
a rejtvényhez nem adok kulcsot (sajnos, nekem nincs hozzáférésem az IM nyilvános cégjegyzékéhez).
A megfejtésig az utolsó szilveszteri steril pezsgőbólét elkortyolgatom mindnyájuk egészségére. (steril, mert ebben a pezsgőben csak az üveg ázik).
1. Ha az I.ker. ök-nál tartunk, akkor talán propagálhatnátok azt is, hogy úgylátszik az ök számára a kerékpárutak fontosak, mint a következö nemzedékek oktatása. Ugyanis az I.ker-ben (amely, mint tudjuk "ideális" a kerékpározásra) az ök 100 milliós nagyságrendü összeget szórt ki (ill. tervez kiszórni) kerékpárutak létesítésére.
2. A XXII.kerülettel vigyázzatok. Az egyik legsötétebb ingatlanmaffia ott müködik. Kis Péter, a XXII.ker ingatlangazdálkodási vezetöjét a XII.ker egyszer már elzavarta, mert többek között a Zugligetböl szórakoztató negyedet akart csinálni. Jelenleg is van egy maszek ingatlanforgalmazási kft-je, amely az önkormányzattól jövö adatokra (és befolyásra) támaszkodva ingatlanspekulációval foglalkozik. Felvethetnétek pl. hogy ez a maszek cég mennyire összeegyeztethetö Kis Péter önkortmányzati állásával. Ráadásul a XXII.ker. Fideszbe távozott Sebes Gábor volt XII.ker (akkor még SZDSZ-es) polgármester, aki szintén az ingatlanmaffia egyik fö képviselöje. Most a Fidesz XXII.ker frakcióvezetöje(!). Kosztolányi Dénes egyik fö haverja. Ráadásul Kis Péter cégénél foglalkozott ingatlanüzelmekkel 1994-98-ban. Jó összefonódás, nem? Világosítsátok fel az embereket, kik is szívják a véreteket. Ha már a XI.ker.-nél tartunk, tudomásom szerint oda távozott a XII.ker. volt jegyzönöje Molnár Judit, akit meglehetös közutálat övezett, mert Sebes Gábor törvénytelenségeihez és rablásaihoz szolgáltatta a jogi megideologizálást. A rendszerváltás elött egy ideig a XII.ker tanács lakásosztályának volt a vezetöje, s közismert volt vonzódásáról a csúszópénzek iránt. Így persze már érthetö a XI.ker probléma.
