Na ez már ismét nemsemmi' A magyar nemzetiségű
aki garantáltan jobban ismeri a helyzetet) nem,de
pl.még magyarul sem tudó afrikai igen? Hát ez iga-
zán "liberátión".Vagy netán az osztrák határmenti
háztulajdonos,aki itt piheni ki a szabad világ fá-
radalmait nyáron? Ez jobb mint a cirkuszban!
Nem tudjátok? Van arra topic, hogy a Magyarországon élő Magyarok tulajdonuk alapján kapjanak szavazati jogot a helyhatósági válassztásokon?
Tunniillik, ma a személyibe jegyzett lakhely szerint, vagy egy másik, de irracionálisan sok idővel előtte igazolt 1 helyen lehet szavazni.
Aki tehát lakik Itt Bp., de van még nehány holdja amott, üdülője másutt, csak jogosult fizetni a helyi adókat, de Qss neki, ha bele akarna szólni, legalább egy Doktori X-xel.
Nem elég, hogy a M.o.-on élő külföldiek szavazhassanak a M.o.-i választásokon. Ezt a jogot - korra, nemre, elmeállapotra, büntetett előéletre való korlátozás nélkül! - meg kellene adni a külföldön élő külföldieknek is.
Tudom, technikailag nem lenne egyszerű dolog az immár hatmilliárd földlakó mindegyikét megszavaztatni. Itt nem csak a csecsemők szavazása okozna gondot, hanem a sivatagban, jégmezőkön, barlangokban, fák tetején, stb. élő szavazásra jogosultaké is.
Kellően liberális megközelítéssel azonban valamennyi probléma orvosolható.
Az a külföld, aki megkapta a " bevándorolt " státuszt, már szívott egy pár évet a magyar bürokrácia útvesztőjében. Általában van munkahelye, jövedelme, lakása ( vagy befogadója ), bankszámlája, stb. És évek óta fizeti az adót, mint a golyó! Talán szorgalmasabban, mint sokan közülünk...:-))))
Persze nem az orosz és ukrán maffiózókra gondolok, meg Szeva bácsira.
Szóval " megérdemlik " a választójogot a helyhatósági választásokon. Az országgyűlési persze más. Ott ne szavazzanak. És így van rendjén.
"az itt élő" fogalma kissé aggályos, azonban, ha egy intézmény lefedi egy eljárás végén, akkor már nem az.
Khm Khm
itt élő ?
egy napja ?
egy hete ?
havonta kilép-belép a határon (vagy csak az utlevele egy liberális határőr úrnak köszönhetően ?
itt nyaral 20 éve és elégedetlen a szemétszállítással ?
fekete munka ?
Australiaban elek mint kettos allampolgar. Szerintem a kulfoldon elo magyarok ne szavazhassanak,de a magyarorszagon allando jeleggel lako es ingatlannal rendelkezo szemely az szavazhasson a helyhatosagi valasztasokon.Australiaban igy mukodik es meg semmi gond nem volt vele.A hangsuly az allandon van a polgar mar varja az allampolgarsagot,de meg nincsen meg az ideje.Otthon nem tudom hany ev de itt csak ketto ev es korulbelul ennyi ido kell,hogy lehessen hazat venni.(Termeszetessen ha nem vagy gazdag akkor reszletre)FeriI!(vezeto!)
Tetszik ez a topic, csak a címét kellett volna jobban megválasztani.
Pl. "NE HAGYD, HOGY A REALITÁSOK MEGZAVARJÁK ÉLESLÁTÁSODAT".
Persze, ez esetben aggályos hozzászólása off topic lenne.;-)))
"A választójog megilleti a Magyarországra bevándorolt - a magyar jog szerint nagykorú - nem magyar állampolgárt is (a továbbiakban együtt: választópolgár)."
Én azért látok különbséget a "bevándorló" és az "ittélő" fogalmak között. Bár nem vagyok jogász, ahogy Turbo nagyon helyesen rávilágitott :).
En kulfoldon dolgozom, es speciel nem hianyzik, hogy beleszoljak a helyi dolgokba. Ok jol csinaljak a mit csinalnak, ezert is jottem ide dolgozni. Ha nagyon nem teszene valami, akkor mashova mennek. Szimpla ugy.
"miért ne dönthetne, hogy igy akarja-e tovább vagy sem"
Donthet rola, de a labaval, es nem valsztasokon. Erted, ha nem tetszik, akkor probalja mag mashol..
Amugy ez meg csak egy tervezet es nem is biztos, hogy bevezeteik. Szerintem nem kellene mar megint tulszarnyalni a dolgot, mert lehet, hogy a gyipaci masik oldaln kotunk ki. Szoval nem is ertem miert merult fel a kerdes. Raadadul egy kulfoldi nem arra fog szavazni, hogy itt valami jo legyen vagy fejlodjon, hanem: viszza az adotmat. Aztan ha minden tonkremegy o legfeljebb odebbal. De te maradsz!
Amugy egyetertek egy korabbi hozzaszoloval, hogy a magyarorszagon elo tisztesseges dolgozo magyar allampolgarokkal is kene foglalkozni neha ilyen vehemenciaval.
ami a „társadalmi haszontalanságot” illeti, elnézésedet kérem, lehet, valóban félreértettelek, ám úgy vettem ki, párhuzamba állítottad eggyel ezelőtti hozzászólásodban a nem szavazó adófizetőket és a szavazó nem adózókat. Bocs még egyszer.
Azt viszont továbbra is fenntartom: a szavazati jog tisztán szavazati jog, ráadásul állampolgári, és laikusként számomra elég homályos a kétfajta választói jog közötti különbség, ha egyáltalán van akárhányféle választói jog. Jogászok, SOS! De abban szinte biztos vagyok, hogy Te sem vagy jogász :-)
Elismerem az adófizetős (Coca Cola Amatil) megjegyzésem egy nagy marhaság.
Ezúttal azonban eszembe jutott másvalami is. És ez az adózás másik oldala, amiről nem sokat tudok (fingot se). Ha valaki, pölö a jó öreg Jeff LeRoy Karakószörcsökön adózik, ottf izeti be a társasági meg a személyi meg mittomén milyen adók vannak még, annak bizonyos százaléka (egyre kevesebb, ugye, sajnos) az önkormányzatra száll. És akkor már tkp. a Mr. beszállt a járdaépítésbe vagy a művelődésiház-építésbe, meg ilyesmi, sokkal inkább és hatékonyabban, mintha Tóth Lajosra szavazna, mert az megígéri a kampányban a művház felhúzását (ez ugye elég bizonytalan kimenetelű dolog lehet).
nem érvként hanem dühből mondtad Hát ez nem igaz, az idézett mondatomban hol van a düh? És máskülönben a mondatot sem érvnek vagy véleménynek szántam egyáltalán, hanem Téged, az általad mondoattakat interpretáltam (félre?).
Egyetértek a gesztusértékkel, és tényleg nem dafkéból vagy dühből ellenkezem. Egyrészt nem látom a felvetés funkcióját (lásd fentebb), másrészt pedig nem véletlenül kezdtem első (nem a nullázós) hozzászólásomat azzal, amivel. Ha ezt megadjuk, az nem egy önmagában álló döntés, sem jogi, sem társadalmi, sem semmilyen értelemben. Általánosan elfogadató szempont kell, ha azt mondom, az állampolgárság a szavazati jog feltétele, akkor csak és kizáróan az, nem kerülhet mellé más is, hogy aztán ilyen-olyan értelmezések jöjjenek elő a mélyből. Értem ezalatt: ha a választói jog definiálásakor új szempontokat ragadunk és adunk meg, az nem lehet egyszeri, ad hoc, hanem akkor már rögtön és teljes joggal, mert precedenst teremtettünk, jönnének a floridai magyarok, hogy ők meg azért akarnak szavazati jogot, mert magyarok és szívükön viselik az anyaország sorsát, meg dollárszázezrekkel támogatnak hazai falvakat, közművelődési társaságokat stb. (szemben pölö velem), meg különben is minden decemberben hazajönnek; jönnének iksz politikai párték, hogy akkor a határainkon túli, Kárpát-medencei magyarok is kapjanak szavazati jogot stb., stb.
Valamennyi adót minden nálunk tartózkodó külföldi fizet, hiszen ha megvesz egy mozijegyet vagy egy üveg konyakot, akkor fizet az állam részére x százalék ÁFÁt, vagyis adózik. Ennyi erővel akkor minden külföldi szavazhatna Magyarországon aki letáborozik itt néhány hétre, még a villamosokon dolgozó román zsebesek is, hiszen itt laknak és adót fizetnek, tehát megfelelnek a kritériumoknak.
Személyi jövedelemadót viszont nem fizet túl sok külföldi Magyarországon, így nincs értelme annak, hogy a külföldiek szavazásának kérdését egyáltalán felvessék a Parlamentben SZVSZ.
Hölgyeim és Uraim! A kérdés adott: Kaphatnak-e a Magyarországon élő külföldiek helyhatósági választásokon szavazati jogot?
khmm khmm kicsit aggályos kijelenteni:
ez egy hülye kérdés
nem kaphatnak, mert már van
khmm khmm
"1990. évi LXIV. törvény
a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról A választójog
1. § A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos.
2. § (1) Minden nagykorú magyar állampolgár, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Magyarországon van, az önkormányzati választásokon választó és választható. A választójog megilleti a Magyarországra bevándorolt - a magyar jog szerint nagykorú - nem magyar állampolgárt is (a továbbiakban együtt: választópolgár)."
Kedves Turbo!
Azt hiszem valami félreértésbe estél. Egy szóval sem kritizáltam a "társadalmilag haszontalanokat", sőt ha elolvasod amit irtam, azt találod, hogy nekik ez állampolgári jogon jár, rendben, igy van ez rendben, minden tiszteletem édesanyádé. Utalást sem tettem rá, (ha esetleg igen akkor bocs), hogy nekik ne járna szavazati jog. Amit a politikai és helyhatósági jogok összehúzásával modassz, nem mondom, hogy nincs igazad. De szvsz kettő között van különbség. Politikai szavazó jog csak állampolgárnak jár. De hogy a lakóhelyemet hogyan irányitsák, abba a világ bármelyik pontján abba igenis van beleszólásom. A kettő között azért van különbség, mert szvsz a helyhatósági választások nem politikáról szólnak (nem úgy mint pl. Bp-en) hanem az együttélő közösségek környezetének kialakitásáról. Tehát ha pl. Mr. Jeff Leroy és társai hegyvidéki villájuk elött az út nincs leaszfaltozva, hanem áll a sárban és ez a Mr. Jeff Leroy befizet x Ft-ot négyzetméterenként a villája után a kasszába igenis mondhassa azt, hogy támogatom azt a jelöltet, aki leaszfaltozná az utcánkat.
Irod: "szemben Mr. Jeff Leroy-jal és társaival, akik hegyvidéki villájukban, ilyen-olyan céget igazgatva keresik a milliókat és fizetik be adóként is" szvsz ez nem érvként hanem dühből mondtad, ami tipikusan jellemző M.o-ra: a qrva anyját a burzsuj állatnak, még szavazni is akar
amikor itt lopja a pénzünket.
Ami a Coca-Cola Amatil Kft szavazati jogáról mondassz no comment. Szerinted a 100%-osan magyar Trottyfos Kft. mint jogi személy szavazhat?
"Milyen külföldiek és hányan lehetnek, akik Magyarországon fizetnek adót? (Ez most tényleg kérdés, mert nem tudom.)" Ezt én sem tudom, de szvsz nem túl jelentős ezért sem értem ezt a nagy ellenállást. Ez maximum gesztus értékü lenne, ami viszont szvsz eléggé feljavitaná a M.o.-ról alkotott nyugati képet.
Sem jogász, sem közgazdász nem vagyok, így könnyen lehet, hogy gürgyüségeket fogok mondani, úgyhogy egy nagy SZVSZ mindenhova. :-(
Az adófizetés ténye számomra nehezen kapcsolható össze bármiféle szavazati joggal (legyen az politikai vagy helyhatósági), ráadásul elég körülményesnek tűnik, talán nem is lehet így szétválasztani a dolgokat: helyhatósági és politikai szavazati jog, nonszensz (ha már adót fizet, miért csak éppen helyhatósági választásokon vehet részt, ettől csak egy lépés az általad politikainak nevezett valami, miért ne szavazzon az ürge a parlamentről is, ha már egyszer adót fizet?).
A másik: ebből, amit írsz, hogy ti. az adózás a szavazati jog megadásának szempontja, az következik, hogy adóalany/adófizető = szavazati jog. Akkor kapjon az ámerikai Coca-Cola Amatil Kft. szavazati jogot, merthogy jogi személyként adófizető az is Magyarországon? Miért ne szólhatna hát bele a kőbányai üzemük körüli autóbusz-forgalom mikéntjébe?
Milyen külföldiek és hányan lehetnek, akik Magyarországon fizetnek adót? (Ez most tényleg kérdés, mert nem tudom.)
Aztán még: szvsz nagyon káros lehet felvetni ezt a problémát „társadalmi fontosság” szempontjából. Anyámat hét éve nyomták ki a munkahelyéről, azóta varrónőként feketén dolgozik, merthogy a munkáltató nem hajlandó bejelenteni, viszont a píz az meg kell, se tébé, se adó, ergo abba a csoportba tartozik, amelyiket Te társadalmilag haszontalannak tartod, szemben Mr. Jeff Leroy-jal és társaival, akik hegyvidéki villájukban, ilyen-olyan céget igazgatva keresik a milliókat és fizetik be adóként is. Ezzel szemben mégis azt gondolom, hogy talán inkább mégis Anyukám menjen el szavazni, s mondjon véleményt kerületről, városról, országról, ne pedig Mr. Jeff Leroy. Szal: az adófizetés nekem nem szempont ilyen kérdésben. (Mellesleg magam sem fizetek adót, egyetemistaként, ezért is a tiltakozás :-)
Itt él: Tartózkodási helye itt van.
Szempont: Itt fizeti az adóját.
Franciaországban min. 5 évet kell ott élni. Miért ne lehetne meg minimálisan az a joga egy külföldinek aki évente X százezer Ft adót fizet, mint egy segélyekből élő, a társadalmi közjóhoz semmit nem tevő budapesti, győri stb. lakosnak? Ismétlem: NEM politikai választójog, hanem helyhatósági! Neki miért nem lehet legalább minimális beleszólása, hogy hova megy az adója amit befizet, és aminek hatásait ő is érzékeli.
Ha egy magyar állampolgár különböző off-shore cégekkel, kettős adóztatást elkerülő egyezmények kihasználásával szinte alig fizet be valamit az államkasszába megkapja közjogait állampolgári jogon. Rendben. De ezeknek a jogoknak egy minimális részét (mert elenyésző részt érint) miért ne lehetne odaadni az itt élő becsületes külföldinek? Amikor ugyanúgy velünk él, ugyan azt a bűzt szivja a városban.
Egy nagykövet nem itt fizeti az adóját, ahogy egy ösztöndijas sem, hisz az (mármint az ösztöndij) tárgyi adómentes.
Soha, ha ezt megszavazzák akkor tényleg az utolsó kapcsolja le a villanyt maga után............
Itt lasan már mindenkinek nagyobb joga lesz ebben az országban mint azoknak akik itt élnek , dolgoznak és vonják a jelképes fizetésükből az óriási közterheket, hogy még jobban megtollasodjanak az állami tisztviselők.
Hol a határ? Mi a szempont?
Ha hat hónapot töltök Prágában ösztöndíjjal, és tele van a tököm a buszokkal, akkor elbattyoghatok önkormányzati választásra?
Kérdés ismét: mi az, hogy itt él?
Helyhatósági választásról van szó! Tehát, ha tele van atöke, hogy reggelente csúcsforgalomba áll, nem jön a busz, kutyagumi stb. és fizeti az adóját (pl. ingatlanadó, gépjárműadó, szja), miért ne dönthetne, hogy igy akarja-e tovább vagy sem.
Egyébként pedig szvsz valamely állam állampolgárainak joga a szavazásokon, választásokon való részvétel. Ha harmadik generációs amerikás magyar, és amerikai állampolgár – ne szavazzon „rólunk”. Ha egy francia sütőipari berendezéseket forgalmazó francia cég budapesti képviselője, itt él ugyan két-öt évig, de csak francia állampolgár – ne szavazzon „rólunk”.
Meg mi az, hogy itt él egy külföldi? Peter Tufo már itt él? A kilencvenegyben Drávaszögből átmenekült magyar és horvát a mai napig se tért vissza, bár továbbra is horvát állampolgárok, most akkor itt élnek és szavazhatnak? A húsz éve Pesten végzett szudáni orvos ideházasodott, nyilván állampolgárságot kapott, tehát szavazhat. Szvsz, kulcsszó: állampolgárság.
A mai ÉS Libération melléklete közli az alábbi cikket (irta Olivier Bertrand-Renaud Dely, forditotta: Kende Ágnes):
"Egy éve a baloldal újra foglalkozik a javaslattal. Mind többen sürgetik, hogy valamennyi Franciaországban élő külföldi szavazhasson a helyhatósági választásokon, s most első ízben mutatta ki egy közvélemény-kutatás, hogy ezzel a franciák több mint fele (52%) egyetért. (…) 1981-ben a szövetség elérte, hogy a bevándorlók jogot kaptak arra, hogy vezető tisztségeket tölthessenek be a civil szervezetekben. „Azonos föld: azonos jogok azonos szavazat” jelszóval indított új kampányuk célja, hogy a helyhatósági választójogot terjesszék ki valamennyi, jogilag rendezett helyzetű külföldire, „akik legalább 5 éve élnek Franciaországban”.
A legnagyobb francia szakszervezetek és az Emberi Jogok Ligája felhívást írtak alá, melyhez csatlakozott a Francia Kommunista Párt, a zöldek, a fiatal szocialisták és újabban a bírók szakszervezete is. A követelést támogatja több mint harminc parlamenti képviselő és 350 neves szocialista szavazó is. (…)
A felhívásban az áll, hogy a külföldiek már a következő, 2001-es helyhatósági választásokra kapják meg a szavazó jogot. Ez a határidő nem látszik könnyen tarthatónak, mert a jogok kibővítéséhez módosítani kell az alkotmányt, mely jelenleg csak „a nagykorú francia állampolgároknak” ad választójogot. Az egyetlen kivétel az 1992-ben, a maastrichti szerződés következményeképpen bevezetett újítás: „Kölcsönösség esetén (…) a helyhatósági választásokon aktív és passzív választójog adható az EU-tagállamok Franciaországban tartózkodó állampolgárainak.” Az „uniósok” a 2001-es helyhatósági választásokon szavazhatnak majd először. (…)"
" (…) A közvélemény kutatás szerint a franciák52 százaléka teljesen (15%) vagy részben (37%) egyetért vele. Látványos az utóbbi években végbement változás: 1996-ban az ellenzők tábora a megkérdezettek 69 százalékát tette ki. Ez a szám 1997-ben 53 százalék, 1998-ban 51 százalék és végül az utolsó, 1999-es vizsgálatnál 45 százalék. A „nagyon ellenzők” aránya ugyanilyen határozott csökkenést mutat: 41 százalék 1996-ban 31 százalék 1997-ben, 29 százalék 1998-ban és 17 százalék 1999-ben. (…)"
Hölgyeim és Uraim! A kérdés adott: Kaphatnak-e a Magyarországon élő külföldiek helyhatósági választásokon szavazati jogot? A kérdés annál is aktuálisabb, hisz az utóbbi időben óriási viták zajlanak a külföldön élő magyarok szavazati jogával kapcsolatban. „Mindenki ott szavazzon, ahol az adóját fizeti” Képesek lennénk-e egy ilyen gesztust tenni az itt élő külföldieknek? Vagy se földet, se szavazati jogot? Dönthet-e az itt élő külföldi, hogy milyen irányba fejlődjön (vagy visszafejlődjön) lakhelye?
