Kár hogy a topiccímet nem lehet megváltoz
tatni, mondjuk "Közgazdasági paradoxonok"-ra :-)
Nem csak a kötvénykínálat nő, de a pénzmennyiség is, ami csökkenti az általad említett hatást. Ettől még az persze jelentkezik, csak annyit akartam mondani, hogy így a "kapitalistáknak" juttatott haszon kevesebb hiszen azt államkötvény kamatban fizetjük az államkötvényt vásároló kis- közepes- és nagytőkéseknek, és csak akkor ha a kár ténylegesen jelentkezik, míg a biztosítás esetében egy tőkeerős biztosítócsoportot szponzorálnánk évről évre. (aki ki tudja mit csinálna a profittal, lehet hogy kivinné az országból)
Tetszett a megfogalmazásod, szemléletes a "kockázat szétporlasztása" szókép. Eszembe jutott egy újabb. Józsi nem tudott elég gyorsan szaladni, ezért utolérte és megette az oroszlán. Ha lett volna nála egy nagy kő (biztosítás=biztonság), akkor ez nem történt volna meg, mert eldobja, és akkor gyorsabban tud szaladni.
Ez ugye nevetséges állítás, mert nem veszi figyelembe hogy a kő miatt lelassult sebességéhez képest gyorsulna csak fel. Ha az állam felhízlalna egy biztosítótársaságot, akkor valóban nagy előny lenne visszakapni a korábban neki juttatott pénzt, de ez nem húzna ki minket a bajból.
1)Az ötleted (államkötvénnyel finanszírozás) valószínűleg erősen inflációs hatású lenne, ugyanis nem csupán a keresletet növelné, hanem a nagyobb kötvénykínálat miatti magasabb kamatlábak miatt a kereslet szerkezetét megváltoztatná: csökkenne a beruházás (azaz a jövőbeli kínálatbővülés záloga), és növekedne a fogyasztás aránya (kiszorítási hatás).
2) Ami a BS-biztosítást illeti, a lényeget elolvashatod egy korábbi hozzászólásomban (Lángokban a BS topic, Mosó), vagy a tegnapi Népszabadságban egy olvasói levélben.
Naszóval a makrogazdaság az egy érdekes műfaj, mert diplomás közgazdászok tudnak homlokegyenest eltérő nézeteket kifejteni. Azt én is úgy gondolom hogy az állampapírkibocsátás végső soron hitelfelvétel a következő évek, évtizedek állampolgáraitól. Az hogy mekkora inflációt okoz attól függ hogy csak keresletet teremt, vagy kínálatot is. Tehát ha az állampolgároknak (nyugdíjasok, közalkalmazottak) több pénzt adunk, attól még nem lesz több áru, ez egyértelműen inflációfokozó. Ha azonban a cégeknek adunk több pénzt (megrendelést), akkor ők ebből a több pénzből későbbi termékeket eredményező beruházásokat is finanszírozhatnak. A lényeg hogy ne egyszerre ömöljön a pénz a gazdaságba. Amíg gyűjtik a pénzt a beruházásokra, addig vesznek állampapírokat :-)
Ami a tűzoltó berendezést illeti, elég sokat költöttek rá. (Kb. 40 milliót, ha jól emlékszem) Lehet hogy az "Egészséges erotika" c. filmben már megálmodott tűzvédelmi videoláncot váltották itt valóra. És ha jól értesültem a helyszínen üres poroltópalackokat is találtak...
A makrogazdasági okfejtéseddel nem értek egyet és teljesen igaza van x polgártársnak abban, hogy az államkötvény kibocsátása növeli az állam belső adósságát, ami gerjeszti az inflációt, tehát ez sem megoldás.
Biztosítani valóban nem éri meg, de szvsz azért a biztosítás töredékéért beszerelhettek volna tűzoltó berendezést, valamint ha olyan rendezvény van, ahol gyúlékony, éghető anyagok vannak, sokkal nagyobb készültségre lenne szükség. Szerintem erre egész egyszerűen nem gondolt senki, vagy csak spórolni akartak rajta.
Többen is megjegyezték a fórumokban, hogy milyen kár hogy a BS-nek nem volt biztosítása. Sőt még a Népszabi is ezt írta, bár azt azért elfogadta, hogy régebben, amíg a biztosító is állami volt, ennek nem lett volna semmi értelme.
Szerintem most sem lett volna.
A biztosításnak az a lényege, hogy hogy a kis valószínűséggel bekövetkező elviselhetetlenül nagy rosszat becserélhetjük biztosan bekövetkező kis rosszra. (biztosítási díj) A biztosító úgy tudja ezt megtenni, hogy sok jogi személlyel köt szerződést, és kizárja azokat az eseteket, amikor számos személyt ér kár, pl. árvíz, háború. (Így a fenti félkövér tételmondat vége helyesebben: "kicserélhetjük egy kisebb valószínűséggel bekövetkező elviselhetetlenül nagy rossz (amikor a biztosító nem fizeti a kárt) és egy biztos kis rossz együttesére")
Szóval a biztosító azt használja ki, hogy sok különböző helyen lévő vagyontárgy biztosan nem pusztul el, vagy ha mégis, hát nem fizetek, vagy csődbe megyek. Az állam sok különböző helyen lévő vagyontárgyat birtokol, így méreténél fogva nagy baja nem lehet. A BS óriási kár, de nem nevezhető elviselhetetlenül nagynak a nemzetgazdaság méretéhez képest. Ha beüt a krach (ennél nagyobb), kibocsátok államkötvényt, ezzel élénkítem a gazdaságot (több adó folyik be), ez részben fedezi a kiadásokat, részben pedig utólag fizetjük az államkötvény kamatait. Ez jobb ötlet szerintem, mint évente kifizetni BS-nyi összegeket egy profitorientált biztosítónak (ugyanis nem tudhatjuk előre, melyik középület fog leégni, így az összeset biztosítani kell), és ha beüt a krach, hát visszaadja.
