Nem te vagy szektás, hanem a HGY. Bár ebben nem egyezünk és jó ez így. Mindenki csak a saját véleményét adhatja elő. Az sem baj, ha valaki nem tartja szektának, csak érvek legyenek. Az nem érv, hogy "olyan sokat kaptam", mert a rockkoncerten is sokat kapsz. A kérdés, hogy a HGY tevékenységére jellemző-e az, ami a szekták definíciójában van? Énszerintem jó részben igen, bár a méreténél fogva nehezen lehetne a kisméretű szektákkal összehasonlítani. Ha olvastad a topik egy részét, akkor eljuthattál ahhoz a vitához is, ami erről szólt. Ha nem jutottál el, akkor olvashattad a negatív tapasztalatainkat. Ha azt sem olvastad, akkor leírjuk és döntsd el magad, hogy vállalhatóak-e ezek a dolgok vagy sem.
Jó, hogy ezt leírtad. De Szenillának igaza van, inkább ne bonyolódj itt vitákba, látod, a topik Potitívumok a Hgy-ről, és ide is jönnek az ellenségek. Én már nem Hgy-s vagyok, de kár lenne tagadni, ott az Úr köztetek. Nekem is rengeteget adott a Hgy 14 év alatt, amiről sosem feledkezem el.
Alapvető fogalmakat kellene átértékelned magadban. Mindjárt kezdhetnéd az előítélettel. Akik 10-20 éveket jártak a HGY-be, azok tapasztaltak. Az előítélet kifejezés használata így nem lehet adekvát.
"hogy hívő keresztények ilyen előítéletesek a HGY-vel kapcsolatban..." Mi tanításokat, bizonyos gyakorlatokat vizsgálunk az Ige fényében. Ez nem előítélet.
Olvasgattam kicsit a topikot, és engem őszintén meglep, hogy hívő keresztények ilyen előítéletesek a HGY-vel kapcsolatban... (Igen, a kérdésedre a válasz: valóban "hites" vagyok.) Én nem tartom magam szektásnak azért, mert igenis úgy gondolom, hogy a HGY-ben működik Isten Szelleme, illeve hogy nagyon sokan a HGY-sek közül az egyetemes Egyházba tartoznak (ezalatt azt az Egyházat értem, amibe minden keresztény felekezetből, azok tartoznak, akiket Jézus az Övéinek tart.)
Komolyan, nekem fura ez....
Már úgy értem, én nem vagyok szektás. Tudom, hogy sok felekezet, helyi gyülekezet, keresztény közösség, stb. van Mo.-n, ahol az ember újjászülethet. Nincs is ezzel semmi baj, különböző felekezethez tartozunk... És akkor mi van??????? Ez baj?
Én a HGY-ben tértem meg, itt volt a Szent Szellem-keresztségem, itt merítkeztem be. Nekem ez a közösség sokat adott az elmúlt 18 (!) évben.
Számomra ez pozitívum, illetve az is, amit a gimnázium 4 éve alatt a Bornemiszában kaptam. Nemcsak tudást, de szellemi értékeket is...
"Ezt magukat kereszténynek nevező gyógyítók is csinálják" Nekem igazán a lábhuzogatós gyógyitgatás tetszett. :-) Bármi baja volt a szerencsétlennek, levezették abból, hogy egyik lába rövidebb mint a másik. Aztán a "szent" ember ezt kiegyenlítette, és lám az illető máris nem gyógyult meg. Sőt ennek a huzogatós kenetnek még külön neve is volt, csak már nem emlékszem rá:-)
Nem tudom, hogy miért kér bocsánatot pontossan az orvosod, de nem biztos, hogy rosszul mondta.
A gyógyszerekben nem kell hinni, nem ez a jó szó.
A kisérletekben azért kap a kontrollcsoport placebót, hogy a hittől lecsupaszított hatást viszgálhassák és mérhessék.
De!!!
Abban nem árt hinned, hogy az az intézményesített szervezett kompetens a betegséged kezelésben aki eljutatja neked azt a kis bogyót, hogy te bevehesd.
Ez bizonyos értelemben rossz hír azoknak is akik azt hiszik, hogy minden gyógyulás mögött Isten áll.
Ugyanis tegyük fel, hogy Isten maga a gyógyszer hatóanyaga ami ténylegesen gyógyít. Ebben az esetben is kimutathatunk placebóhatást, amely azoknál az embereknél jelentkezik akik nem igazán Istenben magában hisznek hanem az egész azt körülvevő kutykurutyban, szerveződésben.
Az emberek a lehető legkülönbözőbb dolgok miatt gyógyulnak, úgy tűnik legalábbis, a fene se tudja igazából. Gyurcsók Pista bácsi (vagy hogy a tökbe hívják) belenéz a kamerába és virtuálisan gerincre vágja (ja ez mást jelent.-:)) , megműti őket.
Ezt magukat kereszténynek nevező gyógyítók is csinálják, gondolj péládul a Genesis számban is megjelenő Touch the screan!!! mondatra.-:)
De az Evangélium is meglehetősen világossan fogalmaz.
Annak idején, jóval a megtérésem előtt beszélgettem a kezelőorvosommal arról, hogy hinni kell-e a gyógyszerekben. Ő határozottan állította, hogy igen. Én meg, hogy nem ezen múlik, hatnak-e. A vitánk apropója az volt, hogy rosszabbul éreztem magam a gyógyszerszedés után, mint előtte. Addig erősködtem neki, míg a végén hajlandó volt elküldeni kivizsgálásra. A szakspecialista egyből látta, hogy a gyógyszer adagolással van a baj. Semmi perc (egy hét) alatt elmúltak a rosszulléteim, és erős javulásnak indultam. Érdekes, tanulságos volt, az orvosom számára is. A végén bocsánatot kért tőlem.
Tudom, a történet nem kapcsolódik közvetlenül a kérdésedhez, csak eszembe jutott.