Keresés

Részletes keresés

gacsat4 Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1185

Ahol oxigén van a légkörben, ott élet is van. Azt meg a szinképből látjuk.

Előzmény: Platon (1180)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1184

 Menni, vagy kihalni. Ez ilyen egyszerű.

Előzmény: moonshadow (1179)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1183

Mesterséges inteligencia, vagy utazó agy kell.

Előzmény: Diótörő (1178)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1182
Előzmény: gacsat4 (1174)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1181

 Kivéve -legalábbis- azt a két fizikust, aki a rendszert kitalálta. Vagy ahogy Lukács Béla szokott fogalmazni: " a jelenleg rendelkezésre álló legjobb fizika szerint..."

 Amig azt sem tudjuk, a térnek hány dimenziója van, addig ne tegyünk végleges kijelentéseket.

 

 Itt keresgélhetsz:

 

A gyorsabb a fénysebességnél Telegraph, amely nem volt

1981-ben fizikus Nick Herbert tőkeáttételes furcsa jellemzői a kvantummechanika, hogy tervezzen egy szuperluminális kommunikációs rendszer. A törekvés, hogy kiderüljön, a finom hibája vezetett új, mélyreható megértését a kvantum világ

Megosztani Facebookon Megosztás a Twitteren Share on Reddit Email Nyomtatás Megosztás

Herbert FLASH rendszer a rövidítés állt az "első lézeres megsokszorozott superluminal összeköttetés" -employed olyan forrás által kibocsátott pár fotonok ellentétes irányban. A program középpontjában a fotonok "polarizáció, vagyis az irányok, amelyek mentén a hozzájuk tartozó elektromos mezők ingadoztak. A fotonok lehet síkban polarizált, az elektromos mezők oszcilláló vagy vízszintesen (H) vagy függőlegesen (V). Vagy a fotonok lehet körkörösen polarizált, az elektromos mezők felkutatása ki spirális minták akár egy jobbkezes (R) vagy balkezes (L) orientáció.

A fizikusok régóta ismert, hogy a két íz polarizációs sík vagy kör-arra szorosan összefügg. Síkban polarizált fény lehetne használni, hogy hozzon létre cirkulárisan polarizált fényt, és fordítva. Például egy gerenda H -polarized fény azonos mennyiségben R - és L -polarized fény, egy bizonyos kombinációja, mint a sugár R -polarized fény lehetne bontani egyenlő részre H és V. Hasonlóképpen az egyes fotonok: a ​​foton az állami K például ábrázolható, mint egy különleges kombinációja államok H és V. Ha valaki készített egy foton állapotban R, de úgy döntött, hogy az intézkedés sík helyett körpolarizáció lehetett volna egyenlő a valószínűsége a H vagy V: egy-részecske változata Schrödinger macskája.

Herbert elképzelt set-up, egy fizikus, Alice ( "Érzékelő" az ábrán), dönthetnek úgy, hogy az intézkedés akár sík vagy kör polarizáció a foton élén útját [1]. Ha úgy döntött, hogy az intézkedés síkon polarizáció, ő méri H és V eredmények azonos eséllyel. Ha úgy döntött, hogy az intézkedés körpolarizáció akkor megtalálja az R és L eredmények azonos eséllyel.

Ezen túlmenően, Alice tudja, hogy azért, mert a természet a forrás fotonok, mindegyik foton ő méri van kusza iker felé élettársa, Bob. Kvantum azt jelenti, hogy a két foton úgy viselkednek, mint két oldala egy pénzérme: Ha egy mérjük, hogy az állami R, akkor a másik kell lennie állapotban L; vagy ha az egyik mérjük állapotban H, a másik kell lennie állapotban V. A kicker szerint a Bell-tétel az, hogy Alice-választását, hogy milyen típusú polarizációs mérésére (sík vagy kör) kell azonnal befolyásolja a másik foton, streaming felé Bob [2]. Ha úgy döntött, hogy az intézkedés sík polarizáció és történt, hogy az eredmény H, akkor a kusza foton felé Bob be az állam V azonnal. Ha ő úgy döntött, inkább mérni cirkuláris polarizáció, és megállapította, az eredmény R, majd a kusza foton azonnal lépett volna az állam L.

Aztán jött Herbert speciális csavar. Mielőtt a második foton eljutott Bob detektorok vált, egy lézeres erősítés cső [3]. Lézerek már körülbelül 20 éve, hogy az idő és a vezető tankönyvek rutinszerűen tartják számon, a kimenet egy lézer ugyanaz volt a polarizáció a bemeneti jelet. Ami azt sugallta, hogy a lézer kell engedniük a tört fotonok kiegészítő állam bármilyen Alice talált maga mellett. Bob aztán szét a fény [4], küld fél felé érzékelő méri sík polarizáció [5], és fél felé érzékelő méri körpolarizáció [6].

Ha Alice úgy döntött, hogy az intézkedés cirkuláris polarizáció és történt, hogy megtalálják L, majd a kusza foton felé Bob azonnal bemegy az állami K való belépés előtt a lézer erősítés cső. Ki a lézer szétrobban a patak R fotonok felé Bob. Tudott majd küldje fele a fény felé érzékelő méri sík polarizáció és fél felé érzékelő méri cirkuláris polarizáció. Ebben az esetben, Herbert kötött, Bob találná fele fotonok állami K, sem az állami L, és egy negyed egyes államokban H és V. Egy pillanat, Bob tudná, hogy Alice úgy döntött, hogy az intézkedés cirkuláris polarizáció. Alice választás sík vagy kör alakú polarizációs-működne, mint a pontok és vonalak a Morse-kódot. Tudta jelezni Bob egyszerűen váltakozó megválasztását, hogy milyen típusú polarizációs mérésére. Bob tudta dekódolni az egyes kis Alice kód gyorsabb, mint a fény nem utazott közöttük.

Ahogy GianCarlo Ghirardi, Tullio Weber, Wojciech Zsurek, Bill Wootters és Dennis Dieks minden tisztázott, Herbert eszköz valójában nem teszi lehetővé superluminal jelző. A foton állami R például létezne egy kombinációja egyenlő részre H és V. Minden ilyen mögöttes állapotok lenne bővíteni a lézer. Így a kimeneti lenne egymásra a két állam: az egyik, amelyben az összes fotont voltak az állami H, a másik, amelyben az összes foton volt állami V, minden valószínűséggel 50 százalék. Bob soha nem találják a fele a H és fél V ugyanabban az időben, mint ahogy a fizikusok soha nem találja Schrödinger macskájának, hogy mind a félig halott és fél-életben fel a doboz kinyitásakor. Így Bob kapna csak zaj nem számít, hogy melyik beállítást Alice úgy döntött neki vége. Pillanatról pillanatra, Bob detektorok lenne villogni H R vagy V L vagy H L és így tovább, véletlenszerű kombinációkat. Soha nem fogja megtalálni a H és V R, és így akkor nem lenne módja, hogy meghatározzák, milyen Alice már megpróbálta elmondani neki. Kvantum és a relativitás is egymás mellett elvégre.

Ez a felfedezés vált ismertté, mint a "no-klónozó tétel": egy erős állítás a végső alapjait kvantumelmélet. Önkényes vagy ismeretlen kvantum állapot nem lehet másolni zavarása nélkül az eredeti állapot. Soha senki nem ismerni, hogy az alapvető jellemzője a kvantumelmélet előtt a macska-egér játék volt kibontakozott között Nick Herbert gondolatkísérlet és tehetséges ellenzői. Az a tény, hogy a kvantumelmélet meghatározza a végső határt a képessége bárki, beleértve a potenciális lehallgató-, hogy megragadják az egyes kvantum részecskék és készítsen róluk másolatot hamarosan az alapkőzet a kvantum titkosítást, és ma is a középpontjában a virágzó mező kvantum informatika.

Jogok és engedélyek Hirdetés A szerzőről (S)

David Kaiser

 

Előzmény: pk1 (1177)
Platon Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1180

 Elég messzire látunk ahhoz, hogy ilyen szintű elterjedés nyomát legalábbis már észlelnünk kellett volna.

 

Sajnos nem. Még az Alfa Centauri távolságából is cak akkor észlelnénk egy idegen civilizációt ha direkt megcélozna minket egy üzenettel. 

Előzmény: moonshadow (1179)
moonshadow Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1179

A csillagközi utazás olyan fejlett energiagazdálkodást és olcsó energiát kíván meg (pl. fúziós erőművel nyerhető energia nagyságrend), amelynek birtokában a Naprendszerben található ma még gazdaságtalan kitermelhetőségű nyersanyagok is simán kinyerhetők lennének.

(Megfelelően olcsó energia birtokában akár egy m3 föld is szétválasztható kémiai elemeire.)

Nyersanyagok miatt elutazni tehát valószínűleg nem érné meg. 

Maradna a kolonizáció, illetve a felfedezés indoknak, melyekben viszont a Naprendszer még jó pár ezer évig biztosít kutatási területet. 

Mivel a földi élet változatossága és alkalmazkodóképessége előrevetíti, hogy az élet kialakulása az univerzumban mindenütt megtörténik, ahol a feltételek megfelelő ideig adottak, ezért evolúciós okokból az értelmes élet kifejlődése is csupán idő kérdése lenne ezeken a helyeken.

Ebből következik, hogy fénysebességet megközelítő sebességgel, vagy egyéb sci-fi hajtóművel, pl. térugrással, féregjáratokkal közlekedés valószínűleg nem lehetséges, mert ez ahhoz vezetett volna, hogy egy civillizáció gyorsan, pár millió év alatt belakott volna legalább egy galaxist a látóterünkben. Elég messzire látunk ahhoz, hogy ilyen szintű elterjedés nyomát legalábbis már észlelnünk kellett volna. 

Mivel a szénalapú életünk elkerülhetetlen velejárója az öregedés, és ha figyelembe vesszük, hogy a legközelebbi csillaghoz is még 1000 km/s sebességgel is kb. 1200 év lenne az út, (miközben ugyanekkora sebességgel a Nap-Föld táv csupán 42 óra), a hosszú idő és öregedés miatt az ember nem alkalmas csillagközi utazásra, de valószínűleg ezzel más szén alapú faj is ugyanígy lenne. 

Ez lehet akár az ok is, hogy miért nem látjuk fejlett civilizációk nyomait, mivel a kirajzás tehát sokkal nehezebb lehet az anyarendszerből, mint azt általában gondolnánk.

Csillagközi utazásra olyan organizmus lenne alkalmas, aki képes tízezer évet is egyhuzamban átrepülni az űrben, hogy a cél közelében aktiválva magát felébredjen.

Ehhez nem is kell értelmesnek lennie, elég ha önmagát képes sokszorosítani és továbbküldeni, mint egy vírus, vagy mint egy értelmes gép, egy MI. Valószínű tehát, hogy nem idegen inváziótól kellene tartanunk, hanem idegenek által épített gépek, vagy MI inváziójától, és ugyanúgy mi is akkor válunk alkalmassá a mély űr felfedezésére, ha képesek leszünk fejlett MI-t építeni és elküldeni. :)

Ez magyarázhatja azt is, hogy miért nem kürtölik szét a civilizációk a létüket, mert talán nem akarják felhívni magukra a figyelmet.

 

Diótörő Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1178

Szerintem a logikus sorrend az lenne, hogy elsőnek kell egy bazi nagy űrtávcső - 20 méretes átmérővel - amivel ki lehet mutatni az adott csillag körül keringő bolygókat és azt is, hogy oda miért érdemes elmenni.

 Pl. nem feltétlenül kell civilizációnak létezni, de ha van valamilyen élet, akkor már érdemes.

 Ki kellene hagyni az embert a témából, mert aránytalanul megdrágítja az utazást.

Helyette robotok dögivel. Kell, ami irányítja az űrhajót, amikor beérnek az adott " naprendszerbe " elő egy távcső ( infra meg normál ) radarral kombinálva és kikutatni,elemezni a látottakat.

 Másféle hajtóművel a célbolygó köré manőverezni és pályára állni.

 Ekkor mehetnek lefelé a robot szondák tucatjai,leszállni a szárazföldekre, tengerekre,víz alá stb.

Minden adat megy fel az anyaszondának, ami pár év múlva hazaindul, viszi magával a sok bájtot, meg a talajmintákat, szóval mindent.

 Hazaérve már csak le kell sugározni, de ha megoldják , hogy már onnan is tudnak adatokat sugározni, akkor menet közben is el lehet kezdeni.

 Hát szerintem valahogy így kellene.

pk1 Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1177

"Emléxem a véleményedre, de ezt nem osztja mindenki."

 

Aki számít (a tudományban), az osztja. :o)

Előzmény: gacsat4 (1176)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.27 0 0 1176

Nade, hogy mennyi is a c, azt nem tudjuk. Csak mért értékek vannak. Működő örökmozgó pl. a világegyetem. Gyakorlati örökmozgó meg egy atomerőmű. - Ez itt mellékvágány.

A részecskepáros távíró azonnali működése meg véleményes. Emléxem a véleményedre, de ezt nem osztja mindenki.

Előzmény: mmormota (1175)
mmormota Creative Commons License 2016.02.26 0 0 1175

Továbbra is c az információ továbbítás határsebessége. A kvantum teleportációt általában félreértik, gyakran keverik a c feletti információ továbbítás lehetőségével. Utóbbi megvalósíthatóságának valószínűsége kb. az örökmozgóval van egy súlycsoportban. 

Előzmény: gacsat4 (1174)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.26 0 0 1174

 Végre alakul a fixa ideám. Én elsőre úgy képzelem a csillagközi utazást, hogy a romlékony test helyett csak agyak utaznának. A kommunikációt pedig részecskepáros teleportációs távbeszélővel oldanák meg. Ez a két cikk ezeket a kutatásokat mutatja be:

https://www.rt.com/usa/333755-brain-teleportation-neuroscience-study/

https://www.rt.com/news/328988-china-quantum-info-teleport/

gacsat4 Creative Commons License 2015.11.18 0 0 1173

Láttam a Men in Blackben.

Előzmény: Hazavágyó (1167)
togent Creative Commons License 2014.08.16 0 0 1172

Köszönöm!

Előzmény: Törölt nick (1170)
togent Creative Commons License 2014.08.15 0 0 1169

Megjelent egy cikk a mikrohullámú hajtóműről ami a közelmúltban borzolta föl a kedélyeket.

http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20140815-urhajtomu-megnyilhat-az-ut-a-csillagokba-egy-uj-hajtomuvel.html

 

A jelenség magyarázatául éppen azt hozták fel, amit nemrégiben próbáltam felvetni, hogy relativisztikus sebességeknél a világűrben keletkező virtuális részecskékkel kölcsönhatásba lép az űrhajó, ami problémákat okozhat. Mindenféle fénysebesség alatti, vagy fölötti sebességet lehetetlenné tehet.

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=131288762&t=9019105

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=131293033&t=9019105

 

 

(A hajtóműnél a feltételezés szerint ugyan a mikrohullámú sugárzás támaszkodik a virtuális részecskékre.)

 

 

 

 

pert2 Creative Commons License 2014.08.04 0 0 1168

Ezt már Michelson és Morley is tudta 127 évvel ezelőtt is, de se akkor se azóta senkinek se sikerült bebizonyítania (az ellenkezőjét viszont igen).

Előzmény: Astrojan (1155)
Hazavágyó Creative Commons License 2014.08.02 0 0 1167

Írtad egyik gondolkodónknak:

"... ezrével itt vannak. ..."

 

Jelenlétüket miként sikerült kimutatni, hitelt érdemlően?

Előzmény: Astrojan (1164)
Hazavágyó Creative Commons License 2014.08.02 0 0 1166

"Egy dolog biztos: mindenhez képest nem lehet egyforma a foton sebessége, a 109 éves fizika egy téveszme."

 

Tudtommal a 109 éves fizika nem állítja, hogy a foton sebessége mindenhez képest egyforma. Tudtommal nem állít ilyet.  Segíts ki ha ebben tévednék, pl. egy olyan idézettel, amelyből az derül ki, hogy állítja.

 

Előzmény: Astrojan (1155)
togent Creative Commons License 2014.07.30 0 0 1165

Lehet, hogy ugrálnak nálunk fejletteb lények, lehet az elmélet is jó, de ez nem bizonyítja, hogy úgy ugrálnak ahogy feltételezed.

Csak azt nézem, konzekvensek-e a repülésről szóló feltételezések az elmélethez, semmi mást.

 

Az elmélet alapján úgy látom, hogy a gravitonok nem ütközhetnek, mert akkor a gravitonzápor kvázi gáz, vagy folyadékként működne, a gravitációs kölcsönhatás távolságfüggése másként alakulna, nem hathatna távolra.

 

Esernyő hasonlat:

Nagyon jó. Eső hullik végtelenül magasról. Ha egy esernyővel (kúp) leárnyékolok egy térrészt, akkor alatta nem fog esni, végtelen távolságig. Tehát a hatás cső (henger) alakú az eltérítő kúp mögött, nem foltozódik be a hiba (folyadék/gázszerű közeg esetén befoltozódna, ezért fontos az ütközés lehetőségének kizárása.).

 

Úgy látom elméletben sincs lehetőség ezt a végtelenbe tartó anomáliát befoltozni.

Egyrészt a szétszórt (visszavert?) gravitonokat nem lehet összegyüjteni, másrészt ha sikerülne akkor kiegyenlítődnének az erőhatások, tehát nem mozdulna el az űrhajó.

(Zárt buborék nem mozgásképes.)

Nem látom lehetőségét, hogy a kúp mögötti árnyékolt henger alakú térrészben csak az űrhajó gyorsuljon fel, mögötte ugyanúgy "nem esik az eső", tehát minden menni fogy vele, bolygó, csillag, szuprnova szeletke, amit eltalál a cső.

 

Más:

Ahhoz, hogy működjön a kúpnak féligáteresztőnek is kellene lennie, tehát az elölről érkező fluxust szétszórni, a hátulról érkezőt változatlanul átengedni, ami nem csak a lencse, de az esernyő hasonlatnál is sántít, az esernyőt alulról jobban fújja a szél mint elölről (felülről).

 

Hogyan alakul az esernyő (kúp)-ot érő gravitonütközések, eltérülések impulzusa? Abból indulhatunk ki, hogy a kölcsönhatás az anyaggal impulzus átadással jár, hiszen ez okozza a gravitációs gyorsulást.

 

A kúp és a gravitonáram bármilyen kölcsönhatásának is hasonlóképpen kell alakulni, nem látom okát, hogy ha kifeszítünk egy akadályt a gravitonok elé, akkor az úgy el tudja téríteni azokat, hogy semmiféle kölcsönhatás ne jöjjön létre.

A esernyőt is nyomja lefelé az eső, a kúp is inkább "lefelé" fogy elindulni, feltéve, ha az alulról érkező fluxust képes átengedni.

 

A kúp lényege tehát nem az eltérítésben lenne, hanem a szelektív, irányfüggő eltérítésben, de ennek nem látom a lehetőségét, Maxwel-démon szerű féligáteresztő hártyát kellene kialakítani, ami viszont sértené az energiamegmaradás elvét.

Előzmény: Astrojan (1164)
Astrojan Creative Commons License 2014.07.30 0 0 1164

A gravitonok nem ütköznek egymással..

 

Nem lehet kijelenteni, nem tudni hogyan működnek, csak valószínűsíthető, hogy nem ütköznek úgy mint pl a levegő molekulái egymással. A tükörképi párok kölcsönhatással vannak egymásra, mert ezek a párok stabilak és ezek okozzák a gravitációs nyomóerőt. Nem tudni hogyan, de irtózatos erővel nyomják az anyagot. Ez nem egyszerű ütközés, a makrovilágban nagyon szokatlan módon valósul meg a kölcsönhatás.

 

A gravitonpárok sebessége nagyon nagy és normálisan egyenes vonalban mozognak. A graviton elemi részecskéknek tömege nincs.

 

A tér bármely (üres) pontjába minden irányból (nyugalomban) ugyanannyi graviton érkezik és távozik, a (-) végtelenből a (+) végtelenbe. Igen.

 

Ez a szélárnyék nem kúpszerű.. De igen, kúpszerű. Az egymással szembefordított gravitációs reaktorokat tölcsérszerűen emelik ki a síkból és a hajó a tölcsér csőre felé indul el.

 

Az árnyékolt térrészben bárhol ugyanolyan hatások (gyorsulás) érik az anyagot, függetlenül az eltérítés helyétől való távolságtól. Hacsak nem ügyeskeded össze valahogy, technikai probléma. De a gondolat logikus, gratulálok.

 

Egy lencse önmagában nem koncentrál és nem árnyékol.. De ez NEM lencse. Olyasmi mint egy kúpszerű esernyő ami félremozgatja előled az esőcseppeket. És az esernyőt másodpercenként hússzor kinyitod.

 

Ha mégis sikerülne, akkor sem lehetne a gyakorlatban űrhajó mozgatására felhasználni.. Technikai probléma. Változatos alakú, a legkülönbözőbb méretű repülő tárgyak, anyahajók ugrálnak a térben, ahol a fókuszálást illeszteni kell a hajó alakjához. Nem állíthatod, hogy nem lehetséges amikor ezrével itt vannak. Engedjük már meg, hogy egy jóval fejlettebb civilizáció sokkal okosabb mint mi.

 

Még nem tudni, hogy mi történik az elnyelt gravitonokkal..

 

Az elnyelt gravitonok előszöris melegítik a testet. A Föld magja izzik, a csillagok felhevülnek és a fehér törpék sem akarnak lehűlni.

 

Mivel a gravitonok alkotják is az anyagot, ezért az elnyelt gravitonok az anyagképződésben vehetnek részt. Lehet belőle például elektron. Vagy proton.

Előzmény: togent (1163)
togent Creative Commons License 2014.07.30 0 0 1163

Próbálok egy oksági láncot felállítani.

Ha jól értem a szavaidból az következik, hogy:

 

A gravitonok nem ütköznek egymással, egyenes vonalban mozognak.

A tér bármely (üres) pontjába minden irányból (nyugalomban) ugyanannyi graviton érkezik és távozik, a (-) végtelenből a (+) végtelenbe.

Ha két pontot kijelölünk, az meghatározza a végtelenig a mindkét ponton áthaladó graviton áramot (üres térben).

Ha egy tetszőleges zárt síkfelületről eltérítem a gravitonáramot, mögötte rá merőlegesen a felület határolta "szélárnyék" keletkezik. Ez a szélárnyék nem kúpszerű, nem enyészik el.

Az árnyékolt térrészben bárhol ugyanolyan hatások (gyorsulás) érik az anyagot, függetlenül az eltérítés helyétől való távolságtól.

Ebből az következik, hogy ha a Föld felszínétől távolodna ilyen meghajtással egy űrhajó, akkor a Földből is kiragadna egy ugyanolyan átmérőjű cső alakú darabot és az űrhajóval együtt gyorsítaná, a mögötte bármilyen távolságra (végtelenig) lévő további tömegekkel együtt.

 

Más probléma:

Egy lencse önmagában nem koncentrál és nem árnyékol egyik oldalán sem, ha nem pontszerű (irányított) forrásból érkezik a fény.

Nem lehet olyan lencsét készíteni, ami változatlanul átenged minden rávetülő sugarat, csak az optikai tengelyével párhuzamosan érkezőket téríti el.

Főként nem lehet ezt úgy megvalósítani, hogy csak az egyik irányból legyen lencseszerű, a másikból teljesen semleges.

 

Ha mégis sikerülne, akkor sem lehetne a gyakorlatban űrhajó mozgatására felhasználni, mert a "lencse" bármilyen (nullához tartó) torzítása esetén is különböző gyorsulásokat szenvedne el az ürhajó a gyorsulásra merőleges felületén.

Magyarul csak tökéletesen homogén "csőben" gyorsulnának a részecskéi azonosan.

 

Nem csak a lencse miatt nem lehet abszolút homogén gravitonárnyékot létrehozni, hanem a külső környezet miatt sem. Egy nagyobb égitest melett a gravitonsűrűség torzul, ezt a torzítást a lencse milliószorosan erősítené fel, szétszaggatva az ott elhaladó űrhajót.

 

(Még nem tudni, hogy mi történik az elnyelt gravitonokkal.)

Előzmény: Astrojan (1162)
Astrojan Creative Commons License 2014.07.29 0 0 1162

..a tömeg (anyag) nélküli univerzumot nagy sűrűségű graviton fluxus járja át minden irányból?

 

Igen, pontosan ezt mondom.

 

A graviton ilyen értelemben független az anyagtól?

 

Ilyen értelemben talán, de semmilyen más értelemben nem az. A graviton maga az anyag, az egyik elemi részecske. Ő építi fel az anyagot és ő mozgatja. Mozgatja a fotont és pörgeti az elektront, protont (neutron nincs, a neutron mindig egy elektrontóruszba pattintott proton tórusz), miközben alkotja is ezeket a másik elemi részecskével összefogva (ami az elektromos töltésrészecske).

 

Ezek ketten alkotják az anyagi világot, tehát a graviton az anyagi világ szerves része.

 

Úgy lehet könnyebben elképzelni, hogy a gravitonsugárzás végtelen, mindenhol van.

 

Ahol az elektromos töltések vannak, ott vannak az Univerzumok (mert ketten együtt alkotják az általunk hétköznapinak tekintett, barionos anyagot).

 

Mindkét fajta elemi részecskének van tükörpárja, így vannak négyen. Mind a négy benne van a fotonban.

 

Űrhajó: nem megritkítani kell a gravitonsugárzást hanem eltéríteni. Elfókuszálni magad elől, oldalra. Így a gyorsító hatás csak hátulról érkezik. A gyorsító hatás akkora lehet, mintha sok tízmilliárd Naptömeg nehezedne a testedre (!!), de nem érzed, mert szabadesésnek minősül.

Előzmény: togent (1161)
togent Creative Commons License 2014.07.29 0 0 1161

Ok. Tehát azt mondod, hogy a tömeg (anyag) nélküli univerzumot nagy sűrűségű graviton fluxus járja át minden irányból? A gravion ilyen értelemben független az anyagtól?

(Még nem tudom hol keletkezik és ha elnyelődik folyamatosan, hogyan pótlódik.)

 

Az űrhajó:

Érdekes dolog lenne, ha sikerülne a grafitonmezőt megritkítani valamilyen módon.

 

Az az anyag ami ilyet tenne, valami óriási mágnesként magához rántana mindent, tükörszimmetrikusan.

Nem csak az űrhajó felöli oldalon, hanem a túloldalon is ugyanolyan gyorsító hatás lépne fel, de éppen ellenkező irányba, ezért az egész nemigen mozdulna el szerintem, mert mindent elkezdene egyformán vonzani maga felé.

 

Amúgy remek örökmozgót is lehetne belőle készíteni, ha mégis működik. felemelem a hegyet, leengedem a hegyet, közben energiát termelek vele.

 

 

Előzmény: Astrojan (1159)
Mungo Creative Commons License 2014.07.29 0 0 1160

 Mert éppen az előbb említett különbség okozza a gravitáció jelenségét.

 

Az túl nagy kérés lenne, hogy tedd hozzá: Az Astrojan fizika szerint.

Így lenne kerek ez a dolog. A gyanútlan olvasó is rögtön tudná, hogy miről van szó.

Előzmény: Astrojan (1159)
Astrojan Creative Commons License 2014.07.29 0 0 1159

Jó, jó, de ne becsüld le az olvasótársakat, szerintem olyan tíz-tizenöt év múlva már megértik.

 

 

togent: ..tehát csupán a kettő különbsége érzékelhető.. Igen, ezt akarom magyarázni.

 

"Mi értelme van feltételezni, hogy nem az egészet nyeli el..?"

 

Ha az egészet elnyelné, akkor a kis testek és a nagy tömegek ugyanakkora gravitációt gerjesztenének. Mert éppen az előbb említett különbség okozza a gravitáció jelenségét.

Előzmény: Diótörő (1158)
Diótörő Creative Commons License 2014.07.29 0 0 1158

Nem akarom cikizni, de Astrojan olvtársunknak egészen saját tézisei vannak az Univerzumról.Annak kialakulásáról, mai működéséről stb.

Einstein, Hawking egy nagy tévedés áldozatai, az nem úgy van, ahogy ők állítják.
A graviton az oka mindennek. Aztán pár száz év múlva lehet hogy igazat adnak neki.

Előzmény: togent (1156)
togent Creative Commons License 2014.07.29 0 0 1157

gravitron graviton

Előzmény: togent (1156)
togent Creative Commons License 2014.07.28 0 0 1156

Azon túl, hogy az egészet nem értem, ezzel végképp gondom van:

 

A gravitonszél itt azt jelenti, hogy a tömegek felé több graviton érkezik, mint amennyi belőle kijön. A túloldalról belépő gravitonsugárzás jön kifelé belőle, aminek egy kicsiny része az anyagban elnyelődik.

 

A részecskék nyelik el? Minden részecske?

Honnan ered, hol keletkezik a gravitronszél, ha elnyelik a tömegek?

 

A logikai ellentmondás amit látok:

Ha a tömeg egy részét nyeli el a gravitronszélnek, a másik áthalad rajta akkor az éppen szembe megy a túloldalról berékező gravitronnyalábbal, tehát csupán a kettő különbsége érzékelhető. Mi értelme van feltételezni, hogy nem az egészet nyeli el és nem jön ki semmi a túloldalon?

Előzmény: Astrojan (1155)
Astrojan Creative Commons License 2014.07.28 0 0 1155

Hát elmegy a könyvig, csak közben a könyv is elment fénysebességgel odébb.

 

Egy dolog biztos: mindenhez képest nem lehet egyforma a foton sebessége, a 109 éves fizika egy téveszme. A foton sebessége akkor = c (c a Földfelszínen vízszintesen haladó fény sebességének felel meg), ha nem fúj a gravitonszél (= tömegektől távol), ekkor és csak ekkor állandó a foton sebessége. A gravitonszél itt azt jelenti, hogy a tömegek felé több graviton érkezik, mint amennyi belőle kijön. A túloldalról belépő gravitonsugárzás jön kifelé belőle, aminek egy kicsiny része az anyagban elnyelődik.

 

Ha szembe fúj a szél akkor a foton lassúbb,

ha hátulról fúj a szél akkor a foton gyorsabban halad mint c.

 

Ha egyik irányból sokkal kevesebb graviton érkezik akkor a tárgyak, részecskék, űrhajók, mormoták sodródnak a gravitonáramlással, mármint azzal amelyik irányban több érkezik.

 

A foton sem kivétel, ugyanúgy sodródik mint az ágyúgolyó: az ágyúgolyót a Föld felé sodorja a gravitonszél. És lám, a Nap mellett elhaladó csillagfény tényleg a Nap felé sodródik.

 

Rangoon, nemhogy nem érted, hanem még arról sincs fogalmad miről beszélek, hümm, hümm.

Előzmény: mmormota (1154)
mmormota Creative Commons License 2014.07.28 0 0 1154

Nem tudsz kilőni hátrafelé egy fotont, hogy impulzust közvetíts általa a hajódnak mert a foton nem tudja elhagyni a hajót, lévén a sebessége azonos veled.

 

Ezt hogy képzeled el? Világítani se lehet, hiába kapcsolják fel az olvasólámpát, nem megy el a foton a könyvig? Ülnek az űrhajósok az álló fotonok mellett a sötétben? :-)

Előzmény: Astrojan (1149)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!