A gravitonok nem ütköznek egymással, egyenes vonalban mozognak.
A tér bármely (üres) pontjába minden irányból (nyugalomban) ugyanannyi graviton érkezik és távozik, a (-) végtelenből a (+) végtelenbe.
Ha két pontot kijelölünk, az meghatározza a végtelenig a mindkét ponton áthaladó graviton áramot (üres térben).
Ha egy tetszőleges zárt síkfelületről eltérítem a gravitonáramot, mögötte rá merőlegesen a felület határolta "szélárnyék" keletkezik. Ez a szélárnyék nem kúpszerű, nem enyészik el.
Az árnyékolt térrészben bárhol ugyanolyan hatások (gyorsulás) érik az anyagot, függetlenül az eltérítés helyétől való távolságtól.
Ebből az következik, hogy ha a Föld felszínétől távolodna ilyen meghajtással egy űrhajó, akkor a Földből is kiragadna egy ugyanolyan átmérőjű cső alakú darabot és az űrhajóval együtt gyorsítaná, a mögötte bármilyen távolságra (végtelenig) lévő további tömegekkel együtt.
Más probléma:
Egy lencse önmagában nem koncentrál és nem árnyékol egyik oldalán sem, ha nem pontszerű (irányított) forrásból érkezik a fény.
Nem lehet olyan lencsét készíteni, ami változatlanul átenged minden rávetülő sugarat, csak az optikai tengelyével párhuzamosan érkezőket téríti el.
Főként nem lehet ezt úgy megvalósítani, hogy csak az egyik irányból legyen lencseszerű, a másikból teljesen semleges.
Ha mégis sikerülne, akkor sem lehetne a gyakorlatban űrhajó mozgatására felhasználni, mert a "lencse" bármilyen (nullához tartó) torzítása esetén is különböző gyorsulásokat szenvedne el az ürhajó a gyorsulásra merőleges felületén.
Magyarul csak tökéletesen homogén "csőben" gyorsulnának a részecskéi azonosan.
Nem csak a lencse miatt nem lehet abszolút homogén gravitonárnyékot létrehozni, hanem a külső környezet miatt sem. Egy nagyobb égitest melett a gravitonsűrűség torzul, ezt a torzítást a lencse milliószorosan erősítené fel, szétszaggatva az ott elhaladó űrhajót.
(Még nem tudni, hogy mi történik az elnyelt gravitonokkal.)
..a tömeg (anyag) nélküli univerzumot nagy sűrűségű graviton fluxus járja át minden irányból?
Igen, pontosan ezt mondom.
A graviton ilyen értelemben független az anyagtól?
Ilyen értelemben talán, de semmilyen más értelemben nem az. A graviton maga az anyag, az egyik elemi részecske. Ő építi fel az anyagot és ő mozgatja. Mozgatja a fotont és pörgeti az elektront, protont (neutron nincs, a neutron mindig egy elektrontóruszba pattintott proton tórusz), miközben alkotja is ezeket a másik elemi részecskével összefogva (ami az elektromos töltésrészecske).
Ezek ketten alkotják az anyagi világot, tehát a graviton az anyagi világ szerves része.
Úgy lehet könnyebben elképzelni, hogy a gravitonsugárzás végtelen, mindenhol van.
Ahol az elektromos töltések vannak, ott vannak az Univerzumok (mert ketten együtt alkotják az általunk hétköznapinak tekintett, barionos anyagot).
Mindkét fajta elemi részecskének van tükörpárja, így vannak négyen. Mind a négy benne van a fotonban.
Űrhajó: nem megritkítani kell a gravitonsugárzást hanem eltéríteni. Elfókuszálni magad elől, oldalra. Így a gyorsító hatás csak hátulról érkezik. A gyorsító hatás akkora lehet, mintha sok tízmilliárd Naptömeg nehezedne a testedre (!!), de nem érzed, mert szabadesésnek minősül.
Ok. Tehát azt mondod, hogy a tömeg (anyag) nélküli univerzumot nagy sűrűségű graviton fluxus járja át minden irányból? A gravion ilyen értelemben független az anyagtól?
(Még nem tudom hol keletkezik és ha elnyelődik folyamatosan, hogyan pótlódik.)
Az űrhajó:
Érdekes dolog lenne, ha sikerülne a grafitonmezőt megritkítani valamilyen módon.
Az az anyag ami ilyet tenne, valami óriási mágnesként magához rántana mindent, tükörszimmetrikusan.
Nem csak az űrhajó felöli oldalon, hanem a túloldalon is ugyanolyan gyorsító hatás lépne fel, de éppen ellenkező irányba, ezért az egész nemigen mozdulna el szerintem, mert mindent elkezdene egyformán vonzani maga felé.
Amúgy remek örökmozgót is lehetne belőle készíteni, ha mégis működik. felemelem a hegyet, leengedem a hegyet, közben energiát termelek vele.
Jó, jó, de ne becsüld le az olvasótársakat, szerintem olyan tíz-tizenöt év múlva már megértik.
togent: ..tehát csupán a kettő különbsége érzékelhető..Igen, ezt akarom magyarázni.
"Mi értelme van feltételezni, hogy nem az egészet nyeli el..?"
Ha az egészet elnyelné, akkor a kis testek és a nagy tömegek ugyanakkora gravitációt gerjesztenének. Mert éppen az előbb említett különbség okozza a gravitáció jelenségét.
Nem akarom cikizni, de Astrojan olvtársunknak egészen saját tézisei vannak az Univerzumról.Annak kialakulásáról, mai működéséről stb.
Einstein, Hawking egy nagy tévedés áldozatai, az nem úgy van, ahogy ők állítják. A graviton az oka mindennek. Aztán pár száz év múlva lehet hogy igazat adnak neki.
Azon túl, hogy az egészet nem értem, ezzel végképp gondom van:
A gravitonszél itt azt jelenti, hogy a tömegek felé több graviton érkezik, mint amennyi belőle kijön. A túloldalról belépő gravitonsugárzás jön kifelé belőle, aminek egy kicsiny része az anyagban elnyelődik.
A részecskék nyelik el? Minden részecske?
Honnan ered, hol keletkezik a gravitronszél, ha elnyelik a tömegek?
A logikai ellentmondás amit látok:
Ha a tömeg egy részét nyeli el a gravitronszélnek, a másik áthalad rajta akkor az éppen szembe megy a túloldalról berékező gravitronnyalábbal, tehát csupán a kettő különbsége érzékelhető. Mi értelme van feltételezni, hogy nem az egészet nyeli el és nem jön ki semmi a túloldalon?
Hát elmegy a könyvig, csak közben a könyv is elment fénysebességgel odébb.
Egy dolog biztos: mindenhez képest nem lehet egyforma a foton sebessége, a 109 éves fizika egy téveszme. A foton sebessége akkor = c (c a Földfelszínen vízszintesen haladó fény sebességének felel meg), ha nem fúj a gravitonszél (= tömegektől távol), ekkor és csak ekkor állandó a foton sebessége. A gravitonszél itt azt jelenti, hogy a tömegek felé több graviton érkezik, mint amennyi belőle kijön. A túloldalról belépő gravitonsugárzás jön kifelé belőle, aminek egy kicsiny része az anyagban elnyelődik.
Ha szembe fúj a szél akkor a foton lassúbb,
ha hátulról fúj a szél akkor a foton gyorsabban halad mint c.
Ha egyik irányból sokkal kevesebb graviton érkezik akkor a tárgyak, részecskék, űrhajók, mormoták sodródnak a gravitonáramlással, mármint azzal amelyik irányban több érkezik.
A foton sem kivétel, ugyanúgy sodródik mint az ágyúgolyó: az ágyúgolyót a Föld felé sodorja a gravitonszél. És lám, a Nap mellett elhaladó csillagfény tényleg a Nap felé sodródik.
Rangoon, nemhogy nem érted, hanem még arról sincs fogalmad miről beszélek, hümm, hümm.
Nem tudsz kilőni hátrafelé egy fotont, hogy impulzust közvetíts általa a hajódnak mert a foton nem tudja elhagyni a hajót, lévén a sebessége azonos veled.
Ezt hogy képzeled el? Világítani se lehet, hiába kapcsolják fel az olvasólámpát, nem megy el a foton a könyvig? Ülnek az űrhajósok az álló fotonok mellett a sötétben? :-)
A teret nem sűrítheted be mert tér nincs. Besűrítheted a levest vagy a kajszilekvárt, de a teret nem, mert az matematikai fogalom. Besűrítheted a hidrogén atomokat vagy molekulákat bár a csillagközi térben ebből elég kevés van, de rakétával esélytelen a csillagok között utazni mert lassú.
A csillagközi utazásra egyedül a gravitáció alkalmas, a gravitációt ugyanis nagyon gyors részecskék okozzák amik elképzelhetetlen nagy erővel nyomják az anyagot. Ezt a sugárzást fókuszálva, magad elől eltérítve a hátad mögül érkező sugárzás azonnal akár 1 milló c sebességre gyorsítja a testedet úgy, hogy ezt észre sem veszed mert szabadesésnek felel meg.
Az energiaszolgáltatás egy pénzdarab méretű fémes anyag, a 115. elem.
mormota: azért nem tudsz tovább gyorsítani fotonnal egy fénysebességgel haladó űrhajót, mert a foton is csak fénysebességgel kullog utánad. Nem tudsz kilőni hátrafelé egy fotont, hogy impulzust közvetíts általa a hajódnak mert a foton nem tudja elhagyni a hajót, lévén a sebessége azonos veled.
A foton mindig fénysebességű, mert csak ennyit tud a DVAG sugárzásban. A foton sebessége csak akkor változik, ha a DVAG "áramlik", magyarul ha az egyik irányban több graviton halad mint vele szemben, ez történik a tömegek közelében és ezt a graviton gradienst éljük meg mi gravitációként.
snvc: nem zúzza szét, mert az elfókuszált gravitonok viszik magukkal, legalábbis a kisebbeket. Ezért is talán, a gravitációs reaktorokat wobbler-szerűen működtetik és nem ugranak egyszerre túl nagy távolságra, egy bolygóba vagy csillagba bizonyára nem lenne üdvös beleugrani.
Ez egy kis logikai bukfenc a saját elveidhez képest is. Szerinted ugyebár a relelm hülyeség, a fénysebesség nem korlát. Akkor miért is nem lehetne fotonhajtóművel 2c-t elérni? Pl. a jelenlegi vegyi hajtóműves űrhajókkal sokkal nagyobb sebességet érnek el, mint a kiáramló gázsugár sebessége.
Nem látom, hogy hogyan lehetne a fénysebességnél gyorsabban haladni.
A gravitáció nem alkalmas, valami térsűrítésről hallottam még, ami nem volt túl meggyőző.
Egy ilyen berendezés mindig nagyobb mint amit manipulálni képes, de ha sikerülne is a teret besűríteni az űrhajó előtt, akkor az űrhajó is éppen annyival "sűrűsödne" be, tehát semmivel nem menne gyorsabban.
Egy fotonhajtómű legfeljebb fénysebességre gyorsíthatna egy járművet. Ezzel a sebességgel nem jutsz el sehova, így nem lehet utazni a csillagok, neadjisten a galaxisok között, de talán így: BL video.
Jól tudom, hogy a csillagközi térben is található némi anyag, főleg hidrogén?
Ha az űrhajó egy tölcsérszerű részecskegyűlytőt tolna maga előtt, akkor egy kis térrészbe lehetne sűríteni a hidrogént (protonokat) és közben megfelelő körülményeket teremtve az egész fotonhajtóműként működhet, a fúzió során keletkező fotonokat hátrafelé irányítva gyorsíthatná a szerkezetet.
Lényegében egy kozmikus torlósugár hajtóművet képzeljetek el, ahol az energiát alapvetően a kiegyenesített TOKOMAK (LIKOMAK)-ban létrejövő fúziós folyamatokból nyerné, tehát nem kellene számottevő üzemanyagot magával cipelnie.
Én nem gondolnám, hogy az idegen civilizációkat csupán egyszerű nyersanyagok érdekelnék, mint pl. kőzetek, fémek.
A szerveződési (biológiai) információk is megbecsült értékek lehetnek számukra, különösen, ha az több milliárd éves evolúciós fejlődés terméke, úgy mint a Földön.
Mára mi is rájöttünk, hogy pl. a bálna az élőhelyén sokkal nagyobb értéket képvisel, mint néhány tonna hús és bálnazsír. Hogy mekkora az értékkülönbség, azt az mutatja, hogy rengeteg nyersanyagot, dolgot tudunk már szintetizálni, de sem egy bálnát, de még egy legegyszerűbb élő férget sem tudunk mesterségesen létrehozni. Az evolúció, viszont – az igaz, hogy hosszú idő alatt – képes volt erre.
Ennek nyilván az idegenek is tudatában vannak, s nem becsülik alá az itt felhalmozódott biológiai információkat.
A kifejlett, önmagát értelmesnek tartó méhlepényesek ugyanarra az ökológiai fülkére startoltak rá, pontosan 7 180 576 030-an. Ezek a nagyon értelmes méhlepényesek arra még nem jöttek rá, hogyan kellene egyensúlyban tartani ezt a pici bolygót, legalábbis a mi szempontunkból.
Ez az ökölológiai nyomás nem kifejezetten helyszűke, hiszen férnénk még százszorennyien is, de már tizedennyien is tönkretesszük, kiheréljük a Földet (sikerült például már 2000 atombombát felrobbantani rajta).
Ha nem lettek volna háborúk, kolera meg pestis akkor már ezer éve ránk szakadt volna ez a demográfiai túlburjánzás ami most feldúlja az életünket, elég csak a megőrülő időjárásra vagy a kimerülő nyersanyagkészleteinkre gondolni.
Nem tudni, hogy helyszűke van -e odakinnt, nem tudni mit akarnak nálunk, de abból a szempontból szerencséseknek mondhatjuk magunkat, hogy nem startoltak rá a fülkénkre, legalábbis az utóbbi néhány tízezer évben. (Nem azt mondom, hogy nem járnak ide, hanem hogy hagynak mászni. Még.)
Gondolom az inkákat leigázó spanyol hódítók, is csak körülnézni mentek oda :-) Közbe eltüntettek egy komplett kultúrát :-)
Nem akarnám szépíteni a népirtásokat, és egyéb emberiség elleni bűntetteket, mert ezek megtörténtek. Ráadásul ezek tényleg valódi bűnnek számítanak, mert elkövetőik tudatában voltak tetteik szélesebb körű következményeinek, míg például egy macskának nincs tudomása arról, hogy egy madárfaj utolsó élő példányát kapta el éppen.
Másfelől viszont az Amerika meghódításával összefüggő történések jó példái az evolúció működésére is. Megjegyzem, hogy korábban is megtörtént Amerika – pontosabban Dél-Amerika – "meghódítása" évmilliókkal ezelőtt, bizonyos állatcsoport által. Volt ugyanis olyan földtörténeti korszak, mikor Dél-Amerika nem függött össze Észak-Amerikával, s kialakult rajta egy erszényes emlős fauna. Később, amikor létrejött a közép-merikai földhíd, ezen beözönlöttek a fejlettebb méhlepényes emlősök, s szabályszerűen kiirtották az erszényes fauna döntő részét (néhány erszényes faj maradt csupán). A helyzet ugyanis az volt, hogy a méhlepényesek ugyanazokra az ökológiai fülkékre startoltak rá, amiket az erszényesek elfoglaltak, így az összeütközés elkerülhetetlen volt.
Ehhez hasonló "ökológiai helyzetben" találták magukat az észak-amerikai indiánok, akiknek ökológiai "fülkéjére", vagyis életterére, földjeire pályáztak az amerikai fehér telepesek. Ez természetesen nem menti fel az emberirtás bűnei alól a telepeseket, de mutatja azt az ökológiai nyomást, ami az adott helyzetben keletkezett.
A galaktikus terjeszkedés körülményeit tekintve azonban nem ugyanez a helyzet. Nem látható annak semmi jele egyelőre, hogy a magasabb rendű szerveződések (civilizációk) helyszűkében lennének, s "hemzsegnének" a még elfoglalható bolygók körül. Éppen ennek az ellenkezője a jellemző, egyelőre nem is sikerült észrevenni kozmikus környezetünkben ilyen civilizációkat, viszont rengeteg exobolygót fedeztünk már fel csökevényes eszközeinkkel is. Tehát "helyszűkéről" nem beszélhetünk.
Továbbá arról sincsen információnk, hogy amennyiben léteznek magasabb rendű földönkívüli civilizációk, azoknak mik a fizikai szükségleteik, s egyáltalán ezek a szükségletek ütközésben állnak-e más civilizációkéval. Egyáltalán nem biztos, hogy nekik is ugyanolyan nyersanyagok, helyszínek fontosak, mint a mi civilizációnknak.
A magam részéről inkább annak látom realitását, hogy amennyiben ezek a civilizációk egymás tudomására jutnak, akkor az információcsere, ill. a szövetkezés (én adok valamit, valamiért cserébe) áll leginkább érdekükben, s nem a harc és a leigázás, irtás durva formái.
Szerintem csak azért nem írtottuk eddig magunkat, mert 100 éve még lehetetlen volt, azután pedig a nukleáris erőegyensúly dominált. Az utóbbi 15-20 évben pedig a globalizálódó világ és a tőkefelhalmozás.
szerintem tényszerűen megváltoztunk, sőt nem is mi változtunk meg, hanem az, hogy eddig a ki kezében volt a döntéshozatal (ha ezek alapján akarjuk megítélni az emberiséget, akkor szörnyű faj, de ez nem lenne igazságos, hiszen a bolygón mára már több mint 7 milliárd ember él)
az változott meg, hogy a hatalom egyre inkább átlátható lesz, még ha a mai divatos összeesküvés-elméletek az ellenkezőjét állítják.
a távolságok csökkenése, az információáramlás és hozzáférés az elmúlt időszakhoz képest kritikusan megnövekedett, ez tény.
az, hogy mire lesz elégséges, az inkább a kérdés. bármilyen rossznak tűnhet néha a helyzet, soha nem volt még olyan, hogy ekkora mennyiségű ember lát át dolgokat, és képes/hajlandó beleszólni a nagyobb döntésekbe (azzal, hogy támogat, tiltakozik, információt oszt meg, szavaz, stb.)
ha belegondolsz, az, hogy ma magáncégek folytatnak le sikeres űrprogramokat, építenek űrhajókat, bizony annak is köszönhető, hogy állami támogatások felett már jelentős tőke (anyagi és szellemi tőke egyaránt) megjelent ilyen előremutató dolgokban is.
én nem gondolom az egész emberiséget romlottnak/bukottnak, inkább úgy vélem, a hatalom eddig a történelmünkben jórészt az ego megszerzési és birtoklási vágyának eszköze volt, és sokszor olyanok kezébe került, akik főleg erre használták. a jelenlegi rendszer nem tökéletes és számos hibája van, de bolygószinten mégis egyre nagyobb esély van arra, hogy mondjuk egy jövőbeli lakott bolygót felfedező küldetést már inkább kíváncsi, érdeklődő emberek, mint hatalommániások vezessenek.
kérdezhetnéd, nem olvasok újságot, internetet a külpolitikai eseményekről. de olvasok, mégis úgy vélem, a jelenlegi káosz a világ több táján mégis szülhet végül valami újat, ha még most csak az erőszak látszik is. de ezzel már kicsit elkalandoztunk a témától.
A legstabilabb izotóp valószínűleg a 299-es lesz 184 neutronnal, egy olyan "csodás" zárthéjú konfiguráció, ami kivételes stabilitást biztosít. A technológia még nem ismert a szükséges számú neutron hozzáadásához.
illetve van itt egy magyar cikk az ununpentiumról:
Az első előállított atomokat úgy hozták létre, hogy egy ritka kalciumizotópot lőttek egy ameríciumatomba. Ez az izotóp egytized másodpercig állt fent, aztán ununtriummá bomlott, ami egy másodperc létezés után tovább bomlott.
Lazar állításai a témába vágva és az UUP kapcsán:
"A 115-ös elem, amit átmenetileg ununpentiumnak neveztek el, egy kisméretű gravitációs mezőt generál, amit nagymértékben fel lehet erősíteni, mert a mező az atomok külső héján is "túlnő" (?). Tisztázatlan, hogyan lehet ezt a mezőt elérni. De a végeredmény egy irányított, gravitációt torzító mező. Azt állították, hogy protonbombázás közben az UUP antianyagrészecskéket gerjeszt, melyek részt vesznek egy elképesztően hatékony energiatermelési folyamatban, ellátván a hajó összes rendszerét energiával. Úgy mondták, hogy az anyagból a fedélzeten lévő 2 kg elegendő hét éves üzemre, mielőtt ki kell cserélni."
