Vajon mennyire kell áramvonalasnak lennie egy ilyen űrhajónak, mert a csillagok közti térben a cm3-ként 2-3 atom is nagyon nagy pofont tud adni a karosszériának ? Fénysebesség felénél már nem lehet elhanyagolható ez sem.
Millió ilyen ramjet jellegű cuccos van. Én úgy vettem észre, hogy az egyik legnagyobb közös probléma mindnél, hogy a befogott részecskéket le kéne tudni lassítani az űrhajón belül, különben nem tudjuk őket ütköztetni... Ha meg lelassítjuk őket, az azt jelenti, hogy közben az űrhajót fékezzük... Másik közös probléma a befogó mágneses tér előállítása, aminek után számolva mindig akkora mágneses terek jönnek ki, amelyek jóval meghaladják bolygónk terét is...
egy charles pellegrino nevű kétes hírű scifi szerző olyan űrhajót tervezett, ami 2g gyorsulással 0,92c-re gyorsulhatna fel. vannak benne elég vad ötletek, de nincs benne semmi, ami durván ellentmondana a mai tudásunknak.
Elnézést, ez téves volt, visszavonom. Igaz, hogy a PET pozitronnal, vagyis antianyaggal működik, de a szervezetbe olyan izotópokat juttattnak, amik bomlása során pozitron keletkezik;tehát nem előre gyártják hozzá.
Hát csinálunk elvtársam. Nekem homok antianyag legyen a föld alól is. (Virág et. TANÚ 1968)
Egyébként szerintem előbb találnak valami 4. dimenziós "járatot", mint hogy több ezer tonnás üzemenyagtartállyal évszázadokig röpködjenek a legközelebbi csillagokig és vissza.
Mennyi üzemanyag kell egy csillagközi űrutazáshoz?
Ha pl egy 100 tonnás űrhajót akarnánk a fénysebesség tizedére felgyorsítani, akkor kb 3000 tonna U235 elég lenne, de mivel meg is akarjuk állítani, akkor még 3000 tonnát magával kell cipelnie, így viszont már 100000 tonna üzemanyag kéne induláskor, ennyit viszont nehéz lenne összegyűjteni. Fénysebesség közeli utazáshoz meg 100-szor ennyi kell. Fúzióhoz is kasonló nagyságrendű üzemanyagtömeg kell, de deutériumból legalább bőven van ennyi. Antianyagból már párszáz tonna is elég lenne, de honnan szerzünk?
Tényleg nem értem, hogy Neked miért nem elegendő a Tejútrendszer - mint galaxis - kb. 200 milliárd csillaga és a körülöttük keringő sokszáz millió bolygó? Biztos csak viccelsz, amikor azt írod, hogy Andromeda-galaxis, mert az ugyebár 2 millió fényévre van. Tehát sokkal közelebb is vannak csillagok.
Igen előbb rövidebb távú utazások a néhány fényévre lévő bolygókhoz.Utána viszont el kell indulni az Androméda-galaxis és a Magellán-felhők irányába néhány ezer év múlva.
Ugye csillagrendszerek alatt nem galaxisokat értetek? Mert éppen elég lenne, ha egy 50 fényév sugarú körön belül valaha is le tudna zajlani egy utazás.Van ott több száz csillag, csak akad bolygó is egy-egy. Amúgy ha a Földön kellene maradnom, akkor a fene sem dolgozna egy olyan űrhajón, ami engem nem visz el:-( A Földnek meg vége.
Hát igen. Vannak problémák. Talán célszerű lenne 1 qúúrwanagy jégtömbben utazni. Hozni 1et a Szaturnuszról, és beleolvasztani az űrhajót. Akkor lenne elég anyag, gyorsulásra, fékezésre. Jó hőszigetelő, és nincs gond a sugárzásra, és a fürdővízre sem.
A szabadon eső ejtőernyős at tényleg nem érez erőhatást, egészen addig, míg földet nem ér vagy ki nem nyitja az ernyőjét, addig viszont gyorsítja a gravitáció.Fékezni viszont már csak korlátozottan tud a gravitáció, a Naprendszerben pl 50 km/sec körül van a szökési sebesség, az ennél kisebb sebességgel érkező tárgyakat befogja, a nagyobb sebességűek viszont végül változatlan sebességgel továbbhaladnak, legfeljebb a haladási irányuk változik. És feltehetőleg azoknál a csillagrendszereknél, ahová érdemes elutazni, szintén hasonló nagyságrendú a szökési sebesség. Tehárt akkor az űrhajónak vagy magának képesnek kell lennie nagyobb sebességről lefékezni, vagy csak 100 km/s nagyságrendű sebességgel utazhat, am ia legközelebbi csillagig is 10000 évig tart.
Most épp 1 ilyen könyvet olvasok. A Ráma szerű megoldás is lehetségesnek látszik. Mégis inkább azt hiszem, hogy a szétterjedésnek csak az eleje lessz űrhajós. Ha az első turnus megérkezik, és üzembe helyezik a reinkarnátorokat, a többieknek már csak a "lelkét" kellene átsugározni. A zavarszűrés érdekében célszerű digitálisan, és százszorosan.
A zűrhajósókra váró kellemetlen fékezésben nem vagyok biztos. A gravitáció nem erő, hanem a tér görbesége. A szabadon eső, és így gyorsuló testre nem hatnak erők. Ha volna az ejtőernyős kezében gyorsulásmérő, nullát mutatna. Gondolom, így van a gravitációs fékezésnél is.
Lassabban is lehetne hiszen így biztosabb, tehát több ezer évesre is lehetne tervezni egy űrutazást távoli csillagrendszerhez természetesen több óriási úrhajóval amelyek több tízezer embert szállítanak hiszen a cél a letelepülés Föld típusú bolygón.
A gond csak az, hogy ha pár évszázadnál rövidebb idő alatt akarunk elérni valahová, akkor eléggé fénysebesség közelire kell gyorsítani az űrhajót, amit aztán legfeljebb egy fekete lyuk gravitációja tudna megállítani, az viviszont kellemetlen is lehetne az űrhajóban üldögélők számára. Egyébként másodpercenként párszáz-párezer kilométer meghaladja bármely meglátogatandó csillagrendszer szökési sebességét, úgyhogy az űrhajó csak árszáguldana rajta, kivéve ha telibetalál egy bolygót.
Attól függ,hogy éppen a Föld típusú bolygón milyen élet van.Lehet, hogy hasonlóak a dinoszauruszokhoz.Az is lehet, hogy a banánligetekben, narancsültetvényeken emberekhez hasonló lények sürögnek-forognak és árgus szemekkel nézik majd a Földlakókat. de ha barátságosak akkor lehet velük kereskedni és olcsón hozzájutni a banánhoz, narancshoz.
Kolompos is talált banánt az "Újvilágban" Innen is látszik, hogy régi volt az is. A banánnak ugyanis nincs magja. Csak tőről ültethető. A tengert nem bírja. Én is látok 1% esélyt, hogy embereket találunk ott.
