Természetesen nincs benne hiba (:-))). Magyar konferencián kb. ilyen címmel operáltam volna:
"Új elektromágneses roncsolásmentes anyagvizsgálati technika fémlemezek fo'tonossági hibáinak kimutatására"
Mondatom eszmei elôdje egyébként egy "Polimer" nevű, magyar eredetű számítógépes vírus, amely a következô üzenetet tartalmazza:
"A le'jobb kazetta a Polimer. Vegye azt!"
Vagy tekintsd pl. a következô kissé szélsôségesebb címet:
"ámítógépes nyelvhelyesség-elemôrzés az iskolai szoptatásban"
Úgy vagyok vele, hogy ha a leírt, vagy kimondott szöveget szabálytalannak érzem, akkor automatikusan beindul a hibakereső és rejtvényfejtő fantáziám. Csak akkor nyugszom meg, ha találok valami elfogadható magyarázatot. (A finom "szabálytalanságok" mögött elrejtett mondandót természetesen más is csak akkor tudja megérteni, ha a tüneteket nem tekinti automatikusan tévedés eredményének.)
U.I. Poént magyarázni?!? Inkább leírok egy másikat (ez is valóságos!):
Egy fiatal költő első verseskötete pár nap késedelemmel jelent meg a boltokban, ugyanis a frissen nyomott könyvek borítójáról egy igen kényes helyen hiányzott egy ékezet. Ezt az ékezetet a nyomda dolgozói tusstintával voltak kénytelenek egyenként pótolni. Íme a korrigált cím:
"Hajnali szárnyalás" ...(:-)))
Nem tudom, melyik hozzászólásra adott válaszként írjam soraimat, hát csak úgy hozzászólok, de az eredeti kérdésedre igyekszem válaszolni.
Nem tudom, mi a hivatalos álláspont, de szerintem a szerzői szabadságban semmi kivetni való (kivetnivaló?) nincs, főleg, ha egy (akármilyen) mű címéről van szó. Talán annyit még, hogy valószínűleg én sem gondolkoztam volna el a dolgon, de nem is álltam volna neki számolgatni a szótagokat.
Saját alapelvem, hogy amennyire lehet, a nyelvi irományokban (pl. a Magyarulezen) jobban figyelek a helyesírásomra. Ha mégis eltérek a helyes(nek tűnő)től, akkor azt, úgy érzem, illik megmagyaráznom. Nem ismerem a művet, amiről szó van, de feltételezem, hogy egy kis bevezetőben meg lehetett volna említeni a dolgot.
<OFF>
DcsabaS_! Ha megtennéd, hogy elmagyaráznád a poént... én is szeretnék nevetni :)
<ON>
Kedves ZSB!
Még annyit az előzőhöz, ha nem tizenöt kérdést teszel fel egyszerre, hanem egyet-egyet, és ha kicsit jobb indulattal fogadod a magyarázatokat, talén lett volna kedvem hozzá. De mostmár végképp elment ettől a kedvem
Bye Magyarulez!
Kis Ádám
Kedves ZS!
Te úgy gondoltad, hogy a magyarulez keretein belül a teljes helyesírási szabályzat logikáját elő fogom adni?
Nem teszem egyrész, mert nem tudom, csak mint említettem, pozitív előítéleteim vannak, igaz, ezek empirikus tapasztalatokon nyugszanak.
Az előítéletességedre meg abból következtettem, hogy nem kérdeztél, hanem állítottál, és - elnézést - kissé zagyváltál is, amit azután nem ismertél el. (Te sem magyaráztad meg, miért vetted elő a 6-3-as szabályt).
Nagyon fárasztó ám periodikusan hallgatni, hogy "nekünk mérnököknek van logikánk, hát magyarázzátok meg nekünk, amit nem értünk."
Kis Ádám
Kedves Ádám!
OK, zárjuk le. A következőket azonban le kell szögeznem.
1. Nekem nem lehetnek negatív előítéleteim a helyesírási szabályzatot készítőkkel szemben, mert semmiféle előítéleteim nincsenek velük szemben.
2. Honnan veszed, hogy én nem hiszem el, hogy kérdéseimre van magyarázat? Hiszen éppen ezeket a magyarázatokat szeretném (szerettem volna) megtudni.
3. Te viszont nemigen részeltettél ezekben a magyarázatokban, noha kijelentetted, hogy azok léteznek. Viszont deklaráltad, hogy előítéletes és hitetlen vagyok. Remek. Nem volna egyszerűbb, célravezetőbb és legfőképpen hasznosabb - ahelyett, hogy kijelented, nagy könnyelműség volt a részemről egy szabályt logikátlannak vélni (Ugyan miért? Fölkötnek érte?) -, megmutatni a szabályban rejlő logikát?
Kedves ZSB!
Valóban nincs értelme a vitát itt folytatni. Nekem pozitív előítéletem vannak a helyesírási szabályzatot készítőkkel szemben, neked negatívak. Ebben nyilván benne van, hogy én tudom, hogy a kérdéseidre van magyarázat, te meg nem hiszed ezt el. SzVSz, amikor kijelented, hogy "(Semmi logika sincs benne ui.)" ez nagy könnyelműség a részedről. Ezt a dolgot már egyszervégigjátszottuk itt: nem szeretném megismételni. Szeretném azonban, ha elhinnéd, ez egy lehetséges logikus megoldás, biztos van más is, de nem lehet a végtelenségig folytatni minden vitát.
Kis Ádám
Kedves Ádám!
Először azt gondoltam, most már nem válaszolok, mert egyrészt kezd a dolog offtopic helyesírászkodássá dagadni, másrészt, meg mintha unnád már akadékoskodásaimat, vagy nem tudok fogalmazni (dehogy nem), mert sűrűn félreértesz. Viszont előjött itt egy-két téma, ami már régen izgat, és azokat még csócsálnám kicsit. Sza'l:
1. szak(os)
Turkál a zember kicsit az AkH.-ban. Biológiaóra - jelentéstömörítő, latinóra - jelentésmódosult minőségjelzős szerkezet; történelemtanár - jelentéstömörítő, franciatanár - jelentéstömörítő stb. stb. Mármost, attól, hogy a latin bír melléknév lenni, a latinórában még ugyanaz a jelentéstömörítés van, mint a matekórában - vagy ha nem, akkor a franciatanárban miért igen? Szerintem itt mindenütt ugyanazzal a jelentéstömörüléssel van dolgunk, mint a nyelvszak esetében, és szerintem bizony a magyarszak (juszt is egybeírom) is ezt a logikát rejti! Hamán jelző (volna) itt a magyar, miért nem melléknévként, mint a latinórában (akkor is egybe kellene írni)? És ha már mindenáron főnévi jelző a magyar, a matek, a fizika stb. a szak előtt, akkor az óra, a tanár, a könyv stb. előtt ugyan már miért nem? És ha demégismidezekdacára, akkor miért nem tartozik az - egybeírandó - akácerdő, diáklány, lakatosmester stb. típusú "fajtajelölő" szerkezetek közé??? Summa summarum, engem ilyenek izgatnak, de nagyon: miért más a latin az óra előtt, mint a tanár előtt? Miért más az óra, a tanár, a könyv előtt a matemetika, mint a német? Miért más a francia vagy a matek az óra, a tanár vagy a könyv előtt, mint a szak előtt? Mért más a szak előtt a magyar, mint a nyelv? Miért, mért, miért? Én kétféleképp tudom értelmezni ezeket a szerkezeteket: vagy mind egytől egyig jelentéstömőtítő, vagy - nagy jóakarattal - fajtajelölő főnévi jelzős. Így is, úgy is egybe kell írni.
(Mellesleg jegyzem meg, nekem nem volt problémám a "magyarnyelv-szak"-kal, csak pikírten arra céloztam, hogy hibásan írtad :-))...)
2. igeneves jelzői szerkezetek
Bocs, nem kezeltem a kérdést felületesen, hiszen csak azokon az eseteken problémáztam, amelyeket az AkH. szerint egybe kell írni (vagyis kár volt ismertetned a szabályt). A kérdésem az volt, miért kell az egybeírást csak a két egyszerű tagból álló szerkezetekre korlátozni? Megint egy nagy MIÉRT! (Semmi logika sincs benne ui.) Én nem kevertem ide a 6-3-ast, hanem azt állítottamm, hogy ha ez a korlátozás nem volna, akkor a kettőnél több tagú ilyen összetételekre is simán lehetne alkalmazni a 6-3-ast, és egy szabállyal egyszerűbb volna az élet. Ha - mint írod - "a túl bonyolult összetételek kialakulásának megakadályozása volt a cél", akkor szerintem meg egy fölösleges szabállyal bonyolultabb rendszer lett az eredmény :-))) (Ez a nagy szmájli nem véletlen, istenbizony nem kötözködöm. Vannak még hasonló miértjeim: pl. a 119-es - vö. 108. -, miért más a mennyiségjelző, mint a minőségjelző? Bár itt - a'sszem - hamarabb beadnám a derekam, ne is menjünk bele.)
3. "Érdemes lenne a szerencsés és a hibás szavak jelentésén egy kicsit elgondolkodni." Ezt nem értem.
Az előbbihez hozzáfűznék egy adalékot. Pár éve az egyik konferencián volt egy pószter előadásom, a következő címmel:
"New Electromagnetic NDT Technique for the Detection of Di'continuities in Metallic Plates"
A legtöbb érdeklődő fapofával nézelődött és érdeklődött a részletek felől. Egyszer viszont felfigyeltem a következőre (éppen pár méterre voltam a pószteremtől, nem közvetlenül mellette). Egy szemüveges japán fickó nézte-nézte a címet, aztán elkezdett vigyorogni (:-))). Arrébb ment pár lépést, majd visszajött és már hangosan nevetett rajta. Ismét elment, kisvártatva egy másik japánnal visszatérve, és ketten nevetgéltek a címen. Aznap még vagy tíz kollégáját cipelte a pószteremhez (:-))), akik talán egyébként meg sem nézték volna...
Végül is elégedett voltam, mert a rejtett poén legalább 1 embernek magától is feltűnt, néhány további meg kis segítséggel megértette (:-))). Európait, vagy amerikait nem láttam nevetni. Lehet, hogy tényleg van valami a japán-magyar rokonságban (:-)))? Legalább a humort illetően?
A "szabad-e másképp" kérdésre én azt válaszolnám: ha a szabályok szerint nem is szabad, időnként szinte muszáj. Vagyis egyetértek Kis Ádám próbálkozásával. Csak mintha 3 dologgal nem számolt volna:
1.) A hivatalos szabályozás bürokratikus tekintélye akkor is kikapcsolhatja az olvasók nyelvi fantáziáját, ha a szabályozóknak ez nem is állt szándékukban.
2.) Az átlag olvasó/író csak akkor bátorodhat neki a kreatívabb nyelvhasználatnak, ha van egy hivatkozható hely, ahol kétség esetén bárki megtekintheti, majd mérlegelheti a szabálytalanság értelmét, okát.
3.) Az elszigetelt próbálkozások eleve kudarcra vannak ítélve.
Kedves ZSB!
A szak kérdésében mentegetőznöm kell, azt hiszem, nem figyeltem eléggé. A magyar szak, magyar szakos összetételekben a magyar lehet melléknév is, azonban, ha analógiásan nézzük a kérdést, akkor a fizika szak, történelem szak stb. mintájára célszerűbb főnévi jelzőnek tekinteni. Ettől azonban a szak, szakos külön írandó, hiszen a főnévi jelzőt általában nem írjuk egybe a jelzett szóval. Ha ettől eltérőt írtam, mea culpa, nem erre figyeltem. A nyelvszakos összetételben a nyelv azonban nem főnévi jelző, ez jelentéstömörítő összetétel, amint írtad. A magyarnyelv-szakos azonban kicsit más eset. Ha itt a magyart külön írnánk, akkor nem lenne eldönthető, hogy a nyelv vagy a szak jelzője-e a magyar. És itt javítom magam, ez klasszikus mozgószabály, ezért a kötőjeles írásmód jár neki. Tehát, a tárgy a magyar nyelv, az ezt tanító tanár a magyarnyelv-szakos, aki egyébként nyelvszakos. Mert a nyelv itt nem tantárgy, az összetétel a nyelvet tanító tanár szakja értelmet tömöríti.
Az igeneves összetételeket kicsit felületesen kezelted. Ugyanis ezeknél a szabályzat különbséget tesz az állandó és az alkalmi funkció között. Egybe csak akkor írhatók, ha a jelző a jelzett szó állandó funkcióját fejezi ki. Így a keresőgép és a kereső gép egyaránt helyes, csak mást jelent. A szabályzat azonban nem enged egybeírást, ha az összetételi tagok bármelyike maga is összetett szó. Ennek az indoklását ne tőlem kérdezd, amennyire tudom, a túl bonyolult összetételek kialakulásának megakadályozása volt a cél. Az én kifogásom annak szól, hogy szerintem a rendszer szó összetétel volta elhomályosult. A dolognak egyébként semmi köze a 6-3-as szabályhoz, azt idekeverni tévedés.
Érdemes lenne a szerencsés és a hibás szavak jelentésén egy kicsit elgondolkodni. Különben a címek írásában lehetséges szabadságot Moon korábbi munkahelye, az iNteRNeTTo (helyesen Internettó) is igazolja. Szeretném felhívni a figyelmedet arra, mennyiszer írja a szabályzat a „rendszerint, többnyire” szavakat, és hogy mit ír a 95. szabályban a szabadságról. Szerintem viszonylag kevés az a fertőzött ember, aki azonnal szótagszámlálásba kezd, ha egy kötőjelet lát. Ezzel együtt nekem ez jobban tetszett, mintha a SzámítógépSzótár alakot használtam volna, bár ez manapság divatosabb.
A Nyelvőr a neten elérhető a http://www.c3.hu/~nyelvor/nyr.htm címen.
Kis Ádám
"A szak – szakos egybeírásának kérdésével a szabályzat foglalkozik..."
Bocsáss meg, hol? Én nem találom. Lehet, hogy félreértesz, nem szak-szakos-problémám van, hanem a magyar szak-nyelvszak a gondom. (Csak nem arról van szó, hogy az egyik minőségjelzős, a másik meg jelentéstömörítő szerkezet? Ha igen, miért? Miben más a magyar szak, mint a magyaróra vagy a magyartanár? Én úgy gondolnám, hogy mondjuk egy két tannyelvű egyetemen lehetnek pl. magyar szakok meg - mondjuk román szakok: magyar magyarszak meg román magyarszak. Na mindegy.)
"(A magyarnyelv-szakost én is inkább kötőjelezném, bár ez nem tiszta mozgószabály..."
Miért nem? (Ha már szóba hoztad.) Ha a "magyar nyelv szak" a magyar szak-nyelvszak-különbség miatt összetett szó, akkor AkH. 139b., nem? Vagyis magyarnyelv-szak(os), és punktum. Ha magyarnyelvszak(os), akkor magyarszak(os) is - szerintem :-) (Bocs, mérnöklogikám van.)
"A szaknak semmi köze nincs a 6-3-as szabályhoz..."
Ezt nem is állítottam! Csupán - hamár elkezdtem mellékes eszmefuttatásokat beszúrni - tettem egy megjegyzést Turbónak írt leveledre is.
...ami meg a keresőgép - kereső rendszert illeti, én egyetértek veled, de Fábián tanár úrral is, aki szerint így logikus (maximum szívesen tekinteném a rendszert elhomályosult összetételnek).
Erre baromi kiváncsi vagyok (mármint a 112-es magyarázatára)! Az igeneves minőségjelzős kapcsolatokra teljesen logikus az összeírási feltétel, minek kell ezt a "mindkét tag egyszerű szó" esetre korlátozni, és kivenni ezt a fajta összetételt a 6-3-as szabály alól? "Minek, minek, minek..."
"A kötőjellel kapcsolatban többek megerősítették, hogy a kötőjelezésnek van spontán, a szabályzattól független és attól eltérő hatása az olvasóra. Például a nem alkalmi, de még nem is állandó összetartozás kifejezésére. A hozzáértők kedvét illetően állítom, hogy nem megy el a kedvük: csak a félig hozzáértőknek megy el. A hozzáértő inkább elgondolkodik, nincs-e oka annak, hogy ott kötőjel van."
Vettem. És töredelmesen beismerem, bizony csak félig (sem) hozzáértő vagyok :-). Én csak - hamár arra vetemedem, hogy időnként publikálok ezt-azt, ill. arra kényszerülök, hogy időnként lektoráljak ezt-azt - szeretnék tisztában lenni a helyesírás rejtelmeivel. És megint csak emlékeztetlek, hogy én csak aggályoskodtam egy sort. Még mindig azt gondolom, nem volt szerencsés egy számítógép-szótár címében használni a szabálytól való eltérés stilisztikai eszközét. Tehát nem helytelen volt, hanem kevéssé szerencsés, mert csak kevesen - a "hozzáértők" - értik, sokan észre sem veszik vagy félreértik.
"Cikizni is tudni kell. Az etikai vétséget azért vélem, mert bizonyítás nélkül emlegeti a hibákat, és ez főleg a címben etikátlan, mert van, aki nem olvas mást, csak a címet.
...
A könyvben valóban van hiba elég, igyekszünk is javítani az újabb kiadáshoz."
De Ádám! Egyflekkes recenzió nem szakkritika! Ha elismered, hogy a "könyvben valóban van hiba elég", akkor mondd meg nekem, nem vérciki ez egy szótár esetében? Mit kellett volna Moonnak tennie? Felsorolni az összes hibát a megsértett szabályok AkH.-sorszámával együtt? Ha ezt társítom azzal a cégnévvel, amit a borítón láttam (és amit nem vagyok hajlandó leírni :-)), akkor könnyű elképzelnem a Köz-hely Egyesület alapítása - vagyis ősidők óta - a "kiberkultúrában" nyüzsgő ifjú recenzenst, amint a vörös köd leereszkedik a retinája elé, és fel se merül benne, hogy a címben szereplő normaszegés ez esetben nem hiba. És ne vesd Moon szemére, hogy nem a belső címlapot közölte, könyvismertetéskor a borítót szokás reprodukálni, különben se hiszem, hogy Moon csinálta a rovat HTML-szerkesztését is... :-))))
Kedves ZSB!
Ha nem haragszol, nem idézem vissza a mondataidat, talán így is követhető lesz az, amit válaszolok.
A szak – szakos egybeírásának kérdésével a szabályzat foglalkozik, meg is lehet belőle érteni. (A magyarnyelv-szakost én is inkább kötőjelezném, bár ez nem tiszta mozgószabály. Viszont belátható, hogy a magyar nyelvszakos és a magyarnyelv-szakos nem ugyanazt jelenti, egybeírás és kötőjelezés nélkül viszont ez nem írható a magyar íráslogikája szerint). A szaknak semmi köze nincs a 6-3-as szabályhoz, ami meg a keresőgép - kereső rendszert illeti, én egyetértek veled, de Fábián tanár úrral is, aki szerint így logikus (maximum szívesen tekinteném a rendszert elhomályosult összetételnek).
A kötőjellel kapcsolatban többek megerősítették, hogy a kötőjelezésnek van spontán, a szabályzattól független és attól eltérő hatása az olvasóra. Például a nem alkalmi, de még nem is állandó összetartozás kifejezésére.
A hozzáértők kedvét illetően állítom, hogy nem megy el a kedvük: csak a félig hozzáértőknek megy el. A hozzáértő inkább elgondolkodik, nincs-e oka annak, hogy ott kötőjel van. Egyébként a címlapon nincs is hiba, ami miatt Moon öngólt lőtt, ugyanis ott elválasztásnak látszik a kötőjelezés. Ha a belső címlapot közölte volna, akkor lett volna bizonyítéka. Cikizni is tudni kell. Az etikai vétséget azért vélem, mert bizonyítás nélkül emlegeti a hibákat, és ez főleg a címben etikátlan, mert van, aki nem olvas mást, csak a címet. Ugyanakkor többek úgy vélték (ráadásul nem is személyes ismerőseim), hogy a cikk más miatt is félrevezető és kissé rosszindulatú. Ez azonban nem tartozik ide, Moonnak megírtam, miért vélem így.
Amit pedig a tipográfusok stb. elbocsátásáról írsz, az igaz, de hozzá kell tenni, hogy szóellenőrzőt sem használnak. Bár, való igaz, önmagában az nem elég.
A könyvben valóban van hiba elég, igyekszünk is javítani az újabb kiadáshoz. A hibajavítás kérdésben ajánlom szíves figyelmedbe Gósy Mária Hibaüzenet kezelése olvasáskor című cikkét, Nyelvőr, 1999/1.
Kis Ádám
"Kissé elszomorítottál a hírrel, hogy Moon nyelvszakos bölcsész. Biztos nem magyar szakos, mert amit elmondtam, azt a magyar szakosok azért általában megtanulják. A nem magyarnyelvszakosok meg nem tanulnak többet a magyar nyelvről, mint egy mérnök."
Bori - ha jól emlékszem - angolos. (Nem merem angol szakosnak írni, mert arra még nem sikerült rájönnöm, hogy a nyelvszakost miért kell egybeírni, a történelem szakot meg külön - a példák direkt a tanácsadó szótárból vannak. Hogy a te idézett bekezdésedre utaljak: magyar szakos - magyarnyelvszakos. Ha már zárójelet nyitottam: Azt írod Turbónak, hogy "a 6-3-as szabály a problémakört meglehetően pontosan szabályozza". Igen, a szabály világos - lenne, ha nem volnának ezek a szak-szerű - látod, ilyen hangsúlyeltolásra én is beteszem a kötőjelet - ügyek, meg az összetettszó-meghatározás szépségei - pl. igekötők szótagszáma, ilyesmik -, meg az olyan "keresztező" szabályok, mint a 112-es - keresőgép, de kereső rendszer, stb. stb. Na, ideje ezt a zárójelet bezárni...)
"Azt hiszem, kicsit pesszimista vagy. Szerintem az írásjelek expresszivitását nem sikerül a dogmatikus felfogású nyelvtantanároknak kiirtaniuk. Emellett abban is reménykedem, hogy épen ezen a területen a szabályzat is talán rugalmasabb lesz."
Nem kicsit, Ádám, nagyon pesszimista vagyok. A'sszem a "dogmatikus tanároknak" nem kiirtaniuk nem sikerült semmit, hanem megtanítaniuk... Ma nemcsak műszaki szakkiadványokban hemzsegnek a hibák, hanem az új akadémiai nagyszótárakban is, és ez nekem azt jelenti, hogy a helyesírás ma nem érdekel senkit (na, ha van "értékválság", akkor ez az egyik tünet). Ez azért baj, mert meggátol abban, hogy azon a szinten fejezzem ki magam, ahogy szeretném. Mert nem értik a kötőjeleimet.
"Ami az adott cím írását jelenti, biztos vagyok benne, hogy elérem a célomat. Kezdődik azzal, hogy nagyon kevesen érzékelik ezt az írásmódot hibának. A hozzáértők azért nem, mert tudják, hogy egy címben sok minden lehet, a nem hozzáértők meg azért nem, mert fogalmuk sincs a szabályról.
Hát nem tudom. Nem lehet inkább, hogy a hozzá nem értők állapottyán ront, mert eggyel több normaszegő vastagbetűset lát (mindegy, hogy kivételesen jogosat), a hozzáértőknek meg már a címlapon elmegy a kedvük (na, megint egy bunkó)? Hangsúlyozom: nem tudom, hogy így van-e, csak aggályaimat fejezném ki. Szerintem is jó ott az a kötőjel, csak hiában.
" Hogy Moon nem érti, ez az ő baja, hogy viszont cikkében kiemelt helyen minősítette hibának, ez már etikai kérdés."
Szeretném Moont megvédeni! Ismétlem, olyan közegben, ahol túl sokszor térnek el a normától - nem a kifejezés finomításáért, hanem tudatlanságból -, ott természetes, ha a recenzor újabb hibára gondol (különösen, ha egyébként is tényleg sok a hiba a könyvben), és nem kattan a nyelvérzéke. Én is hibának véltem volna! Moon szemére legfeljebb némi felületességet vethetsz - ha ugyan -, etikai vétséget semmi esetre sem!
"A helyesírás-ellenőrző nem azért van, hogy a kiadók elbocsássák a korrektort."
Mégis elbocsátják. Ahogy a használható szerkesztőket, tipográfusokat, mittudoménkiket is. A minőség nem kritériuma az eladhatóságnak... Na, abbahagyom. (Egyébként helyesírásellenőrző-ügyben is igazad van.)
Kedves ZsB!
Kissé elszomorítottál a hírrel, hogy Moon nyelvszakos bölcsész. Biztos nem magyar szakos, mert amit elmondtam, azt a magyar szakosok azért általában megtanulják. A nem magyarnyelvszakosok meg nem tanulnak többet a magyar nyelvről, mint egy mérnök.
Azt hiszem, kicsit pesszimista vagy. Szerintem az írásjelek expresszivitását nem sikerül a dogmatikus felfogású nyelvtantanároknak kiirtaniuk. Emellett abban is reménykedem, hogy épen ezen a területen a szabályzat is talán rugalmasabb lesz.
Ami az adott cím írását jelenti, biztos vagyok benne, hogy elérem a célomat. Kezdődik azzal, hogy nagyon kevesen érzékelik ezt az írásmódot hibának. A hozzáértők azért nem, mert tudják, hogy egy címben sok minden lehet, a nem hozzáértők meg azért nem, mert fogalmuk sincs a szabályról. Ugyanakkor a kötőjel használata az adott helyen mindenkinek azt sugallja, hogy a szó folyamatossága megtörik, és a kötőjel utáni rész első szótagján hangsúly jön létre. Ezért csináltam. Hogy Moon nem érti, ez az ő baja, hogy viszont cikkében kiemelt helyen minősítette hibának, ez már etikai kérdés. Mindenesetre díjazom, hogy a szerkesztők hamar a kifogásolható cím alá tették a hivatkozást erre a vitára.
Ami a helyesírás-ellenőrzőket illeti, ismerve a nyelvvel kapcsolatos felfogásodat, feltételezem, nem mélyedtél el bennük. A helyesírás-ellenőrző nem azért van, hogy a kiadók elbocsássák a korrektort. Nem is jó az elnevezése, van, aki szóellenőrzőnek nevezi, van, aki elütés-ellenőrzőnek. Viszont alapvető a szerepe az olyan írások ellenőrzésében, amelyet nem szoktak korrektornak adni (pl. egy ilyen hozzászólás), és maga a korrektor jó segédeszközt talál benne. Ugyanis éppen azoknak a hibáknak a felderítésében lehet hasznos, amelyeket a legnehezebb felfedezni: az elütésekében.
Kedves Ádám,
megteheted, de kockázatos. Mint látod, egy nyelvszakos bölcsésznek (moon) se sikerült elértenie szándékodat, és azt hiszem, egy átlagos korrektor vagy régi vágású szedő is "csuklóból" kijavítaná. Őszintén szólva, ha én látom meg (nem a borítón, mert ott sorvégi elválasztásnak hat), én is azt hiszem, hiba, és nem kezdenék azon merengeni, mit akarhatott a szerző a szabálytalan írásmóddal kifejezni. Már csak azért sem, mert manapság a számítógép körüli szakterületeken annyira tojnak az AkH.-ra, hogy az ember akkor lepődik meg, ha egy szakkönyvben helyesen leírt szakkifejezést lát. (Sőt, a magyar informatikai-számítástechnikai irodalomban általában is szokás tojni a helyesírásra meg a nyelvhelyességre.) Sz'al ebben a közegben - szvsz - ez az eszköz egyszerűen nem működik. A nagy többség nem értheti, mert észre sem veszi, fogalma se lévén az AkH.-ról, a maradék meg azt hiszi, csak egy szokásos helyesírási hiba.
Ami meg a "helyesírás-ellenőrzőt" illeti: könyörgöm, biztos, hogy ezekkel a mai sw-ekkel már el lehet felejteni a korrektort?
Kedves Turbo
A helyesírási szabályzat ezt a problémakört meglehetően pontosan szabályozza, ez a 6-3-as szabály: ha egy, minimum 3 tagú összetett szó szótagjainak száma több, mint hat, akkor megfelelő helyen kötőjellel kell tagolni. Ha két tagú az összetétel, nem tagolható kötőjellel, akkor sem, ha 6-nál nagyobb a szótagszám.
Nem is ezzel van problémám: a számítógépszótár szó szabály szerint nem tagolható kötőjellel.
A helyesírási szabályzat kritikáját nem szeretném így, kutyafuttában elintézni. A probléma itt az, hogy a norma, a szabályzat az általános esetekre, a normális állapotra vonatkozik.
A kérdésem arra vonatkozik, hogy ha a gondolataim kifejezése, jelzése érdekében arra van szükségem, megtehetem-e, csak szépirodalomban tehetem-e meg.
kis Ádám
Amennyire tudom (de most nem nézek utána), szóösszetételek esetében mérvadó a tagok száma. Hiába haladja meg a hat szótagot egy kettes szóösszetétel: nincs kötőjel. Például táplálkozáskultúra és nem táplálkozás-kultúra. Amennyiben viszont hat szótag alatti a szóösszetétel, de min. négyszeresen összetett (a nyelvérzék szerint felismerhetően), használható a kötőjel. A te esetedben számító-gép-szó-tár. Úgyhogy én is így tettem volna.
Maga a helyesírási szótár egyébként elég következetlen a dologban. Hat szótagot meghaladóan például már az igekötőket is külön tagként kezeli, ezért a kötőjel (és ezért ad a winword spell check olyan hülye elválasztási lehetőségeket, hogy mittomén forradalomle-verés), és a legújabb szótár példái is ezt követik, viszont a jobbágyfelszabadítást már egybe írják, fingom nincs, hogy akkor miért.
A Magyarulez a korábbi folyamaiban sokat vitatkoztunk a helyesírási normáról, arról, hogy mi a kötelező, és mi a szankció a normasértésért. Nyilvánvaló, hogy a hibázót nem zárják börtönbe. A büntetése annyi, megállapítják, nem tudja a helyesírást. Nos, most ez történt velem.
Az Index címlapján olvashatjuk a következőt:
Számítógép-szótár, helyesen: Számítógépszótár,
s mint a cikkből kiderül, az ismertetett műben rengeteg a helyesírási hiba, annak ellenére, hogy helyesírás-ellenőrzőt is használt a kiadó. Rögtön a címlapon van az első.
Tisztelt Nyelvtársak!
Nem szégyellem, ezt én követtem el. De nem hiba: tudatos szabálysértés, ha az.
Szerintem nem az, mert a kötőjeles írással szerettem volna kifejezni, mégpedig azt, hogy a két szóelem között kétszeres, és egyértelműen nem meghatározható kapcsolat van. Írhattam volna, hogy számítógépes szótár, írhattam volna, hogy számítógépszótár, de egyik sem fejezte volna ki azt, amit a két fogalom összefüggésével kapcsolatban éreztem.
Igaz, az AkH 95. pontja a költői szabadságot csak a szépirodalmi művek vonatkozásában emlegeti, azonban remélem, nem tévedek, ha ez a jog másoknak is kijár, ha mondanivalójuk van vele. Az meg, hogy ezt a mondanivalót esetleg az elkövető maga sem tudja megfogalmazni, egészen más kérdés (de aligha ritka eset, ez még a jó helyesírással írt szövegekkel is előfordul).
A helyesírás-ellenőrzők védelmében szeretném megjegyezni, hogy mivel a magyar nyelvben két főnév minden esetben összekapcsolható kötőjellel, tehát ez a hiba nem algoritmizálható.
