Persze. Igazad is van benne.
Csak az a baj ezzel a képes beszéddel, hogy szerintem már nem segíti, hanem gátolja a megértést, mer a virágnyelv, az ehhez képest már egy eszperantó. Túl képes, túl képlékeny, és lassan már tényleg attól függ, hogy hogyan kell érteni valamit, hogy ki mondja, ergo milyen szándékokat tételezünk föl róla, tehát milyen kódkulcsot kell használni hozzá.
(Nem a végletekről beszélek... tudod.)
Megette a fene. :)
Persze, hogy őszintén hiszed, ha nem így lenne, nem is beszélgetnénk. De én ugyanilyen őszintén hiszem azt, hogy nem a képes beszéd a baj. A képes beszéd sokkal inkább segít abban, hogy megértsük egymást. Árnyaltabbá, érzékletesebbé teszi, amit mondani akarunk. Jobban tudjuk kifejezni magunkat, mert nem egyformán gondolkozunk. Tudod Te is, hogy már akkor is mást látunk, amikor azt mondjuk piros, vagy kék. Csak közmegegyezéssel fogadjuk el a színek elnevezését.
nem itt van a baj.
A baj a szándékkal van. Ha azért használunk kódokat, mert be akarjuk csapni a világot. Ez pedig hazugság. Nem azzal van baj, ha mesélünk, hanem azzal, ha a mese szándéka gonosz.
Ugye tudod, mire gondolok?
Nem, most kivételesen nem játszom. Őszintén hiszem, hogy nekem van igazam - a világ persze ettől még úgy működik, ahogy te mondod, de szerintem ő csinálja rosszul.
Egyébként nézőpont kérdése. Mondhatjuk úgy is, hogy én nem működök úgy, ahogy ez a világnak tetszene.
Viszont nem bánom. Nem hiszem azt, hogy az őszinteség bárkit is bánthatna -ha tudja, hogy tényleg az, és nem kódol mögé mindenfélét. Amit Eszterházy is feszegetett Frankfurtban: teljesen lefordíthatatlanná válik lassan a magyar nyelv, legalábbis annak, aki nem itt él. Minden mást jelent, és nincs szótár: belterjesek lettünk, argóban beszélünk (nem csak itt a fórumon: mindenhol), és lassan kiszakadunk ezzel a világból.
Ami egy átmeneti állapot, remélem, ebben is igaza van E.-nek, hogy csak a kilencvenes évek... Már csak egy hónap.
Cseréld ki a mesében a hiénát arra, amire akarod - többször felhasználható mese, mindenféle célra.
Varia.
Én szeretek így írni, pedig nem vagyok Esterházy, - meg már nem is leszek, asszem.
Oszt két anyám sincs. Most egyenek meg a hiénák?
A világ nem úgy működik, ahogy Neked tetszik, Treb. Ez itten Afrika, és zavulu vagy, ha nem akarsz is az lenni. Kénytelen vagy alkalmazkodni - és ha nem ismered fel a hiénák, őzek és oroszlánok nyelvét, Te húzod a rövidebbet. Nincs kocka fej, muszáj illeszkedni. Nem mondhatod, hogy nem értetted.
Ha melléjük álltal, először velük, aztán magadra maradsz. El kell fogadnod, de ezt Te is tudod. Csak játszod itten az értetlenkedőt. :-)
Bocs, lemaradt: Pásztörperc kartács, a görényekkel kapcsolatban alapvetően igazad van; legtöbbször tényleg semmi szaguk, tiszta, kedves állatkák.
Csak sajnos némelyik ijedős... Becsapódik egy ajtó mellette, aztán lehet szellőztetni egy hétig.
Az ismerősöm, akinél van vagy öt görényke, egyet operáltatott meg ezügyből kifolyólag. A többinek jobbak az idegei.
Szines, ámde szerencsére nem szagos hétvégi melléklet...
Amúgy a képes beszéddel, utalásokkal és kódolással totálisan tele van a tököm.
Kedves barátom átküldött egy kis Eszterházyt (zseniális, és aki aszongya, közhely, annak annyi :), és már nem is vagyok annyira fáradt.
Idézek egy rövidet belűle:
"A rendszerváltás táján mondtam: a kilencvenes évek azzal telnek majd, hogy egy rendes magyar író minden szót a kezébe vesz, megnyomkodja, próbálja, hogyan viselkedik az új környezetben. Ilyen a mi szakmánk: bizalmas viszonyban kell lenni a szavakkal. Mindent kell tudni róluk. A magyar gerincet már nem lehet leírni, miként azt sem, hogy kurziválni. Mást jelentenek. "
Én nem vagyok író. Alapvető kódolási szabályokat persze betartok, de a szavakat nyomkodja az, aki ért hozzá, vagy esetleg két anyja van nekije.
Az én kocka fejemhez lényegesen jobban passzol a szavak eredeti jelentése. A kurzív dőlt írásmód, azt kész. A hiéna egy állat, és sokkal világosabban és egyértelműbben kéne beszélnünk a dolgokról -szerintem. Régi mániám ugyanis, hogy az ellentétek jó nagy része egyszerűen a kölcsönös megnemértésből fakad.
Amúgy pedig Pásztörperc kartács rulezik, és Diolen is, zoologice.
A legkegyetlenebb állat pedig a balkáni gerle. Ugye, Zsorzsi, kedves? (Lorenz...:)
Meg tudom erősíteni Pasteur (Paste úr) állítását, még akkor is, ha közben visszavonta.
A Spektrumon láttam egy ún. filmet a hiénákról, amiben azt hazudták a coclibek, hogy debizonyhogy a hiéna falkában vadászik, és jól, az oroszlán pedig gyakran csórja el a hiéna zsákmányát. És mind a kettő szereti a dögöt, akárcsak az ember. :)
Görények ügyében abszolút komolyan írtam. Most, hogy rám szóltál, rá kellett ébredjek, hogy a hiénák farkáról lemaradt a :-))). Bocs! Hiánypótlás köv., mindenkinek:
:-)))))
(U.i. E. M. Thomast valóbam nem ismerem. Ő írt a görényekről? Ha igen, akkor azt visszavonom.)
Médiaimamalom. Fóbia.
:-DD
Csakhogy ha valaki ragaszkodik a "netto etológiához" és minden körülmények között az ismeretterjesztést tartja fontosnak, akkor könnyen a hiénák barátjaként tűnik fel. Látod ehelyütt is, nem? ;-)
Meg sem merem említeni:
" s szívében néha elidőz
a tigris és a szelíd őz"
Ha most valaki azon próbálná "netto etológiai szakismeretét" köszörülni - villogtatni, hogy eszmefuttat a tigris és az őz élőhelyei, valamint viselkedési szokási környékén, ("mióta van szívben őz?!") akkor inkább válik mulatságossá, mint bölccsé, nem?
Ha olykor hajlandó lennél képekben is gondolkodni, akkor nem aggódnál a szelíd őz kemény aggancsa miatt sem. :-) _Az_ az őz nem bánt, amiről én beszéltem. Az szelíd.
Pásztörperc, ezt most komolyan írtad? Ha igen, akkor légyszí sürgösen olvassál egy ki Joy Adamsont és Elisabeth Marshall Thomast. Még Konrád Lorenz is belefér.
(Ne vedd durva hozzászólásnak :)
Ha már úgy alakult, hoga ez a téma főképp biológiai kérdésekkel foglalkozik — különös (=kancsal?) tekintettel az emlősök etológiájára:
1. A görény valóban remekül háziasítható — tették is ezt elfeledett elenik nagy számban és hatékonysággal: nem véletlenül hívják a jószágot VADÁSZgörénynek (nem azért, mert vadászik, hanem mert vadásztak VELE). Ehhez NEM kell szegény állatka bűzmirigyét kimetszeni: a görény ugyanis EGYÁLTALÁN NEM BÜDÖS — sőt, kimondottan "tiszta" állat (sokat mosaxik). A bűzt KIZÁRÓLAG védekezésre használja, szorongatott helyzetben.
2. A hiéna/oroszlán viszony ismereteim szerint ippeg fordítottja az imént leírtnak: a hiénák vadásznak csapatosan, ejtik el a zsákmányt, és a főleg dögevő oroszlánok kergetik el őket prédájuktól (aztán voníthatnak, kacaghatnak a környéken, hátha marad még nekik belőle vmi).
szerintem a médiákok mottójának is elmegy, amit írtál: "De egy dologban nem mindig az az érdekes, hogy van-e, hanem, hogy lehetne-e? :-) "
Ha érdekes, akkor ugye ki a fenét érdekli, hogy igaz-e? Lényeg, hogy alátámassza valami a véleményünket. Ha erre a tények nem alkalmasak, az kizárólag a tények baja, mint tudjuk. :)
Amúgy igazad van, természetesen: a köpködéshez, véleménnyilvánításhoz alapvető joga vagyon mindenkinek. Nem mondtam én egy szóval se, hogy a hiénát szeretni kell, bár (de ez az én magánvéleményem) állatokkal kapcsolatban (nem házikedvenc, vadállat) nemigen van helye az érzelmeknek. De mégegszer: ez magánvélemény.
Azér azt a szelíd őzet ne nagyon tutujgasd, főleg, ha bak, mert kiböki a hasadat az agancsával. Tényleg. Ráadásul párzási időben nem is szelíd, ezzel szemben agresszív, jónéhány kirándulót megkergetett már.
A hiéna viszont nem gyáva. Éjjel vadászik, nem kizárólag dögevő, és hát megfelelő létszámfölényben úgy elzavarja az oroszlánokat a zsákmányról, mint a sicc. Ilyenkor egy-két hiéna azért ott szokott maradni, második fogásnak.
Amúgy én tökéletesen tisztában vagyok vele, mit írok: nettó etológiai ismeretterjesztést. Aki egyébre asszociál, annak úgy kell, mert én biztosan nem arra szántam. Csak nem szeretem a tévhiteket.
Az embernek legfeljebb akkor van pechje, ha a hienak kozositik ki ot, galad modon felboritva ezzel azt a teves hipotezisre epito axiomat, hogy az ember jobb, mint a hiena.