III./2. Azt hiszem, hogy a kétkeresős-egy gyermekes családmodellre gondolhatnak a szerzők, amely valóban átgondolást igényel.
A kétkeresős modell - véleményem szerint - nem követendő példa, mert:
Az anya a családi élet központja, ezért indokolt lenne a részmunkaidős foglalkoztatásuk általánossá tétele.
Ugyanakkor a munkanélküliség mai szintjén fehér hollóként fordul elő.
III/3. Ha nem lenne fontos, akkor nem értem ellenvetéseidet a létminimum, és a családi eladósodás ügyében!
"I/5. Ez a pont nem a mesterséges táplálásról, hanem az eslyegyenlőségről és a mindenütt elfogadott protekcionizmusról szól."
Látod, ezért lett volna jobb részletesebben megfogalmazni ezeket a gondolatokat. Most mindenki azt ért meg belőlük, amit akar és esetleg közel sem azt, amit mondani szeretnétek.
Részletesebb elemzést megpróbálok fejezetenként rittyenteni, mert ha az egésznek megyek neki, akkor sosem végzek. Van egy ötletem. Mi lenne, ha MA SHEN KHY felkeresne egy internet kávézót? Onnan ő is csatlakozhatna. Aztán, ha megvannak az eszközök, akkor folytathatja otthonról/munkahelyről/mittudomén.
II/2 és II/5. Belátható, hogy a családok nem felelősek
Az 1990-es CIV.tv.34-37 §-ai ( a kedvezményes lakáshitelkamat utólagos -az adós fizetőképességének vizsgálata nélküli - emelése) következtében mesterségesen előidézett helyzetnek.
A munkanélküliség miatti jövedelemcsökkenés, és a közüzemi díjak gyorsütemű emelkedése miatt bekövetkezett eladósodásért. ( A cégek elsietett, társadalmi ellenőrzés nélkül végrehajtott privatizációja.)
A közszolgáltatási díjak 1990 óta 6-szorosára, a lakásfenntartás 18-szorosára növekedtek, a megélhetési költségekről nem, is beszélve.
Természetesen nem vitatom, hogy a költségek mesterségesen voltak leszorítva, mint ahogy a bérek is, ám a munkaerő ára - a szakszervezetek tehetetlensége miatt nem emelkedett kellően.
Azonban az is kétségtelen, hogy minden 4-5. Eladósodott család a látszat ellenére fizetőképes, ám különböző okok végett mégsem fizeti a lakásrezsijét. ( Felméréseink alapján állítjuk. Talán hallottál a Havanna-lakótelepről. sic.)
A fizetőképtelen többség miatt - ahogy ezt másutt is csinálják - a közszolgáltatási díjakat társadalmi alkuval állapítják meg - lásd a munkavilágán kívüli érdekegyeztetést.
Viszont válasz:
I/1. Egy"relatíve szegény országban" is lehet cél alakosság létbiztonságának szolgálata ...
I/2. A privatizáció mindenütt ( kisebb-nagyobb) lopásokkal jár, másut azonban az erkölcsi elétételt ( az elkapott csalókat megbüntetik ) kapnak a "tulajdonuktól megfosztott állampolgárok.
I/3. Egyetértek az opponenssel: egyetlen ágazat (így az agráriúm sem) nem emelhatő a többi fölé.
I/5. Ez a pont nem a mesterséges táplálásról, hanem az eslyegyenlőségről és a mindenütt elfogadott protekcionizmusról szól.
( Késő van. Majd folytatom. Bocsi csákat)
Roppant helytelennek tartom a pártok és a civil szervezetek bármiféle szembeállítását: a pártok azok a társadalmi szervezetek, amelyek országos politikai kérdésekkel foglalkoznak. Nevezett társadalmi szervezetek közül ráadásul éppen a pártok a "legcivilebbek" — lévén a fegyveres testületek aktív tisztjei a pártokban nem viselhetnek tisztséget, míg pl. a kaktuszgyűjtőknél igen. Attól a pillanattól, hogy egy szervezet elkezd politikai kérdésekkel foglalkozni és jelölteket indít a választásokon, az gyakorlatilag pártként működik — csak éppen a párttörvény szigorúbb volta miatt ódzkodik attól, hogy akként határozza meg önmagát.
A szembeállítás azért is helytelen, mert a tagságban jelentős átfedések vannak. Valaki egyszerre csak egy pártnak, de emellett akárhány "civil" szervezetnek lehet tagja. Következésképp az a 600 000 azért kevesebb: aktív ember több szervezetnek is tagja. Én pl. tag vagyok pártban is, "civil" szervezetben is.
A közölt programba csak bepillantottam: véleményem főbb vonalaiban közel áll Medieval bírálatához. Nem feledkezem meg róla: ha lesz időm, visszatérek, és megírom saját álláspontomat is (nem ígérem biztosra: év vége van — sok a munka + vizsgaidőszak).
Nagyon helyes, hogy végre a civil szervezetek újra elkezdenek mozgolódni. Nálunk csak a mi civil szervezetünknek több fizetö tagja van, mint a kerületben müködö összes pártnak együttvéve. Meggyözödésem, hogy a civil szervezetek sokkal jobban leképezik a társadalom érdekstruktúráját, mint a pártok. Emiatt---legalábbis helyi szinten---szinte biztosan a civil szervezeteké a jövö. Példaképp talán említhetném Solymárt. 1990-ben SZDSZ-es ök, SZDSZ-es polgármesterrel. Az SZDSZ-nek természetesen itt is sikerült megutáltatnia magát, de lassan a többi pártnak is. 1998-ban aztán a képviselötestületben összesen 3 (három) olyan képviselö került, akik valamely párthoz tartoznak. Az összes többi civil, vagy független. Ez a jövö. Ismerek olyan kerületet (ca. 80 ezer lakossal, s kb. 50 ezer választóval), ahol Fidesz polgármester van, s az alapszervezet létszáma kb. 15. Ez azt jelenti, hogy valójában 15 ember választ polgármestert a többi 80 ezer nyakába. Ha a civil szervezetek saját honlapot akarnak indítani, szívesen segítek. De BIT-esek, csurkisták, stb. kíméljenek. Csak valódi, a helyi lakossági érdekeket a szívükön viselö civilek írjanak.
Az, hogy én asszociáltam a BIT által közölt dokumentumra, az nem jelent semmit. Azt főleg nem, hogy olyasmit gondolnék, hogy a ez a dokumentum máshonnan van kiollózva. Egyszerűen azt gondoltam, hogy - mint a dokumentumban körvonalazott nézetekhez némileg rokon elveket - olvassátok el! Ez sikerült is. Sajnos a válaszom nem lehetett elég alapos. Pont olyan címszavasra sikeredett, mint a dokumentum felvetései. Minden pontról, amire reagálni tudok, szeretnék legalább egy bekezdésnyit rittyenteni. Az, hogy ezt eddig nem tettem, kizárólag időhiány eredménye. A demagógiáról is szeretnék hosszabban. A lényeg: van szándékos és véletlen demagógia. Az én számból is csúsztak már ki olyan dolgok, amiket a hallgatóság felhördülését hallva megbántam. Szerintem ebben a dokumentumban is lehetnek ilyenek. Részletesebben később, ha lesz egy fél napom a dologra. Remélem hamarosan.
Üdv!
Medieval
OFF
Ha egy írást teszel közzé a publicisztika topikban, akkor írd oda légy szíves az eredeti közlés helyét és időpontját! Így ui. mindenki azt gondol, amit akar.
ON
Mivel elküldtem a válaszanyagok egyrészét több civil szervezeti vezetőnek, így most kénytelen vagyok strómanként közreműködni, mivel nekik nincs még internetje.
medieval-nak!
A felvezetőhöz: mindamelett, hogy pitívnak tartom az alapos választ, mind a BIT-es hasonlítást, mind a demagógia vádját visszakell utasítanom, mert a CM első változata 1997-ben készült, ezért legfeljebb a BIT vehetett át, ( egyébként a FIDESZ is vett át belőle, többekközött a "Civil Házak" rendszerét!)
Ugyan így visszautasítom a demagógia vádját, hisz a CM a társadalmi elvárások gyűjteménye és nem politikai program. Ha valaki nem csak a problémák jelzését várja el a civil szervezetektől, hanem a megoldásokat is, akkor az pártosodást akar, részemről arra is kész vagyok, s valószínűleg más "civil gondolkodású" ember is, de szerintem ez ma még nem cél.
"Hazug ígéretek, érzelmek felkorbácsolása, elôítéletekre építés. Ezek a demagógia legfôbb ismérvei. A demagóg célja az, hogy sikerüljön – legalábbis a hatalom megszerzéséig –
elhitetni a tömegekkel, hogy ígéretei nem hazugok. Ezt szolgálja az érzelmek felkorbácsolása és az elôítéletekre építés."
(Síklaky István: A demagógia működésmódja
-A szociálpszichológus szemével-)
Elérhető az AltaVizsla keresővel.
Na mostmár tényleg mennem kell.
Ahogyan azt már egy másik topikban is kifejtettem, az itt közölt hozzászólások nyilvánosak. Egyszerű eszközök segítségével bárki elolvashatja őket. Részletesen később. A tökéletességről csak annyit, hogy arra kell törekedni.
A civilek ne akarjanak politikai irányvonalat szabni - írod.
- Esz egy tipikus párt reakció. Minden párt ezt mondja.
- Jó volna, ha a politikát mint fogalmat, mint társadalmi folyamatokat meghatározó mozgatóerőt értemezné mindenki. Miért csak a pártok, és azok tagja politizálhatnak, és a politizálók hülyeségeit, tévedéseit, döntéseit elszenvedők miért ne?
- A demokrácia önmagából fakadóan feltételezi a nép részvételét. - Jó tudom ... - De miért van az, hogy a mostani politikai elit abban érdekelt, hogy a lehető legkevesebben menyjenek el szavazni? Csak nem azért, mert minnél kevesebben politizálnak, annál kevesebb választót kell a maguk oldalára állítani? És neagyisten így az igazi kérdésekről sem kell beszélni, mint amit CM 2000 is felvet.
Nekem ez a szervezett civil szféra egy kicsit nyögve-nyelős.
Nem hiszem, hogy mint naturusta, pipaszivó, önkéntes tűzoltó együtt kéne programot kidolgoznom a területi pávakör műhimző szakosztályával.
A civil foglalkozzon az általa szabadon választott ténykedéssel, és ne akarjon politikai irányvonalat szabni!
Az, hogy ma hány párttag van az országban, nincs ember, aki biztosan tudná - még hozzávetőlegesen sem. Mint ahogy a 600.000 civil is csak egy valószinüsitett adat. De ha van is annyi!? Kit érdekel? Politikailag nem irányitható, legitimen nem képviselhető massza.
Ha jól emlékszem, volt egy párt - az Együtt Magyarországért Unió - aki megpróbálta a civil szférát maga mellé állitani. Ez vezetői szinten sikerült is, de gyakorlatilag nem működött! A társ.i szervezetek és azok szövetségeinek kordinátorai (vezetői, prókátorai stb.) próbálnák a létszámukkal súlyozni a politikai értéküket, de - szerintem - ennek nincs realitása.
A program egyébként nem rosz.
Olvastam Medieval elemzését: a tökéleteset kéri tőletek számon.
Olvastam már egy-két párt-programot, ez sem gyengébb mint bármelyiké. A többiben sincs sok mindenre válasz: nincs miért, hogyan, miből, mikor, és mennyire?
Végülis tök mindegy, hogy milyen programot nem tartanak be...
Ez valóban egy program (no jó legyen stratégia). Ha jól emlékszem a Térdszalagosoké, mint civil szervezeté. Egy a sok közül. A szomszéd társasháznak is van civil szervezete, csak ők a Zöldhasúak. Eddig hozzájuk sem csatlakoztam, bár elég helyre a programjuk. Az ingatlanadót akarják megakadályozni. Lehet, hogy átköltözök a szomszédba.
Tisztelt Medievál!
Köszi a részletes véleményed.
Sokmindenben igazad van, és mérlegelési szempontnak kell tekintenünk mind azt amit írtál, ami nem jelenti azt, hogy a célokat és a lehetőségek összhangját ne keressük - akár közösen, mégha ilyen "demagóg" eszközökkel is.
- Bár jó volna tisztázni, hogy ki mit ért demagógia alatt. Hazugságot? Lehetetlen dolgok képviseletét? Dolgok leegyszerűsítését? stb.
- Az, hogy a bitesek is megfogalmaztak hasonlókat, ennek csak örülök, mert egy "civil politikus" (huha) ügyek mentén mindig kész az együttműködésre, nem úgy mint a pártpolitikusok.
- Az érvek hiánya valóban fenn áll, de az anyag műfaja nem teszi lehetővé a részletezést, mivel akkor választási és kormányprogrammá kéne válnia. Tőlem azzá is válhatna, csakhogy hol van az a párt, amelyik akár a maga programját is komolyan venné, nem hogy a civilekét.
- Közgazdászok és jogászok részesei a munkának. Az igaz, hogy nem a hazai liberalizmus hívei.
- Ha megengeded, akkor reflexiódat elküldjük szakértőinknek és tagszervezeteinknek.
- Azért gondolj bele. Magyarországon volt egy rendszerváltás, ami két jelmondat mentén legitimizálódott: többpártrendszer és piacgazdaság. Az átlag embernek fogalma sem volt róla, hogy e fogalmak ürügyén mi fog történni vele és az országgal. Ha valami demegógia (hazugság), akkor ez az egész az volt.
A dokumentum több helyen emlékeztet a BIT által összeállított "A jövő útja" címet viselő stratégiai programra. Cím: http://www.bit.hu/ajovoutja.htm. Amiben eltér tőle, az a demagógia mértéke. A BIT-programnak is sajátossága ez, de a jelen dokumentum túl megy minden határon. Javaslom a BIT-program tanulmányozását (na ilyet sem írtam még sehol)!
Általánosságban azt tudnám megfogalmazni, hogy a dokumentum nem kellő részletezettségű. Mindenhonnan hiányolom az állítások alátámasztottságát érvekkel, tényekkel. Sehol sincs válasz a miért és a hogyan kérdésekre. A dokumentum szerzőinek körét ki kellene bővíteni közgazdászokkal, alkotmányjogászokkal stb. (Nem korengedményes rokkantnyugdíjasokra gondolok.) A dokumentum szerintem a gazdagság modelljét vázolja. Ezt szegénységben megcsinálni nem könnyű. Nehéz elhini a célok megalapozottságát. Ha szabad, akkor minden ponthoz fűznék egy két megjegyzést az alábbikaban.
I/1. Ez a jóléti állam koncepciójának alapvetése. Jó CopyPaste, de a gyakorlatban hosszú távon eddig nem bizonyult működőképesnek. Különösen a relatíve szegény országokban, amilyen a mienk is.
I/2. SZVSZ a privatizáció okozott kárt a társadalomnak, de ennek mértéke nagyságrendekkel kisebb társadalmi hasznosságánál. Ha Ti indokoltok, akkor én is.
I/3. Ma a mezőgazdaság által előállított termékmennyiség a nemzeti összterméknek csupán töredéke. Ez így van az EU országokban is és minden bizonnyal így is marad. Ha tetszik, ha nem. Ennek megfelelően kell kiemelten kezelni vagy nem.
I/4. A külföldi befektetőknek járó kedvezmények több célt is szolgáltak/szolgálnak. Egyik ilyen céljuk becsalogatni a tőkét Magyarországra, mégpedig azért, mert itt olyan nincs. A gazdaságba történő drasztikus beavatkozások ellenségeként ezt elméletileg nem helyeslem, de a gyakorlatban igen pozitív hatást gyakorolt a magyar gazdaság fejlődésére.
I/5. Az egyes gazdasági ágazatok mesterségesen nem éleszthetők fel. Ha maguktól életképesek, akkor úgyis megmaradnak vagy felélednek. AZ ilyen felélesztéseknek rendszerint az a következményük, hogy a felélesztett ágazatot az adófizetők pénzéből folyamatosan finanszírozni is kell, mert nem hogy termelné a pénzt, de még el is viszi. Na ezt NEM!
I/6. A piaci hitel áru. Az állam nem szabhatja meg a bankoknak, hogy mennyiért adják. Mindig is annyiba fog kerülni, amennyit megadnak érte. Ezt némileg MNB-s beavatkozással lehet befolyásolni, de túl sokat nem szabad ettől várni. Léteznek azonban nem piaci (államilag támogatott) hitelek is. Én inkább ezek szerepéről/alkalmazásáról/növeléséről stb. írnék.
I/8. Úgy van!
I/9. Ellentmondásaikat rendezzék maguk a vállalkozók. Ők a legérdekeltebbek abban, hogy ellentmondásmentesen tudjanak dolgozni. A feketegazdaság visszaszorításával egyetértek.
II/1. 1&értek.
II/2. Hogyan lehet megítélni, hogy az egyes családok mennyire felelősek azért, hogy adósságcsapdába kerültek? Azt, gondolom senki sem hiszi, hogy önmagában a kamatláb-változás felelős a jelenségért.
II/3-4. Már így is elkéstünk 5-6 évet vele.
II/5. De. Sajnos. Ez nem lesz mindig ennyire durva mint ma. Ha egy kicsit meglendül a gazdaság, amire én azért titkon számítok, akkor elviselhetőbbé válnak a közszolgáltatások árai.
III/1. Pindenki ezt szeretné. Eddig a fiskális egyensúly és a háromoldalú tárgyalások borították meg a dolgot. 10-15 éven belül ez így is lesz.
III/2. Nem értem.
III/3. :-D A munkaerő árának a munkerő ill. az elvégzett munka piaci értékét kell fedeznie. Ennek kellene akkorárak lenni, hogy fedezetet nyújtson a programban szereplő kiadásokra. Ezt azonban nem lehet kikényszeríteni.
III/4. 1&értek.
III/5. Ez olyan fontos?
III/6. Ezt ugyen nem gondoljátok komolyan? A munkerőpiacon köztisztveselői fizetésért nem lehet olyan szakembert találni, aki képes egy bank vezetésére.
IV/1. Mivel nem elégedettek a szerzők? Definiálatlan a felelősség? Nem elégséges ennyi definíció, ami ma van? SZVSZ ez ízlés dolga.
IV/2. Szerintem az aktuális kormányok egy ideje ezen erőlködnek több-kevesebb sikerrel. Mit kellene másként csinálni?
IV/3. Sajnos nem megy másként. Valahogyan a kultúrát el kell választani a szórakoztatástól (államérdek/pénzkeresés). Az oktatásnak is kedvez, ha bejönnek a piaci elemek. Megváltozik a tanár-diák viszony a felsőoktatásban: a tanárok megpróbálják jobban kiszolgálni a hallgatókat, hogy minél többen járjanak hozzájuk, stb.
Van egy régi történetem a felsőoktatásból. Egy ottani "tanár" megpróbált engem minősíthetetlen hangnemben utasítani. Erre én azt mondtam neki, hogy amíg az én adómból él, addig ne ugráltasson engem. Néhány év múlva én diplomát szereztem, a tanárt pedig kitették. Ha pontredszerben megy az oktatás, akkor ez elő sem fordulhatott volna.
IV/4. 1&értek
V/1-2. Nagyjából egyetértek, de nem tartom fontosnak. Az uniformizálás rendszerint nem segít. Mit értenek a szerzők azon, hogy "biztosítani kell a működés minimális feltételeit"? Csak nem anyagi támogatást. Mert azt nehogy má'!
V/3. Ez a kormányzati autónómia komoly befolyásolását jelentené kívülről. Az érdekegyeztetésnek stratégiai szintűnek és globálisnak kell maradnia, különben olyan emberek fognak kívülről belebeszélni a kormányzati munkába, akiket nem terhel a kormányzás felelőssége.
V/4. Ez így kevés. Milyen területeken kell erősíteni a miket? A szakszervezetek a világon mindenütt valamilyen formában együttműködnek jórészt a baloldali pártokkal. Ez szerintem nem baj. A szakszervezeteknek meg vannak az eszközeik ahhoz, hogy definiálják kapcsolataikat a politikai pártokkal.
V/5. Milyen a bevonás mértéke ma? SZVSZ nem 0. Egyrészt nem biztos, hogy aki szakértőnek vallja magát, az az is. Másrészt nem biztos, hogy minden kérdésben 8 kört kell futni. SZVSZ ez is ízlés dolga.
V/6. Nem rossz. Mi is ez?
V/7. Aha. Szóval Ti is a pénzemre pályáztok! Nem adom! (Belgiumban ez úgy működik, hogy minden civil szervezet jogosult létszámarányos állami támogatásra, de az Belgium. Ha Magyarországon is így lennek, akkor egy 10000 fős civil szervezet kapna mondjuk évi 15000 forintot. Több ugyanis nincs, ezt meg kenhetik a hajukra. Egyelőre másban kellene gondolkodni. Én is tagja vagyok egy civil szervezetnek és ott ez nagyjából megoldott (tagdíj, rendezvények "túlfizetése" stb.)
V/8. Környezetvédelmi kérdésekben lemaradásunk mérföldes. Muszály lépni. Én speciel ezt sokkal fontosabbnak tartom, mint a program több más pontját.
VI/1. Ebben egy egész ország egyetért. Mondjatok újat!
VI/2. Nem tartozom azok közé, akik a büntetés szigorításában látják a bűnmegelőzés legfőbb eszközét. A lebukás kockázatának növelése szerintem nagyobb elrettentő erő.
VI/3. Összetettebb kérdés, mint ahogy a programban szerepel. Rendőrségi agyreform kérdése, nem tudom hogy kell megcsinálni, nem értek hozzá.
VI/4. Nem értem.
VI/5. Lásd NATO! Ez szinte kötelező valamennyire egy NATO-tagnak. Szerintem már így is többen dolgoznak rajta, mint kellene.
VII/1. Ezen szerintem szintén többen dolgoznak. Várjuk ki a végét!
VII/2. Nem biztos, hogy egy ilyen módszer kedvezően befolyásolná a politikai biztonságot. Egy hosszabb múlttal rendelkező demokrácia esetében akár megfontolható is lenne (szerintem semmi értelme) de ma Magyarországon ez inkább káros.
VII/3. Soha! Ne legyen politikai rekámkampány kérdése a köztásrasági elnök személye!
VII/4. Általában dárga és felesleges, ha a választott képviselők civil kontrollja elég erős. Ha nem elég erős, akkor erősíteni kell. De még a ló innenső oldalán.
VII/5. Szép rózsaszín elmélet, de nem megvalósítható. Valamilyen modell mellett el kell kötelezni magunkat és azt kell csinálni. Ma szerintem az jellemző, hogy mindenki másként kezelné ezt a kérdést, nem hiszem, hogy rövid időn belül megoldható lenne.
VII/6. Ma sem azok. Ennek vannak intézményes keretei (ombudsman). A problémát ezen intézményes keretek közt javasolnám rendezni. (Már ha a dokumentum szerzőivel ellentétben javasolhatok valamit.)
VII/7. Vagy. Én inkább a vagyra szavaznék, de a kétkamarás parlament sem példanélküli. Javaslom a brit események nyomonkövetését!
VII/8. Nem értek hozzá, nem vagyok etnikum. Miben változtatnának a szerzők a jelen helyzeten?
VIII/1. Meg az "integráció" jelenlegi tagországainak elvárásait sem. Ez együttműködés. Mindenki enged egy kicsit. Ehhez még hozzá kell szokni!
VIII/2. Hogyan?
VIII/3. Milyenekkel?
IX/1. Az egyéni vk.-ben megválasztottak vagy a listások is? Miért? Hogyan? Milyen garanciák mellett?
IX/2. Általában a monopóliumok kialakulását kell korlátozni.
IX/3. Ma nincs így? Mit gondolnak a szerzők a közszolgálatiság elveiről?
IX/4. Demagógia. Színtiszta.
IX/5. Ezt sem értem. Részletesebben!
Remélem kritikám élessége ellenére nem sértett meg senkit. Ilyesmi egyáltalán nem célom. Érdeklődve várom a folytatást (V2.0, stb.)!
Abben teljesen igazad van, hogy nagyon kevés foglalkozik nagypolitikával, meg hogy áttételesen politizálnak. Nagyon sok a hobbi szervezet, meg az alapítvány. Az alapítványokat a magam részéről nem is tekintek civil szervezetnek, hiszen egy társadalmi-, tagsági kontrol nélkül működő gazdasági szervezet, aminek persze van és lehet civilát segítő, vagy akár, karitatív tevékenysége is.
Ha már a civil szervezetek kategórizálásánál tartunk, akkor öntörvényűen az alábbi kategőriákat látom valósnak:
1. Hobbi szervezetek - bélyeggyűjtők, sport, stb.
2. Karitatív szervezetek - szegényeket támogatók, stb.
3. Közéleti tevékenységet folytató, érdekcentrumok mentén szerveződő, önkéntes tagsággal rendelkező civil szervezetek.
Ezen belül:
- szakszervezetek - ezek társadalmi, és civil státuszuk vitatott, nem csak a tevékenységük végett.
- patrióta, lakókörnyezeti szervezetek,
- érdekvédő szervezetek, - mozgássárültek, nagygyacsládosok, egészség védők, stb.,
- kultúrával, művészettel foglalkozó egyesületek,
- közéleti, politizálló szervezetek. Ide tartozónak tartom az egyesületek országos szövetségeit pld: TÉT,TESZ, TSZK, NOE stb.
Elvileg ezeken a politizáló szervezeteken keresztül fogalmazódik meg azoknak a civil szervezeteknek a véleménye, elvárása, amelyek nem igen folynak bele a napi politikába. Bár a Somogy megyei közgyűlésben 11 fővel vesznek részt a Somogyért Egyesület képviselői.
Ha politikai irányúltság szerint vizsgáljuk a civil szervezeteket, akkor igen is felismerhető egyes szervezeteknél a pártszinpátia, vagy a szatelit jelleg.
Mivel a politika mindent befon és befolyásol, így naívság arról beszélni, hogy legyünk politikamentesek.
Én csak remélni szeretném, hogy a CIVIL MINIMUM 2000 egy a pártpolitikától mentes komoly anyaggá válik.
Köszi az érdeklődést.
Még nem végeztem a topikindítóban közölt programmal, de ez a hozzászólásod tartalmaz egy olyan elemet, amivel nem tudok egyetérteni. Ez az elem pedig a pártok és civil szervezetek taglétszámának összehasonlítása. A magyarországi civil szervezetek nagyobbrészt nem, vagy csak igen áttételesen fogalalkoznak politikával. Ennek folytán taglétszámuk nem összevethető a politikai pártokéval.
Szerintem elnagyolt, és ha az egyes pontok mögé nézel, akkor további kérdéseket, és megoldásokat igényel.
Szívesen vennénk észrevételeidet, és javaslataidat.
Köszi az érdeklődést!
Pártfüggetlen civil szervezetek, "amatőr" - nem fizetett - szakértői készítették, akik az elit- és pártpolitizálást nem szívelik. Vették a bátorságot, hogy a politikát ne csak, mint a pártok által leszűkített, kisajátított fogalmat használjuk, hanem mint a társadalmi folyamatokat formáló, jövőt alakító, a közérdeket szolgáló a polgárok közös cselekvési programját is jelentse.
A pártok és így politikusok utálják, ha az általuk illetéktelennek számító civil szervez4etek elkezdenek, országban, népben, jővőben gondolkodni, ezért elutálják az egészet.
Ma magyarországon kb 150 ezer párttag van, miközben a civilszervezetek minimális taglétszáma eléri a 600 ezret. A pártok ellenérzése érthető, de el nem fogadható.
Az is igaz, hogy félig - sőt egyáltalán nem kész, de mindenki hozzáadhatja azt, amije van.
első változata a Kék Szalag Társaság kezdeményezésére 1997-ben született meg, amit több száz civil szervezet vitatott meg és fogadott el azzal a célzattal, hogy hazánk sorsáért felelős politikai szervezeteknek és pártpolitikusoknak segítséget és iránymutatást adjon egy hosszú távú program kidolgozására. Sajnos ilyen jellegű, több parlamenti cikluson is átívelő, nemzeti program a mai napig nem készült el.
Bár a “civil progr
am” számos eleme a jelenlegi kormánykoalíció programjában is fellelhető, ám a ’97-es Civil Minimum egyes pontjai túlhaladottakká váltak (NATO-csatlakozás kérdése, stb.), míg mások a megvalósulás útjára léptek (Szociális Tanács reformja, a “Civilek Háza” létesítésének programja.
A Társadalmi Szervezetek Konföderációja“Civil Minimum 2000”
címmel új programtervezetet dolgozott ki, s a közgyűlés jóváhagyását követően társadalmi vitára bocsátja.
Megítélésünk szerint a társadalom elvárásai az alábbiakban foglalhatóak össze:
I. Gazdaság
Az ország gazdasági folyamatainak a haza lakosságának létbiztonságát, anyagi és szellemi javainak gyarapodását kell szolgálnia.
Felül kell vizsgálni a privatizáció hatásait, törvényességét, és a társadalomnak okozott kárt csökkenteni kell.
A mezőgazdaságnak kiemelt helyet kell elfoglalnia a nemzetgazdaságban.
A külföldi befektetőknek adott kedvezmények a hazai befektetőket is illessék meg.
Az ország gazdasági folyamatainak tükröznie és hasznosítania kell a magyar társadalom tárgyi és emberi adottságait. A hazai termék- és érték
előállítást adminisztratív eszközökkel is segíteni kell.
A munkahelyteremtés feltételeinek javítása érdekében, hosszú távú nemzetgazdasági stratégiát kell kidolgozni, amelyben figyelembe kell venni a magyar munkaerő sz
akmai és területi eloszlását, illetve ennek függvényében újra kellene gondolni egyes gazdasági ágazatok felélesztését.
A piaci hiteleket elérhetővé kell tenni.
Az adórendszernek egyszerűsödnie, és hosszú
távon kiszámíthatóvá kell válnia.
A vállalkozói szféra ellentmondásainak (“nagy”-“kis”-,
kényszervállalkozó, stb.) rendezése időszerűvé vált, miközben közterheiket mérsékelni kell, és érdekeltté kell tenni őket a “fekete” foglalkoztatás visszaszorításában.
A költségvetés kamatterheit csökkenteni kell.
A pénzp
olitika ne lehessen akadálya a termelő ágazatok megerősödésének.
II. Szociális- és létbiztonság
A családvédelemnek fokozottabban meg kell jelennie az adózási és a szociális rendszerben. Növelni kell a családok önfenntartó képességét.
Konszolidálni kell azokat a családokat, amelyeket a lakáshitelkamatok utólagos és drasztikus megemelése adósságcsapdába taszított.
Folytatni kell a szociális támogatási rendszer reformját az érdekelt civil szervezetek bevonásával.
A nyugdíjrendszert az abban érdekelt társadalmi szervezetek bevonásával újra kell gondolni.
A közszolgáltatások díjai nem függetleníthetők a lakosság fizetőképességétől.
III. Jövedelmi viszonyok, közterhek
A létminimum nem lehet adóköteles.
A jövedelmi viszonyok átalakításához újra kell gondolni társadalmi- és családmodellünket.
A munkaerő árának fe
deznie kell az egyén és annak családjának megélhetését, valamint a rá háruló közterheket.
A közalkalmazottak, köztisztviselők és nyugdíjasok az előírt mértékben és időben kapják meg fizetés-
és nyugdíjemelésüket.
A költségvetésből származó jövedelmeket ( képviselők, állami tisztségviselők, többségi állami tulajdonú szervezetek vezetői, stb.) a mindenkori minimálbérből kiinduló szorzórendszer bevezetésével kell megállapítani.
Az állami pénzintézetek vezető beosztású dolgozóinak javadalmazása, végkielégítése azonos elvek és mértékek szerint kerüljön megállapításra, mint a hasonló beosztású köztisztviselőkké.
IV. Társadalmi elosztórendszerek
Meg kell határozni az állam felelősségvállalását az egészségügy, a kultúra, az oktatás és a szolgáltatások területén.
Biztosítani kell az államilag garantá
lt ingyenes orvosi alapellátást, miközben az egészségügyi megelőző programoknak nagyobb támogatást kell kapniuk.
A kultúra és az oktatás piacosítását le kell állítani, és a közművelődést szolgáló tevékenységeket fokozottan támogatni kell.
Az elméleti tudományos kutatást és az alkalmazott tudományt kiemelten támogatni kell.
V. Érdekvédelem, érdekegyeztetés, civil társadalom
Az érdekvédelem, az érdekegyeztetés egészét intézményesített formában, megfelelő garanciákkal egységes rendszerbe kell foglalni.
Meg kell teremteni a társadalmi egyesületek átlátható működésének feltételeit, és – elsősorban az eddig hátrányban lévő független szervezetek vonatkozásában – biztosítani kell a működés minimális feltételeit.
A Szociális Tanács sikeres reformját követően valamennyi, az állampolgárok életét leginkább befolyásoló kérdésekben ( emberi jogok, lakáspolitika, környezetvédelem, oktatás, sport stb.) ki kell alakítani az illetékes minisztérium mellett működő érdekegyeztetési fórumokat.
A munkavállalói és szakszervezeti jogokat erősíteni kell, míg a szakszervezeteket függetleníten
i kell a pártoktól.
Az érdekcentrumok mentén szerveződött civil szakértő szervezeteket be kell vonni a törvénytervezetek előzetes véleményezésébe.
Az állampolgári jogok érvényesíthetősége érdekében államilag támogatni kell a "szegények ügyvédje" hálózat k
ialakítását.
A civil szervezetek elhelyezését szolgáló "Civil Ház" hálózatot tovább kell fejleszteni, és működésük állami támogatottságát a pártokéval azonos elvek szerint kell szabályozni.
Átfogó környezetvédelmi stratégia kialakítására van szükség.
VI. Közbiztonság, honvédelem
A bűnözés visszafogása érdekében szakmailag megerősödött, erkölcsileg megtisztult rendőrségre van szükség.
A nagy értékű gazdasági bűnözést a kár mértékével arányosan kell büntetni.
A bűncselekmé
nyek áldozatai számára védettebb és humánusabb eljárást kell kidolgozni.
Az őrző-védő szervezetek működését felül kell vizs
gálni. Tevékenységükkel nem korlátozhatják az állampolgári- és munkavállalói jogokat.
A magyar honvédség ütőképességét és tekintélyét vissza kell állítani, depolitizáltságát meg kell őrizni.
VII. Alkotmányosság - jogállamiság
Az országnak öt éven belül a tá
rsadalmi elvárásoknak megfelelően új, népszavazással megerősített alkotmányra van szükség.
Az országgyűlési képviselők szabadmandátumos jogállását rendező, a képviseleti demokrácia választói garanciáit biztosító új választási törvényre van szükség.
A köztársasági elnök nép által kerüljön megválasztásra.
A demokrácia nép által közvetlen módon gyakorolható elemeit bővíteni kell.
Egyértelművé és világossá kell tenni a köztisztviselői szféra politikai állásait, és ennek megfelelően az adott kormány csak a saját
kormányzati idejére nevezhesse ki bizalmi kádereit.
A közérdekű adatok ne lehessenek titkosíthatók.
Intézményesített formában biztosítani kell a társadalomi kontrollt - kétkamarás parlament, vagy garanciával bíró érdekegyeztetési rendszer kialakításával.
A nemzeti, etnikai problémákat az adott társadalmi csoport bevonásával kell rendezni.
VIII. Külügy
Biztosítani kell a nemzeti érdekek érvényesülését az integráció folyamatában, a megállapodások nem sérthetik a nemzet jogos érdekeit és elvárásait.
A ország befogadó-politikáját a társadalom elvárásainak érvényesülésével kell szabályozni.
Magyarország területi biztonságát több irányú megállapodásokkal kell biztosítani.
IX. A demokrácia garanciái
Az országgyűlési és önkormányzati képviselők legyenek visszahívható
ak.
Korlátozni kell a sajtó k
iadói és terjesztői monopóliumának kialakulását.
Minden médiaformából legalább egyet a közszolgálatiság elve alapján kell működtetni.
A joghézagos demokráciát fel
kell váltania a jogtisztaságnak és a jogegyenlőségnek.
A társadalmi kontroll biztosítása érdekében meg kell teremteni a társadalmi szerve
