Az igazsag az, hogy igazan nem halok meg Forman-ert, bar van egy film, amit szeretek tole, a Valmont... Remelem a Leno Laj nincs a kozelben, hogy fikazzon. Amugy en a nagy klasszikusait, mint pl. a Hair, nem szeretem. Nicholson meg a legjobb élô gorenyek egyike, persze, hogy mindenben jo, amihez eppen csak hozzaer.
Ollé... A postas, az mindig ketszer csöng. ET.
A lil'bit o' Jessica...
Valóban rendkívül divatos mostanság fikázni Amerikát, pedig az emberek többsége még nem is járt arrafelé - még én sem, de tervezem. A színész neve, aki Mozartot játszotta: Tom Hulce , utánanéztem az International Movie Database-n. Megnéztem, miben játszott még - egyetértünk, siralmas alakítások.
Formannak egyébként nem az említett két filmje az, ami jó, hanem másik kettő, ami korábban nem jutott eszembe: A Száll a kakukk fészkére és az Egy szöszi szerelme, még a csehszlovák korszakból. Ez a kettő tényleg klasszikusnak mondható darab. Bár a kakukkból sokkal, de sokkal jobb a könyv, viszont Jack Nicholson fantasztikus.
Persze, persze...
Tudod en is csak azert verem, mert errefele nagyon sokan fikaznak mindent, ami amerikaji, kozben meg majmoljak oket, ahol lehet. Alapjaban veve valahol egyetertunk. Egy utolso szo az Amadeusrol, nekem azert van lesujto velemenyem rola, mert szerintem a Forman alapvetoen elhibazta a Mozartot jatszo szinesz kivalasztasat. Teny, hogy Mozart vulgaris volt, infantilis is, de azert nem volt olyan, mint egy kiköpött "college kid", akit valamelyik amerikai allami intezet gombfoci csapatabol lottek ki, mert a producer kislanya baratnojenek a fijuja...
Egyebkent, ha megnezed mas filmekben - en lattam egynehanyban jatszani, de kerlek, ne kerj cimeket -, csapnivaloan jatszik. Hiba volt. Azt is erdemes megjegyezni, hogy csak a film az otthoni sikerek utan, meg az oscar-esô miatt lett vilagsiker...
Hát tényleg lehettem volna egy kicsit tárgyilagosabb. Tárgyilagosan megfogalmazva a dolgokat: a hollywoodi filmek sajnálatosan nagy százaléka sajnos nem üt meg egy olyan nívót, ami felett én egy műalkotást filmnek nevezek. Ez még nem jelenti azt, hogy másnak ezek a filmek ne tetszhetnének - ízlések és pofonok. A szemét szó valóban erős. Nálam a "tipikus amerikai-hollywoodi" film azt a filmet jelenti, ami a "mass entertainment" (ez nem azonos a fenti nagy százalékkal) kategóriába sorolható. Hozzá teszem rögtön, a mass entertainmentben is vannak olyan filmek, amelyek kilógnak a többi közül. Nos talán úgy megegyezhetnénk, kedves mud, hogy bár az Amadeus és a Larry Flint is ME, de ennek ellenére mégis más, mint a többi.
sallustius, azt hittem, targyilagosabb vagy. Tevedni emberi dolog. Sajnos, altalanositani is. En ovatosabb lennek a "szemet" szoval.
Egyebkent a ket Forman filmre gondoltam, nem a Parizs, Texasra. Ha minden "szemet", ami Hollywoodban keszul, akkor a vilag - fokent kis hazank nepessege - 90%-ban szemetet nez.
Ez új. Tipikusan amerikai film a Párizs, Texas? Vagy az Amadeus? Én nem említeném egy lapon az olyan szemetekkel, amiket az amerikai álomgyár szisztematikusan nyomat Európába.
Hollywood nem szipkazta be Milos Forman-t. O koltozott oda onszantabol mar vagy jo harminc eve.
Az emlitett filmek pedig tipikusan hollywoodiak.
Louis Malle-bol is amerikai lett, hiaba a francia akcentusa...
Milyen igaz! Mert vannak jók is. Milos Forman az egyik kedvencem. Az Amadeus és a Larry Flint is jó filmek voltak. Az ötödik elemről én úgy tudom, hogy francia produkció volt, de javíts ki, ha tévedek. Luc Besson mindennek ellenére mintha erősen populáris irányba mozdult volna el a Nikita és a Leon után.
Ja. Meg volt ennek a Wolfgang Petersennek is ez a véget nem érő története, amikoris lesüllyedt A tengeralattjárójával, majd egyszercsak elszállt Az elnök különgépével Amerikába...
Roland Emmerichnek hívják azt a németet. Hát én nem tudom, hova lett belőle az európaiság, amikor legyártotta a Függetlenség napját. Amikor elkezdődött az amerikai zászlóval, és folytatódott a szörnyű amerikai hazafias maszlaggal, azt hittem, kinyúlok a moziban. Az évtized egyik legcikibb jelenete az amerikai elnök beszéde a néphez, ami kétszeresen is iszonyú. Egyrészt mert egy európai rendezte, másrészt pedig, mert Bill Pullmann az elnök, aki jobb sorsra érdemes, például a Lost Highwayben nagyon jó volt. Hogy képes az ember ennyire feladni magát? A Godzilla nem volt rossz, ha az ember Z-kategóriás trashként értékelte. Másként nem érdemes...
Na, azért John Woo Face/Off-ja egyszerűen zseniális. Bár amit Dolph Lundgrennel csinált (most megy az HBO-n, a címe nem ugrik be) az meg tényleg siralmas. De anyagilag biztos jó nekik.
John Wo amerikában egy nagy 0 lett.. A Hong-Kongi filmjei sokkal jobbak voltak. Amik igazából nem jöttek be azok Jackie Chan amerikai filmjei. A balhé bronxban az még nem volt olyan rosz, a Mr. Nice Guy :): hát elment, de a Rush Hour az valami félelmetessen rosz volt. Utána megcsinálta a Who em I-t, szerintem nagyon jó lett. mondjuk azt már újra Hong Kongban , ottani stábbal.. Azonban van pozitív példa is: A germán "huh most nem jut eszembe a neve" (ID4, Godzilla) na neki bejött nagyon, igaz hogy mindakető film szvsz béna lett, de a népnek teccet..
Mostanában az a trend járja, hogy ha van egy jó külföldi filmrendező, akkor azt Hollywood beszipkázza. Kérdés, hasznos ez a filmrajongóknak? Például: John Woo, Peter Jackson, Lee Tamahori, Paul J. Hogan, és a sor még a végtelenségig folytatható. Jót tesz ez a rendezőknek a "beszipkázás"? Én úgy érzem, hogy egy kicsit mintha felpuhulnának a nagy amerikai álomban...
