Keresés

Részletes keresés

Aragorn Creative Commons License 2011.02.02 0 0 109

Jó, legyen az a munkahipotézisünk, hogy mese.

A meséknek is van belső logikája. Pl. Petőfi költeményében a főhőst először Kukorica Jancsinak hívják, később meg János vitéznek. Miért? Mert változott a státusa, a jogállása.

 

Ugyanez történt a Sátánnal is. Jóbnál még Isten közösségében van, legálisan működik.

Jézus győzelme (emberként legyőzte a kísértést, nem használta fel isteni hatalmát ehhez) után a Sátán elvesztette a státusát, "kivettetett" Isten közösségéből, többé nem vádol minket Isten előtt, hanem félrevezet itt, ahol élünk.

Ez a helyzet, ha a mese belső logikáját is figyelembe veszed, és nemcsak utálkozol, hogy fúj, Biblia, meg félművelt görög. :))))

Előzmény: 0101011 (108)
0101011 Creative Commons License 2011.02.02 0 0 108

Nem. A munkahipotézis a kell legyen először is, hogy létezik-e a Sátán. Ha nem, akkor ez egy mese. Ha mese, akkor meg kell / lehet nézni, hogy miért és hgyan változik a karakter. Jelen esetben az derül ki, hogy egy félművelt görög, aki csak hallásból ismerte a sztorit, rittyentett belőle egy karaktert a saját történetébe, MI TÖK FÜGGETLENÜL íródott a korábbi történetektől, azokhoz csak lazán kapcsolódva, ha egyáltalán.

 

NEM LEHET munkahipotézis az, hogy az egész egy összefüggő érteles történet, mikor nyilvánvalóan nem az.

Előzmény: Aragorn (107)
Aragorn Creative Commons License 2011.02.02 0 0 107

Nem baj.

Nincsenek érveid ellene, mert másról szólnak.

A Sátán működéséről az Ószövetségben Jób könyvében találunk információt, a későbbiekről pedig a János-evangéliumban. Az teljesen mindegy, hogy ezt hiszed-e, vagy sem, ha a Sátán nevét, működését, kilétét akarod vizsgálni, akkor munkahipotézis csak az lehet, hogy létezik. Másképp hogyan akarod vizsgálni? :)))

 

Szóval: a két szövetség idején más a tartózkodási helye, sőt, ha úgy tetszik, a "jogállása" is, ettől más a tevékenysége és a megnevezése is.

Ilyen egyszerű ez, nem kell a dolgokat túlbonyolítani. :))

Előzmény: 0101011 (106)
0101011 Creative Commons License 2011.02.02 0 0 106

Gyatra apológia. Érveim l. lenn.

Előzmény: Aragorn (105)
Aragorn Creative Commons License 2011.02.02 0 0 105

Pontosan.

Mert másutt van, másutt működik. És máshogyan is.

Ez is benne van a Bibliában.

Előzmény: 0101011 (103)
Törölt nick Creative Commons License 2011.02.01 0 0 104

Aha, értem, erre voltam kíváncsi.

Előzmény: 0101011 (103)
0101011 Creative Commons License 2011.02.01 0 0 103

1) kit érdekel hogy jövevényszó-e, ha a jelentése más volt már a kérdéses időben, és számos más tény bizonyítja a bibliából, hgy a görög írók egyszerűen nem értették a hébert?

 

2) a "félrevezető" lesz a jelentés, csak nem emlékeztem pontosan. A lényeg ugyebár hogy az eredeti jelentés egy passzív, yahwénak alárendelt szerepet fed, míg az újszövetségi változat egy aktív ellenlábasét.

Előzmény: Törölt nick (102)
Törölt nick Creative Commons License 2011.02.01 0 0 102

Most akkor a jelentés "félrevezető", mint ahogy itt írod, vagy "ellenkező, ellenség", mint ahogy régebben írtad, vagy mindhárom jelentés helyes?

Előzmény: 0101011 (100)
Törölt nick Creative Commons License 2011.02.01 0 0 101

Értem. És a görög satana szó eredeti görög szó, vagy jövevényszó eme szép indoeurópai nyelvben. Nos?

Előzmény: 0101011 (100)
0101011 Creative Commons License 2011.02.01 0 0 100

Tudtam hogy valaki "kellően" lusta lesz...

 

1) a héber szó "vádló" jelent (ez van az ószövetségben)

2) a görög "satana" szó viszont "félrevezető"-t (ez van az újszövetségben)

Előzmény: Törölt nick (99)
Törölt nick Creative Commons License 2011.02.01 0 0 99

Nos akkor milyen szó is áll a görög újszövetségben "ellenkező, ellenség" értelemben?

Előzmény: 0101011 (98)
0101011 Creative Commons License 2011.02.01 0 0 98

"Sátán" a Bibliában tulajdonnév, semmi köze holmi démonokhoz.

 

A név eredeténéla  probléma az ószövetség héber-arámi nyelve, és az újszövetség műveletlen, nemzsidó, görög szerzői közti különbség.

 

A héber és a görög sző majdnem azonos hangalakú, majdnem azonos írásmódú, de míg az ószövetségi "sátán" "vádlót" jelent, addig az újszövetségé már "ellenkező, ellenség" (vagy vmi hasonló, most nem keresem ki).

 

Szóval egyszerű félreértés az egész. Tök olyan, mint mikor Máténál Jézus KÉT szamáron lovagol be Jeruzsálembe.

Prof.Silverman Creative Commons License 2011.01.31 0 0 97

A Sátán nevei

1. Az ószövetségi héber Sátán név az Újszövetségben, valamint a Septugintában, is szerepel görög betűkkel átírt formában. Az újszövetségben 36-szor található meg ebben a formában, a Septuagintában csak egy-két esetben. Határozott névelő nélkül általános értelemben jelöl ellenséget: I. Kir 11: 14, 23, 25-ben Salamon politikai ellenfeleit jelenti, a IV. Móz 22: 22-ben az Úr angyalát, aki ellenkezett Bálámmal, a Zsolt 109: 6-ban emberi vádolót. Határozott névelővel, „az Ellenség” formában személynévvé válik és a gonoszság fejedelmét, jelöli. A Septuaginta azonban a legtöbb esetben diabolosznak fordítja, melynek jelentése vádoló, rágalmazó. Az Újszövetség 33 esetben jelöli ezzel a szóval, ilyenkor határozott névelővel- a Vádoló.

2. Az ördög- a magyar Károli Bibliánk elsősorban így fordítja a diabolosz szót, ezen kívül a görög daimonion vagy daimon szót is. Az utóbbit többes számban is, ekkor gonosz seregeket jelöl. A daimonion vagy daimon eredetileg istenséget, természetfeletti lényt jelent. Az Újszövetség csak negatív értelemben, gonosz lelkeket jelölve alkalmazza. Szókratész viszont pozitív értelemben a lelkiismeret jelölésére használta. Az Ószövetségben a héber séd, sédim szó szolgál a gonosz lélek, lelkek jelölésére. V. Móz 32: 17, Zsolt 106: 37

3. A beliál név héber eredetű, jelentése: értéktelen, haszontalan, gonosz. Nem személynév, ám idővel alkalmassá vált a Sátán személyének jelölésére. Rendszerint „fiai, gyermekei” hozzátétellel (I. Sám. 2: 12) A Septuaginta gyakran diabolosznak fordítja a héber beliált, ami jelzi, hogy az ókori fordítók is Sátán egyik nevének tekintették. A Náhum 1: 15-ben Károli semmirekellőnek fordítja a héber beliált. A szövegösszefüggésből viszont kiderül, hogy Sátánról van szó, tehát a Beliál meghagyása helyesebb lenne. Az Újszövetségben a II. Kor 6: 15-ben található a kifejezés.

4. A Belzebub név csak az újszövetségben fordul elő Beezeboul formában (Mt 12: 24-27), a szó héber eredetű, a pogány istenség Baál-Zebub után, amely Ekron filiszteus városban volt használatos. (II. Kir. 1: 2, 16) A pogány isten neve idővel a Sátán egyik nevévé vált a zsidóságban, s innen került az evangéliumokba is.

5. Az Azázel csak a III. Mózesben fordul elő (8, 10, 26) Egyértelműen az Úr ellenlábasát jelöli, Énok könyvében (i.e. II-I sz.) a lázadó angyalok vezérét nevezi így. Ezt követően került át a vallásos köztudatban, mint a Sátán egyik neve.

babaji Creative Commons License 2010.06.18 0 0 96

Isten egyetemes léptékü identitás.

Ember egyéni lény.

 

Ugyanazon lény két szintje és korszaka.Amig az egyik uralmas,a másik mélyalszik.Ritmusra cserélnek.

 

Az ószövetségben az ember jelképe MÓZES.Számértéke összesen      345.

Isten igy nevezteti magát VAGYOK AKI VAGYOK...ennek számértéke     543.

Ezért nem láthatja őt az ember szemtől szembe ,legfeljebb az árnyékát :))hiszen a kontrája.

 

trueXman Creative Commons License 2010.05.27 0 0 95
""A zsidók viszont ellenségüknek tekintették a pártusokat, ezért ha a megtestesült Gonoszról beszéltek, akkor a pártusok "ISTEN" szavát használták rá a Biblia írásának korában. Így került bele a Bibliába (ti. hogy a héber ABC-ben nincsenek magánhangzók), az hogy "STN". """


-az őshagyomány legfelsőbbre utaló szavát kiáltották ki gonosznak a "kinyilatkoztatott vallásokban".

Sajnos, a kinyilatkoztatott vallás igen erősen szembenáll az igazsággal és igen erős benne a kettős elem, a kettősség.

Az általa keltett "súrlódással", hevüléssel nagyon nehezen alakulhat ki "helyes forma";
a "súrlódás" által "helyes formának" kellene kialakulnia,
arányosnak és szépnek;
másképp értelmetlen a szenvedés.

Az értelmetlenséget mások győzködésével igyekeznek feledni.



Az STN-hez hasonló az MN (Men, Amen stb.), mindkettő a legfelsőbbre utal.

Ez a keresztények által használt "AMEN" pl. (a "rejtett"-et jelenti, arra utal).

Természetesen a keresztény itt sem tudja, hogy miről beszél, mit mond.

Mindíg egyszerű, külső képeket kapnak magyarázatként.



Előzmény: E_mil (91)
trueXman Creative Commons License 2010.05.24 0 0 94
SAT AN : valójában a "Legfelsőbb Egy"-et jelenti.

stYx Creative Commons License 2001.04.09 0 0 93
a sátán belőlem fakadt, vallástalanságot féltők rágalomként...
__PT Creative Commons License 2001.04.08 0 0 92
Csak 1 apro helyesbites: a keresztyenseg nincs 10000 eves, hanem csak cirka 2000....

PT

E_mil Creative Commons License 2001.04.08 0 0 91
Na akkor ide is...

A zsidók viszont ellenségüknek tekintették a pártusokat, ezért ha a megtestesült Gonoszról beszéltek, akkor a pártusok "ISTEN" szavát használták rá a Biblia írásának korában. Így került bele a Bibliába (ti. hogy a héber ABC-ben nincsenek magánhangzók), az hogy "STN".

A kérdés annál kicsit bonyolultabb, semminthogy el lehessen intézni annyival, a héber ABC-ben nincsenek magánhangzók. Vannak ugyanis olyan mássalhangzók, amelyeknek nincs önálló hangalakja, ezek kiejtésben a hozzájuk kapcsolódó magánhangzót hallatják, valamint vannak olyan mássalhangzók, amelyek önálló mássalhangzóként és magánhangzót jelölő jelként is funkcionálhatnak, ilyen pl. a jod. (mennyire hasonlít az iota alakra, nem véletlenül.) Az isten hangalakot héberre nem három betűvel kellene átírni (stn) hanem néggyel v. öttel (alef, stn v. alef-jod-stn). Az alef olyan mássalhangzó, amelynek nincs önálló hangalakja (alfa a görögben, A betűt jelölve). A jod vitatott, kétféle írásmód van a héberben a ktav male, vagyis teljes írás és a ktav chaszer vagyis a hiányos írás. A teljes írás segédhangzókkal jelöl magánhangzókat (pl. az említett joddal), a hiányos írásnál ez elmarad. Ugyanakkor szó elején magánhangzó nem állhat, ezért még a hiányos írásmódnál is odakerül az elejére egy alef.

Az eredeti magánhangzók idővel elvesztek, vagy akik azután latinra fordították, nem tudták a szó eredetét, (vagy nem akarták tudni) így aztán a legegyszerűbb módszert választották a fordításkor,
egyszerűen a hiányzó magánhangzók helyére a latin ABC első magánhangzóját és egyben első betűjét a "A"-t tették. Így lett ISTEN-ből STN és abból pedig SATAN, azaz Sátán.

A zsidók pedig elolvasták a latin változatot, aztán szépen átírták a sajátjukat, igaz? A héberben a Sátán kiejtése, szátán.
A héberben azért lehet nem jelölni a magánhangzókat, mert törvényszerűségek vannak a magánhangzók mássalhangzók közé illesztésére. Nem lehet bármilyen magánhangzót odaszórni a mássalhangzók közé, a csak mássalhangzókból álló szógyökök szabályozottan telítődnek magánhangzókkal.

Előzmény: Nibiru (-)
Nibiru Creative Commons License 2000.02.04 0 0 90
Kultúránként változó, de a sámánok gyakran alkalmaztak különböző kábítószereket és enyhe (néha nem is olyan enyhe) mérgeket az istenekkel való révüléses kapcsolatteremtéshez.
Ez a mi táltosainknál pl. nem volt gyakorlatban.
Előzmény: kisferó (89)
kisferó Creative Commons License 2000.02.03 0 0 89
Miért, a sámánok mifélék, ha nem bölcs emberek és gyógyítók?
Előzmény: Nibiru (88)
Nibiru Creative Commons License 2000.02.03 0 0 88
Nem tudom hol olvasol ilyeneket te szegény, de majd később válaszolok bővebben.
Most csak hirtelen annyit, hogy a magyar néprajz szerint a magyaroknak soha nem voltak sámánjaik,
csak táltosaik, akik azonban inkább bölcs emberek és gyógyítók voltak, nem olyasfajták, mint amik általában jellemzők a sámánokra.
Aki a magyarokkal kapcsolatban sámánokról beszél, az tárgyi tévedés áldozata.
Előzmény: pancho (86)
kisferó Creative Commons License 2000.02.03 0 0 87
Azért a 3 oldalas fordítás mellé oda kellene adni a japán "nyelvemlékeket" is (ld. feliratok a piramisokban, stb.), így már egyszerűbbnek tűnik a dolog.
Előzmény: pancho (86)
pancho Creative Commons License 2000.02.03 0 0 86
Hát ha gondolod, én adok neked egy papírlapot, amire mondjuk magyarul meg japánul ugyanaz a szöveg van leírva (tegyük fel nem beszélsz japánul). Hosszú szöveg, mondjuk 3 gépelt oldalnyi (ennél több, gondolom a Rosetti-kövön sincs). Aztán elzárlak téged a világtól, kaja-pia persze lesz, és 3 év múlva megyek, és rákérdezek az összes írásjel jelentésére és kiejtésére. Szerinted meg tudnád fejteni? Mert amit állítasz, az ez. A "megfejtőknek" is ennyi segédletük volt. Azaz semmi. Sőt, neked több van, mert azt biztosan tudod, hogy a japán nem betűírás, hanem képírás (ill. részben szótagírás). Nekik még ennyi alapjuk se volt. Szóval ez a mese kategóriája ismét. (Mellesleg az ógörög szavak eredeti kiejtéséről is vannak elég jelentős viták, pedig a görög nyelv elég jól átvészelte az időt, ha változott is valamennyit, ráadásul sok írásos emlék maradt fenn, nagyságrendekkel több, mint a suméroktól vagy az egyiptomiaktól.)
A rokonságról.
Ha jobban megnézed a magyarokat, és kiveszed a vándorlások során összeszedett keveredéseket + a letelepedés utáni indoeurópai hatásokat, az obi ugorokat kapod testfelépítésben és arcra. A sámánhitük kb. azonos az ősmagyarokéról feltételezettel. A népi motívumaik szintén hasonlóak. A népzenéjük is. (Érdekesség: bár nem ismerik a lovat, a nyelvükben van rá szó, és sok mesében szerepel, tehát valószínűleg valamikor lovas nép voltak.) Hogy a finn (finnek, észtek, lettek) népek hogy kerültek a közelükbe, az más kérdés, a nyelv viszont biztos, hogy közös - tanultam finnül, ha régen is -, hogy ki vette át kitől, az szintén más kérdés (illetve szerintem a két népcsoport eggyé gyúrta a két nyelvet).
A hunokkal való rokonság viszont babona. Szép népmese az egykor itt élt nagy hun királlyal összehozni a magyarokat. Ma úgy hívnánk, kultúrpropaganda.
Előzmény: Nibiru (85)
Nibiru Creative Commons License 2000.02.02 0 0 85
Hát szerintem meg a Julianus sztori a humbug. Ezt megbeszéltük. :) Ha kell könyv szóljál.
Mellesleg a nyelvészet terén a dolog sokkal egyszerűbb. A kiejtésen lehet vitatkozni, de magukon a szavakon nem.
Az említett Rosetti kő a British Museum-ban megtekinthető. Ezen Óegyiptomi, ógörög, és húúú nem jut eszembe még melyik két másik nyelven ugyanaz a szöveg található meg.
Mivel Ptolemaiosz nevét kartusban írták, ahogy szokás volt, ez volt a kiindulópont.
Nem olyan ördöngősség ez.
Nem biztos, hogy tudnánk beszélgetni egy fáraóval, de megértenénk nagyjából, ha leírná amit akar.
Előzmény: pancho (84)
pancho Creative Commons License 2000.02.02 0 0 84
De, vagyok olyan elvetemült, hogy a hun-magyar rokonságot humbugnak tartom. Kitalációnak. Mondának. Mesének. Egyenrangúnak a Hamupipőkével.
Az Ural? Hát, egy bizonyos Julianus nevű pap ott lelte meg a magyarokat (Dentumogyer, ha a sok ostoba jól olvasta a gótikus betűket a kódexben).
Nem ismerem a mozzanatokat, mert nem érdekel, mivel _nem_hiszem_el_, hogy meg lehet csinálni, egy teljesen kihalt nyelvet regenerálni. Olvasd el, amit lentebb a latinról írtam. Pedig az folytonosan beszélt nyelv a római kor óta (papok, az egyháznak Szent Pétertől kezdve ez a hivatalos nyelve, akkor pedig még létezett és erős volt a római birodalom). És mégis vannak kétségek. És akkor jön egy xy, és azt mondja, hogy Egyiptomban ezt vagy azt így és így mondták. Ne röhögtessen már. Mi alapján? Ilyen alapon bárki bármit mondhat, legalább akkora igazság van benne.
A nyelvészet nagyon könnyen lelepleződik - lelepleződne, ha élne olyan, aki anyanyelvként beszéli. Így én mondok egy dolgot, te egy másikat, és nincs az az isten, aki hitelt érdemlően be tudja bizonyítani, melyikünknek van igaza.
Előzmény: Nibiru (83)
Nibiru Creative Commons License 2000.02.02 0 0 83
Még valami, hallottál már a Rosetti kőről?
Ismered az óegyiptomi nyelv megfejtésének mozzanatait?
Nem mindenki kókler aki ezzel foglalkozik.
Ellenben igaz, hogy vannak elegen akik azok, általában elfogadott régészek, akik azért hogy tovább vakarhassák a heréjüket színes üvegcserepekkel, még hamísításra is vetemednek.
Ismerünk jó pár ilyet a történelemben, és a jelenkorban is.
De a nyelvészet nagyon könnyen lelepleződik, nem úgy mint a régészet.
Előzmény: pancho (75)
Nibiru Creative Commons License 2000.02.02 0 0 82
Hogy hogy mi közünk a hunokhoz?
Ilyen hülye kérdést még életemben nem hallottam!
Csak nem te is azok közé tartozol, akik még a hun-magyar rokonságot is elvetik?
Találkoztam már ilyen elmélettel ugyan, de nagyon lágy és ingoványos alapokon nyugszik.
Legalább akkora baromság, mint hogy mi az Ural mellől jöttünk ide.
Előzmény: pancho (75)
rumci Creative Commons License 2000.01.27 0 0 81
A k és a kh aspiráltság, hehezetesség tekintetében különbözik. A q és k között pedig épp azért van különbség, mert lehetséges ke és qe, illetve ka és qa szótag is.
Előzmény: pancho (80)
pancho Creative Commons License 2000.01.26 0 0 80
Ja igen, ha jól tévedek, akkor a K és a KH a szokásos verzió a kétféle K-ra (az angolban legalábbis).
Előzmény: pancho (79)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!