hat az urkutatas qrva draga moka, a legpiszlicsarebb robot misszio is 1mrd dodonal kezdodik, a zaszloshajo missziok meg 3-4mrdnal...
nekem a sample returnba nem annyira a mintak vizsgalata az erdekes (amit amugy jol felszerelt foldi laborokban nyilvanvaloan joval sokretubben lehet elvegezni, mint egy rover igen szegenyes muszerezettsegevel), hanem a misszionak a logisztikaja, a cucc visszahozatala a foldre...
na az mar nem bakfitty, az feladja rendesen a lecket a jpl szakijainak...
nem ennek a 10mrdos arcedulaja a sok, hanem az emberes marsmisszio sok100-1000mrdos varhato koltsege...
1. erre qrvara nincs penz es nem is lesz...
2. ha lenne, akkor azt viszont sokkal hasznosabb lenne tobbtucat, vagy akar tobb100 robotszondas missziora kolteni, amikkel odavissza telibe lehetne kutatni az egesz naprendszert...
a drasztikus arcsokkenesi joslatokba nem hiszek, aki ezzel hazal az sarlatan...
Ok. De ha külön leszállóegységet használsz, akkor kell külön lakótér, külön felszállóegység, szemben az egyszem Starshippel. Lehet az én hibám, de nem áll össze a kép, hogy miért előnyösebb az all in one-nál ha minden részfeladatra külön eszközöket használnának.
Elon említette, hogy komplett hajtóművet igen ritkán kell cserélni (és ezt is már pár éve mondta, és a folyamatos csiszokgatása a dolgoknak, alkatrészeknek nem állt le, amíg kellett, szóval ...), viszont alkatrészeket (turbinalapátokat említette) kell cserélni, ha a minőségellenőrzésen az látszik. Amik el tudnak használódni - hasonlóan mondjuk egy sugárhajtású repülő hajtóművében (csak nyilván sokkal gyorsabban itt).
Szóval szerintem előfordulnak lecserélt hajtóművek (nem tudom, milyen gyakori), és némi javítgatás is van a Merlineken, de alapvetően igen, nagyjából ugyanazokkal repül (ez azon múlik, hogy a javítgatások mennyire elegek, és mikor kell komplett hajtóművet kukázni, és újat betenni inkább).
Bizonyos vagyok benne, hogy néhányunk szerinte (beleértve a filozófusunkat) minden Merlint cserélnek minden újabb indítás előtt.
Egy Merlin kb 1 millió $ körül van (korábbi számok, becslések 2 milliót írtak). A valós adatot a SpaceX nem fogja az orrunkra kötni. :)
Egy újrahasznált F9 költsége nagyban függ attól, hogy kell--e hajtóműveket cserélni, ha kell, mennyit, és amit javítani/ellenőrizni kell, az mibe kerül. Ezen kívül van a második fokozat komplett megépítésének a költsége (ebben egy vákuumra optimalizált Merlin van). Erre is olvastam már 10-20 millió $-os összeget. Itt vágtak a költségen azzal, hogy kisebb hajtóműharangot (rövidebbet) kapott a hajtómű (MVac). A hajtóműharang előállításán és magán az anyagának az árán tudtak így nyerni vmennyit. Ezt akkor használják, ha nincs szükség a nagyobb hajtóműharang adta magasabb Isp értékre, tolóerőre.
Beindult egy olyan folyamat az űrtémában, hogy ha a SpaceX be is zárná a boltot (amire azért igen kicsi esély van, a világ normális működése mellett), akkor is roppant érdekes dolgok jönnek. Relativity, Stoke, RocketLab de még az ULA és a Blue Origin is igen izgalmas időszak elé néznek. Nem beszélve a Sierra Space-ről.
És gombamódra szaporodnak az új űrcégek, olyan országokban is, ahol előtte (vagy egyáltalán, vagy sokáig) nem volt semmi: Orbex (UK), Gilmour Space (Ausztrália), RFA (német), stb-stb.
Szóval lehet érdekes dolgokat várni. A SpaceX tűnik a legígéretesebbnek (bár itt nem mindenki ért ezzel egyet, de itt véleményszabadság van, szal ez oké).
musk megélt már nehezebb helyzeteket is, és volt, idő amikor a falcon is egy "hittétel" volt. most mégis az ingázik az iss-re, de csakugyan nem tesz jót az árnak, hogy a konkurencia a fasorban sincs. a fejlesztés árát meg a felhasználásuk mennyiségével kell összevetni. (melyik a rentábilisabb: a falcon 9 vagy az egyszeri marsport vissza mutatvány?). meglátjuk mi sül ki a böszméből. engem meglepett hogy eddig is egész simán eljutottak (mert számítottam egy n1 szerű startra), és most jönnek a még húzósabb problémák, amiket magam részéről kíváncsian várok, és remélem nem kell lehúzni a projektet a wc-n, különben nem hinném hogy sok minden történne még az életemben az emberiség űrexpanzióját illetőleg (max. kínaiak a holdon).
Sztem a két megoldás közötti legnagyobb különbség, hogy egy kényelmes, interplanetáris Marsrakétához nem kell 1+10 Starship indítás. Kellemesebb, még nagyobb helyet is ki lehet alakítani a 100 embernek. Lehet jóval kisebb leszállóegység.
Zubrin-féle Mars direkt 2db 90 tonnás eszközről szólt; az egyik teher, a másik emberes, igaz kb. csak 8 emberrel.
Sajnos a böszme is csak egy hittétel. Ahogy a Falcon-9 sem tette olcsóbbá átlagosan az indításokat úgy ez sem fogja. Ha egyátalán. De az emebrek midnent elhiszenk.
Tegnap kijött a Tesla negyedéves jelentése. Katasztrofálisan rossz. Borzasztóak a számok.
De. after marketben a tesla fanok elkezdtek vásárolni, mert Elon Musk megint bedobta a robot taxi kamut. Persze egészen nyilvánvalóan látsziuk mára már hogy a Tesla rettenetesen le van maradva önvezetésben a konkurenciához képest, köszönhetően annak hogy kispórolták a Lidart és a komolyabb radart a rendszerből, mégis aki hinni akar az hisz, és pénzt is hajlandó feltenni rá.
Ugyanez a Böszme is.
Egy hittétel.
Mikor Elon Musk megálmodta szépnek tűnt, de én és sokan mások már akkor is szóltak hogy nem esik olyan forrón a kását egy sor műszaki probléma van. De persze a rajongók hisznek benne hogy ezek megoldhatóak.
És igazuk van minden itt felmerült műszaki problémát meg lehet oldani. Csak ez pénzbe kerül. Nemcsak capex-be de opex is durván elszalad az egyre bonyolultabb rendszerek karbantartási költségei mellett.
Mire ebből egy működő rendszert faragnak minden árelőny elúszik.
de hát a fantáziába épp az a szép, hogy nincsenek kötöttségek. szabadon lehet. nem kerül egy fillérbe se.
amúgy szerinted megér $10mrd-ot egy marék marspor??? és egyáltalán minek, ha úgysem nem akarunk odamenni, mert ilyen drága?
ha a böszme lényeges olcsóbbá teszi a felvihető terhet nagyobb volumenbe. akkor az új lehetőséget nyithat a vállalkozások előtt egy szegmensben ami korábban nem volt. szerintem musk részben ezért is hablatyol 1milliós marskolóniákról, hogy átüsse az ingerküszöböt a fejekben, merjenek nagyban gondolkodni sokak, legyen minél több ötlet, startup, és persze legyen megrendelése szállítani is valamit. ha kiépülne egy ilyen szektor, akkor egy marék por idehozása semmiség lenne, és nem kellene a speckó porvisszahozó technikát és apparátust kifejleszteni és legyártani. most minden marsra vonatkozó mondat teljesen feltételes és alap nélküli, a hold most a cél és remélhetőleg meglátjuk mire futja ott és mennyiből, és azokat a fejlesztéseket hogyan és mennyiért lehetne adaptálni majd esetleg a marsra is.
ha a most folyamatban levo, kurioziti2re alapozott mars sample return is belefaj vagy 10mrd dodoba, akkor egy emberes marstrip mennyi lenne?
1000mrd?
mikozbe kulso naprencerbe lenne boven mint kutatni, vannak tervek is boven, de a szaros 3-4-5mrdos missziokra allandoan nincs penz, csak halasztas van...
A Starship legnagyobb mutatványa az lesz, hogy LEO tankerként fel tud majd tölteni bármilyen másik rendszer járművét. (persze a legegyszerűbb a metaloxosok esetében, de kis faragással a rakterében-ben akár lehet LH-LOX is vagy egyéb.
A következő nagy fícsör az, amit írtatok, mindenféle teherrakomány felcipelése (na jó, az előző is ennek a spec esete).
És aztán jön a Hold, a Mars és az egyéb mélyúri változatok.
Most pattintottam egy feliratot a legutolsó WAI adáshoz, abban Felix május végi 4-es Repülésről beszél. Korábban május elejéről volt szó, nem tudom, Felix miért változtatta az előrejelzését. Az OLM-en elég aktívan dolgoznak, talán azért.
A legtöbb Starship csak LEO-ra megy majd, ez kétségtelen.
Egy közülük elindul majd (remélhetőleg) a Marsra. Felküldhetjük darabokban is, de összelegózni mindig kockázatosabb, mint egyben legyártani és tesztelni.
Tegyük fel, hogy össze akarunk állítani egy Starship méretű Marsrakétát, hővédő pajzzsal, mindenféle létfenntartó eszközzel.
Ez felmehet egy indítással és akkor úgy hívják Starship, de felmehet 10 Starship indítással is, és fent rakosgatják össze, akkor úgy hívják Marsship.
A visszatérésnél valószínűleg áthurcolkodnak, karantén is előfordulhat...
Ha lesznek állandó telepesek, akkor lesz folyamatos hajóforgalom is, nem a régiekkel térnek vissza. Azok már a Marson maradnak majd.
No de nem ez a lényeg hanem, hogy fél évszázad elteltével még működik, még küldi az adatokat, még átprogramozható.... szobrot kellene állítani az építőknek!
Úgy lehetne spórolni, ha a Starship nem menne, csupán LEO-ra. Úgy tud olcsó lenni a rendszer, ha nem csak a booster, de a második fokozat is nagyon soxor újra tud használódni. Kihasználni a 100 tonna (8.5m x 15m) teherméretet, tömeget. Összelegózni belőlük bármit ami a projektnek szükséges.
Ki merne felülni a Marson egy olyan Spaceshipre, ami ugyan túlélt egy marslégköri leszállást és fel lett töltve újra 1200 tonna hajtóanyaggal, de a felszínen már két és fél évet állt mínusz 80 fokban, hogy azután a Föld légkörében megmártózzon és leszálljon Texasban Mechazilla karjai közé?
Minden spéci feladathoz spéci eszköz kell. Lehetetlen mindent a Starshipre bízni. Jól hangzik, aláírom, de sztem nem lesz megvalósítható.
Ha 100 embert akarunk egyszerre, egy eszközön indítani, ott vannak a felfújható modulok, sokkal kényelmesebb lenne, mint egy tin can. Lehetne külön meghajtómodul, akár hibrid; kémiai és ionhajtóművek rajta. Meglenne a kezdeti nagyobb gyorsulás, de azután magasabb lehet a végsebesség.
Másik ötletem az újrahasználható, automata TMI modul. Miután Mars felé lökte az egész szerelvényt, visszatérne LEO-ra feltöltődni H2-vel. Ez persze nukleáris reaktoros lenne, szóval kell még fejlesztés hozzá.
Külön marsi leszállóegység. Ha 100 embert szállítunk le, elég egy-egy ülés nekik, uszkve 1.5 m3/ember, 8.5m átmérővel kábé 3 szint, plusz egy szint a hajtóműveknek. De itt azután marsi le- felszállásra be lehetne állítani SSTO-t, a később érkező űrszerelvényeknek nem is kellene leszállóegységet magával cipelni.
tüskék nyaka kellene hogy rugalmas legyen.. és/vagy a csempékbe a furatok hosszúkásak amikben csúszkálhat sugárirányban... ha már nem az általad javasolt 1pontos rögítést preferálják. de még rahedli ötlet lehet, és ezt itt a földön is lehetne tesztelni indítás nélkül.. érthetelen miért nincs megoldva még.
Persze deformálódik az acéllemez rugalmassága miatt repüléskor is, rezeg is rendesen, és maga a lemez -200 °C körüli, a csempe 1500+ °C, ezt kellene áthidalni a ragasztónak, hogy rugalmas is maradjon és ragadjon is.
A legnagyobb problémát azonban szerintem nem is ez okozná.
A Shuttle ragasztásos megoldása nem csak biztonsági okokból nem volt sikertörténet, hanem a karbantartást, az újbóli felszálláshoz való előkészületeket is megnyújtotta a sérülésék javításának macerája.
A Starship csapos megoldása ha működik ezt a problémát pár órára szűkítheti le.
Jah... mostmár értem, tehát a jelenleginél szilárdabb rögzítésre gondolsz a rugalmas ragasztóval.
Azt hiszem ami a Shuttlenél működött itt kevésbé alkalmas.
A Starsip tartályainak deformációja nagyságrendekkel nagyobb, mint a Shuttleé. Kevésbé hatékony a ragasztás egy ilyen vékony óriási hő és nyomásingadozásnak kitett felületen.
(A deformáció nem repülésnél jelentkezik természetesen hanem a kriogén üzemanyag feltöltésekor.)
Itt nem a hőpajzs a probléma. Az régen megoldott dolog. A gond az hogy a SpaceX eleve rossz megoldást választott. Egész egyszerűen hihetetlen ez a merev tüskés dolog amikor két ennyire különböző hőtágulású anyagot akarsz egymáshoz rögzíteni egy olyan környezetben ahol extrém hőmérséklet változások vannak.
Tartok tőle hogy Musk ötlete volt és senki nem mert szólni neki hogy ez hülyeség.
A booster pillanatszerűen ment tönkre motor indítási hiba miatt.
Az ajtó nagyon nehéz probléma. Ez egy rugalmas, deformálódó fém szerkezet és légmentes tömítést kéne elérni. Valami rugalmas ajtó kéne amit pneumatikus tömlőkkel zárnának légmentesen. A mostani merev megoldás nem hiszem hogy beválik.
Szinte magam előtt látom, ahogy a hatalmas hajótest vadul rázkódva emelkedik és a tízezernyi rugalmasan felfüggesztett kerámia lapocska elcsilingeli rajta a jingle bellst, :-)
