"Braun put a lot of thought into space travel and its implications that went well beyond merely how to get there. In 1952, he wrote a non-fiction book, The Mars Project, outlining how he believed an expedition to Mars would go. He optimistically thought that a mission could take place in 1965 (spoilers for anyone who hasn't read it, it didn't) and that the best option for the mission would be to launch a crew of 70 to the surface using craft assembled in low Earth orbit.
However, the part that's caught people's attention of late, featuring in the second half of the book which strays more into science fiction, is the bit that talks about an "Elon" ruling over Mars."
Itt már csak az a kérdés, hogy a holdi 1/6 gravitáció hosszabb távon mennyivel elviselhetőbb, mint a súlytalanság. Illetve sikerül-e olyan barlangokat találni, amelyek lakhatóvá tehetőek (sugárvádelem).
Illetve esetleg kitermelhető vízjég...
Ha ezek közül egyik se igaz, akkor nincs miért lerakni a cuccokat a gravitációs kútba.
Bár - amilyen bénán is nyomják a Roscosmos-nál - vannak azért elkészült dolgaik is, még ha sok csúszással is, és még ha kisebb százalékban is a tervekhez képest.
Inkább drágább lenne mint olcsóbb. Az ellátmányt eljuttatni sokkal drágább, és a holdi környezet is jobban igénybe veszi a technikát mint a világűr. A borotva éles holdpor mindent kicsinál.
Akkor sajnos mégsem lesz semmi a fogadásunkból, mert pont az ilyen szintű részletekbe menést szerettem volna elkerülni :( Már a méret és a súly megváltozását sem igazán értem, különösen nem, ha KÖNNYÍTENIÜK sikerül rajta: ha sikerül LEO-ra feltolni egyben a 70 tonnát 100%-ban visszanyert 1. és 2. fokozattal 2030 előtt, akkor szerintem tökmindegy, hogy 10%-kal nehezebb vagy könnyebb rakétákkal érik ezt el, legfeljebb kicsit több/kevesebb methalox fogy, de ez a LEO-ra jutás költségének drasztikus csökkenését NAGYON minimálisan befolyásolja...
Másrészt nem is biztos, hogy ez a meghiúsulás akkora baj, ugyanis átgondoltam a peremfeltételeket, és van egy olyan pont, ami óriási rizikót rak bele a teljesítésbe, pedig nem is műszaki: ez maga Elon Musk személye. Mert ha őt 2030 előtt bármilyen baleset/betegség/stb. éri (sajnos nem irreális scenárió: pl. lelövi egy merénylő, akinek egy rokonát egy önvezető módban futó Tesla gázolta halálra, na meg az időnkénti 24 órás folyamatos műszakjai sem a hosszú élet zálogai), és nem erőlteti tovább a StarShip fejlesztését, akkor tutira bebukik a projekt és az én fogadásom is, hiába lenne akár képes a SpaceX technológiailag megvalósítani azt.
Nézd a mars légköre vékony és ritka, a bolygó meg kicsi, a görbület nagy. A gyorsulás mindenképpen nagy lesz ha légköri fékezéssel szállsz le. ez elkerülhetetlen. Kétlem hogy 5g csúcs alá le lehetne vinni, de még inkább 6-7 lesz az.
Víz -> LH, LOX az azért elég sok energia (ha nem lenne, nem lenne olyan jó az Isp :) ).
Különben jó ötlet vízként tárolni, vagy akár vízjégként, és ha kell, akkor csinálni belőle hidrogént és oxigént. Kell hozzá azért nem kevés napelem, nyilván annak a függvényében, hogy mennyi idő áll rendelkezésre a vízbontáshoz, persze ha azért tároljuk vízként, hogy ne kelljen hosszú ideig gázként, akkor nem lehet sokáig elhúzni a folyamatot, tehát sok delej kell.
Vagy nem is tudom, termikus vízbontás is van..
"At the very high temperature of 3000 °C more than half of the water molecules are decomposed"
Hmm, nagy méretű tükrökkel szép hőteljesítményt elő lehet hozni az űrben, a kérdés, hogy milyen anyagok kellenének a víz termikus bontásához, még ha a hőmérséklet meg is lenne hozzá.
