HatfaludyFeri
Szerintem elég jó módszer, hogy az ember hagyja lazulni a kapcsolatot, azt lassan és fokozatosan kihülni...
Lehet, hogy a Te eddigi kapcsolataidban bevált, de szerintem azért ez elég nagy gerinctelenség.
Te már tudod, hogy nem akarod a kapcsolatot, nem akarod a nőt, de még "hitegeted", "áltatod" mert hagyod, hogy a kapcsolat menjen tovább, míg kihül és észre nem veszi magát....
Tudod, hogy nem kell neked, de azért vele vagy, ágybabújsz vele, megcsókolod, megsimogatod...
Neked ez fordított esetben hogy esne? Szerelmes vagy valakibe, aki már egy ideje tudja, hogy nem kellesz neki, de hónapokon keresztül nem mondja meg ezt neked, csak azt veszed észe, hogy kicsit lanyhult a kapcsolat, amiért netán még el is kezdesz küzdeni, nem is sejtve, hogy a másik fél már rég lemondott rólad, s csak szép csendben arra vár, hogy te vedd már észre magad...
Neked ez hogy esne?
************
akiko:
Nem latom be hol serul a becsuletesseg azzal, ha hagyjuk kihulni kicsit, hogy ne okozzunk akkora fajdalmat.
Hát ha nem tényleg nem látod, hogy hol sérül...
Ha nem látod, hogy milyen dolog az, mikor valakinek így visszaélsz az érzelmeivel, aki nagyon szeret téged...
Ha nem látod, hogy hol sérül a becsületesség akkor, mikor Te már ugyan nem szereted, nem kellene már neked, de ezt nem mondod meg neki őszintén a szemébe, kihasználod azt, hogy ő meg még mindig szeret téged...
Nem akarsz neki fájdalmat okozni...
S persze, lehet, sőt, valószínű, hogy az illető hölgy mondjuk nem is jön rá, hogy Te már hónapok óta csak arra vársz, hogy legyen vége, így aztán nem is tudja, hogy kihasználtad, s ugye amiről nem tud az ember lánya, az nem fáj neki...
Oké... de magaddal szemben ezt a minimum simliskedésnek nevezhető dolgot hogy rendezed le? Nyugodt szívvel csókolod meg azt a nőt, aki szeret, de te már nem szereted, s nem kell neked? Nyugodt a belsőd, a lelkiismereted, hogy ezt a "kihülős-technikát" alkalmazod nála?
Csak egy percig gondold el milyen érzés lenne, ha Te megtudnád, rájönnél, hogy veled ezt teszi/tette egy nő, akit te tiszta szívből imádsz...
*
Ha a másik fél szerelmes, a szakítás számára mindenképpen fájdalmas.
A ne okozzunk akkora fajdalmat dologra oda lehet figyelni, s nem feltétlen ez a "kihülős" taktika a legjobb megoldás.
Az igazság mindig fáj, de azért mert őszinte vagy a másikkal, az nem azt jelenti, hogy le kell gyilkolni, hogy porig kell alázni, a földbe kell döngölni. Nem mindegy, hogy milyen stílusban, milyen szavakkal mondjuk el őszintén a másik számára, hogy itt a vége a kapcsolatnak és ne tovább.
Persze a lényeg ugyan az marad, de azért nem mindegy (nekünk sem, s az elhagyott félnek sem) a jövőre nézve hogy hogyan lesz vége az adott kapcsolatnak.
gabystól:
igen igen,, de ha az ember nem egy masik nore hivatkozik, akkor jon a kerdes mi is a baj?? hogyan lehetne javitani?
sometimestól:
Nem gondolod, hogy az a minimum, hogy az a szerencsetlen masik TUDHASSON arrol, mit csinalt rosszul, vagy miert nem kell mar?
Ezt el lehet mondani, de azért nem biztos, hogy az a dolog, amit a szakító fél úgy érzett, hogy a másik rosszul csinált, az valóban rossz volt.
És változni sem minden esetben érdemes ilyen dolgok miatt. Ami az egyik kapcsolatban "rossznak, hibának" számít, lehet, hogy azt egy másik kapcsolatban az új partner nagyon kedves dolognak tartja majd.
Természetesen itt most nem arra gondolok, ha valaki hazudozik, vagy minden apróságért torkaszakadtából üvöltözik megbeszélés helyett, mert ezeken változtatnia kell annak, akit ezek miatt elhagytak. Ezek valóban hibák és rossz dolgok.
Ellenben ha a szakító fél (többek közt azt is)kifogásolta, hogy kissé (netán nagyon) hamiskásan énekeltünk zuhanyzás közben... nos lehet, hogy a következő partner meg egyenesen odalesz ettől a szokásunktól (persze, ha "sokan" erre hivatkoznak, célszerű ezt csak magányosan művelni vagy felkeresni egy jó énektanárt... :-)))) .
Nem kell mindenáron megfelelni másoknak, mert a végén elveszik az igazi én, s akkor esély sem lesz arra, hogy megtaláljuk az igazán nekünk való társat.
Az ember magának akarjon megfelelni elsősorban.
"Szerintem mindenkeppen szemelyesen celszeru, es olyan helyen, ahol utana "levezeto" gyakorlatot lehet csinalni, pl. egy kavezoban, etteremben kozolni a szandekot, es utana rendelni egy etelt es masrol beszelgetni."
Levezető gyakorlat?
Hát tudod, ha mindkét fél ugyanúgy akarja a szakítást, akkor talán, mondom TALÁN "működhet"...
De ha az egyik ember még szerelmes a másikba és kirúgják, nem hiszem pont az éppen őt elhagyó szerelmével el tud költeni egy könnyed, nyugodt, immáron "baráti" étkezést, miközben "másról beszélgetnek"...
Lehet az is, hogy az elhagyott fél teljesen kiborul, sír, s akkor te még elvárnád, hogy lazán csevegjen veled másról?
Mielőtt teszel valamit valakivel, gondold át (próbáld meg átérezni), hogy ellenkező esetben Neked az hogy esne, Te hogy reagálnád le azt a dolgot (és ezt most nem csak a szakításra értettem).
A dolog személyes részével amúgy egyet értek. Csak nem így, elnyújtva, mint a rétestésztát.
Egy szakítás így is, úgy is fájdalmas, ha az egyik fél még szerelmes. Ha kerek perec megmondják a szemébe, hogy vége, akkor nem kell nyújtani a kapcsolatot, mint a rétestésztát, s ezzel meg lehet rövidíteni az adott fél szenvedését, s esélyt lehet adni neki arra, hogy minél hamarabb új kapcsolatot találjon magának.
Teljesen egyetertek HatfalujuFerivel. Semmi ertelme osszetorni a no szivet -plane ha meg mindig szerelmes belenk- azzal, hogy kerek perec megmondjuk a szemebe. Nem latom be hol serul a becsuletesseg azzal, ha hagyjuk kihulni kicsit, hogy ne okozzunk akkora fajdalmat.
olvasva a hozzászólásokat az a legbecsületesebb, ha megmondjuk őszintén , DE szvsz ez a legnehezebb módszer is, mert én már voltam úgy, hogy legalább tízszer is hozzáfogtam, hogy elmondjam , hogy mi a helyzet, de aztán belegabalyodtam a mondanivalómba és tudom , hogy nem rendes dolog , de végülis a találkozások ritkítása ..stb eljárásokhoz folyamodtam végül aztán kiadták az utamat.
Persze, hogy nem az ő döntése! Én ilyet nem is állítottam (vagy ha igen, akkor rosszul fejeztem ki magam - ezesetben elnézést kérek). Viszont a nő teljesen úgy érzi, hogy a döntés az övé volt. Volt már több ilyen ügyem és ez a módszer bejött, amint már írtam is a korábbi ex-ekkel ma is tudunk örülni egymásnak, ha találkozunk.
A gerincességről: szerinted talán az a jobb megoldás, ha megmondom; "itt és most vége és ne folytassuk tovább"? Ezesetben bár természetesen az alanya és a kapcsolat minősége válogatja a női reakció mikéntjét, de egészen biztos (ha a kapcsolat korábban jó volt és a nő még folytatná szívesen tovább), hogy komoly lelki trauma következik. Ilyet egyébként már én is átéltem eddigi életemben összesen 2 alkalommal, amikor lapátra tettek.
Persze, hogy nem az ő döntése! Én ilyet nem is állítottam (vagy ha igen, akkor rosszul fejeztem ki magam - ezesetben elnézést kérek). Viszont a nő teljesen úgy érzi, hogy a döntés az övé volt. Volt már több ilyen ügyem és ez a módszer bejött, amint már írtam is a korábbi ex-ekkel ma is tudunk örülni egymásnak, ha találkozunk.
A gerincességről: szerinted talán az a jobb megoldás, ha megmondom; "itt és most vége és ne folytassuk tovább"? Ezesetben bár természetesen az alanya és a kapcsolat minősége válogatja a női reakció mikéntjét, de egészen biztos (ha a kapcsolat korábban jó volt és a nő még folytatná szívesen tovább), hogy komoly lelki trauma következik. Ilyet egyébként már én is átéltem eddigi életemben összesen 2 alkalommal, amikor lapátra tettek.
Azért naívitás ám azt gondolni, hogy a nők nem tudják, hogy mire megy ki a játszma.
Egyébként meg gerincesség vagy nem, sok férfi így csinálja és nem is titkolják.
Nagy marhaság, már megbocsáss. Gyártod itt az ideológiát ahhoz, hogy nem mered felvállani a döntésed következményeit. Már miért lenne az ő döntése? Valóban, csak a látszata. És ez nem gerinces dolog.
Érdekes módon, én azokkal tudok jóban lenni (bármilyen kapcsolatról is legyen szó), akik őszinték velem. Persze, nője válogatja, lehet, hogy akikkel Te kavartál eddig, azoknak ez kell.
Azért gondolom, hogy ez egy lovagias eljárás, mert olyan érzetet kelt hölgyben, hogy ő hozta meg a döntést a szakításról. A nő önérzete szempontjából én ezt fontosnak tartom. Általában minden korábbi kapcsolatommal ma is jó viszonyban vagyok. Szerintem sokkal normálisabb dolog így szakítani. Persze, természetesen lehetnek szituációk, amikor ezt a módszert nem lehet alkalmazni.
Érdekes módon egyetlen korábbi szeretőmmel nem vagyok csak jóban és éppen ő volt az egyik (a kettőből) aki engem tett lapátra. De azt hiszem, ez csak még inkább aláhúzza a módszer alkalmazhatóságát.
Szerintem négy különféle módon lehet szakítani valakivel.
1. El lehet felejteni jelentkezni az illetőnél, hogy aztán ő maga jöjjön rá, hogy nincs már kapcsolata. Ez a leggennyesebb módszer szerintem, nekem háromszor volt részem benne. Nem szabad szó nélkül lelépni, nekem az a véleményem.
2. telefonon/levélben Ezt a kettőt én egy kalap alá veszem. Ez egy fokkal gerincesebb, mint az első variáció, elvégre szakítani mindig nehéz és van, aki nem tud elég lelkierőt összeszedni.
3. Elérni, hogy a másik szakítson. Ez sem egy túl tisztességes megoldás.
4. A legtisztességesebb leülni és megbeszélni a dolgot. Akkor is, ha adott esetben nagyon nehéz. Akkor lehet nagyon nehéz, ha az egyik fél még mindig szerelmes és nem akarja, hogy vége legyen a másik pedig szánja. A szánalom miatt sokan maradnak egy "halott" kapcsolatban, ami senkinek sem jó.
Én azon a véleményen vagyok, hogy a leggerincesebb a 4. variációt alkalmazni, akár férfi, akár nő az illető, mert ha a partner megérdemelte a kapcsolatot, a törődést, ha jó volt PARTNERNEK, akkor megérdemli a tisztességes szakítást is.
Életem eddigi során két hölgy tett lapátra engem, az összes többi esetben én voltam a szakítás kezdeményezője.
Szerintem elég jó módszer, hogy az ember hagyja lazulni a kapcsolatot, azt lassan és fokozatosan kihülni, amíg aztán a hölgy magától nem kezdeményezi a befejezést.
Ezzel a megoldással kellően lovagias is vagyok (már amennyire lovagias lehet az ember ebben a helyzetben), hiszen a döntés joga az övé! A nő mondja ki, hogy: eddig és nem tovább!
Aztán amikor -több esetben elhamarkodottan- bejelenti végét, még bánkódhatok is rajta egy sort. De visszatáncolni nem hagyom soha! Ha vége, akkor legyen vége!