Keresés

Részletes keresés

agymosott09 Creative Commons License 7 órája 0 0 204357

A Running up that Hill gigasláger volt a '80-as években, még én is emlékszem, hogy a rádióban szólt, pedig nagyon fiatal voltam akkor. 

Előzmény: _kitsilatzi (204356)
_kitsilatzi Creative Commons License 7 órája -1 1 204356

Kate Bush - Hounds of Love

 

Ismeretlen ismerős. Gyerekkoromban sokat láttam újságokban, talán még a Pajtás magazin Rocksarokjában is írt róla Tibi bácsi, még volt egy jelvényem is a művésznővel, szóval ő eléggé benne volt valahogy a köztudatban. Azt hittem, hogy ez valami jó kis Kim Wilde-féle slágerpop lesz, de ahogy lepörgött a lemez azt vettem észre, hogy ezek közül én még soha egy számot nem hallottam, és olyan sokat nem is vesztettem vele. Tipikus brit szerzői lemez, jó adag úrinős művészkedéssel. Az első szám még tipikus nyolcvanas évek hangulat, később már vannak érdekes hangszerelési megoldások - amennyiben az ír kocsmai hegedülés annak számít - de azért nem nagyon engedték el a kezdeti Első Emeletes dobhangzást sem. Megnéztem az első szám klipjét, hátha feldereng valami, de azon kívül nem nagyon világosodtam meg, hogy Kati nénénk jó kis ruganyos buksza volt annak idején. Ezeket a dalokat nem játszottak a magyar rádió kívánságműsorában, az hótziher! Átlagosnál kicsivel jobb popzenének tűnik - főleg a lemez második fele - de a művésznő kellemes hangja sem tudja feledtetni, hogy a végeredmény elég álmosító.

Törölt nick Creative Commons License 10 órája -1 0 204355

(Bocsánat, Z’zi Labor, megnéztem most a Wikin.)

Előzmény: Törölt nick (204354)
Törölt nick Creative Commons License 10 órája -2 0 204354

Igazad van. A ZZ Top egy vicc. 

Kb. mint nálunk a Zizi Labor, anno.

Előzmény: _kitsilatzi (204353)
_kitsilatzi Creative Commons License 11 órája 0 2 204353

ZZ Top - Fandango!

A szomorú apropó sem tudta megkedveltetni őket. Én nagyon nem az ilyen bluest szeretem, ha ez blues egyáltalán. Pedig a Viva Las Vegast szerettem még meg nem untam, meg amíg meg nem tudtam, hogy feldolgozás, és ide is jutott egy Jailhouse Rock.


The Vintage Caravan - Voyage

Azon kevés zenekarok egyike, akiknek úgy ismerem a teljes diszkóját, hogy nem is igazán jönnek be. Van egy jellegzetes stílusuk, ami már a kezdetektől jelen van és ami miatt egyből felismerhetők, ahogy az énekes furcsa hajlítgatásai miatt is nehéz összekeverni őket másokkal. Amire most rácsodálkoztam, hogy az énekesnek milyen jó hangja van és néhol kifejezetten faszán énekel, de alapjában véve ez a lemez is csak abban erősített meg, hogy az első két lemezük elég kezdetleges dalszerzés szempontjából. Persze, rossznak egyáltalán nem nevezhető, de a Gateways volt az első lemezük, ahol már nem csak jó ötletek voltak, hanem már több dal is egész pofás lett. Fejlődésük szembetűnő, minden lemezzel egyre feljebb lépnek, az idei albumok benne van a lista-esélyesek között. 2012-ben ez azért nem nagyon fért volna be egy retró top 20-ba.

BahnScorper Creative Commons License 14 órája 0 2 204352

Birth Control - Hoodoo Man

 

Ennek az egész NRA-zásnak a nagy előnye, hogy nemcsak zenekarokban, hanem zenei stílusokban is tudok "továbbképzést" kapni. Vagy legalábbis rájönni, hogy mennyi minden tud beleférni egy olyan kifejezésbe is, mint a "Krautrock". Valószínűleg arra is leközhelyesíthették, hogy mindenféle német zene a '70-es, '80-as évekből... mert én itt valahogy kevés káposztaszagot éreztem. Vagy ha mégis, akkor a Scorpions is tulajdonképpen ezzel kezdett, mert nemcsak a sors fintora lehet, hogy a Lonesome Crow pont ezzel az albummal jelent meg egy évben. Nagyon sok gitártéma, harmónia, és a ritmusszekció - különösen a dob és az ütősök - használata is megvan itt párhuzamként, de itt azért sokkal többet is kapunk, mint Schenkeréktől. Nem kérdés, hogy a billentyű miatt, amitől inkább lehet progresszívnek cimkézni a dolgot... és végig úgy érzem, hogy nincs mit szégyenkezniük a más országokban alkotó hammondos kortársaikkal szemben. Sőt, a címadóban a templomi orgonázás is valami piramidális dolog - főleg hogy azt sok évtizeddel később más dajcsok is elkövették. Csak azt nem tudom, hogy ilyen talentum mellett miért kellett provokatívba átmenniük és ilyen gusztustalan borítót csinálni (a későbbi lemezek között is akad pár ilyen, de a tyúkos borító az betalál :-D ), meg az utolsó szám bphóckodásába belemenni. Mert amúgy még ezekkel is 10/8.

adamskij Creative Commons License 15 órája 0 0 204351

érdekes, épp az utóbbi héten figyeltem fel több Astra posztra fácsén és instán.

Előzmény: Alternative Thor (204349)
BahnScorper Creative Commons License 18 órája 0 2 204350

The Poodles - Clash Of The Elements

 

Megint egy banda, amely maga alatt vágta a fát a hülye nevével, még akkor is, ha nem Uszkárok, hanem Pocsolyák akartak lenni. A múltkori felsorolásból kimaradt a Pretty Maids, amely még amerikai glamre is reflektál a nevével, pedig jóval komolyabb, fajsúlyosabb zenéjük van. Itt is ez a helyzet... azt várná az ember, hogy Steel Panther vagy Night Flight Orchestra módjára lazán de hatásosan elkomolytalankodják az egészet, ehhez képest viszont nagyon is komoly dolgokat kapunk. Egy juthatott róluk csak eszembe: a Ten!!! Hasonlóan jól tudnak belenyúlni a progresszív-szimfonikus dolgokba is, mint a dögösebb számokba... pontosabban tudnának, mert valahogy hiányolom azt a kovászt, ami nemcsak összetartja, de tovább is dagasztja az egészet. Talán konceptalbum kellett volna, amin nem csaponganak így szanaszét, talán Samunak nem kellett volna azt képzelni magáról, hogy ő lehet az új Dee Snider (pláne hogy utóbbi még mindig könnyen zsebre tudja vágni), talán nem kellett volna a sziszegő cinekbe fullasztani több helyen a dalokat. A lassú számokban sincs elég, ami nagyon meg tudna találni, és ha ebben a stílusban az nem működik, akkor a többi se tud az igazi lenni. (A végén meg Chaplin Diktátor-zárómonológját nem eredetiben, hanem az énekes által elszavalva hallani... az meg pláne.) Érdemes a további hallgatásra, meg az életmű felfedezésre is ez alapján, de ez most így csak 10/7,25.

Alternative Thor Creative Commons License 20 órája 0 1 204349

Az Astra továbbra is tetszhalott, de megszületett a Birth.

 

https://birthprog.bandcamp.com/releases

Alternative Thor Creative Commons License 20 órája 0 1 204348

_kitsilatzi Creative Commons License 1 napja 0 1 204347

2020 legjobb magyar nyelven megjelent képregényei

1. Koska Zoltán: A nagy Csé

 

A rendszerváltás előtt nem nagyon jelent meg olyan irodalmi mű képregényes feldolgozása, ahol nem az lett volna feltüntetve a cím alatt, hogy XY regénye alapján írta Cs. Horváth Tibor. A Csé nem szimplán egy képregényes forgatókönyvíró volt, hanem ő ütötte át az ötvenes évek kultúrpolitikáján, hogy a klasszikusok feldolgozásával az ifjúság szolgálatába lehetne állítani az addig leginkább tiltott, képregény nevű imperialista vívmányt. Cs megítélése korántsem egyöntetű, hiszen hasonlóan egyeduralkodó volt a képregények terén, mint Kuczka a fantasztikumban, ráadásul mai fejjel a forgatói meglehetősen sablonosak, még csak véletlenül sem igyekezett kihasználni a képregény kereteit és a keze alá dolgozó zseniális rajzolókat. Mondjuk részemről is csak utólagos okoskodásról van szó, hiszen gyerekfejjel én is rommá olvastam az összes füzetkét, meg a Fülesből kivágott és füzetbe ragasztgatott képsorokat, és még véletlenül sem jutott eszembe igazi képregényírók után nyafogni.

 

Tök jó, hogy megjelent egy, a magyar képregény történetére reflektáló képregény, hiszen a különböző művészeti ágaknak mind megvannak a saját retrospektív megközelítései, másrészt viszont Koska Zoltán első nagy, rendes terjesztésben kapható kötete nem szimplán hiánypótló, élvezetes olvasmány, de mint papírmozi is rohadt jól működik. Megkockáztatom, hogy akik soha életükben nem olvastak Fülest és társait, fogalmuk sincs róla, hogy milyen fizimiskája volt Korcsmárosnak, Zórádnak, azok is élvezni fogják. Nem nagyon lett dokumentálva ez a korszak, talán csak néhány könyv született a témában. A szerző életkorából adódóan csak az ezredforduló után csöppent bele a hazai képregényes világba és az infómorzsáit leginkább a Képregény Kedvelők Társaságának havi szeánszaiból rakta össze, ahol gyakran megfordultak olyanok, akik még ismerték Cs. Horváthot. A képregény jelenetei alapvetően fikciósak és az említett morzsák adták az ihletet a szerzőnek, viszont helyet kapott egy konkrét megtörtént esemény is: a legendás, '85-ös püspökladányi képregény-konferencia, ahol a Galaktika-főnök, Kuczka Péter korabeli deathmatch módban esett neki Cs-nek.

 

Stílusos, egyszerű, a kor miatt retró-elemeket sem nélkülöző, de műfajában modern, kortárs mestermunka. Ha csak egy képregényt akarsz megvenni, akkor ez legyen az.

 

2. Warren Ellis: Transmetropolitan - A teljes gyűjtemény 1.

 

Elsőre nekem ez egy kicsit csalódás lett. Az első 100 oldalon olyan érzésem volt, mintha valami vanabi hip-hopot hallgatnék, ahol az a cél, hogy adott idő alatt, minél több káromkodást, rajoskodást, lazázását kell beletenni a szövegbe. Voltak már itt is nagyon erős képek és mondatok, de valahogy nem nagyon akart összeállni ez a cyperpunk-katyvasz. Aztán úgy a kötet harmadánál kezdtem ráérezni az ízére, és utána már letenni sem nagyon tudtam. Ugyan Ellis szövegvilága és történetvezetése a későbbiekben is eléggé fapadosnak tűnik mondjuk egy Moore-hoz, vagy Gaiman-hez képest, de vizionáriusként egészen döbbenetesen látta 25 évvel ezelőtt a jelenlegi klímát, legyen szó politikáról, médiáról, popkultúráról, technológiáról. Egyszer-kétszer még át kell rágnom magam rajta, hogy megfelelően helyére kerüljön, mert egy közel 500 oldalas monstrumot egyszerre nem olyan könnyű megemészteni, mintha füzetenként, akár évek alatt épül be a szervezetbe.

 

 

Jeff Smith: Konc 1. - Távozás Koncfalváról

 

A hazai gyerekképregények piacán lévő hiányt hivatott betölteni a Konc megjelenése. Jeff Smith rommá díjazott klasszikusának titka az egyszerűségében van: néhány vonal elég, hogy a kis koncok élettel, karakterrel és végtelen mennyiségű cukisággal teljenek meg, miközben fokozatosan tárul fel egy titkokkal, furcsaságokkal teli csudavilág. Szűk körű, nem túl reprezentatív felmérésem alapján sajnos tíz éves kor alatt nem igazán tud működni, egyszerűen annyi ingert, színes-szagos, szó szerint kacsalábon forgó könyvet (meg minden mást) kapnak a mai gyerekek, hogy egy fekete-fehér képregény már eleve hendikeppel indul náluk, pedig itt a színtelenség nyilván nem a fapadosságot jelöli, hanem a stílust. Ilyen szempontból a nagyjából ugyanakkor megjelent, totál színárban úszó - szintén gyönyörű - Egérőrségnek sokkal könnyebb dolga van. Gondolkodtam is a belistázásukon, de az első részek után a Konc történetében sokkal nagyobb perspektívákat érzek, de az Egérőrség is kiváló, szupercuki képregény.


Nickolas Tackian: Megváltás 1. - A Hit Zsoldosai

 

Történelmi lektűr, a Hét mesterlövész átültetve a keresztes lovagok korába. Farkas Lajos képi világa tökéletesen illeszkedik a Pajtásból, Kockásból, Fabulákból itthon is jól ismert francia történelmi képregényekhez. Nem véletlen, hogy egyre többet foglalkoztatják a legnagyobb európai piacon - zseniálisan tolja ezt a realista ábrázolást. Vannak itt olyan panelek, képsorok, amik ugyanolyan hatást étek el nálam, mint annak idején a Dr. Justice, Taranis, Rahan és társai. Tackian a franciaknál már elég bejáratott névnek számít, a dramaturgiai fordulataival voltak gondjaim, néhol el tudtam volna viselni, ha nem ennyire szájbarágós, de alapvetően ez a formátum erről szól, nem a terjengősségről. A nagy alakú, francia albumformátum szépen kiemeli a képeket, de a történet is elgondolkodtató, jóval több egy szimpla zsánerdarabnál.

 

 

BahnScorper Creative Commons License 2 napja 0 3 204346

New York Dolls - New York Dolls

 

Ügyes, nagyon ügyes. Fogták a Stones kommerszségét, és átültették Elton John meg a Muppet show stílusába - mindez ráadásul nemcsak az élő szerepléseikre igaz - de közben elég sok fajsúlyosabb muzsikát is odacsempésztek a nagyérdemű orra alá a rágógumi zenék és szövegek között, ami a '70-es évek hard rockjában is megállhatta helyét. És közben nemcsak a punk alapjait rakják le, egy kicsit dallamosabban és slágeresebben, mint a Ramones (az viszont szomorú, hogy a párhuzam a halálesetekben is csúnyán megvan), hanem valóban a glam-et is... és azt sem csak kinézetben. Erről a komolytalankodásról nekem nagyon erősen felidéződött a Steel Panther, az is kb. erről szól, de egy szabadabb (szájú) világ közepette, nem a '70-es években, amikor már a New York Dolls produkciója is bőven elég lehetett a szörnyülködéshez. Az sem lehet véletlen, hogy Blackie Lawless is a tagok közé számított egy rövid ideig... legalábbis vele kapcsolatban is sok mindent megmagyaráz. Ez se minden tekintetben stíluskedvenc ugyan, de mégis jobban betalált, mint a Ramones, jobban tudom értékelni, hogy hol a helye a könnyűzene történetében - 10/7.

Alternative Thor Creative Commons License 2 napja 0 0 204345

Látom, hogy az előző link alatt egy számot blokkoltak, itt viszont rendesen megvan ugyanaz a verzió, a három bónusszal.

 

https://www.youtube.com/watch?v=gmY-ootwxm4

Előzmény: divaoni01 (204342)
Alternative Thor Creative Commons License 2 napja 0 0 204344
Előzmény: divaoni01 (204342)
Magic Horse Creative Commons License 2 napja 0 0 204343

NRA'

The Vintage Caravan - Voyage (2012)

 

Jó pörgetés, mert az idei TVC is igen tetszetős. 

divaoni01 Creative Commons License 2 napja 0 0 204342

Igen, először egy 91-es maláj albumra futottam rá és elég bután néztem, hogy mit is listáztál te ezen...:)

 

https://www.youtube.com/watch?v=uyl9bkHgN3A

 

Aztán megtaláltam az igazit, de miután sehol nincs fent rendesen, azt majd először még le kell szednem valahonnan. De az évjárat miatt természetesen kötelező darab.

 

A 2012-es The Vintage Caravan-t meg én tenném kötelezőnek. Ez az alábbi tétel például nálam egy csont nélküli 10-es.

 

https://www.youtube.com/watch?v=RET5bdAYUuQ

Előzmény: Alternative Thor (204339)
klogg Creative Commons License 2 napja 0 1 204341

Nem rossz ez a felvezető dal.

Előzmény: Alternative Thor (204340)
Alternative Thor Creative Commons License 3 napja 0 0 204340
Alternative Thor Creative Commons License 3 napja 0 0 204339

Nem tudom, minek a borítója, amit linkeltél, de igazából erről a lemezről van szó:

 

Előzmény: Magic Horse (204335)
Alternative Thor Creative Commons License 3 napja 0 1 204338

"a régi lemezek közül szvsz egyedül a Dirt mérhető az újakhoz"

 

Ezzel nagyon nem értek egyet. Első három AIC = Star Wars IV-VI. Három új AIC = SW I-III, csak sokkal jobb színvonalon. Utóbbiak közt nálam is Dinosaurs, Black Gives, Rainier Fog a sorrend, ahogy Kloggcsinál. A Black Gives roppant kellemes meglepetés, a Dinosaurs komoly munka, szinte monolit, a Rainier Fog nálam kapufa, kicsit topogásnak tűnik, először a zenekar pályafutásában. A következő lemez sok mindent eldönt, mert remélem, lesz.

Előzmény: adamskij (204334)
BahnScorper Creative Commons License 3 napja -2 4 204337

Sepultura - Machine Messiah

 

A Sepuval szemben mindig volt valami prekoncepcióm, részben a hírük, részben az egyedüliként hallott Roots címadója illetve néhány Soulfly-számtöredék miatt... és persze az se nagyon szólt mellettük, hogy nemigen vagyok oda Brazíliáért semmilyen szempontból (legfeljebb csak Santos régi villamosait nézném meg egyszer). Ehhez képest az első szám alatt nem is akartam elhinni, hogy őket hallom, és nem valami Iced Earth meg Type O' hibridet... az ének és a hangszerelés is kellően jó meglepetés volt. A csoda viszont hat percig se tartott, és megint kaptam a prosztó thrash-t a pofámba - és teljesen meg tudom érteni, ha ennek a Germánföldtől kilométerben és pigmentben is távoli Derricknek a hangja nem tetszik itt sokaknak. Meg én a multikultival, és a fúziós konyhával is jól ki tudok jönni, a Phantom Self orientális cincogása viszont mégsem fért össze nálam a brazil üveg-ütősökkel. Utána azonban az Iceberg Dances és a Sworn Oath párosa az, amitől még egy teljesen oxymoronnak ható jelző is egyből bejött, amit sose gondoltam volna egy Sepultura esetében: progresszív!!! Utóbbiban már a komolyzenei hangszerek is jól vannak tálalva... de aztán megint a tufaságban bukdácsolnak, ráadásul olyan unalmasan, hogy szó szerint majdnem bealudtam rajta. A Cyber God-ban még megy a próbálkozás, de addigra ellőtték a patronokat... és ez nagy kár. Lehettek volna bátrabbak, hogy teljesen elmennek ebbe az irányba, elvégre a közönségük se lesz fiatalabb... thrash-groove vonalon meg ugyanúgy akad utánpótlás, mint a régi Maiden szellemiségében játszóknál. Ez a hullámvasutazás viszont nem jobb, mint 10/6,5.

BahnScorper Creative Commons License 3 napja 0 2 204336

Tíz nap nyaralás és még néhány nap arra felkészülés illetve munkába, mindennapokba visszarázódás után újra itt...

 

 

Seether - Poison The Parish

 

Ilyen nevekkel és borítóval kevésbé gondolt volna az ember arra, hogy egy, az alakulásakor népszerű muzsikákban leragadt bandát kap az ember... akik ráadásul még dél-afrikaiak is. Ez utóbbit azonban nem hallani rajtuk, simán elmennének ámerikainak is. De nemcsak grunge van, meg a nem alaptalanul felhozott Deftones-párhuzamú rapmentes nu-metal... néha a múltban ragadásból is beülnek az időgépbe egy kis pszichedeliáért meg '80-as évekért is, és az egésznek olyan a keveréke, ami kellően időtálló ahhoz, hogy még most is hallgatható legyen... sőt, akár slágeres is, némelyik dal teljesen helyén volna arra, hogy a mostani zenecsatornákon eladják pop-rock címszó alatt. Nekem a Sell My Soul tetszett nagyon, de az I'll Survive és a Count Me Out is emlékezetes. Már amennyire... hiszen hiába lassítanak be itt-ott egy szál gitárral, tesznek be egy szólót, az egész eléggé egy kaptafára készült, nincs ami kiemelkedjen belőle. Erre is azt tudom mondani, hogy tehervonatnézős zene - munka alá is jó persze háttérnek - mert ugyanúgy csak egy bizonyos kereten belül változatos, mint a tehervonatok. Van adott mennyiségű mozdony- és kocsi-alaptípus, és ugyan nem mindegyik szerelvény áll kizárólag konténeres vagy tartálykocsikból, van amiben ezek keverednek... de ettől még megmarad a maga módján homogénnek. Mivel azért az átlagosnál és a jellegtelennél többnek mondhatók, így a verdikt 10/6,75.

Magic Horse Creative Commons License 4 napja 0 0 204335

NRA'

Spring - Spring (1971)

adamskij Creative Commons License 5 napja 0 0 204334

számomra Dinosaur, Rainier Fog szorosan egymás mellett, majd Black Gives (szintén jó, de nem egyből hallgattam és a Dinosaur jobb). a régi lemezek közül szvsz egyedül a Dirt mérhető az újakhoz, viszont az jobb is mindnél.

Előzmény: klogg (204328)
hoichi Creative Commons License 5 napja 0 0 204333

Bizony. Arról nem is beszélve, hogy a hanganyag is villámként sújtotta agyon a derék hallgatót... akiből nem is maradhatott más, mint néhány marékkupac füstölgő hamu. Ha a Kill em All-lal mindenkit alaposan seggbe rúgtak, itt konkrétan fel is gyújtották és elégették az embert.

 

A Masterrel próbálták feltámasztani, hogy aztán Igazságot szolgáltathassanak mindenkinek. 

Előzmény: Magic Horse (204331)
klogg Creative Commons License 5 napja 0 0 204332

Nekem sose voltak ezek meg LP-ben, de abszolút egyetértek! Minimalista egyszerűsége dacára ennek van egy súlyosan fenyegető kisugárzása, valahogy a zenekarnév betűi is tonnásaknak tűnnek, hatásos, hogy alulról látjuk őket, mert félsz, ha a fejedre esnek, menten agyonnyomnak. :)

Utólag visszanézve az az érthetetlen, hogy ezek a hülyegyerekek hogy voltak képesek ilyen komor, súlyos teljesítményre. De most komolyan, ez itt két röhincsélő 12 éves kiskamasz, és ezen a videón ráadásul már a Masteren is túl voltak! Nem értem. :D

Előzmény: Magic Horse (204331)
Magic Horse Creative Commons License 5 napja 0 0 204331

Azért ezek a borítók de kurva jól néztek ki régebben LP formátumban a polcon. 

Előzmény: klogg (204330)
klogg Creative Commons License 5 napja -1 2 204330

A mai napon jött a világra, de mintha csak tegnap lett volna! Hogy elrepült az a röpke 37 év! Tán meg is hallgatom, hátha ez nem megy az agyamra. :D

NAR Creative Commons License 6 napja 0 0 204329

Ez nekem teljesen kellemes meglepetés volt, mind a zene, mind utána a Wikipédia, hogy németek...

Előzmény: _kitsilatzi (204321)
klogg Creative Commons License 6 napja 0 3 204328

Amit fel lehet róni ennek a lemeznek, hogy túl hosszú - itt a topikban is ment a vita, hogy melyik, tölteléknek érződő dalokat kellett volna lehagyni róla egyesek szerint - na nem nekem, mert én imádom ától cettig, de esetleg ez indokolhathatja, indokolhatná a jóval alacsonyabb ratinget. De én sem értem, hogy csak emiatt miért van ennyivel lejjebb húzva, és nem, nem kezeli a RYM a helyén. :) Ezek amúgy megint ilyen megmagyarázhatatlan dolgok, nekem ez a lemez jött be irgalmatlanul - jobban, mint a Black Gives - , és a Rainier Fog jóval kevésbé.

Előzmény: Magic Horse (204326)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!