Kajákat én is rendelek, már régóta a cipelés miatt. Vizet, tejet, lisztet, tisztitószreket stb. Ma adtam fel az első hús rendelésemet, majd meglátom, hogy milyen lesz. Sajnos a hentesem elment az új nem működik úgy ahogy én szerettem a régit.
Ruhaneműt nem vásárolok. Cipőt már rendeletem egyszer régen, mert ismert gyártótól, gyakorlatilag ugyanazt a cipőt rendeltem meg más szinben, ami már megvolt. Nem is volt semmi baj vele. Szeretek is üzletbe járni nézegetni, már ha nem kell maszkot hordani.
A vízzel spórol, ami meg is látszik néha az edényeken, pedig mindig leöblitek mindent mielőtt berakom. Villany fogyasztásról sejtelmem sincs. A régiről meg az újról sem.
Én ez alatt a majd' másfél év ebzárlat alatt eléggé rászoktam a netes vásárlásra, rendelésre. de az más, ha kaját, jól ismert dolgokat rendelek. Ha valami új gép kell, azt - még ha neten rendelem is - elmegek a boltba, és onn nézem ki magamnak, hogy mi, hogy néz ki, milyen a fogása, hogy fér el ott ahova szánom? Ruhafélét meg plána meg kell fogdosni, meg kell próbálni, a cipóról nem is beszélve. Csodálkozom azon ha valaki neten rendel cipőt - azt végképp próbálni kell, és még akkor is gyakran ráfázik az ember. Szoktam nézegetni a FB Marketplace hirdetéseit - hát olyan is van, hogy nem írja, hogy hányas lábra való cipőt hirdet!
Én értékelem, Boszikám - pedig én is hosszú hónapok óta nem jártam itt! Nekem is új (viszonylag . (kb. 5 év az elég új?) a gépek, mosógép és mosogató, de a legrövidebb program is több mint 1 órás. De hát időm van, kivárom. Csak azt nem értem, hogy akkor hogyan környezetbarát?
Nos üzletbe járni ma is szeretnék, ha nem kellene a maszkot hordanom. Szerintem ez a gazdasági csődre még rátesz egy lapáttal, hogy ha nyitva is lehetnek az üzletek, feltehetően sokan, hozzám hasonlóan, csak akkor mennek ha muszáj. Pedig milyen jó az ilyen öregen is, nézelődni és beleszeretni valamibe, aztán elgondolkozni 1-2 napig, majd mégis vissza menni és megvenni, vagy rájönni, hogy nem is kell. Ha nem megyek üzletbe, akkor már embert se látnék és az nem nekem való.
Nálam sajnos a közelmultban több gép is bemondta az unalmast, persze mindegyik huszon éves volt már. A mosogatógép valami környezet védő csendes szörnyeteg lett, ami 5 perc híján 3 órát megy és nem mindig mosogat olyan jól, mint a régi tette 45 perc alatt. Sajnos nem lehet ma már mást kapni. A microhullámú sütő is elromlott. Ami helyette jött az világit zenél meg minden. Megszoktam. A mosógépem az még a régi és rettegek tőle hogy tönkre ne menjen. Már hallottam ismerősöktől, hogy a mosógépek is csak irtó hosszú idő alatt tudnak mostanában kimosni valamit.
A nap nálam mindegy, hogy melyik évszak, csak süssön. Persze nyáron már rég nem ülök/fekszem ki a napra, már vagy 30 éve napallergiás lettem. Nem véletlen. Előzőleg naphosszat tudtam kint lenni és élvezni a napot. Fiatalabb koromban imádtam evezni, Tiszán, Dunán, és ott nem volt mese, a napon ültünk egész nap. Ha rossz volt az idő, nem mentünk.
Remélem többen értékelik, hogy próbálom éleszteni a topicot. Politikán kívűl minden témára nyitott vagyok.
Érdekes, én pár éve annyira, de annyira nem szeretek semmilyen üzletbe se járni, hogy lassan mindent inkább rendelek. Pedig huszonévesen kifejezetten szerettem bámészkodni. Most fáraszt, idegesít az a halom impulzus. Nekem a megnézéssel sincs mindig szerencsém, a mosógépet pl. meggusztáltam beszerzés előtt, a netet is kiolvastam. Aztán megvettem, de mégse nőtt a szívemhez.
Cipőt mondjuk nem merek látatlanba venni, mert az még próbálva is macera, de szerencsére az embernek bizonyos kor fölött már nem nő a lába, így legalább csak a gyerekekkel kell ezt a kínlódást lefutni időről időre (amíg elég nagyok nem lesznek, hogy önállóan megvegyék).
Én az elmúlt évben úgy hozzászokta ma maszkhoz, hogy - hacsak nincs borzasztó meleg - akkor még jobban is szeretem, ha a képes felem takarva van. (Mi mindent tudna ebből kikövetkeztetni egy jó terapeuta!)
Boszorka ugyan azt írta, hogy ez egy kihalt topik, de igazából - mivel mégis itt vagyunk - semmi se gátolhat meg bennünket abban, hogy feltámasszuk. Vagy ez túlzott optimizmus?
Ha kicsit fellendül a forgalom, hátha bevonz másokat is. Egy próbát megér.
Erősen rajtad a sor? Ne idegelj már! Egyáltalán nem a kortól függ, hogy ki meddig él (ez hol jó, hol nem annyira). Én nagyon remélem, hogy még sokáig köztünk maradsz!
A Facebook-nak vannak vitathatatlan előnyei, de beszélgetésre tökéletesen alkalmatlan. Esélyes, hogy nem is arra találták ki. :)
Igy már értem; én csak arra gondoltam, hogy mivel éppen az ünnepek előtt romlott el a hűtőgéped, ha gyorsan kell másikat szerezni, akkor az hamarabb megy a neten. Ami a billentyű verési idő rekordot illeti, én nyertem, mert én már negyvenkét éve csinálom... :-)
Igen, a tavaszi napsütés az igazi. És talán még az őszi. A nyári égető napsütést én se szeretem, az a mi korunkban már - 71 vagyok - maga a kínszenvedés.
Még valami: lavalset nekem volt szerencsém személyesen is megismerni. Kivételes intelligenciájú, nagyszerű humorú, csupaszív, megnyerő megjelenésű és stílusú hölgy, aki az akkori nagyszerű csapat oszlopos tagjaként "vérbeli magányos" volt.
Teljesen megértelek. Én se szeretek semmi venni anélkül, hogy személyesen megnéztem volna. Nemrég estem át a jégszekrény vásárláson, ami sajnos sürgős volt, mert a huszonéves jégszekrényem elunta az életét és leállt. Lényem ért kicsit a dolgokhoz, de szerinte se volt már javítható. Lóhalálában kerestem egy újat a neten, nem is lett olyan mint amilyet szerettem volna.:-(
A másik oldal az, hogy maszkkal útálok az üzletekbe menni. Tegnap volt egy Mammut túrám. Végigrohantam mindekttőt és amilyen gyoran csak tudtam, elintéztem a venni valókat és a végén már majd megfulladtam. Szóval nemigen nézelődtem volna jégszekrény után, személyesen se.
Valami várakozási idő félét jelzett a gép, és nem hagyott másodjára is névre szóló választ írni.
A TV-vel kapcsoltban, megpróbáltam a rendelést is, de nem garantáltál, hogy az ünnepekre ki tudják szállítani. Ráadásul az ilyen rendeléseknél teljes összeget kell kifizetni a szállítónak, én pedig csak részletre tudok nagyobb értékű tárgyakat venni. Aztán szeretem látni előre, hogy mire adom ki a pénzemet.
Értek az ilyen dolgokhoz, nem gond ha keresni kell valamit az interneten. Kb.25 éve verem a billentyűket, ennyi idő alatt sok minden rám ragadt.
Ezt a simogató, szép tavaszi napsütést nagyon szeretem. Az a baj, hogy hamar bevadul, és nincs menekvés a meleg elől. Napkeltétől egészen délután 2-3-ig süti a lakást, akárhogy sötétítek, szinte semmit nem segít.
Ugyebár cukorbetegség, és (kicsit) magas vérnyomás is nehezíti az életemet.
Én is főzök szinte minden nap, mikor mi jut az eszembe. Nem vezetek nagy konyhát, mindég fogyókúrázunk :D
Szerencsére közel van az eleségbolt, de ha komoly elintéznivalóm akad, akkor kicsivel messzebb mindent megtalálok.
Jövő héten megyek TV-intézni, nekem is meg lesz szórakozásom hamarosan!
Addig meg főzögetek, rejtvényt fejtek, olvasok v. macskázok, soha nem unatkozom.
Húsvét előtt a TV is elromlott, venni meg nem tudtam a boltbezárások miatt.
Kedves Autumn leaf, azért nem kell üzletbe menni - mostanában nem is tanácsos -, megrendelheted a neten is, és természetesen házhoz viszik. Azt írod, a lányod veled van, home office-ban dolgozik, tehát nem jelent neki gondot "levadászni" egy megfelelő tévét, és biztosan tud akár ő, akár egy barátja/kollégája segíteni a beüzemelésben.
Ha nem veszed rossz néven, engem is érdekelne, miért szereted jobban az ilyen változékony, néha kifejezetten kellemetlen időjárást, mint azt, amikor hétágra süt a nap.
Miért nem szereted a napsütést? Hangulat javító és életszükséglet, tudod D vitamin!
Lányodnak meg neked is jó dolgotok van, nem vagytok egyedül. Mondjuk én sem, szerencsére. A magányos életet nem nekem találták ki, bár túléltem azokat az éveket is. Én magam főzök, ami nagyon nehéz kitalálni, hogy mi is legyen. Aztán jön a vásárlás, ami szintén nem annyira egyszerü, mert a cipelési képességem nagyon lecsökkent már. Sajnos motanában már teljesen rám maradt, mert szegény ember járni is alig tud, nem hogy cipekedni. No de nem panaszkodom, valahogy mindig megoldom. A bevásárló központ a szomszédban van, legfeljebb minden nap kell menni vásárolni.
Én hülyére tévéztem magam az ünnepek alatt. A németek előszedtek régi filmeket, amit vagy nem láttam, vagy már elfelejtettem. Így aztán 3 nap egymás után, délután 5-től tv-t néztem. Ez felettébb szokatlan, mert normálisan csak este 8-tól van nálam tv nézés.
Kedves Boszorka, örülök, hogy itt vagy! Jó érzés, ha találok valakit aki hozzám szól.
Reggel esett egy kicsit a hó, most meg már süt a nap. Tényleg bolond ez az április! Nem baj, jobban szeretem így, mint amikor ezerrel süt a nap, abba bele tudok halni.
Nehezen múlt el az ünnep, Húsvét előtt a TV is elromlott, venni meg nem tudtam a boltbezárások miatt. De azért csak elmúlt, nem volt senki locsolkodni, jobb is. Már csak a pénz miatt jutottam egy idő óta az eszükbe, pedig az évnek több napja is van. Pld, lehetne Kellemes Karácsonyt v. BUÉK-ot is kívánni, beletörődtem, nem is várom.
Megkaptam az első vakcinámat, remélem megúszom baj nélkül. Néha elmegyek a boltba, meg dokihoz ha muszáj. Kedden a laborban voltam, kint kellett várni a hidegben, vacogott még a fogam is :D
Nemsokára ebédelünk, kívánok Neked is jó étvágyat, finom ebédet, mi a tegnapi borsófőzelék maradékát esszük.
Mi= lányom és én. Amióta meghalt a férjem, azóta itt lakik. Most Home office van neki, és soha nincs csend!
Kedves őszi falevél, sajnos ez egy kihalt topic. Aki kezdte, Mumu, tavaly halt meg. Az akkori magányosok azt hiszem mára már megtalálták a párjukat vagy ha nem, akkor belejöttek a szingli életbe.
Én is végigjártam itt az indexen mindent. Először a negyvenesek, aztán az ötvenesek, a nyugdíjasok és nem is tudom még mit. Origon valahogy nem is próbálkoztam soha. Én vagyok itt az igazi öreg, Mumu is egy évvel fiatalabb volt nálam. Ahogy tegnap Visaton mondta, őrzöm a lángot, na meg igen hűséges természetem van. Facebookon is ott vagyok, de nem az én világom. Ha írsz én itt leszek!
Beleolvasgattam ebbe a topikba, régi emlékeket idézett fel bennem. Volt egyszer egy origós fórum, amit megszüntettek, elveszítettük az abba feltöltött képeinket is.
Jó esett látni lavalse beírását a " Hol vagytok 40 felettiek ?"-vagy ehhez hasonlót, ha tévednék elnézést kérek.
Kedves lavalse-nek volt az origóban is egy topik indítója a " Hol vagytok 50 felettiek?" címmel. Sokan összegyűltünk-összeismerkedtünk az évek során.
Aztán az egész fórumot megszüntették, én is kerestem a helyem, csak a Facebookon sikerült tanyát vernem. Nem igazán jó, nekem a lájkolások, és az ismeretlen akárkik belekotyogása nem tetszik. Manapság szinte politika az egész téma.
Most, hogy a kedves lavalse nevét megláttam, úgy gondoltam írok Nektek, hátha befogadtok!
Az akkori 50 felettiek, már 60 felettitek lettek, én magam a 72.-ik évemet taposom.
Ugye, ugye. Mindig mondtam, hogy a face közelébe se jöhet az indexnek. Nem is szeretem, azok a barátaim, akiket az indexről ismertem. Jómagam nem is igen jelöltem be soha senkit. Aki rám talált és bejelölt, azt vissza igazoltam.
Nekem nagyon hiányoznak azok a jó beszélgetések, amit az indexen úgy általában folytattunk, de ha a többségnek nem hiányzik, akkor biztos bennem van a hiba.
Mumu egy évvel volt fiatalabb nálam, így már erősen rajtam van a sor, de egyelőre még egészségileg jól vagyok, aztán majd meglátjuk. Nagyon várom a vírus mizéria végét, a szabad mozgás lehetőségét, nem is beszélve a szabad lélegzésről. A maszkot soha nem fogom megszokni, nem kapok levegőt, fuldoklom, nyilván hisztis vagyok.
Annyira rég keveredtem erre, hogy sajnos már a régi nickemhez tartozó bejelentkezési adatokra sem emlékszem. Most, hogy visszakerestem, látom, hogy kb. 20 éve voltam aktív ebben a topicban. Valahogy fel se merült bennem, hogy még működnek ezek a topicok. Annyi mindent beszántottak a régi dolgok közül. Szíven ütött, hogy Mumu nincs már.
Én hangulatilag erősen hullámzó vagyok ebben a vírusverte időszakban. Bár a családomat nem környékezte még meg a kórság, a hatásait pedig nagyjából mindenki érzi. Ki így, ki úgy, habituástól, helyzetétől függően.
Most, hogy itt vagyok felidéződött mennyi - jó érzéssel eltöltő - beszélgetésben volt a törzsasztalon részem, vagy innen eredeztetve e-mailben, személyesen... Teljesen más hangulata és minősége volt, mint a Facebook-nak, Instának. Most meg van egy szekérderéknyi ismerősöm, akik közül legalább a felével esélyes, hogy harminc értelmes mondatot se váltottam soha személyes témákról, illetve az sincs kizárva, hogy legalább ugyanilyen arányban soha nem is lennénk kíváncsiak egymás véleményére.
Időnként csak ide téved valaki a régi csapatból. Remélem te is jól vagy, jól megy sorod, nem vagy magányos stb. Gyere máskor is! Hátha a többiek is idetévednek egyszer.
Nagyon-nagyon rég jártam erre, nem is tudom, most mi szél hozott. Remélem mindenki, akivel ősrégen beszélgettem, találkoztam, jól van testileg, lelkileg. Mumut nagyon sajnálom, nem sokszor találkoztunk, de nagyon jó ember volt.
Pár nappal ezelőtt autóztam el a háza előtt. Annyira jött, hogy megálljak, és felcsengessek hozzá, hogy lássam mi van vele. De sajnos sietnem kellett valahová, és megállni is lehetetlen arrafelé. Nagyon sajnálom, sokunk istápolója, jó ember volt. Nyugodjon békében! :(