Arra gondoltam, hogy házasulandó, honlappal nem rendelkezőknek segítek a weboldalamon. Ha szeretnbél egy listát közölni a rokonokkal, amiből válogathat, hogy mit vegyen Neked az esküvőre, az ajándék fórumomba beírhatjátok, és csak a weblap címét kell közölni a rokonsággal, és nézegethetik, mit szeretnél
"megkértem a kezét... ez a buta lány meg igent mondott.. "
"5. napos vagyok (-: "
"És miért kell az eljegyzés? Mert a házasság elötti utolsô legcsodálatosabb dolog az életben, mert én nagyon jól érzem magam, mert lehet szokni a gyűrűt, a hivatkozást, a mosolyt, ami nem változik, de mégis... (-: "
Vazze, mikor elolvastam a topiknyitót, már tudtam, hogy ez lesz belőle. Buta lány, vazze????? Lebutázod a menyasszonyod az eljegyzés napján????? És a szomorú smiley-k 2 és 5 nap után???? Kár, hogy nem figyelmeztetett erre valaki hamarabb. Ott volt a soraid között...
egy regelmult kapcsolat nyoman: nalunk megkerte a fiu kezem (tolem), kaptam egy szep gyurut, aztan a hivatalos szulos lanykeresen meg felhuztuk a karikagyuruket, plusz kaptam egy fulbevalot, ami ugyanolyan mintazatu volt, mint az elso gyuru
erdekes volt a hozzaallas, en nem tudtam, hogy szoktak adni kulon jegyajandekot, rosszakarok meg annyit mondtak: hat csak ennyire szeret teged ez a fiu?
Noha főleg a vasutas fórumokban fordulok elő,de most egészen más területre evezek át.
Kedvesemmel már 4 éve élünk nagy szerelemben, de eljegyzésre még nem került sor. Már erősen gondolkozom rajta, de még nem tudtam eldönteni hogy legyen:
Szükséges-e esküvői jegygyűrűt venni, vagy eljegyezhetem egy kísérőgyűrűvel is, amit aztán később jegygyűrűre cserélünk?Ez utóbbi esetben tényleg elég egy gyűrűt venni , magyarul saját magamnak még nem kell? Az eljegyzést meglepetésnek szánom. Kösz a segítséget!
hát igen... így alakult, ma már talán azt merem mondani, hogy nem bánom... talán mindenkinek így a legjobb...
talán...
de azért ez a történet sem annyira szomorú... a feleségem találkozott egy férfival, akivel most nagyon-nagyon boldog... a szőkekékszemű visszament a férjéhez, mivel saját elmondása szerint csak így tud teljes életet élni...
Valamiért azt hittem, hogy te már sosem fogsz ehhez a témához többé hozzászólni, de megtetted.
Miért?
Így vesztettem egy illúziót, hogy élsz boldogan a "szőkeszeplőskékszeművel" míg meg nem haltok, de nyertem is egy pillanatnyi valóságot és igazi életszagú emberi megnyilatkozást és FÁJT.
ha író lennék... megírnám valami kis novellában az 50 hozzászólás közti időt... amikor már tudtam, hogy eljegyzem a feleségem, meg amikor már tudom a válás pontos időpontját...
hát igen...
és azóta a szőke szeplős kékszemű sincs... és tényleg nem jó dolog más miatt válni...
de ez sajnos, így utólag... magától is összedőlt volna... azt hiszem
Én tavaly augusztus 21.-én kértem meg a szerelmem kezét egy 5 napos Krk-i uttal egyetemben. Már 3 éve mindig oda megyünk kikapcsolódni, és annyira beleszerelmesedtünk, hogy a párom arról álmodott, hogy ott kérem meg a kezét... Én meg ott kértem meg... életem legszebb öt napja volt. Idén szeptemberben házasodunk.
Ha író lennék - ami nem leszek, hiszen már-már közhelyesen: 'Az élet a legnagyobb drámaíró' - biztos valami klassz történetet kerekítenék a topicnyitó és a 19. hozzászólás között feszülő ívbe és időbe.
Mert sehogy sem tudok túllépni azon, az egyszerű kiváncsiság okozta érzésen amit ez a csak kezdő és végpontban látható boltív indukál.
A leendő asszonyt a családtól kell megkérni. És a leendő sógorommal összebeszélve a vidékem élő leendő apóstól kértem meg. (Persze a nő sejtette.) Hogy a Nő mit mond azt tudod (jó esetben) a saját közegének hozzájárulása kell.
azert a legkozelebbi lehet meg tundermese, csak bizni kell es hinni azt hiszem:), ja es nagyon szeretni es nem talalkozni senki massal, hm talan egy lakatlan sziget, vagy valami...