Melyik helyzet? A térben való elhelyezkedés, vagy az ország a társadalom belső és külső viszonyainak, körülményeinek bizonyos szempontból tekintett összessége valamelyik időpontban?
Az utóbbi idők legjobb vitáját provokálta a kérdés, és bár félidő tájt akarták lezárni, azért engedtessék meg néhány összefüggéstelen gondolat, kihagyva néha a hivatkozásokat.
Zárszónak is illene Arany János idézete:
„ Nem kételkedik semmit,
Hogy hiv seregétől várnia nincsen mit.”
Az Ő korában még lehetett hiv seregről beszélni, de mit várjunk Orbán Viktor Miniszterelnök politikusi seregétől? Bár ők még klasszisokkal jobbak az öröklött hivatalnoki seregtől, amely megfizetve is igyekszik a munkaadója ellen dolgozni, bakit /?/ bakira halmozva!
/Példa: Strumf István hivatala tiltakozik Lovas István „valótlan állításai” ellen. Lovas megismétli: Langmár Ferenc 1998. július 13.-i írását idézte, az eredeti szerző ma is vállalja a leírtakat!(Ld. Magyar Demokrata 1999/46.)
Az a helyzet, hogy a tiltakozó a MEH Kommunikációs Államtitkársága, és ez a nem vicc! Analfabéták, vagy csak kommunikációs zavarokkal küszködő frusztrált egyének alkalmi tömörülése a Tisztelt Hivatal?/
Polémizálunk a polgárról, egészen értelmes meghatározásokat olvasok, de az elmúlt 50 évet nem feledhetem:
Idézek a polgárra vonatkozó meghatározásokból:
„Annak a társadalmi rétegnek, az ún. harmadik rendnek a tagja, amely a nagy francia forradalom idején tört előre, és amely kezdetben a társadalmi fejlődésben haladó szerepet töltött be.”
„Az imperializmus és a proletárforradalmak korában, valamint az ezeket közvetlenül megelőző időkben az ipari proletariátust kizsákmányoló, s már reakcióssá vált uralkodó osztálynak, a hanyatló burzsoáziának a tagja.”
„…akinek gondolkodásmódjában, szokásaiban, magaviseletében sok a kapitalista maradvány.”
A Bibó István Kollégium szakembereinek állásfoglalásait ismeri a magyar társadalom? Kellene egy közvélemény-kutatási eredmény! Nagyon kevesen lehetnek a beavatottak, ezt bizonyítja a vakhit a pártokban!
A tisztelt vitapartnerek által leírtakkal nem vitatkozom, -sokkal egyet is értek, de nem látom az össztársadalmi tudatmódosulást! Valaha voltam polgár, egyetemi polgár, de megmaradtam untermannak, és ezen már én sem tudok változtatni, ehhez hosszú évtizedek kellenének! Egy évtizedet már sikerült elücsörögni a dágványban,mindenkinek!
Azért egy kaján kérdés a (141) kapcsán:
Kedves pindiy! Ausztriában milyen széles „ a középosztály polgári szelete”?
A pártokban való vakhithez két megjegyzés:
-Már másutt elkezdtem, itt folytatom az egyéni szavazási technika ismertetését a családi szavazásról.
Anno 1990: Melyik a legkisebb rossz, egyénileg az MDF képviselője, listán pedig az MDF, KDNP, FKGP. Úgy-ahogy, nem váltották be a várakozásokat.
Anno 1994: Mit jelez a közvélemény-kutatás, a remélt nem fog bejutni, de ne legyen akkora bukás, mint amilyent, sajnos, de kiérdemeltek, ugyanez a felállás. A pofont a másik oldaltól is megkaptuk, de ezt óhajtá a nép, meg is kapta!
Anno1998: A hiteles közvélemény-kutató adatait figyelembe véve az egyéni és listás szavazás a MIÉP-re, majd második fordulóban-jobb híján- a FIDESZ jelöltjére, ismét a kisebbik rosszat választva!
Mielőtt felháborodik valaki: nem én találtam ki a választási rendszert, a bekövetkezett eseményeket részünkről csak ennyiben lehetett befolyásolni! Akinek nem tetszik, olvassa el a múlt század végi magyar közigazgatás történetét, és hozzá mondjuk Nádor István újságíró kis műhelycikkét: A bűnöző állam alkonya. A választó állampolgárnak is kicsiny a mozgástere!
- A másik megjegyzés pedig egy nyilvánosságot nem kapott cselekedetért itt történő nyilvános bocsánatkéréssel kezdődik:
Van egy írónk, kedvelem, szeretem: Fekete Gyula Úr. Emlékezetesen osztotta fel a pártokat: az élet melletti, és az élet elleni pártok. A héten olvastam szemelvényeit egykori, a Magyar/!/ Nők Lapjában megjelent „Élünk magunknak?” vitájából. Ezelőtt 30 éve, bár igazat adtam neki, de nem álltam ki mellette! Havonta egyszer elolvastam a sok bunkó önző hozzászóló marhaságait-tanulságos újraolvasni, milyen volt az akkori „értelmiség”! Akkor még nevetni tudtam, nem hittem el, hogy önként, nem pártutasításra írták! Tévedtem.
Ma már fel tudom mérni, mit tett az a sok barom, most látható csak igazán a gazdasági és erkölcsi lezüllés, ami nem 1970-ben kezdődött!
Tanár Úr, Önnek volt, és van igaza!
Akkor ilyen volt a közéleti fórum, és nem biztos, hogy korunk elektronikus fóruma színvonalban utoléri! Vitát kerülendő, a mai helyzetért akkori tetteink is felelősek. Milyen a helyzet? Olyan, amilyenné engedtük fejlődni, nem önmagától alakult ilyenné!
Még két adalék a helyzet hozzászólásaihoz, oly téma, melyet a hozzászólók megkezdtek. Szeretném, ha az idézetekben sikerülne Lovas István Urat megelőznöm, és kimondottan provokatív szándékkal teszem, hogy tisztázódjon: Milyen a helyzet?
Idézet:
„És jött Orbán Viktor
Őt is megkísértették. Emlékszünk, az 1998-as választások második fordulója után, amikor bizonyossá vált a váltás, elsőként Princz Gábor, a Postabank 150 milliárdot eltüntető elnöke találkozott Orbán Viktorral és két órán keresztül tárgyaltak egy Duna-parti hotel kávézójában. Jó lenne, ha egyszer a miniszterelnök nyilvánosságra hozná, mit ajánlott neki és mit kért a szűk homlokú bankvezér.
Ha nem is tudjuk, sejthetjük, hogy Orbán Viktor mit válaszolhat: ezután majdnem négy hétig nem adott kormányalakítási megbízást Göncz Árpád elnök úr a győztes párt első emberének. Eközben a zseniális bankember nem tétlenkedett: Mintha csak neki dolgozott volna az idő: június 13-án Princ Gábor újabb 12 milliárd állami garanciát szívott le a Nemzeti Banktól, amit még a Horn-kormány tett lehetővé.”
/Eddig az idézet Nádor István úrtól.Ld kivételesen a Magyar Demokratában részletesen!/
Hja kérem, az idő pénz!
Mennyire igaz, kicsiben van egy személyes emlékem. A közkönyvtárban 1990 elején selejtezést tartottak, sok mindent kiszórtak, lehetett vásárolni Lenin összest méterszámra, irodalmi, tudományos, ismeretterjesztő műveket egyesével. Kézbe vettem az egyiket, és megkérdeztem: ez miért lett leselejtezve? Megmutatták: nyolc év alatt csak egyszer lett kikölcsönözve, akkor is az a hülye Tiborc vette ki három hétre, és hát a piac törvényei működnek!
Valóban működtek, mert szeptemberre lázasan szerezték be újra!
A kicsi kis könyvecske Göncz Árpád: Sarusok című novelláskönyve volt.
Milyen volt a helyzet? Akkor bosszankodtam, milyen többletköltséggel járt a politikai helyzet változásának nem ismerése.
Milyen a helyzet? Ma meg sem rezdülök, amikor milliárdok repülnek el a szélbe tétlenkedés miatt! Még mindig magunknak élünk, és zabáljuk fel gyermekeink, unokáink jövőjét!
Ez a helyzet, Kedves rezső, és amíg ez van, addig megy minden tovább önjáróként!
Ami ebben a cikkben van, az az éjjeliőr állam definíciója, tértől és időtől függetlenül. Azt azonban jó tudni, hogy ilyen állam a történelemben soha nem volt, és nem is lesz. Angliában a legéjjeliőrebb éjjeliőr állam alatt az állam mérete 10%-os volt. De erre azonnali válaszként megjelentek a munkásság önsegélyező mozgalmai, a szakszervezetek, a munkáspárt. Szépen fokozatosan visszaépült az állami újraelosztás. Az USA-ban az 1929-es válság keserű tapasztalatai kapcsán jöttek rá, hogy hova vezet az állam teljes kikapcsolása. Jelenleg minden fejlett országban vegyesgazdaság van, komoly állami újraelosztás mellett. Lehet az éjjeliőr állam felé lépéseket tenni, de senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy ilyen állam tartósan létezhet.
Kedves ValLaki
Lehet, hogy az orrfuvásnál igy volt, de nem akadt egyetlen fontos kérdés sem ahol a gyula a mulya gulyával ne nyelette volna le a békát.
Sőt, legtöbbször még észre se vették, hogy nyelik és csak az emésztés után panaszkodtak, amikor leesett a tantusz.
Hát, ahogy én ismerwem az urakat egy Wekler vagy Magyar szóval a lenagyobb gengszterekek. Ugy reggelire tudnak megenni 8-9 maszopost.
Egy nagytekintélyű (nme politizáló) múzeumigazgató ismerősöm fogalmazott úgy, hogy nem kérni kell, hanem olyan helyzetet teremteni, amelyben megtiszteltetés lenne a számukra a támogatás.
Na a szadi is ezt csinálta és a maszop megtisztelve érezte magát, hogy felajánlahtott néhány kulcspozíciót és egyéb zsíros falatokat. Magyarék meg kényszeredetten nagy nehezen hagyták magukra tukmálni.
Egy francot ! Ha rosszkor fújta ki az orrát a kormányülésen a Horn, akkor az egész sajtó tele volt azzal, hogy semmibe veszi a kolalíciós partnert.
Azt hittem, hogy ez másnak is így jött át. Én azon lepődtem meg, hogy a jobboldali Tellér mentegeti őket.
A történelemkönyvben már kommunista kormány lesz a liberók említése nélkül ?
A leguttóbbiból megtudtam, hogy a maszop erőszakal nyomta be a szadeszt a koalícióba, minden rosszat vele csináltatott, hatalmat nem adott. A szadesz mint bamba mulya gulya tűrte érdek nélkül csak úgy. Szegény szadesz vitte a balhét brühühü brühühü ! Szegény mártírok, de annak örülök, hogy a jobboldali narancs keblére ölelei a nem egészen jobboldali szadeszt.
Szóval a szadi kibújt a kormányzati nem szeretem résein.
"A fene bánná, ha jobboldali politika lenne Magyarországon.
De miután a magyar jobb az elözőek miatt (történelmi hagyomány, ahogyan a Hidlakó írta hiányos) nem azonos az általában
Nyugat-Európában honos jobbal. "
Igy igaz , en sem bannam. Legalabb tisztazodnak a frontok. Mindig csodalattal figyeltem a spanyol es portugal demokratizalodasi folyamatot a 70-es evektol. Ott egy jobboldali szinezetu diktatura dolt meg es a jobboldali partok, ertekek(, mert vannak ilyenek is) ott diszkreditalodtak, es ezert aztan teljesen termeszetes volt, hogy ezek az orszagok balra tolodtak es szocialista -szocialdemokrata kormanyzatok voltak evekig. Es a kommunistak sem voltak eppen gyengek, de mi volt a kulonbseg? Az hogy az ujjaalakulo szocialistak nem a nepfront idok baloldali politizalasahoz nyultak vissza es azt nosztalgiaztak, hanem egyszeruen alkalmazkodtak az addig is legalis es kormanyzo vagy eppen ellenzekben levo mas , nemet , sved , francia , olasz szocialistak altal kepviselt akkori europai trendet vettek at , termesztesen a sajat helyi viszonyaikra alkalmazva. Igy aztan tartosan tudtak is kormanyozni es senki nem nosztalgiazta vissza a francoista fallangista rendszert, vagy legalabbis ez nem valt szamottevo szavazatokat iranyito nosztalgiava. Persze aztan ezek a partok ugyanugy kifaradtak egy ido utan es a dolgok termeszetes folyamanyakent teljesen demokratikus korulmenyek kozott elvesztettek a valasztasokat 10-15 ev utanm de az a jobboldal akik helyukbe leptek az nem a fallangista jobboldal utoda volt, megha tagjaik kozott akkor joparan francoistak is voltak, meg aztan az ido lehetove tett egy jelento generaciovaltast es a spanyol jobboldal teljesen szalonkepes , mint Europaban es odahaza is.
Viszont nem ez tortent itthon, hanem az, hogy a gyoztes jobboldal 90-ben nem az kor europai jobboldali
szisztemait probalta honositani, hanem atment nosztalgiapartiba es a regi szep idoket akarta visszahozni, ez aztan torvenyszeruen a bukasukhoz vezetett, mert az emberek nem azt akartak, hanem azt amit az osztrak TV-en es a nyugati utjaikon lattak. Nem a joletet itt elsosorban , mert azt keves kivetellel mindenki belatta , hogy ahhoz bizony sokat kell meg dolgozni, mint ahogy ezt a portugalok es a spanyolok is belattak. Igy aztan visszanosztalgiaztak a volt diktatura utodpartjat., akik szinte semmit nem tettek ezert a gyozelemert, es ami a jobboldali kormanyzat felelossege is bar ok ezt sosem fogjak ezt bevallani, dehat minden mindennel osszefugg, eppen az o molyosx nezeteik es politizalasuk, az hogy a Hoprthy rendszer szimbolumrendszere es mebtalitas jott eloterbe akadalytozta meg egyben a szocialistak modernizaciojet is, mert egyszeruen nem volt ra kenyszer , mjint az volt forditott esetben a spanyol jobboldalnal.
Hát ha a politizálás nem lesz európai, a helyzet sem lesz az.
És ha igazad van akkor a helyzet nem európai igy a politizálás sem lehet az.
Itthon vagyunk.
Bróker2
A fene bánná, ha jobboldali politika lenne Magyarországon.
De miután a magyar jobb az elözőek miatt (történelmi hagyomány, ahogyan a Hidlakó írta hiányos) nem azonos az általában Nyugat-Európában honos jobbal.
Igy a magyar jobboldali politika is egészen más tészta, mint a szerencsésebb helyeken érvényesülő jobboldali politika.
És ennek gazdasági okai is vannak.
Pl csak a Fidesz aki nyiltan felvállalja a polgárságot, mig a többi inkább balos demagógiával operál.
Na és ez a baj.
És te ahogyan nézem erre a jobbos politikára vágysz.
Majd, ha a magyar jobb európai jobb lesz akkor lehet itt jobboldali politika.
Addig az annak eladott torzó pedig csak káros és visszaveti az országot mentálisan és anyagilag.
Tessen fejlődni.
Ausztriában a swing voter jellemző átvándorlása az SPÖ felől történik az FPÖ felé. Nagyságrendjét 20%-ra teszem. Ezt támasztja alá, hogy az ÖVP támagottsága stabil (ezt részben liberális átszavazásoknak köszönheti, amelyek azonban nagyságrendileg kisebbek, de a liberálisok parlamentből való kieséséhez vezettek). A folyamat egésze az osztrák nagypolitika jobbratolódását eredményezi.
Az USA egy teljesen más ügy. Ott a helyzet annyira stabil, hogy mindeddig radikális pártoknak (sőt semmilyen, a két nagy párton kívüli pártnak) nem volt esélyük. A swing voterek nagy része "elsüllyedt", azaz felhagyott az ide-oda csapódással és el sem megy szavazni. A tényleges swing voter néhány %, ezek döntik el a választásokat, melyek eredménye a kis ingadozás miatt mindig szoros (pl. 52-48 körüli szenátusi arányok jönnek ki). Az USA-ban a swing voter elsüllyedése miatt a részvétel rendkívül alacsony. Jelenleg tapasztalható olyan tendencia, hogy az elsüllyedt swing voter aktivizálódik. Erre mutat a Reform Party magalakítása, melynek alapítója Ross Perot az 1992-es elnökválasztáson majdnem 20%-os eredmény ért el, megbuktatva G. Bush-t. Nemrég pedig Jessy Ventura korábbi pankrátor indult a párt színeiben Minnesota állam kormányzói székéért, és óriási meglepetésre magas részvétel mellett győzött. Ezek a jelek arra utalnak, hogy a fásult szavazók felrázhatók, ha meg tudják szólítani őket. Az USA-ban csak jelentős társadalmi-gazdasági sokk esetén képzelhető el, hogy egy harmadik párt szóhoz jusson a nagypolitikában.
A swing voter mikor elégedett:
A swing voter sosem elégedett. A legtöbb amit el lehet érni nála, hogy feledékeny legyen. Ehhez jólétet kell számára biztosítani.
Szerinted mekkora a swing voter-ek %-a Amerikában, mondjuk Ausztriában és nálunk? És esetleg örülnék, ha meg tudnád mondani, hogy mikor boldog swing voter?
Most már értem kedves Pásztörperc. A különbség az a-n van. A-ha.
A liberálisoknak örülniük kell annak, hogy a munkások az MSZP-t támogatják. Semmi nem mutat arra, hogy a MIÉP-ben látták volna meg a képviseletüket. Ezért a MIÉP tényleges beleszólása nagypolitikába O. Teljesen más a helyzet az olyan országokban, ahol a jobboldali radikalizmust nagyszámban támogatják munkások, és a liberálisok nem jutnak be a parlamentbe (Ausztria). Azok az aggodalmak, amit a szélsőjobb előretörésével kapcsolatban szoktak itthon szoktak hangoztatni, csak az ilyen országokkal kapcsolatban állják meg a helyüket. Magyarországon a nemzeti radikalizmus igen visszafogottan van jelen, és a rá adott reakciók (pl. a MIÉP betiltása) eltúlzottak és hisztérikusak.
Fenntartom, hogy a Fidesz-t nem hagyták el középosztálybeli szavazói. Az viszont igaz, hogy eleve elég kevesen voltak. A Fidesz-t a swing voter-ek hagyták el. Ezeknek nincs igazi politikai kötődésük. Helyzetükkel minden kormány alatt elégedetlenek, és erre okuk van. Ez a réteg lenne elvileg egy radikális párt potenciális bázisa, azáltal, hogy lassan minden pártban csalódik, amihez odacsapódik. De ennek semmi jele nincs. A swing voter-ek az MSZP-hez tértek vissza. Ők írják az olvasói leveleket.
A Fidesz semmit nem tehet elveszett szavazói visszaszerzésére. A magyar politikában az engedmények tevése vesztes stratégia. Az MDF rengeteg engedményt tett (és a ciklus végén még cukros bácsiskodni is próbált), mégis, sőt éppen ezért csúnyán megjárta. Giczy akkor pecsételte meg a saját sorsát, amikor engedett a főkereszténydemokrata nyomásának és nem ment el a Hősök terére, a MIÉP naggyűlésre. A nemzeti oldal számára attól a pillanattól kezdve megszűnt létezni, a média viszont radikálizmusa miatt támadta (két szék közül pad alá esett). Amerikában is úgy tartják, hogy a törzsszavazók megtartása érdekében vállalni kell a konfrontációt is, mert a swing voter előbb-utóbb úgyis mindent elfelejt. A swing voter-eket a Fidesz már elvesztette. Ha most látványosan feladja politikáját, törzsszavazóit is elveszíti és az létébe kerülne. Mindkét esetben elveszti azonban a következő választást.
Úgy hogy, nem lesz itt semmi csoda 2002-ben. Az MSZP simán nyer.
Kedves Bróker2
Te mondtad előszőr, hogy középosztály én csak megpróbáltam vizsgálni, hogy mi a fenen az.
A MIÉP visz középosztálybeli szavazatokat és fog vinni, hogy a középosztály terminologiánál maradjunk, szavazatokat az alsóbb néposztályokból is.
A kapitalizmusban az alsobb néposztályok számára látványosan jelenik meg, hogy ki esik ezen a körön kivü és ha a társadalom jelentősen atomizált itt fokozottan jelenik meg az igény a kollektivitásra.
Tehát egyrészt jelentkezik, hogy ki esik e körön kivül és kik tartóznak helyzetüknél fogva össze.
Ez az első kohéziós erő.
A másik Miép-hez vonzodó réteg pedig a középosztályból jön, a rezsőnek irtak szerint.
Itt is meg van a szükséges rétegen belüli kohéziós erő.
A két réteget pedig, egy harmadik kohéziós erő tartja össze, amely egyikben és másikban is megvan ez a magyarság.
Igy a MIÉP egy szociális nemzeti párt lesz, amelyben az aktuális napi politika szerint szabályozható a különböző kohéziós erők szerepe.
Igy egyszer hangsúlyozható a szociális jelleg, máskor a nemzeti jelleg és alkalmanként egyforma súllyal is ezek megjelenhetnek a kivánt cél és az adott politikai helyzet függvényében.
Az igy politizáló párt manőverező képessége maximális.
Politikai-technika szempontjából roppanr hatékony.
Ott nem él meg, ahol széles a középosztály polgári szelete és ahol kevéssé atomizált a társadalom.
Kedves Derek
Bár polgári mentalitást írtam, de én ez allatt a polgári értékek vállalását értettem.
Próbáltam rövidíteni.
A te általad felhozott példákat nem tartom olyanoknak akik a polgári értékek vállalását vallották volna.
Bár biztos jól álltak pénzügyileg, de mint rezsőnek írtam az csak az egyik feltétel.
Kéretik ezt figyelembe venni.
Kedves rezső
Valszeg nem érted amit írtam.
A polgárnak két feltételt kell teljesíteni.
És te csak mindig az egyiket látod.
Aki nemesi rangot vásárolt az már nem polgár akart lenni hanem nemes.
A nemes, ha polgár akart lenni felhagyott azzal, hogy ő nemes.
A polgári értkrendbe tudniillik nem fér bele.
Nem az életkörülmények a döntöek, az csak az egyik összetevő.
A másik a polgári értékrend vállalása.
Az meg szembe megy a nemessel.
Hisz igy lett kitalálva.
De ezt tovább nem mondom mert triviális.
A polgár ezenfelül lehet akár konzervativ is.
Attól még lehet polgár.
A dolog úgy függ össze a mával, hogy a MIÉP nem polgári párt, hanem radikális nemzeti párt.
Nem polgári értkeket hirdet és ezt maga is mondja.
Ettől még lehet a középosztály számára vonzó, mert abban nem csak a polgárok vannak.
A középosztálybeli nem polgárok pártja.
A Fidesz meg magát a polgárok pártjának hirdette.
Ha közelit a MIÉP felé akkor polgárokat veszít a fentiekből következően.
Ésmivel M.O. a középosztály nem túl széles, de ebben jelentős helyet foglalnak el a polgárok a nem polgári közép még szűkebb.
Ezt képes a Miép felvenni.Innen a Fidesz nem kap jelentős szavazatot.
Innen van a deficit.Persze SZVSZ, ha feltételeztük, hogy a polgárok szavazatával került kormányra a Fidesz.
És most úgy mondtam végig, hogy a dzsentrit le sem írtam.
Csak azt kell belátni, hogy amig a dzsentri dzsentri addig nem polgár és ha már polgár akkor már nem dzsentri.Bár mindkét alakjában középosztálybeli lehet.
Tehát a Fidesz szavaztvesztésének oka, hogy valszeg a polgári értékektől elkezdett távolabb kerülni.
És még csak nem is a lényeges kérdésekben, legfeljebb stilusban.
A helyett, hogy a támadásokat humorral verné vissza elment kajakra.
Bár ebben az utobbi gondolatban nem hiszem, hogy igazam lenne.
Nem olyan nehéz ez gondold végig.
Nem véletlenül utaltam az elején azokra, akikkel 1etértek — a lényeg jó részét elmondták. Hozzászólni ahhoz érdemes, amit máshogy látok.
Állításom nem az, hogy "a kormányzat monoton népszerűségvesztése abból fakad, hogy az ellenfeleket kárhoztatja". Abból (is) fakad, ahogy kárhoztatja. Egy betű eltérés: micsoda különbség!
Kedves rezső!
Mint — ha jól emléxem, az Orbánék népszerűsége... címszó alatt — jó alaposan kitárgyaltuk, "a nép" H.Gy. stílusát AKKOR legalább annyira nem szerette, mint O.V.-ét MOST. Döntően emiatt vesztettük el a tavalyi választást: H.Gy. iszonyatosan népszerűtlen lett a többség körében, miközben nagyon népszerű maradt egy kisebbséxámára. Ez utóbbi tény indoklásaként, a sulykolásos hipotézisekkel szemben megjegyeznék 2 dolgot:
1. H.Gy. személyét majd' mindenki összekapcsolja az elmúlt rendszerrel (naná!). Márpedig az iránt a rendszer után sokan erős nosztalgiát éreznek.
2. H.Gy.-nak mindenfelé elismert — hogy ne mondjam, múlhatatlan — érdemei voltak a rendszerváltásban. Letett valamit a történelem asztalára. Van mögötte teljesítmény. Egy ilyen tekintélytől az emberek sokkal többet tűrnek el, mint egy olyan ifjútól, akinek ez élete első munkahelye — az ilyent hajlamosak felkapaszkodott, törtető nyikhajnak tekinteni. Ne mondd, hogy igazságtalan: én is tudom, hogy az. De attól még így van.
A Szerkesztés menü Keresés parancsába beírtam a "középosztály" szót. Az eredmény: én voltam az első ebben a topicban, aki ezt a szót leírta. Azóta viszont egyfolytában erről folyik a vita.
Ezután Pásztörperc kinek tulajdonítja az érdemet:
"Középoszt. ügyekben pindiy és Derek elmondta azt, ami szerintem fontos"
Nem, kisfiam: én mondtam el középosztály ügyben ami fontos, mert én látok a táblán. Nem úgy mint a liberálisok, akik csak odáig jutottak el, hogy a MIÉP-et be kell tiltani, de fogalmuk sincs, hogy mi miért történik.
hogy mindenki nyugodtan olvasgatta az újságját a Parlamentben, és egyszercsak felállt Kövér, és magából kikelve nyugdíjas ávósozni kezdett. Hanem úgy, hogy egyes toleráns ejrópéer urak a MIÉP-et szélsőségesnek minősítették és betiltását (!) követelték. Erre Csurka dühében belerúgott Demszkybe, aki viszont szintén dühös lett és meggyanúsította Kövért. Ezután felállt Kövér és ...
"Bróker2-nek: Angyalföldön a MIÉP már 2. éve stabilan 10 % fölött van."
Dolog. Debrecenben is jól szerepelt, míg máshol vidéken nem. Elképzelhető, hogy egyszer valódi plebejus támogatást is kap majd (lásd: Haidernek sikerült sok munkás szavazatot szereznie), de a hideg napokon csak a turulbuták ismerték fel egy ilyen párt szükségességét és kevés szavazatukkal életben tartották. 94-ben, az országos 1%-hoz képest a II. kerületben 5%-ot kapott. Az akkor nem volt O.
Más:
Sokan nem ismerik fel, hogy a kommunikáció tartósan és jelentősen nem szakadhat el a valóságtól. A tőzsdén ezt úgy ismerik, hogy egy papír ára nem szakadhat el tartósan a fundamentumaitól. Ha a nyugdíjasnál csirekfarhát van ebédre, azt nem lehet jól kommunikálni.
A valóság az, ami hisztériakeltésre alkalmas, és hisztérikus légkörben előbb-utóbb mindenki hisztérikussá válik.
Mikor Hornék össze-vissza propagálták a GDP növekedést, akkor egy - egyébként teljesen baloldali beállítottságú, de a nagypolitikához nem értő - pesti ismerősöm kérdezte:
Szerinted tehát a kormányzat monoton népszerűségvesztése abból fakad, hogy az ellenfeleket kárhoztatja. Tehát ha elkezdi dicsérni a - politikai - ellenfeleket, azaz nem sértegeti az ellenfeleket, akkor majd elkezd növekedni a népszerűsége.
Ha belegondolok, akkor arról van szó, hogy ha mondjuk csökken az értékesítés a Tolotából, akkor a Tolota kezdje el dicsérni a Mazsdát, mert akkor mindenki majd elkezdi vásárolni a Tolotát. Minél jobban dicséri a Mazsdát, annál több fogy a Tolotából. Sőt, minél jobban szidja önmagát a Tolota, annál jobban viszik.
A kormányzat számára tehát az a leghasznosabb, ha egyszerűen elkezdi magát becsmérelni. És persze így az ellenzék is átveszi ezt a stratégiát.
Hát mit mondjak, oltári szórakoztató lenne, ha OVI felállna a parlamentben, és hangosan kiáltozná: fúj Fidesz, fúj Fidesz, éljen a maszop. Ezután következne Kovács imigyen: éljen a Fidesz, vesszen a maszop!
Majd ezek után mindenkit bezsuppolnának a Lipótra.
Az előbbieket persze a kormány - kötelességből - folyamatos önkritika gyakorlással is kiegészítené. A kormányoldal képviselői mondjuk minden héten egy percen át hangosan ismételnék a parlamenti ülésteremben a miniszterelnök vezényletével, hogy "hülye vagyok, hülye vagyok".
Hát mit mondjak? Kabarénak se lenne utolsó. Remélem minderre sor fog kerülni szilveszterkor. :)
