... mert ezt a láncot horthy és náci kormánya hozta létre és ezek utodja orbi és bűnbandája ismét életre hívta... Adda sem való a fogasra.. inkább belea sz@rba, azzokkal akik újra életre hívták is...
Déry Tibor így jellemzi a Felelet Szentgyörgyi Albertről mintázott főhősét:
Dr. Farkas Zénó, a budapesti Pázmány Péter egyetem ny. r. tanára, a Szerves kémiai intézet igazgatója, tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, az angol Royal Society-nek, tiszteletbeli tagja a Deutsche Chemische Gesellschaftnak, a stockholmi Tudományos Akadémiának, a bonni és oxfordi egyetemek díszdoktora stb.
Kitüntetései közül megemlítendők a francia Becsületrend lovagi fokozata, a Scheele-emlékérem, a Hoffmann-aranyplakett, a finn Fehér Oroszlán és Rózsa nagykeresztje, s végül az akkori legnagyobb magyar tudományos kitüntetés, a Corvin-lánc, amelyet intézeti laboratóriumában az ajtó melletti fogason tart, az árnyékszék kulcsával együtt.
de arrol halvany gozom nincs, hogy a valos, hus-ver Zemplen Geza egyatalan megkapta-e a Corvin lancot, mint kituntetest.
Nem kapta meg. Utánanéztem az Új Idők Lexikona 1942. évi kiadásában:
Zemplén Géza, vegyész, műegyetemi tanár *1883. A selmecbányai főiskola tanársegéde, később adjunktusa volt, majd három évig a berlini egyetemen Emil Fischer intézetében dolgozott, 1913-ban a Műegyetemen a szerves kémia tanára lett. A M. Tud. Akadémia, az Orsz. Természettudományi Tanács és több külföldi tudományos társulat tagja. 1928-ban a M. Tud. Akadémia nagyjutalmát nyerte el, 1931 óta a Corvin koszorú tulajdonosa. Főleg a szénhidrátok terén végzett úttörő kutatómunkásságot. Száznál több eredeti közleménye főleg német szakfolyóiratokban jelent meg. Nemcsak úttörő kutató, hanem nagyhatású tanár is.
BTW, a Corvin kitüntetésekről ezt írja az Új Idők Lexikona 1937. évi kiadása:
Corvin-lámc, koszorú és díszjelvény, Magyarország kormányzója által 1930-ban, tudósok, írók és művészek számára alapított kitüntetések. A tudomány-, irodalom- és művészetpártoló Corvin Mátyás királyról kapták nevüket. Alapításuk a szegedi Nezeti Emlékcsarnok felavatása alkalmával történt. Az alapszabályok szerint magyar állampolgárok részére egyidőben 12 Corvin-lánc és 60 Corvin-koszorú, a magyar művelődés ügyének külföldön szolgálatott tett idegen állapolgárok részére pedig egyidőben 12 Corvin-díszjelvény adományozható.
"A Medgyessy-kormány vissza akarja adni az állami kitüntetésekre javaslatot tévő kitüntetési bizottság 1998 előtti státusát, hogy az előkészítő, javaslattevő munkájával ténylegesen is segítse a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt – válaszolta érdeklődésünkre Kodela László, a Miniszterelnöki Hivatal humánpolitikai helyettes államtitkára."
K O D E L A már felefelé bukott (egyenlőre)
most már vezérigazgató...:))))
szerepel a Kulcsár noteszben :(((
MEH belépőt adta Kulcsárnak, 2002 jul? http://www.gondola.hu/cikk.php?szal=26797
a MN-t támadó Magyar KözlK elnökvezérig.,
KandHE VIP hitles..,
exMEH: besugó:leváltják 2001ben, 2002ben kerül
azért ez nagyon jellemző:
Teller,a világhírű magyar tudós, még életében Corvin Lánc kitüntetést kapott az Orbán kormánytól
Kegyeletsértő, meghamisitott levelet, méltatlan temetői búcsúztatást a MP kormánytól (valamint a Corvin Lánc becsmérlését...
"Corvin-lánc..
NSZ • 2002. június 15. •
Szerző: H. M. (névtelen:)))
Egyelőre nem tűnik túl eredményes alkotásnak az Orbán-kormányzat Corvin-lánca, amelyet tudományos-művészeti életművek elismerésére élesztett újjá az előző kabinet. Eddig jobbára a körülötte felkavarodó politikai vitákról maradt emlékezetes.."
Informális találkozót tartanak ma a Corvin-lánc testület Magyarországon élő, illetve a Tudományos Világfórumra Budapestre érkező tagjai – értesült lapunk. Hamarosan azonban formális ülést is kellene tartania a grémiumnak, hiszen az eredetileg 12 tagú testület Balogh János, illetve Teller Ede halála miatt tízfősre apadt.
Az eddig Teller Ede által őrzött láncot a tudós gyermekei visszaszolgáltatták a magyar államnak, az ötvösmunka Budapestre érkezett, ám a jeles testület zavartalan működéséhez más problémákat is meg kell oldani. Nemeskürty István, a testület elnöke szerint a grémium jelenleg működésképtelen. A díj hátterét adó irodát a Medgyessy-kormány megszüntette, a testület titkárát, Schmidt Máriát menesztette. Az elnök a gondokról levélben tájékoztatta Kiss Péter kancelláriaminisztert, ám eddig választ nem kapott.
A miniszter lapunk érdeklődésére annyit mondott: a Corvin-lánc testület működéséhez szükséges feltételeket biztosítani kell, ám a végleges döntéssel meg kell várni a Glatz Ferenc által vezetett Nemzeti Jelkép Bizottság állásfoglalását. Újabb tagokkal akkor érdemes csak bővíteni a Corvin-lánc testületet, ha a Glatz-bizottság szerint ez az elismerés beilleszthető a magyar hagyományokon alapuló kitüntetési rendbe. Ugyanakkor a Glatz vezette testület – úgy tudjuk – két lehetőséget ajánl: csak a már díjazott személyekből álló grémium működéséhez szükséges feltételeket biztosítsa a kormányzat, vagy ne változtassanak az intézmény működésén.
A Medgyessy-kormány változtat az állami kitüntetések odaítélési gyakorlatában: helyreállítják a javaslatot tévő kitüntetési bizottság 1998 előtti státusát, a művészeti díjak esetében pedig újra a szakmai szervezetek ajánlásaira támaszkodnak. Nagy Imre Érdemrend néven új díjat alapítottak, a sok vitát kiváltó Corvin-lánc pedig egyelőre marad.
A Medgyessy-kormány vissza akarja adni az állami kitüntetésekre javaslatot tévő kitüntetési bizottság 1998 előtti státusát, hogy az előkészítő, javaslattevő munkájával ténylegesen is segítse a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt – válaszolta érdeklődésünkre Kodela László, a Miniszterelnöki Hivatal humánpolitikai helyettes államtitkára. A kancelláriaminiszter mellett a belügyi, a külügyi, a gazdasági, a kulturális, az oktatási és a honvédelmi tárca vezetőiből álló grémium első ülését már megtartotta, és javaslatukra Mádl Ferenc köztársaság elnök több mint száz magas állami kitüntetést ad át augusztus 20-án a Parlament kupolatermében.
Az arany, ezüst és bronz fokozatból álló Magyar Köztársasági Érdemkeresztet, illetve a lovagkereszt, tisztikereszt, középkereszt és nagykereszt fokozatból álló Magyar Köztársasági Érdemrendet még 1991-ben hozta létre az Antall-kormány. A kilencvenes évek elején főként ’56-osok, politikai okokból korábban mellőzöttek, a rendszerváltásban kiemelkedő szerepet játszók, illetve az emigrációban élők kapták meg. A kilencvenes évek közepétől a társadalom szélesebb körének tevékenységét ismerték el vele. 1991 és 1998 között a kitüntetési bizottság javaslatait szinte minden esetben elfogadta a miniszterelnök. A MeH illetékese szerint a művészeti díjak odaítélési gyakorlatában sem kerülhet sor ezentúl arra, hogy a szakmai albizottságok, különböző művészeti szövetségek javaslatait lesöpörjék: a korábban évente három-négy alkalommal ülésező, kizárólag miniszterekből álló grémium szerepe az Orbán-kormány idején formálissá vált.
Változás lesz még, hogy ezentúl magas állami kitüntetéseket nemcsak augusztus 20-án, hanem március 15-én is átadnak. A Medgyessy-kabinet által alapított új kitüntetést, a Nagy Imre Érdemrendet október 23-án adják át először. Kodela László hangsúlyozta: egyetlen eddigi díj, kitüntetés megszüntetését nem tervezik – marad tehát a sokat vitatott Corvin-lánc.
1077/2002. (V. 25.) Korm. határozat a Magyar Corvin-lánc Testület elhelyezéséről
1. A Kormány a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló 2/2001. (VIII. 14.) ME rendelettel létrehozott Magyar Corvin-lánc Testület (a továbbiakban: Testület) és a Testület feladatainak ellátását segítő Magyar Corvin-lánc Iroda (a továbbiakban: Iroda) elhelyezésére - eredeti funkciójának megfelelően - a budavári Sándor-palota (Bp. I., Szent György tér 1-2.) Corvin-termét és az ehhez tartozó irodahelyiséget jelöli ki.
2. Az 1. pont szerinti elhelyezés az érintett ingatlanrésszel kapcsolatos vagyonkezelői jogot, illetőleg a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok ellátását egyebekben nem érinti.
3. A Kormány felhívja a nemzeti kulturális örökség miniszterét, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, hogy hatáskörüknek megfelelően - a Budai Várgondnokság Közhasznú Társasággal és a Testület elnökével együttműködve - haladéktalanul gondoskodjanak az érintett helyiségeknek az 1. pont szerinti szervek általi kizárólagos és térítésmentes használatának, valamint az elhelyezés dologi, pénzügyi és további jogi feltételeinek biztosításáról.
4. A Testület elhelyezésével kapcsolatos költségeket a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Iroda elhelyezésével kapcsolatos költségeket pedig a Miniszterelnökség költségvetési fejezet megfelelő előirányzatai terhére kell biztosítani, az érintett miniszterek közötti külön megállapodáson alapuló költségmegosztás szerint.
5. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.
2. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
Horthy Miklós kormányzó őfőméltósága hosszú időre rendezkedett be. Nem fenyegette az a veszély, hogy választásokon alulmarad, nem kellett tehát arra gondolnia, mit kell továbbvinnie annak, aki őt követi, vagy mit örökít át: bátran hozhatott évtizedekre szóló intézkedéseket, hiszen bízhatott abban, belátható időn belül csakis ő vagy a hozzá legközelebb állók maradnak uralmon. Uralom: ez a helyes kifejezés ott, ahol nincs demokrácia. A különböző gazdasági érdekeket, szellemi értékeket, hagyományokat és ideológiákat képviselő politikai erők viaskodása, mérkőzése, játéka helyett az erő hatalma. Ezt fenntartani olyan törvényekkel lehet, amelyek mintegy megörökítik és egyben átörökítik ezt a hatalmat. A nagyhatalmi ábrándokkal a távoli évtizedekre is tekintő Horthy-korszak egyik ilyen törvénye volt 1930-ban az, amellyel létrehozta a Corvin-láncot.
Miután a Fidesz régen deklarálta, hogy ideológiai megfontolások helyett a praktikumot helyezi előtérbe (s ez annak idején még sokak számára rokonszenves is lehetett, hiszen nem az elvtelenséget, csupán a tettrekészséget és a dogmák hiányát sugallta), tavaly nem rettent vissza attól, amitől az "ideologikus" Antall József 1991-ben még igen: a parlamenti többséggel simán elfogadtatta a Horthy-korszak emlékét intenzíven felidéző Corvin-lánc intézményét. A Corvin-lánc nemcsak azt jelzi, milyen múlttal vállal kontinuitást a jelenlegi kormány és parlamenti többsége, hanem azt is, mit gondol a demokráciákban szokásos hatalomváltásról. Együtt főzzük és esszük a levest: ha a szakács többünk láboskájába túl sok sót tesz, elcsapjuk; de mit tegyünk, ha az egész kondérba cukrot önt só helyett? Emlékezetes marad, az kétségtelen; de ha egyszer nem szeretjük a gulyást cukrosan?
Kijelöl tehát a miniszterelnök 12 tudóst és művészt, akik a Corvin-lánc tulajdonosai. Ő jelöli ki, nincs hír arról, hogy tanácsadói vagy bármilyen grémium javaslatára tenné. E kijelölt jelesek pénzt a saját kezükhöz nem kapnak, de havi nettó félmilliót adnak annak, akit erre érdemesnek találnak. Évi 72 millió forintról van szó, a miniszterelnök kiválasztottai kiválasztottainak. Még ha nem vonjuk is kétségbe a Corvin-láncosok egynémelyikének múlhatatlan érdemeit, a pénzjuttatásnak ez a módja fölöttébb különös. A művészetekben és tudományokban páratlanul járatos miniszterelnök megnevez 12 embert, akik évente annyi pénzt adhatnak 12 liblingjüknek, amennyiből például a pécsi bölcsészkar évek óta felhalmozott adósságát kétszer ki lehetne fizetni. Ha a Corvin-lánc Testületének egyike elhalálozna, már nem a mindenkori miniszterelnök dönt az új tagról (mert Horthyval szemben Orbán Viktor mégsem lehet egészen biztos abban, hogy ő marad a kinevezésre jogosult), hanem a testület maga - ily módon a szellemiség kontinuitását maga a törvény biztosítja.
Miféle szellemiségről van szó? A névsort nézegetve - és itt a szigorú természettudományok képviselőivel kapcsolatban csak arra támaszkodhatunk, amit tudományon kívül mondani szoktak - konzervatív, úgynevezett nemzeti elkötelezettségről, tradicionalizmusról, vallásosságról és a nemzeti múlt mindenek feletti tiszteletéről; bizonyos nevek esetében a tudomány vagy művészet és a hatalom, sőt a politika összefonódásáról. De semmiképpen sem megújításról, felforgatásról, modernségről. Ilyen szellemben vár útbaigazítást a testülettől a kormány (bármelyik következő?) "a magyar tudományt, irodalmat és művészetet érintő, valamint a nemzet sorsát befolyásoló kérdésekkel kapcsolatban". Ha tehát eddig a testület bármelyik tudósa elkötelezetlen lett volna, ennek ezennel vége: a politika ezentúl felhasználhatja a nevét és a rangját, belerángathatja bármilyen vitába, jól megpolitizáltatja.
És azért vonjuk csak kétségbe a névsor reprezentatív voltát is. Persze, ha nem is föltétlenül a mai magyar művészetet és tudományt, de a nevek föltétlenül reprezentálják a kormányzat (vagy a kormányfő) vonzalmait és elkötelezettségeit. Neki a történetírás csúcsa John Lukács, a legnagyobb magyar zeneszerző nyilván Szokolay Sándor, közgazdászban nincs párja Lámfalussy Sándornak; Makovecz Imre megítélésétől aligha választhatók el gyújtó hangú, országos irányt (egyenesen magyar utat) mutató beszédei, Teller Edét pedig, aki majdnem Nobel-díjas, azóta szereti a nép, amióta rendszeresen kenetteljes interjúkat ad szeretett hazájáról. Na és természetesen elmaradhatatlan a listáról minden irodalomtörténészek közül a legkiemelkedőbb dandártábornok (és mérget vehetünk rá, hogy a világon nincs még egy dandártábornok, aki ilyen kiemelkedő irodalomtörténész volna): Nemeskürty István, aki a millennium idején oly derekasan helytállt, és bölcs hadvezérhez méltón vezényelte le a zászlóátadási ceremóniákat.
Mondhatnánk, hogy efféle listákról nincs értelme vitatkozni, mert a kitüntetettek zöme valóban érdemdús férfiú (csak egy nő van közöttük), és hadd jellemezze a kormányt saját választása. De a civil szférának nem kellene lemondania arról, hogy beleszólást kérjen a fontos döntésekbe - évi 72 millió nem csekélység, és szétosztásának módja sem mindegy. Ráadásul akiknek van némi közük a tudomány vagy a művészet dolgaihoz, miért ne nyilváníthatnának véleményt reprezentatívnak szánt névsorról és örökkévalónak szánt törvényről? Egy ponton abba kell hagyni a csendes gúnyolódást, a rosszkedvű beletörődést, még ha tudjuk is: háborgásunk sehová sem vezet, hiszen mindez (a főtisztviselőktől a nyelvtörvényen át a Corvin-láncig és más pénzosztó manőverig) éppen úgy van kitalálva, hogy hosszú ideig bárki kerüljön is kormányra, nemigen lehet mit kezdeni vele.
Az embernek, ha korábban élne, és ha nemesember volna, kardot ragadni volna kedve.
(A szerző egyetemi tanár, az MTA Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa)
Orbán Viktor miniszterelnök a napokban adta át a Horthy Miklós által alapított, idén újra adható, Corvin-lánc nevet viselő kitüntetést hat személynek. Ezzel teljes lett a tizenkét tagú Magyar Corvin-lánc Testület.
Orbán Viktor ünnepi beszédet mond a díjátadó ünnepségen. Kormányzói elismerések Fotó: MTI
Horthy Miklós kormányzó tíz évvel a hatalomba kerülése után, 1930-ban alapította meg a Hunyadi Mátyás emlékére alapított, Corvin névvel illetett kitüntetési rendszerét. A kitüntetést annak idején Bajcsy-Zsilinszky lapjában, az Előörsben József Attila egy szignó nélküli cikkében hevesen támadta, nemes egyszerűséggel „kultúrfityegőnek” nevezve azt. A Horthy nevéhez köthető díjakat már az Antall-kabinet idején fel szerették volna eleveníteni, de a tényleges kivitelezés az Orbán-kormánynak sikerült. A kormányzat indoka az volt, hogy a demokratikus Magyar Köztársaságban egy olyan kitüntetési és elismerési rendszert építsenek fel újra, amely részben új kitüntetéseken és díjakon alapul, részben visszanyúlik azokra a magyar hagyományokra, amelyek 1948-ban megszakadtak, amikor az akkor erősen a szocializmus felé tartó Magyarország egy gyökeresen új, szovjet mintára épülő kitüntetési rendszert honosított meg. Ezzel szemben ellentmondásos, hogy miért a történészek körében antidemokratikus korszakként definiált Horthy-éra kitüntetési rendszerét elevenítették fel. Erről az időszakról korábban Litván György történész, akadémikus így nyilatkozott a Heteknek: „Horthy rendszere már a maga korában sem volt korszerű, egy feudális maradványokkal terhelt rendszer volt, amely már akkor sem Európához kapcsolta a magyarságot.” A korszakot személyesen is átélő Litván György szerint a rendszernek voltak vitatható, és voltak egyértelműen háborús bűnösként megítélhető alakjai, ilyennek nevezte például Hóman Bálintot. Horthy pedig személyében testesítette meg ezt a konzervatív rendszert, és összekapcsolta a konzervatív szárnyat a szélsőjobboldallal. Ügyesen elegyítette a konzervatív és szélsőjobboldali elemeket és irányzatokat, hidat tudott képezni ezek között. (Múmiák öröksége Hetek, 2001. szeptember 21.) Valamelyest talán érezhette a disszonanciát a kormányzat is, hiszen az első kitüntetési körnél, augusztusban maga Orbán Viktor hívta fel a figyelmet, hogy az 1930-as évekbeli szokásoktól el kell térni. De ünnepi beszédében a miniszterelnök csak egy kis részletig jutott el: „A mai kitüntetés és díj javaslattevői és megalapítói úgy döntöttek, hogy a hét évtizeddel korábbi gyakorlattól, a mai kormány szellemének megfelelően, némileg el kell térniük. Mi nem teszünk díjfokozattal különbséget a Magyarország határain belül és azokon kívül élő szellemi nagyságaink között.” Pedig az ellentmondást a Horthy-rendszerben kitüntetettek személye is jól példázza. Hiszen olyan, azóta is vitatott személyek kaptak kitüntetést, mint Ravasz László református és Serédi Jusztinián katolikus püspökök, akik a felsőházban annak idején támogatták és megszavazták a zsidótörvényeket. Vagy például a Corvin-lánc büszke tulajdonosa volt az a Hóman Bálint is, akit a második világháború után háborús bűnösként végeztek ki. Éppen ezért lehet vitatkozni Orbán Viktor szombaton elmondott szavaival: „Talán azért is, mert ez a kitüntetés életműdíj, amely az egész nemzetet tiszteletre készteti. Állandóan emlékeztet, a maradandó értékre hívja fel a figyelmet, és a követendő példára ösztönöz.” Másrészt olyan személyeket tüntetett ki Orbán Viktor, akiket – a Fidesz politikusai által oly sokszor kárhoztatott, „férgek és nyüvek” korszakaként aposztrofált időszakban – szovjet mintájú kitüntetésekkel is elismertek már. Például Nemeskürty István az „átkosban” öt különféle díjban is részesült, így a Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) a kitüntetésében is. Szabó Magda írónőt pedig 1978-ban – tehát bőven a szovjet típusúnak nevezett időszakban – Kossuth-díjban részesítették. Így nehezen értelmezhető, hogy mitől új és mitől lényegesen demokratikusabb a Corvin-lánc, mint a korábbiak.
Szilárd Leo néhány novelláját olvastam a Literární Magazin 1968-as számaiban. Egyetlen egyre emléxem valami Delfin(ek) hangja, vagy ilyesmi, érdekes ám meglehetősen naiv sci-fi volt a világbéke beköszöntéséről.
Hogy Sztálin-hvő volt az meglehet, ám nálunk nem volt az irodalmi munkássága a terjesztendők körében. Hogy minőségi, vagy ideológiaI okokbó, azt nem tudom.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc 100. évfordulóján. ,,. A Kossuth-díj egy valóban nemes hagyományra támaszkodik.
Kedves Pixi,
ez itten a "cél szentesítí az eszközt", vagy inkább az "évforduló szentesíti az eszközt és a célt"? Ugyanis a forradalom 100. évfordulója még nem anulálja a tényt, hogy a díjat Rákosi alapította, állítólag Révai sugallatára (a parlamenti határozat ne zavarjon, akkortájt már a későbbiekből jólismert módon működött).
A cél pedig az új rendszerhez hű értelmiségiek jutalmazása. Ennek volt eszköze a Kossuth-díj.
Ha kellően demagóg akarnék lenni, azt mondanám az áruló értelmisé jutalmazása, hisz az értelmiségnek már akkor látnia kellett volna hová vezet a szép új világ. De nem mondom, mert igen nagy valószínűséggel az az értelmiség tényleg hitt, vagy hinni óhajtott a "kommunizmus nemes eszméiben".
Ugyanígy szerintem épeszű nem mondja, hogy a XY Rákosi-ihletésű Koosuth-díjat kap az NNN vezette kormánytól. Mert ezzel a kitüntetetteket rángatná le a maga bányászbéka szintjére. (Mint ahogyan teszi azt a 168 óra ostobácska levelezője a Corvin lánccal kapcsolatban.)
Tegzes bácsi a Corvin-lánc méltóságának színvonalát közvetlenül a WC lehúzó lánc mögé sorolja. Sajnos a WC kefe mögé nem sorolhatom, mert az ugyebár nem a láncok kategóriájába tartozna.
A fikázást megelőzendő! Nekem nem azokkal van bajom, akik kapják, henem az adómányozók személyével és szellemiségével.
A gyerekeinknek mikor kell majd kötelezően Horthy indulókat magolniuk?
"Melyik országban gyilkoltak le politikai okokból 20millió embert?
Melyik országban végeztek ki azért, mert a nemtetszésedet fejezted ki?
Melyik országban haltak éhen milliók?
stb.
stb.
Könnyen lehet, kedves Pixy. Bár lehet, hogy a novellák nekem is tetszenének. Elvégre volt Szilárdnak egy unokatestvére, aki nagyon jól írt... (Te biztos tudod, hogy ki az, de nem öt ismerem :)))
Honnan veszed, hogy nem vagyok büszke rá? Ráadásul ő volt az egyetlen, aki az első magyar-magyar értekezleten (még az Antall idejében, a Parlamentben) így kezdte a felszólalását: Magyar testvéreim!
Teller Ede, aki jobb magyar mint az un. "mélymagyarok" , Magyarországnak soha nem ártott, Magyarországot szerette és szereti, szülűhazájának tartotta és tartja, aki őt bármilyen módon sérti, az Magyarország egyik tisztességes állampolgárát sérti, vagyis az illeztő, írásával önmagát is minősíti.
Legyetek már büszkék Teller Edére, mi, hozzá képest kisiskolások vagyunk. Állítom én, ti meg majd megmondjátok hogyan vélekedtek.
Teller tényleg nem volt Nóbel-dijas, azt hiszem erről már irtunk is valahol. Tellert Amerikában eléggi diabolizálták egy időben. Pedig Teller nagyon megérdemelte volna a dijat.
Szilárd novelláit nem olvastam, egy nagyon közeli rokonát viszont volt szerencsém ismerni. Szilárdot nagy Sztálin-rajongónak irta le, aki nagyon sokáig hitt, mint egyébként sokan a balos amerikai értelmiségből. De ez azért mond valamit.
