Kb. másfél éve csináltam egy programot a Naprendszer árapálymozgása számítására, 4,7 Mrd évnél nagyobbidőszakra is.
Ehhez be kellett vezessek és számítással közelítsek egy veszteségtényezőt, az [b]"árapály-csatolási tényezőt."[/b]
Sok más számítást is végeztem.
Tehát nem alaptalanul vagyok magabiztos, és makacs.
Közben a fogorvosom tájékoztatott, hogy téves a felfogásom, ha arra gondolok, hogy a most kihuzott rágófogaim helyett előbb az új tejfog. majd a végleges nő.
Lehet, hogy valamit félreértettem?
Nem szívesen hiszek neki, még várok is kicsit, és addig nem eszek.
De ha mégis igaza lenne, akkor mindezt még elmondom.
"mostani eszemmel meg már tudom, hogy súrlódás és más, kiterjedt testen belüli erők nélkül a fenti jelenségek nem elemezhetők. a program által nyújtott egyszerű veszteségmentes tömegpontmodell nem alkalmas bonyolult jelenségek vizsgálatára."
nem. már a kialakuláshoz is kell a kiterjedt testek fizikája. ez a program még ütközéseket sem modellez. azt ugye nem tagadod, hogy relatíve egyszerű dolog a programmal ütközőpályára állítani két keringő testet. ám az ütközést magát a program nem jól modellezi, azaz nem modellezi egyáltalán, azok áthaladnak egymáson.
ha én ezt a programot megkaptam volna 12 éves koromban, nyilván kipróbáltam volna vele sűrűsödést, árapály effektusokat előállítani. sikertelenség esetén azonban nem az lett volna az első gondolatom, hogy a fizika szar, de még az sem, hogy a program szar. arra gondoltam volna, hogy nem értek hozzá.
mostani eszemmel meg már tudom, hogy súrlódás és más, kiterjedt testen belüli erők nélkül a fenti jelenségek nem elemezhetők. a program által nyújtott egyszerű veszteségmentes tömegpontmodell nem alkalmas bonyolult jelenségek vizsgálatára.
Köszi, betettem a kedvencekhez, de nem dolgoztam vele még.
Télen lesz időm, talán.
De azt tudom, hogy valamely rendezett űrbeli mozgásban, amilyen egy porkorong, csak kivételesen képződhetnek feltételei a "csomósodásnak", mert a rövid távolságú erők, kémiai kötések valószínűsége csekély, sőt néha távolító hatású, a gravitációt pedig kiegyenlíti a tehetetlenség.
Ennek bizonyítéka a Saturnus gyürüi... már régen "csomóodniuk kellett volna...
Egy tudóstársadalom, átitatva ezzel a sületlenséggel, ilyen problémákat állít (Plutó), és ilyen döntéseket hoz...
Van ennek köze a vallásfilozófiához, és az evolúcióhoz is.
Titkolják ugyanis, hogy a dinók akik roppantinteligensek voltak, 65 M éve azért halltak ki, mert ugyanezt elhitetették velük, a legkövérebb, és leghangosabb vezetőik.
Közbe a fejükre zuhant egy föld körül keringő kisbolygó, amely a Napból kiszakadó Uránuszól kiszakadó még forró Földből szakadt ki, és ~38000 kM -nél utolérte őt a Föld táguló USP-je.
Amúgy én csupán a BOLYGÓK porkorongból való kialakulását csomósodás útján kifogásolom.
A csillagok. és a gázbolygók "csomósodása" ugyanis szerintem is lehetséges, több mechanizmusát is felsoroltam.
De valójában a csomósodás nem is idevaló szó. Az kizárólag a szilárd bolygókra illene, amelyek viszont "kondenzálódnak, a gázbolygók pedig "sűrűsödnek.
Ihaj a csomósodás semmire se jó, Nagy Sándor is tudta, mit tegyen vele.
ehe... hatás ellenhatás, az árapályeselnség gyorsító vagy lassítóhatás nagy kamu...
ugynais. lehet hogy a dagály beleütközik a kontinensekbe, de az apály, meg pont szívja őket...és a gyorsító lassító hatás... kiegyenlítődik... ehe...
a másik, a porelmélet a csillagközi ködök gyakorlati megtapasztalásából születik, ugyanis ezekben a ködökben alakulnak ki, megfigyelhető módon a csillagok... igaz mi csak álóképekből tudunk következtetni!
hogy miből alakúlnak ki a csillagközi ködök?! történelmünk során, 3-4 szupernovát jegyeztek fel, valami oknálfogva felrobbant egy egy nap, vagy feketelyuk, ezt senki sem tudja.. miért, vagy mi...
Konkrétan a Plutó, a Szedna, a Kuiper ővi elemek létezése, a Nap tejúton kívűli elhelyezkedése, a Föld, és az egyik gázbolygó bizonyos "rokonsága", a fúzió indulása instacioner jelenségei, a TOKOMAK jellegű "támasz" nélküli fuziók elesettsége, a még nem is vizsgált EM jelenségek, a Nap fleurek stb....bizonyítják.
Snaikes Minden fizikai törvény a bolygók kiszakadása mechanizmusát igazolja, és ellehetetleni a csomósodás elvét! De azért mindenki a porbacsomósodás elvét fújja. Kicsi-nagy, mindenki úgy elképzeli, ahogy a gravitáció szép kerek gömböt csinál valamely rendezett körpályán áramló porszemcsékből. Ahogy ugye ezt a kisbolygóőv, és a Szaturnusz gyűrűi stb. anti bizonytják. Senki ezt az elméletet jól nem bizonyította! A legjobb bizonyítás úgy szól: képzeld csak, volt, egy porszem jött egy másik, ettől a többi is mevadult. Egymásnak estek, felhevültek, majd lehültek! Pfú...Ennyi esztelenség és mindet elhiszik... És a meteorit, az üstökös a Kuiper őv stb, azok miből lettek? Hogyan?
Öt-hat milliárd évvel ezelőtt csillag -régiónkban valami történt... Én azt mondom, akkor ért ide univerzumunk kollapszusából származó második lökéshullám (LITTLE-BANG), az anyaghullám, sok nehézfémmel, főképp vassal, amely szerintem azok stabil, tartós fúziójának előfeltétele. Akkor indultak be e régió fősorozatbeli csillagai, amelyek a korábbi gammasugárzás hatására már összetömörültek, és várták ezt a "megtermékenyítő" aranyesőt... A Napunk később indult csak be. Már addig is történtek fel-fellobbanások. De ekkor, egy ponton "beindult" nagyon. És őbenne is elindult egy lökéshullám, nem tízenötmillió, hanem akár milliárd fok hőmérséklettel. És egy határon tűl kiszakadhatott~1000 km/s sebességgel egy vagy később még több ISMERETLEN1;N-nek nevezhető gázbolygó. Valamelyik közülük ~0,01 Naptömegű, már nagyon messze jár. De az erő nagyon volt, hagy kivetette a tejútkarból a Napunkat. Így ez a gázbolygónk most a Tejútkaron belül valahol ellentétes irányba, 100X messzebb található. Eze a gázbolygó jószerével többszáz millió fokon is indulhat, s így viszonylag lassan hült. Külső rétegeiben a víz kb 6Mrd km-re a Naptól (~ negyed év) járásra kezdett kikondenzálódni (Plutó, Szedna). Ezek energiát veszítve nyomba lemaradtak... A Kuiper ővben is hagyhattak nyomokat. Azután a ködbe vesztek... A Nap forgása ekkor még 1-2 órás lehetett. E veszteségek hatására azonban gyorsan fékeződött (most 24 nap) Mire a Neptunus, Uránusz, Szaturusz és Jupiter elindultak, hőmérséklete, forgása csökkent. Így ezek a Naphoz sokkal közelebb rakták le "tojásaikat", melyek közül csak egy nem záp: a Földünk. Még nemtudható, hogy grifmadár vagy kigyó kell ki belőle?
Amint látod, ez az eredet történet sokkal kalandosabb, és meseszerűbb, de mégis-igazabb, mint az unalmas, süket porbacsomósodás, amely még kérdéseket se tesz fel, nemhogy megválaszol.
Például, hol keringhetett a Föld korábban, ha az árapály távolítja a Naptól, mint a Holdat a Földtől? Én e körkép sok részletére rendelkezem már számításokkal, és dolgozom rajta, minden érdeklődésetek ellenére. Majd most is kioffoltok...
No de milyen hatás kényszeríthet egy 'primer' bolygót elszakadásra a Naprendszertől? És miből lehet _konkrétan_ következtetni, hogy létezett ilyen bolygó?
E téma létezése a "PORBACSOMÓSODÁS" elvének a teljes diadalát jelképezi!
Egy teóriáét, amely SEM KÉRDÉSEKET, SEM VÁLASZOKAT NEM VOLT SOHA KÉPES PRODUKÁLNI, AMELY IMPRODUKTIV, és ami már mindezért látszólag: BEFEJEZETT?
És amelyben az a legfontosabb, hogy a legfontosabb, (mert elsőként, ismeretlen, messze távozott gázbolygóból kikondenzálódott) PLUTÓ és kisérői vajon "bolygók" e? Amely gázbólygó Naprendszerünk leghatalmasabbja volt, akkorra, hogy a Nap is kiperdült a galaxiskarból távozása miatt, és amely csak E+9 Mrd km-re hűlhetettt csak annyira le, hogy víz is kondenzálódhatott benne PLUTÓnyi mennyiségben, vagyis nagyobb volt a Jupiternél is?
Rémület fog el, hogy a tudomány, az EMBERISÉG ilyen mélyen is tudhat fennkölten csillogni?
Kicsit komikus számomra, hogy egy elnevezésről konferenciát tartsanak. Vicces lenne, ha a mondjuk a matematikusok arról tartanának konferenciát, hogy mit nevezhetünk függvénynek, és mit leképezésnek. Én azt hittem, hogy az ilyesmi az egyes tudósokra van bízva. Valaki valamilyen meggondolás alapján bolygónak nevezi, mások más érvek alapján meg nem. Aztán, vagy egységesedik idővel magától a nevezéktan, vagy nem. Ha nem, abba sem pusztul bele senki.
Sziasztok Ez a területem -bele kell írjak. Néhányezer tudós, a csomósodási bolygóeredet alapján állva azon vitatkozik, hogy melyik bolygó amerikai, és melyik más, és akkor ez jég, az meg zöld. Nevetséges maszkabáll, kávéval és frissitővel, egymás körbeajnározásával. Vihar a pohárban.
A bolygók eredetük szerint, ahogy a Napból kiszakadtak, teljesen másképpen osztályozhatók. 1. PRIMER gázbolygók, ezek a Napból szajkadtak ki. Kétfélék: - A nap körül keringenek (4 db, Jup, Szat, Ur. Nept.) - A világűrbe távolodtak, (legalább 2db, Ismeretlen 1; 2) 2. SZEKUNDER bolygók, és holdak Ezek a PRIMER-ből kondenzálódtak ki, szintén többfélek: - A Nap körül keringenek, mert lemaradtak. - A PRIMER bolygó körül keringenek, mert nem maradtak le. - Egy másik bPRIMER bolygó befogta őket. 3. TERCIER holdak. Ezek a szekunder bolygókból keletkeztek. (Holdunk, a Phobos'Deimos marsi bolygó. 4. TÖREDÉKEK, meteorok üstökösök. - Ütközések nyomai. - kisebb kondenzálódások.
A Plutó, a Szedna stb. bolygók az Ismeretlen1;2 messze távozott PRIMER gázbolygók fiai lehetnek. Így ők szekunder bolygók. De sokezer tudós izgatottan tolong, jaj de muris?
A bizottság munkájának eredményekét két fő feltételnek kell megfelelnie annak az égitestnek, ami kiérdemli a bolygó nevet. Egyfelől egy csillag körül kell keringenie, de nem lehet csillag és elegendő tömegének kell lennie ahhoz, hogy a saját gravitációja gömbölyűvé vagy közel gömbölyűvé formálja.
"
Ezzel teljesen egyetértek és ha ezt végre a csillagászok is ilyen jól tudják, akkor nem értem mi ez a mizéria a bolygó státusz körül.
A Ceres, a Plútó, a Xéna, a Szedna, de az Orcus, és a Quaoar is mind bolygó.
Kisebb égitestnek nem elég a gravitációja ahhoz, hogy a közel gömb alak kialakuljon.
Ezért a kis égitestek akármilyen szabálytalan alakúak is lehetnek. A nagyobbak, akár bolygó, akár csillag, kivétel nélkül közel gömb alakúak, legfeljebb lapultak kicsit a forgás miatt, de bunkósbot formájú csillag, nagybolygó nem létezhet, aszteroida igen.
Ha egy igen nagy tömegű "botot" teremtenénk az űrben, ami ugye forog, akkor a forgással ellentétes irányba mozdulna el a két vége, majd a tömegközéppont felé haladna, így a "bot" rövidülne és idővel kialakulna a gömb alak.
A gömb alakhoz amúgy nem feltétlenül kell 800 km átmérű, de kb. afelett tuti a gömb alak, alatta csak lehetséges, de nem törvényszerű.
Tök jó ötlet, de a felbontás nem túl kecsegtetõ. Pl ha 2mm-es hullámhosszt (a kozmikus háttérsugárzás hullámhossza) használsz, és tegyük fel 100 m átmérõjû teleszkópod van, akkor a felbontás elméleti határa 0.00002 radián, nagyjából, ez mondjuk 100 millió km távolságban 2000 km-nek felel meg, tehát ha minden ideális, akkor pl. a Mars figyelhetõ meg. Nagyobb hullámhosszon még rosszabb a felbontás.
