Köszi, lehet. Lakópark? A cikk ugyan még áprilisi, és azt írja, hogy már zajlik az építkezés, de darukat még csak két hete látok arrafelé (először csak egyet, ezen a héten nőtt ki a második; a borítóképnek meg szokás szerint semmi köze a cikkhez?). Igaz, az alapok kiásásához még nem kell daru...
Meg tudná valaki mondani, hogy mit építenek a Fehér úton a volt Finommechanika mögötti részen (az Élessarok felé)? Innen csak a két nagy toronydarut látom...
(Bocs, tudom, menjek el oda és nézzem meg, de ez most egy kisebb eü. probléma miatt nem megy...)
"Ezenkívül Budapesthez csatolták Csepeltől az állami kikötő területét, valamint Budakeszitől a város tulajdonában álló erdőterületet... A csepeli állami kikötő területét a IX. kerülethez csatolták, a budakeszi erdő pedig az újonnan létrehozott XII. kerület része lett"
OK. Került plusz néhány szem cseresznye is a tortára. :-)
"1930 májusában az 1930. évi XVIII. törvénycikk (Budapest székesfőváros közigazgatásáról) jelentősen módosította a kerületi beosztást: négy új kerület kialakítását határozta el, XI-XIV. sorszámokkal, amelyek azonban csak a következő 10 év folyamán alakultak meg ténylegesen. Ezenkívül Budapesthez csatolták Csepeltől az állami kikötő területét, valamint Budakeszitől a város tulajdonában álló erdőterületet... A csepeli állami kikötő területét a IX. kerülethez csatolták, a budakeszi erdő pedig az újonnan létrehozott XII. kerület része lett"
Stílusa alapján az 1930-as évek közepén épültek. Vagy inkább a harmincas évek második felében. Ebben az időben szerkesztették át a kerületeket, lett tízből tizennégy és nyilván lekövették a beépült részek változásait. Pl. Pasarét kiépültével egyértelművé vált a János kórház alatti vámház ellehetetlenülése.
De vajon mikor építették? Mert nem a hagyományos, régi vámházakat idézi. A stílusa alapján inkább az 1920-as, 30-as években épülhetett. Akkor is változott a vámhatár?
Igen. Néhány éve bontották le. Még a korábbi Google utcaképen kerestem vissza. 2014 júniusában már a végét járta. A következő 2018-as utcaképen már nincs.
A Bécsi úti házban (első kép) laktak második "szerelmem" (általános iskolai, az első természetesen óvodai volt) szülei a hatvanas-hetvenes években, akik orvosok voltak (a kislány a nagymamánál lakott, Angyalföldön). A képen bal oldalon, az emeleten volt a lakásuk, alatta a rendelő. A jobb oldal fogorvos volt, hasonló elrendezésben.
Egy anekdota jut erről eszembe, Vértes László régész írja a Medveemberek krónikája c. könyvében.
1947-ben, amikor az Istállóskői-barlangban hosszas munkával egészben kiemelt ősemberi tűzhelyet szállították a Nemzeti Múzeumba, a teherautóval hazatérő expedíciónak természetesen meg kellett állni a vámháznál (a régi 30-as út miatt én a Veres Péter/Kerepesi útira tippelek). A derék vámos nem tudta sem a Nemzeti Múzeum, sem pedig az őskori régészeti lelet fogalmat értelmezni – egyik sem volt rajta a listáján biztos. Az ősember tűzhelyét csontmaradványostul, kőeszközöstül tehát „sparherd”-ként vámolta el.
Hátha véletlen itt valakinek megvan: ezer éve az fszek oldalán volt egy gyűjtemény, ahol a villamosközlekedéssel kapcsolatos újságcikkek voltak kivágva, digitalizálva, a századelőtől nagyjából a második világháború utánig. Nincs meg valakinek véletlen elkönyvjelzőzve ez a link, ha még létezik egyáltalán?
Eszerint a vámvonal (mely nem volt azonos Budapest közigazgatási határával) időről-időre változott, 1884-ben épült az említett vámház a Kőbányai-Könyves sarkon, ekkor a vámvonal nagyjából a mostani Könyves Kálmán körút - Hungária körút mentén húzódott. 1900-ban került kijjebb, ekkor lett a körvasút - Kőbánya felső vá. - külső körvasút a nyomvonala.
"éppen ezért épültek ezek olyan helyre (vasútvonalak keresztezése)"
Nagyapám a Fehérvári úti vámon dolgozott. Apám elbeszélése szerint a befelé tartó HÉV szerelvényeket állították meg. Megvizsgálták az utasokat és a (többnyire a Fhérvári úti, ma is meglévő piacra) tartó árusokat vámolták meg. Mert ott volt Budapest határa. Nem egészen világos, hogy a Könyves Kálmán körutnál miért volt vámház, hiszen nem ott volt Budapest határa.
Érdekes az elhelyezésük: az egyik épület a töltés város felőli oldalán van (Oázis, Fradi kézicsarnok), a másik azon kívül (Fehérvári x Sárbogárdi sarok). Ez utóbbi ferdén áll az utakhoz viszonyítva. Azt hiszem ide egy félkörös teret terveztek a háború előtt, amit aztán a elbarmoltak az utódok. Mintha erre vezetett volna a Hadak útja (?) amire ma már csak egy pár épület és a Pór Bertalan köz nyomvonala emlékeztet...
Az első és a második képen ugyanaz az épület látható, néhány év különbséggel. Ez az, ami ma már nincs meg, gyakorlatilag a Könyves Kálmán körút Üllői út felé vezető útpályája van a helyén.
Hogy melyik is volt a tulajdonképpeni vámház? Ahol a tényleges városi vámolást intézték? Nos, én úgy tudom, hogy a kiugró középrészes, kétemeletesek voltak a "laktanyák", ahol maguk a vámosok "laktak". Sok esetben itt volt a gyakorlati munka is, talán éppen ezért épültek ezek olyan helyre (vasútvonalak keresztezése), ahol nem volt lehetőség kikerülni mellékutcákon őket. De sok esetben a kisebb, egyemeletesek is lehettek a vámolás helyszínei, ezek sokszor* közelebb voltak a tényleges (akkori) városhatárhoz. Sajnos a források nem egyértelműek, pedig jópár évvel ezelőtt eléggé utánakutattam ezeknek a vámházaknak...
* Na, itt pont nem, de a "külső" is bőven az akkori Budapest határain belül volt, hiszen a városhatár akkor a (Külső) Jászberényi úton, a határerdőnél volt. De az általam említett Fehérvári/Kondorosi úti "kis" vámház gyakorlatilag pont a határ volt. Szintén közel volt a városhatárhoz a Kerepesi úton a Körvasút előtti - de ez "nagy" vámház volt. Szóval, nehéz eligazodni így több mint száz év távlatából! ;-)
Így van. Annyit még érdemes hozzátenni, hogy a mai képen a pont szemben/balra látható épületet (a "görög kolónia") a Körút szélesítésekor elbontották, most a mellette balról levő (nem látható, pont a vámház takarja) néz a Körútra. Ennek a végében ma jelzésértékűen ott van a régi épület körvonala, mérete.
