Igen, korrekt. De, ha nem hajtasz be, garanáltan nem vagy szabálytalan. Olaszországban is vannak ennél sokkal kacifántosabb kiegészítő táblák is. De az elv mindig az: ha csak a főtáblát nézed, és annak megfelelően jársz el, mindig szabályos vagy (legfeljebb elveszítesz egy lehetőséget).
Az eltérő időkorlátokból ítélve én arra tippelnék (így abszolút helyismeret nélkül) hogy az lehet a cél hogy a csúcsforgalomban ne ezen az útvonalon próbáljanak az autósok egérutat nyerni az Anif közepén lévő lámpás csomópontot megkerülve, ezért időszakosan a frekventált útiránnyal szemben egyirányú az utca.
Hát ha jól fordít a gugli akkor elvileg "Behajtani tilos hétfőtől péntekig 16:00 - 18:00 óra között, kerékpárosok és mezőgazdasági járművek kivételével, valamint az Eisgrabenstrasse 12-28. és a Braumiglweg 11., 15. és 17. szám alatti házakhoz való hozzáférés engedélyezett.", tehát este vacsora után hazafelé én átmehettem ott, nem a Waze vitt bele tévesen valami csapdába.
A behajtási tilalmak jelölésének jól láthatónak kell lennie, mivel jogi szankciók – beleértve a külföldi sofőrökkel szembenieket is – csak akkor alkalmazhatók, ha a korlátozás egyértelműen fel van tüntetve.
Hmm, mit takar vajon az egyértelműen fel van tüntetve?
Tavaly jártam a képen látható helyen. A waze a nyíllal jelzett irányban vitt engem ahol a második képen látható tábla fogadott. Gondolom kellett volna nyomnom egy satuféket, elővennem a telefont, bepötyögnöm a táblára írt szöveget a guglifordítóba, aztán az eredmény ismeretében mérlegelni hogy mehetek-e tovább vagy sem. Kérdés hogy ez kimeríti-e az egyértelműen fel van tüntetve fogalmát?
A magam részéről annyiban vitatkoznék, hogy abba az irányba megy a világ -- főleg vldéken -- hogy egy sor közszolgáltatás a kormányablaktól a középiskoláig, meg akár az orvosi ügyeletig stb. -- a kisebb településeken egyre kevésbé elérhető, ezért szerény véleményem szerint a CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 18. pontja idejétmúlt... ettől persze még ez a hatályos törvény ma, ezzel nem vitatkozom...
Szerintem elvben több értelme lenne a helyi / helyközi / országos felosztás helyett járási - régiós - országos szintekben gondolkodni, nem csak a tömegközlekedés kapcsán, hanem talán általában is, a legtöbbet alighanem az segítene, ha az önkormányzati rendszer egy lényeges reformon menne át, részben hatékonyabb működés, részben több önkormányzatiság irányába.
OFF: Ami a gyakorlatot illeti, a kampány előtt is teljesen áthisztérizált közélet miatt erre elég kevés esélyt látok. Ehhez egyfajta nemzeti minimum kellene, az meg mifelénk nem szokás :-/ /OFF
"A horvát Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében legutóbb hét szerződést írtak alá, rendre Jastrebarsko, Zaprešić, Sziszek, Eszék, Pula és Zadar városok, továbbá a Zágrábtól félre fekvő Pisarovina község önkormányzatával. Ezek a megállapodások 68 elektromos busz beszerzéséről szólnak, összesen 53,3 millió euró értékben, ebből 41,9 millió az uniós támogatás. "
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 18. pontja szerint a helyi közösségi közlekedés biztosítása önkormányzati feladat.
A 13. § (3) bekezdése szerint: Az (1) bekezdés 18. pontja szerinti helyi közösségi közlekedési feladatellátás forrása helyi önkormányzatnál a helyi iparűzési adóból származó bevétel, a fővárosi önkormányzat esetében elsőként a külön törvény alapján a fővárosi önkormányzatot osztottan megillető adóbevétel.
Ebből következően a jelenlegi szabályozás szerint a helyi közösségi közösségi közlekedés jobbításáért a kormány azzal tud tenni, ha a helyi önkormányzatoknak vagy célzottan erre a célra vagy általánosságban több forrást biztosít.
---
Az anyagban 74. oldalon szerepel problémaként:
"Több lépésben megszűnt a városi helyi tömegközlekedés állami normatívája, ami a helyi járatok ritkítását, néhol teljes megszüntetését eredményezte."
125.oldal:
"Visszaadjuk a korábban elvont feladatokat, hatásköröket és intézményeket, valamint a szükséges forrásokat az önkormányzatoknak."
131.oldal:
"A fővárosi közösségi közlekedés működését stabil alapokra helyezzük, hosszú távú, többéves megállapodással a kormány és Budapest között. A budapesti közlekedés nem politikai alku tárgya, hanem közszolgáltatás, amelynek kiszámítható finanszírozásra és fejlesztésre van szüksége.
» Kiemelt fontosságúként kezeljük a HÉV és a villamoshálózat fejlesztését, a 4-es metró meghosszabbítását, a 3-as metró klimatizálását, az 1-es metró felújítását és fejlesztését, valamint a közutak, járdák Budapesthez méltó rendbetételét.
És még egy kis városi közlekedést is szolgáló ígéret a 81. oldalról:
"Budapesten megépítjük a Galvani-hidat és a Soroksári-Duna-hidat, kötöttpályás közlekedéssel.
» Szegeden új Tisza-hidat építünk, vasúti és tram-train kapcsolattal."
Elővárosi és városi utasokat is szolgáló tervek a 78.oldalról:
"Elvégezzük a budapesti HÉV-hálózat teljes körű felújítását és járműcseréjét, és HÉV-jellegű rendszereket alakítunk ki a nagyvárosok térségében.
» Vizsgáljuk és bevezetjük az innovatív megoldásokat, így a tram-train rendszereket, különösen Debrecen és Miskolc térségében. "
Ebből a 73. -79. oldalak foglalkoznak a közlekedéssel.
Városi közlekedésre csak pár mondat jutott.
Például :..."...Budapest és Debrecen mellett a többi város helyi közlekedését is integráljuk a MÁV-Volán bérletrendszerével (országbérlet), és az összes helyközi buszon megteremjük a bankkártyás fizetés lehetőségét......"
A múltkor kérdeztétek. Most már láttam ilyet. Láthatóan három erős ütést mértek egy hegyes tárggyal az üvegre. A cucc továbbra is hibátlanul működik, bár a repedések miatt kicsit nnehezebben olvasható.
A válsztásokig úgysem fogják mondani, ők is csak a rendszer csinovnyikjai.
El tudom képzelni, hány imát mormolnak el, hogy ne legyen semmi komolyabb baj addig, mert mondjuk egy összedőlő Gubacsi-hidat elég nehéz lenne kimagyarázni.
Azért a ferenvárosi, majdnem teljesen (ráadásul jórészt használatban lévő vágányokkal) beépített környezetet egy mezőn nyílt pályás átemeléssel vagy bújtatással összehasonlítás a költségekben szükségszerűen torzít egy nagyot...
A Ganz G2 már tűzoltásnak is késő volt. Sikerült egy olyan időszakra előállni egy prototípussal, amikor a metróépítések hosszabb időre végetértek, a meglévő járművek meg még viszonylag újak voltak.
Amúgy nem kell ehhez Dániáig utazni (inkább időutazni), hogy ha nem is olyan minőségben, mint ott, de találjunk hazai példákat arra, hogy nem csak a tűzoltás lehetséges: - Kávin tér M3-M4 előkészítés
- Lágymányosi híd, 1-es villamos előkészítés
- FAV felújításhoz beszerzések, tervezések a 80-as évek végén
- bármelyik meg nem épült metró járműtelep helye a hosszabbításokhoz
- a szerencsétlen sorsú Ganz G2
- BKK SST és CAF opciói, hogy legyen egy a közelmúltból is, de még lehetne sorolni.
Csak, hogy lássuk milyen háttérrel mennek arrafelé a dolgok:
Az új, vezető nélküli S-vonatok pályázati eljárása 2023 augusztusában indult a 2021 júniusában elfogadott 2035-ös Infrastruktúratervben foglalt döntés alapján.
Áh, ezek sem az éjszaka leple alatt megjelenő kormányhatározatokból dolgoznak. Annyit is érnek... :D Stratégiájuk, tervük van. Hogy tud így működni egy ország?:D Komolyra fordítva a szót: 30 évnyi karbantartással 226 új, egyenként 56 méteres szerelvény ~1150 milliárd forintért akárhogy nézem, nem egy őrült összeg, vagy ahogy az a húgyagyú fogalmazott: "csillagháborus terv". 400 milliárdért a semmiből a semmibe vezető Mohácsi híd momentán az.
Mert a pótló közút híjján nem tud arra menni, amerre a HÉV, és Cinkotán se szeretnek átszállni. Szóval ilyenkor marad a 419-es az Örsről vagy az autózás. A HÉV-eken jóval többen vannak, mint a pótlón szoknak lenni.
Beszéltem az egyik vasútijárműgyártó képviselőjével, amikor kiírták a tendert. Nagyjából azok voltak az okok, amiket felsoroltál. Konkrétabban: rövid határidő, nagyon sok és drága mérnöki munka, hogy eredményes pályázatot adjanak be, ráadásul a kormányban sem bíztak, hogy egyáltalán letudja hívni a vonatokat.
(Mondjuk ettől függetlenül azt mondta, hogy indulnak. Lehet győzött a józan ész.)
Lehet tudni (vagy legalább sejteni), hogy miért nem nyújtott be senki ajánlatot? Irreális az ár? Betarthatatlan a határidő? Az egyéb (műszaki) paraméterek között volt feloldhatatlan ellentmondás (pl. 3 méter magas padlószint, de maximum 2 méteres magasság sínkoronától számítva, hogy valami nagyon blőd dolgot mondjak)? Vagy a potenciális beszállítók nem bíznak a megrendelőben, hogy tényleg ki tudja fizetni az árat és akkor minek erőlködjenek (vagy másképp megfogalmazva: politikai/kampány aktust láttak a tenderben, nem valódi vásárlási szándékot)?
