Nagyon jó véleménnyel voltam a buszozásról. A D20 vonalán laktunk, ami egy nagyon jól eltalált gerincjárat, s váltakozva járt valami sűrűbben megálló busszal (52-es talán). Más buszjáratokat is használtunk, azzal mentünk ki a Placa de Espanyától a repülőtérre, jól használható volt a Montjuic-ra felvivő "hegyi járat", ide-oda jól lehetett használni a sűrűjében közlekedő szólóbuszokat is és jól lehetett kombinálni a metróval. (A metró egyébként önmagában nem nyerte el a tetszésemet: nemcsak iszonyúan tömött volt, hanem nagyon szűköseknek találtam a peronokat sok helyen és rossz a szellőzése, nagyon beállt a forró, állott levegő.)
A buszos közlekedést nagyon jóra értékelném, most nem is tudom, hogy miért kéne levonnom akár csak egy pontot is.
Arra emlékszem, hogy a legtöbb útvonalon buszozni egy örökkévalóság volt
2017-ben voltam kint és ami miatt számomra használhatatlan volt, hogy nagyon kényelmesen álltak az elsőajtós felszálláshoz. Ahol kettőnél több utas szállt fel, garantált volt a több perces tartózkodás. És ez senkit sem zavart:)
Nagyon rég jártam Barcelonában, látom hogy a város azóta alkotott É-D és Ny-K busztengelyeket. Ezek mennyire működnek eredményesen? Előnyben részesítési megoldásaik vannak rajtuk? (Arra emlékszem, hogy a legtöbb útvonalon buszozni egy örökkévalóság volt, a folyamatos lámpák, torlódások, és sűrű megállóközök miatt.)
A járat csak papíron közlekedik 10-11 percenként, a valóságban iszonyúan elverődik. Tényleg nagy kicseszés a turistákkal szemben, ha nem szállhatnak fel rá, mert a nagy meleggel lehet számolni, de azzal a jelentős szintkülönbséggel, ami a parkban is, meg az odavezető úton is van, csak korlátozottan. Ergo kell oda valami mindenki számára alkalmas járat. A 116-os a bonyolult útvonalvezetése és az instabil menetrendje miatt erre nem alkalmas. Viszont bőven elég lenne egy 116A betétjárat ami néhány utcányi tömb között forogna.
Egy midibuszos járatról van szó, ami munkanap 10-11 percenként, hétvégén kb. 25 percenként jár. A probléma abból adódik, hogy ez a vonal szolgálja ki azt a néhány száz méter átmérőjű lakóterületet, ami a forgalmasabb főútvonalak, és a hegyoldalban fekvő Güell Parc közé szorult, ráadásul megáll a park főbejáratánál is.
A park másik bejáratánál megáll a 24-es, illetve a V19-es (ex 92-es) járat, ezek elég sűrűek - anno mikor voltam ott, úgy emlékszem ezek valamelyikével jöttem.
A park látogatása a turisták számára jelenleg is fizetős, sőt limitált a jegyeladások száma is. A mai napra már nem is lehet jegyet venni, mert elfogyott... a helyiek pedig 7 és 9:30, valamint este 20 és 22 óra között díjmetesen látogathaják. Napközben meg valamilyen helyi kártya felmutatásával, sőt még a bejáratok között is van olyan, amit csak a helyiek használhatnak.
Az elég durva megoldás lenne, ha a lakcímkártyát ellenőrizve lehetne csak feljutni egy menetrendszerinti közforgalmú buszra.
A következő megoldások lennének jog- és célszerűek:
- sűríteni a menetrendet, hogy mindenki elférjen
- egy kifejezetten a turistákra célzott sűrítőjárat beiktatása (a legtöbb turista a nagy szintkülönbség miatt egyedül a legközelebbi keresztező főútvonalra akar eljutni, s megelégedne egy Güell-park pendlijárattal, a 116-os ezzel szemben elég nehezen feltérképezhető útvonalon közlekedik, s nem is oda megy, ahová a turista szeretné)
- a Güell parkot is lehetne köteleztetni, hogy oldja meg az utasainak elszállítását - a jegyárból kitelne
- ha már nagyon ilyen balkáni-magyarosch trükközéssel akarják megoldani, akkor nem kell felvinni a 116-ost a Güell bejáratáig, hanem a Marriano és a Larrard megállók között a Mercedes utcán kell visszafordítani - ebben az esetben a turisták nagy részének fel se tűnik, hogy közlekedik a környéken busz.
Óriási baromságnak tartom. Egyrészt nem csak helyiek értesülhetnek a buszról, mint ahogy most mi mindannyian olvashatjuk ezt a cikket. Másrészt helyiek is szerethetnének tervezni útvonalat. A megoldás a lakcímkártya (ennek helyi megfelelője?) ellenőrzése lenne. Jobb esetben nem a sofőr manuálisan, hanem eleve bérletvásárláskor, úgy képzelem el, hogy a helyiek külön fajta bérletet tudnának venni ami erre a buszra is érvényes lenne.
Mindenesetre az álláspontok a kérdésben határozottan a pártpolitika mentén alakulnak. A Zöldek szerint eldöntött tény, hogy 90 méteres vonatok kellenek, a fő tényező a kapacitős, az alagút elvetendő, főleg környezetvédelmi okok miatt. A CDU szerint a kapacitás mindegy, a lényeg, hogy eltűnjön a villamos a belvárosban a felszínről.
Remélem a MÁV figyeli a tesztet,és Bp. határain belül tesztelhetné a holdfényjelzős Hévet.Azt hiszem,csak csepelen kéne beruházni 2 lámpás kereszteződésre(szentlélek tér).
Kölnben a kelet-nyugati villamostengely (1, 7, 9 vonalak) erősen túlterhelt. Bár hatvan méter hosszú szerelvények járnak 2 percenként, mindennapos az utaslemaradáás. 2019-ben párhuzamos buszjáratokat is indítottak, hogy enyhítsék a zsúfoltságot, de azóta ezeket elsöpörte a személyzethiány.
Az önkormányzat határozott arról, hogy ezeken a vonalakon a mostani 60 helyett 90 méteres szerelvények járjanak, vita van arról, hogy a meglévő felszíni vonalon (nyilván itt-ott kiigazításokkal), vagy legalábbis a belvárosi szakaszon alagútban. A felszíni megoldás politikai támogatottsága, főként környezetvédelmi okokból, magasabb. A hétvégén vizsgálták, hogyan közlekedhetnek 90 méteres szerelvények a belvárosi szakaszon.
Az a kérdés hogy milyen szempontból nézzük, mármint ha pl. azt akarjuk tudni hogy hány megállóba kell mondjuk e-papíros menetrendhez infrastruktúra (pl. napelem), akkor nyilván a BVSC előtti megállót felesleges kétszer számolni csak azért mert a 25-ös busz meg a 74-es troli is megáll ott, a példánál maradva nyilván elég egy napelem is.
