Amikor Stefan Zweig megírta a novellát, erre a játszmára gondolva írta meg a szöveget... gondolom, másképpen nem történhetett. Ha így van, komolyabban konyított a sakkhoz. De az, ahogyan B. megtanult egy játszmagyűjteményből a börtönben... hát, az elég naiv szerintem.
Elég régen olvastam ezt a könyvet, nem is emlékeztem arra, hogy a sakkot említené. Egy logikus gondolkodást igénylő játék egyszerűen nem illik abba (?ebbe?) a világba ...
A nagy közösségi oldalra feltett idézeteidet olvasva mindig megállapítom, hogy ez a mű (sajnos) örök érvényű ...
Az illető Henri Grob, akiről a Borg megnyitást elnevezték, a vezetéknevének visszafelé írása alapján.
Ha kiindulsz a Wikipédia alábbi szócikkéből és először a második bekezdésben a Borg Openingre kattintasz az elvisz az 1.e4-re 1...g5 választ adó Borg védelemhez, innen ugorhatsz el a Grob szócskára kattintva Grob támadásra, ami az 1.g4 és itt a történeti rész alatt láthatod meg Henri Grob mester hivatkozását.
A Chessgames.com-on Káadas megnyitás a neve, máshol más. A Chess365-ön pl. Anti-Borg megnyitás. Ez utóbbi elnevezést nem értem. Björn Borg sakkversenyző is volt?
Figyelve áll őrt a sok tarka báb. Apám órákig bámul, nézi-nézi és visszabámul, nézi őt a sakk. Szivarfüstben beszélget véle hosszan, mint egy komoly arab.
Valamelyik Tarr Béla filmben (ha nem csal az emlékezetem, akkor A londoni férfi címűben) Pauer Gyula sakkozik valakivel egy kocsmában. A film szerint jó sakkozók, viszont a sakktábla jobb alsó sarkában fekete mező van. :)
(a) Monsieur Endon mindig a fekete színt választotta. Ha valaki a világost ajánlotta neki, a fejét úgymond a szárnya alá rejtette, a neheztelés legkisebb jele nélkül.
(b) A későbbi nehézségek alapvető oka.
(c) Rossz, de láthatólag nem volt jobb.
(d) Ötletes és szép kifejlődés, más szóval "egy csésze levegő".
(e) Rossz értékelés.
(f) Soha nem látták a Café de la Régence-ban, és ritkán a Simpson díványán.
(g) Az önfeladás fehér zászlaja.
(h) Finoman előadva.
(i) Nehéz elképzelni siralmasabb helyzetet, mint amilyen a szerencsétlen fehéré ebben a pillanatban.
(j) A kétségbeesés ihlette ötletesség.
(k) Feketének most ellenállhatatlan játéka van.
(l) Az a csökönyösség, amellyel Elkésett csse minden áron tisztet akar veszteni, megérdemel minden elismerést.
(m) Ezen a ponton Monsieur Endon, anélkül hogy "igazítok"-ot mondott volna, a feje tetejére állított királyát és vezér bástyáját, és így játszott tovább a parti végéig.
(n) Elkésett "csendes" lépés.
(o) Monsieur Endon sohase jelentette be hogy "sakk", és máshogy se jelezte hogy támadja ellenfele királyát. Murphy ilyenformán, a 18-as szabály értelmében, nem törődött vele. Ellenkező esetben kockáztatta volna a játszma kimenetelét.
(p) Az írott szó képtelen kifejezni azt a lelki szorongást, amit kiváltott Fehérben ez az alantas hadjárat.
(q) A kártyajáték vége. Monsieur Endon remekül vezette.
(r) Tovább folytatni könnyelmű és bosszantó vállalkozás volna. Murphy feladja.
Beckett elso, angolul irt regénye “Murphy”, majdnem Morphy, o maga fordította később franciára, a regény végén egy sakkpartit mutat be egy őrült, Monsieur Endon és ápolója, Murphy között. Leforditom Magyarra, mert parodizálja a játszmaelemzések stílusát.
« Elolvasta a sakkfeladványt, és kirakta a bábukat. Furfangos végjáték volt, két lóval. „Fehér kezd, és két lépésben mattot ad.” Winston felnézett Nagy Testvér képmására. Fehér mindig mattot ad, gondolta valami homályos, misztikus érzéssel. Kivétel nélkül mindig így rendeződik a dolog. Mióta a világ áll, egyetlen sakkfeladványban sem nyert a fekete. Nem a Jónak a Gonosz feletti örök győzelmét jelképezi ez? Az óriási arc visszanézett rá, nyugodt erővel tele. Fehér mindig mattot ad. »