[Békés Megyei Nap] Értesüléseink szerint az olajügyek feltárásában vezérszerepet vállaló Pallag László kisgazda országgyűlési képviselô a napokban beszélni akart egy, a gyulai megyei börtönben ülô elítélttel. Pallag lapunknak elmondta, hogy a beszélgetést, melynek tervezett témájáról a képviselô nem kívánt szólni, olyan indokkal tagadta meg több illetékes (például a megyei bíróság elnöke és az országos börtönparancsnok-helyettes), hogy az illetôt elsôfokú ítélettel zárták be, mely nem jogerôs és még a családtagjai sem látogathatják. Pallag hiába érvelt képviselôi jogkörével és a szükséges információk fontosságával, a találkozó nem jöhetett létre. 'Ez beszédes lépés volt, szerintem a hatóság akadályozza a munkámat' - véli Pallag László, aki azt találta még nagyon különösnek, hogy amikor közölte a börtönparancsnokkal, hogy nem kapott engedélyt, a börtönparancsnoknál ott volt a rendvédelmi szolgálat egyik tisztje. 'Felháborító, hogy ilyesmi létezik, mindez csak egyre jobban megerôsít engem, hogy ezt az egész ügyet végigcsináljaml' - mondta Pallag. laszlo.pallag@fkgp.parlament.hu
A vád: gyilkosságban való bűnpártolás
Tihanyi Gyula feljelentette Györgyi Kálmánt
Rozgics Mária
Napi Magyarország 1999. október 30. ( 5. oldal)
Gyilkosságban való bűnpártolásért jelentette fel Tihanyi Gyula a legfőbb ügyészt, aki véleménye szerint ügyésztársaival együtt alaposan gyanúsítható a honvédségen belüli súlyos bűncselekmények, így gyilkosságok eltussolásával. Az édesapa egyike azoknak a szülőknek, akiknek gyermekei tisztázatlan körülmények között, sorkatonai szolgálatuk teljesítése közben vesztették életüket. A tragédia óta az igazságszolgáltatás minden fórumát megjárta, s bár számtalan bizonyítékot beszerzett, feljelentését sehol nem fogadták el. A tragikus sorsra jutott fiatalok hozzátartozói nevében Tihanyi Gyula a nyilvánosság előtt szeretné bizonyítani, hogy a bíróság és ügyészség függetlenségére hivatkozva egyesek büntetlenül követhetnek el törvénytelenségeket.
Ha élne, ifjabb Tihanyi Gyula még csupán harmincéves lenne. Feltehetően már mérnöki diplomája volna, s boldog férjként, édesapaként élne... Ifjabb Tihanyi Gyula 21 évesen, 1990. május 17-én tragikus körülmények között meghalt. Sorkatonaként, a Lenti Bottyán János Gépesített Lövészdandár alakulatában szolgált 1989 szeptemberétől egészen a haláláig. Hogy mi történt aznap, még ma sem lehet tudni. Az édesapát 1990. május 17-én este fél tízkor három ismeretlen férfi kereste, két katonatiszt és egy kegyeleti bizottsági tag, s arról értesítették, hogy fia aznap délelőtt öngyilkos lett, és 14 óra körül életét vesztette. Hogy miért akart meghalni egy életvidám, huszonegy éves fiú, ezt a honvédségnél azzal indokolták: feltételezhetően magánéleti problémái miatt. Ez azonban a család szerint azért sem igaz, mert pontosan a családi körülményei, félárván maradt két kisebb testvére erősítette a legidősebb fiú életbe vetett hitét. Édesanyjukat ugyanis bevonulása előtt alig egy esztendővel, hosszan tartó, súlyos betegség miatt veszítették el, s kishúga, Annamária ekkor még csak 9, Gyuri öccse pedig 13 évesen maradt édesapjukra. Gyula ekkortól édesanyjuk helyett szinte édesanyjuk is lett. Amikor a katonai behívót megkapta, ismerősei javasolták, kérjen halasztást vagy mentességet, ám ő azt mondta: amit a sors rá szabott, azt teljesíti. Hogy mi történt azon a végzetes napon, erre kilenc év alatt sem kapott választ az édesapa. A jegyzőkönyv szerint fia, amikor 1990. május 14-én este az eltávozásról Lentibe visszaérkezett, megcsúszott a folyosón, és megütötte magát, emiatt a gyengélkedőbe küldték. Itt a harmadik nap délelőttjén a mosdóba kéredzkedett, ahol fél liter sósavat megivott, majd kiugrott az épület második emeleti helyiségének ablakán, és szörnyethalt. Idősebb Tihanyi Gyula az aktákat, a boncolási jegyzőkönyveket számtalanszor átnézte. Szinte betéve tudja, melyik mit tartalmaz. Így például az öngyilkosság tényét megalapozó irat egy A/5-ös lap, amelyen az áll: a Bottyán János Gépesített Lövészdandár nyomozótisztje telefonon bejelenti, hogy ifj. Tihanyi Gyula sorkatona, zászlóaljírnok, a zászlóaljparancsnok irányzója 1990. május 17-én 11 órakor a gyengélkedőn betegápolás közben a második emeleti WC-ben megivott fél liter sósavat. Beszállították a zalaegerszegi kórház intenzív osztályára, ahol 14 óra körül meghalt. Az államigazgatási eljárás keretében lefolytatott vizsgálat megállapította azt is, hogy a gyengélkedőre azért került, mert a folyosón elesett, az esés következtében jobb alsó kettes és bal felső négyes foga kitört, a nyakán pedig vágás keletkezett, amelyet öt öltéssel kellett összevarrni. A dokumentumok között szerepelt a laktanyáról a rendőrség által készült fényképfelvétel is, amelyen egyértelműen látható, hogy a gyengélkedőn kizárólag a második emeleten volt szellőzőnyílás. Márpedig a tanúvallomást tevő sorkatona határozottan állította, hogy ifjabb Tihanyi Gyulát az első emeleti mosdóba engedte ki, s ott ivott sósavat. Hogy a második emeletre hogyan került, azt ma sem lehet tudni. Arra sincs magyarázat, hogyan tudott fél liter sósavat meginni. Orvosszakértői vélemény szerint fél deciliternél több maró folyadékot senki nem képes lenyelni. Fél deciliter után ugyanis már elveszíti az eszméletét, és a sav szétroncsolja a garat és a nyelőcső nagy felületeit. Gyakorlatilag a sósav ivása miatti eszméletvesztést követő öt másodpercen belül beáll a halál. Vajon mindezek ellenére a szerencsétlen fiú hogyan tudott fél litert meginni úgy, hogy a halottkémi jegyzőkönyv szerint a szája, a pofarészek, a nyelőcső, a garat teljesen ép, savmarta nyomokat sehol nem találni, csupán a gyomra roncsolódott? S vajon mindezek után még az első emeletről hogyan jutott fel a második emeleti mosdó helyiségébe, hogy volt ereje ahhoz is, hogy egy negyvenszer negyven centiméteres ablakon kipréselje magát? S vajon hogyan eshetett úgy ki az udvarra, hogy egyetlen zúzódás, horzsolás nem volt rajta, miközben koponyaalapi törést szenvedett? – teszi föl a kérdéseket az édesapa. Tihanyi Gyula szerint a magyarázat egyértelmű: fia a bevonulása után nem sokkal szemtanúja volt egy gyilkosságnak, amelyet a laktanyában követtek el. Erről annyit mondott, hogy a felettesei öngyilkosságnak állították be a történteket, de azt is érezte az apa, hogy a fia nagyon megrettent. Azonnal kérte, hogy helyezzék át egy másik alakulathoz, indokként pedig azt mondta, pénzt akar keresni, mert édesapja rokkantnyugdíjas. Azon a végzetes napon édesapja szerint az eltávozásról visszaérkező fiút is elkapták, arról viszont nem tudtak, hogy bevonulása előtt barnaöves karatebajnok volt, így akkor még meg tudta magát védeni. A nyakán a vágás, a zúzódások is ezt bizonyítják. A koponyaalapi törést pedig úgy szerezte, hogy egy óvatlan pillanatban hátulról fejbe verték, majd a száját kifeszítve egy csövön töltötték bele a sósavat. Ezért nincs roncsolódás a száj és a nyelőcső részén, s ezért törhetett ki két foga is. Tihanyi Gyula az előző kilenc évben a Katonai Ügyészségtől a Legfőbb Ügyészségig minden fórumot végigjárt, mindenütt elutasították azzal, hogy semmi rendkívülit nem találtak a halál körülményeiben. Amikor pedig Györgyi Kálmánt jelentette fel bűnpártolásért - akinél két, szintén a honvédségnél meghalt fiú édesanyjával és Timár György ügyvéddel együtt személyesen jártak -, egyszerűen megtagadták a nyomozást. Mikor Surján László akkori népjóléti minisztert, mint a pártállami idők kórboncnokát kérték, vizsgálja meg a jegyzőkönyvet, ő is kijelentette: fogalma sincs, hogyan roncsolódott szét a szerencsétlen fiú gyomra, ő ugyanis még soha nem ivott meg ennyi sósavat. A Horn-kormány idején az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságához fordultak - amelynek hivatalból kötelessége az ügyészségi munka véleményezése -, ahol Hack Péter és Gellért Kiss Gábor, a bizottság vezetői azt mondták, más, fontosabb elfoglaltság miatt nincs idejük ezzel foglalkozni. Tavaly októberben végül az ombudsmannak küldte el az aktákat, ott arról tájékoztatták, hogy a kolléga, akire a beadványa tartozik, szabadságon van, majd értesítik, amikor visszaérkezett. Levelet azóta nem kapott. Nem jött válasz Dávid Ibolyától, a jelenlegi kabinet igazságügyi miniszterétől sem, akinél február elején járt.
Kedves Kekec!
Rosszul tudod! Mo-on gyakorlatilag bárki importálhat kőolajat ill. kőolajszármazékot aki eleget tesz a min. feltételeknek /pl.kötelező készletezés/. Voltak akik nyersolajat hoztak be, azt kivitték Szlovákiába bérfeldolgozásra, majd gázolajat hoztak vissza /volt olyan cég aki az oroszoktól vásárolt nyerso.-ból 96% gázolajat tudott kinyeretni/. Mások gázolajat /külömböző minőségben/ hoztak be és értékesítették. Amikor festéssel kellett megkülömböztetni, akkor a vámkezelésnél követtek el különféle trükköt /ti. a vámnál kellett elvégezni a festést/. Amikor a festésnél nem ment a bunda, akko jött a szőkítés.
Igen jó a felvetésed! Azt tényleg jó lenne pontosan tudni, hogy honnan és hogyan került a gázolaj ill. a fűtőolaj a magyar üzemanyagtöltő állomásokra. Benzint lehet, hogy kevesebben importáltak, de gázolajat és fűtőolajat viszont igen sokan! (Bár a halasztott vámfizetés miatt a benzin is jó üzlet volt.) Persze a cégek többsége már sem a valóságban, sem a vámhivatal számítógépeiben rég nem létezik! Ember legyen a talpán, aki egy teljes listát össze tudna állítani...
Más! Feltűnt, hogy O.V. csak az olajszőkítési ügyekről kérte be az anyagokat? A szőkítések előtti ügyletek szóba sem kerültek!
Kedves FríMen!
Nagyon vszínú, hogy köbö úgy kezdődhetett a szőkítés, ahogy írtad. Viszont van nekem egy kis gondom. Ha jól tudom (persze lehet, hogy nem), Magyarország nem importál külön gázolajat, meg benzint, hanem csak kőolajat, és Százhalombattán készül belőle a többi. A battai finomító a MOL-é, és tőle kell vennie a benzint a többi kutas társaságnak is. Én nem tudok más finomítóról, aki tájékozottabb, majd nyilván kijavít.
Szóval akkor Battán készül a HTO is, meg a dízelolaj is. Tehát Battán teszik bele a kormozó pirosat is. Vagyis ha nem tették bele, akkor nyilván ott nem tették bele. Ill. ha utólag kisavazták, akkor nyilván onnan jött az infó, hogy mivel lehet kisavazni. Arra célzok ezzel, hogy a MOL-nál vkik biztosan tudtak az egészről. Nem kék ott is egy vizsgálatot tartani?
Kekec
Na állj, díszpéldány :-), ki beszélt itt igazság(osság)ról? Itt jogérzékről meg igazságérzékről volt szó. Legközelebb leszel szíves gondosan elolvasni a dolgokat, és csak aztán reagálgatni, oké? :-)))
De ha már szóba hoztad, a világ legigazságosabb jogrendszerét is fel lehet használni igazságtalanul... (hozzám hasonló szofisták előnyben :-DD) Mint mindent, ezt is csak emberek csinálják, és minden annyit ér, amennyit a használója kihoz belőle. Kicsit fogj vissza a naivitásból...
Kedves Tamás!
Azért nem baj, ha a jognak van valami köze az igazság(osság)hoz. Legalábbis a II. vh. óta azokat a jogrendszereket, amelyek köszönőviszonyban sincsnek az igazsággal, nem tekintik legitim jogrendszereknek a világ fejlettebb részén.
Jó katzenjammeres napot!
1, történetesen épp jogász lennék, vagy mi, és semmi gond a jogérzékemmel - legalábbis a Lendvai utcán kívül máshonnan még nem vitatták...
2, nem véletlen, hogy épp a Palotást veszed elő... tényleg szar lehet, most lesz az első tárgyalási nap a Palotás kontra állam bácsi (Postabank) ügyben (tuti bukás Nektek), én elhiszem, hogy a főnökeid idegesek emiatt... újabb pofára esés, meg ilyenek...
3, ha a bizonyítékok alapján az ügyész látja hogy bűnös, akkor nem fogja leállítani az eljárást, ha mégis, azért szakmai felelősséggel tartozik - ezért nem tsezi meg, ez ilyen egyszerű, a többi csupán felesleges kötözködés. Az ügyész látja a legjobbanl, hogy adott ügyben a terhelt (vádlott) tényleg bűnös vagy nem - ez alapján jár el.
Biztos van korrupt ügyész. De ezek ugyanúgy lesznek, ha a kormány alá rendelik az ügyészséget. Sőt, asszem, ők lesznek a legnagyobb seggnyalók, mert genetikailag bennük van. Hát nekem erre nincs szükségem.
Ja, és ne keverd a jogérzéket az igazságérzékkel, mert a kettő bizony-bizony egészen más.
Akár bűnös akár nem bizonyíték nélkül nem lehet bíróság elé menni. Az angolszászoknál ugye van a meghallgatás meg az előzetes tárgyalás. És a bíró mondja zöld vagy stop némi bizonyíték is kellene.
Tdosmásom szeirnt , ha bizonyítékból egy morzsányi van akkor a magyar ügyész vádat emel, az ami bíró zöldet ad. Azért vannal ott is olyan finom mechanizmusok, hogy egy ügyésznek illik tudni, hogy mit vihet a bíróhoz. Egyébként ég mint a rongy.
Egyébként mo-n is van olyan tárgyalás, hogy a bíró minusz per alatt közli, hogy ez kevés.
Nézd sok szem sokat lát, működnek az ellenőrző és kiegyensúlyozó mechanizmusok és ez a lényeg.
Hogy hová telepítik a tételes jogkört az funkciószervezési kérdés.
És ha bűnös?
Remélem nem vagy jogász, ilyen jogérzékkel...
Egyébként, mint mondtam volt, ezt erre az átmeneti korra találták ki az elvtik. Bevették a törvénybe ezt az álszent passzust a mindenkit (eljárást, bűnöst és büntelent, stb) védő helyett is védő ügyészek "függetlenségéről" , holott az alkotmányaban sincs ilyesmiről szó. Mindezt persze, csak azért, hogy a milliárdos lopások, vagyonszerzések elkövetői egy egy firnyákos ügyészi akció révén bármikor -személyre szólóan- mentesülhessenek. Nem állítom, hogy gyakori ennek igénybe vétele, de már egy eset (Palotás) is elég ahhoz, hogy végkép megrendendüljön az emeberek bizalma az egész jogrendszerben.
Ezt látta a Horn kormány is, amikor egy a FIDESZ kormánynál sokkal szigorúbb változatban Vastag Pál kidolgoztatta az ügyészség kprmány alá helyezésének törvény tervezetét. Ezt némileg enyhítve nyujtotta be Dávid Ibolya, de az MSZP és SZDSZ ekkor már mindenféle teljesen más és ettől független okokra, ellenzéki obstrukcióra hivatkozva nem szavazta meg. Jellemző a bolsi erkölcsiségükre!
Ez, hogy még mindig, ilyen bűnözési statsiztikák mellett itt tartunk, felér egy hazaárulással azok részéről, akik elvtelenül megtorpedózták a törvénybe iktatást.
A magam részéről ezt a polémiát befejeztem. Megyek szunyókálni.
Nyilván ismered a törvényekt. Az társadalmi szervezetek törvényességi felügyelete kicsit fura az angolszász jogban. Itt ez a rend nem kell mindjárt bíróságra rohangászni, hidd el a határ/haszon elmélet is működik.
Szóval:
az eljárás, működés törványességét feülgyeli a bírói szakig. Nem személyeket véd. Nem feladata.
Ez ilyen és komolyan mondom gyere az új ügyészségi törvénnyel. Fordulj a képviselődhöz.
Én azon akadtam ki, hogy a rendszerváltás óta évente napirenden volt ez a törvény, az alkotmánynak megfelel, akkor mi a francnak akarod a jogrndbe vetett hitet megingatni.
Ez van, végre kell hajtani.
Voltál katona ?
Nyílván ismered a filozófiát a "parancs"-al kapcsolatban.
Ennyi.
Gondolatokról, személyekről, életlátásról és megannyi dologról lehet vitatkozni.
A törvény az törvény, az ügyészség végrehajtja. Ha nem tetszik kell másik törvény, de azért nem az ügyész kommunista, náci, marslakó, ha teszi a dolgát.
Na ezt jó hogy szóba hoztad. Ez ám a törvényesség! A Palotás ügy, amikor az ügyész egy vád elejtéssel maga akadályozta meg, hogy a tárgyalást lefolytassák és az igazság kiderüljön.
A jelenlegi- elődeinktől örökölt jogi szisztéma a korrupció melegágya. Gondolj csak a topik címére!
Az ügyész nem ejti az ügyet, ezt legfeljebb a bíróság teheti meg, ha már ügy van. Az ügyész ha rájön, hogy a gyanusított ártatlan nem is indíthat eljárást, (így nincs is ügy) már a saját érdekében sem, mert minek neki a leégés?
Az ügyészt meg nyugodtan kormány alá lehet helyezni, mert konkrét dolgokban úgysem lehet őt utasítani, a társadalom általános jellegű kívánalmairól meg jobb, ha közvetlenül a társadalom főnökétől értesül. (Sejtem, hogy ez cseszi a csőrét minden liberális anarnachista bolsinak, amíg nem ők kerülnek hatalomra.)
Egyébként meg a buntetoeljaras nem a karosultrol, hanem a vadlottrol szol, akár tetszik , akár nem. Arról van szó, hogy a _vádlott_ elkövette-e a terhére rótt bűncselekményt, nem pedig arról, hogy a sértettnek mi a véleménye....
A viccet félretéve szerintem a jelenlegi elv és gyakorlat olyan feladat elé állítja az ügyészt, amit nem lehet tisztességesen végezni, hiszen senki sem védheti egy jogsértett ember jogát ha közben azt is védi, aki a jogsértést okozta. Másrészt meg ha védi a jogsértő jogait, akkor nem üldözheti a cselekményt, amit elkövetett. Márpedig a törvény szerint mindez az ügyész feladata. Erre csak a Jóisten képes.
Tiszta vizet a fejekbe!
A gyanúsítottat nem védi az ügyész... viszont ha világossá válik, hogy a gyanúsított ártatlan (bármilyen okból), akkor ejti az ügyet. Az más kéréds, hogy manapság amikor a statiszitika mindennél fontosabb, nem ejti.
A kirabolt áldozat meg lépjen fel magánvádban, ha ragaszkodik ahhoz, hogy akkor is az rabolta ki, aki... minden bizonyíték ellenére, vagy polgáriban. Na.
Kedves Tamás! Ha a gyanusítottat védi az ügyész, meg a védő is, akkor ki képviseli a kirabolt áldozatot? Vagy ő le van ejtve? Ez a gengeszterek világa? Szerintem az, de éppen az ilyen eszement felfogás és gyakorlat miatt.
