Akkor az a legenda sem igaz, hogy az M7-est eleinte nem akarták átvenni (hogy kik, azt pontosan nem tudom, valamilyen európai közlekedési szervezet), mert x centivel keskenyebb volt a kelleténél? Annyi cement kellett ui. a környékbeli dácsákhoz...
Ott volt a gond, amikor ezt a hülye rendeletet nyilvánosságra hozták... Mármint, hogy túltervezik a szilárdságot. Lopóék úgy gondolkoztak, hogy eddig is kiloptunk belőle 10-20 %-ot, és sose volt baj belőle, akkor mostantól nyugodtan lehet 30-40-et...
Csak sajnos a mérnökök ezt a kálót már addig is beleszámolták, rendelet nélkül, csak nem árulták el senkinek, tehát a rendelettől semmivel se lett több cement betervezve. Viszont onnantól többet loptak ki belőle... :)
40%-ot meg már nem volt szabad rápakolni, rendelet volt rá, hogy huszat kell.
Na ja. Asszem még az M7 építése idején (emléxel, betonburk. volt) hallottam, hogy M.o.-on minden (MINDEN!!!) állami beruházású építmény szilárdságát 20 %-kal túl KELL tervezni. Indoklás: ennyi betont (mármint cementet) úgyis kilopnak belőle. Az a kor az efféle politikai döntések kora volt. Persze dönthettek volna ehelyett úgyis, hogy a műszaki átvétel részeként vizsgálják az elemek szilárdságát, és ha az nem felel meg, akkor nem veszik át, nem fizetik ki, amíg jó nem lesz — de ezt ugye nem lehetett, mert abban az időben még főleg a munkások loptak...
Szép, persze hogy szép, kedves Pásztörperc; kicsit sajnáltam is beírni... De hát az igazság sajnos legtöbbször ilyen földhözragadtan prózai és egyszerű.
Azt hiszem, számodra világos, de leírom, mert hátha nem egyértelmű: az építés folytatása (a hibás alapra, megerősítés nélkül/helyett) természetesen politikai döntés volt, az összes érintett műszaki tiltakozása ellenére történt. Ők csak csinálták, mert muszáj volt.
Aztán persze rajtuk ragadt, hogy milyen hülyék voltak... És ez már így is marad az idők végezetéig.
(Jóatyám gépészmérnök volt, acélszerkezetű hidajat épített a vállalatnál, ezért őt hálisten ez nem érintette. De a kollégákkal természetesen beszélgettek időnként. :)
A Csalagút nem kettő, hanem három, a két szélén egy-egy a vonatoknak, a közepén meg egy szervízalagút/vészkijárat. Mivel kétfelől fúrták (a kompos cégek még több felől... :-))) valóban volt némi eltérés, de ha jól emléxem, kevesebb, mint az "Elba"-csomópontnál. Azért ilyen távolságnál ez nem is meglepő. Különben meg már az ókorban is építettek ilyen módon alagútat/vízvezetéket, és a két vágat elég jó találati aránnyal összeért, holott hol voltak a mai geodéziai műszerek?!
A Nyugati téri felüljáróval kapcsolatban úgy emléxem, hogy valakit farbarúgtak érte, de hogy kit és mennyire, azt már nem tudom.
A helyzet sokkal egyszerűbb volt, Pásztörperc kartács...
Szegény édesapám közelről látta az eseményeket, akkoriban a Hídépítő Vállalatnál dolgozott. Szerencsére nem ezen a felüljárón.
Annyi történt ott, hogy az egyik hídfél alapjai elkezdtek süllyedni. Merhogy kilopták belűle a cementet. Sajnos nem egyformán... :)
A mérnökök persze már az első fél centis süllyedésnél szóltak, hogy nem frankó a helyzet, csak hát: november hetedike, átadás, határidő: csináljátok, nem lesz ott baj, fél centit kibírunk. Egy centit is
Fél métert is, majd vastagabbra betonozzuk a felépítményt (!).
Aztán rendbehozták az alapot, beton-injektálással, egyebekkel. Addigra persze azon röhögött mindenki, aki látta.
Mint Kekec helyesen megállapította: az eltérés nem vízszintes, hanem függőleges volt. (NEM biztos) infóim szerint ennek oka sajátságosan magyar.
Tudnivaló, hogy a Föld nem teljesen gömb alakú (ú.n. geoid). Eme elméleti test felszínének síkra vetítése torzításmentesen nem lehetséges. A különböző vetületi rendszerek különböző torzításokat hoznak be — de most nem is igazán ez a lényeges, éppen mert hogy nem vízszintes elcsúszásról van szó. A függőleges ügyekben külön gubancokhoz vezet, hogy az általánosan elfogadott (ismert) háromtengelyű ellipszoid alakot a világtenger vízszintje csak közelíti. Azon területeken, ahol a felszín közelében sűrűbb kőzetek vannak, a tengerszint "behorpad", a kisebb fajlagos tömegű kőzetfélék fölött meg "púposodik". Így hát attól függően, hogy melyik közeli tenger "nyugalmi" szintjéhez viszonyítjuk az egyes tereppontok helyzetét, különböző számokat kapunk.
(Eleinte nem is annyira) kis hazánkban nagyon sokáig a határainkat nyaldosó Adria szintjéhez viszonyítva adták meg a magasságokat. Trianont követően, saját tengerünk immár nem lévén, ez az igazodási kényszer sokat gyengült. A környéken mindenütt a Balti-t. szerintio magasságokat használták, és (ha jól tudom, a II. vh. után?) mi is áttértünk erre. Elvileg.
A gyakorlatban jelenleg három vetületi rendszer (Gauss-Krüger, sztereo, EOTV) alkalmazása általános. Ezek mellett még további 5–6-ot használnak korlátozottan (egyes területeken ill. szakmákban). Egyes térképrendszerek az adriai, mások a balti magasságokat használják (a 2 között — ha jól emléxem — vmivel < 80 cm az eltérés).
Úgy hallottam, egész 1*űen annyi történt, hogy a helyszínrajzokon megadott építési magasságokat az egyik építésvezetőség Adria, a másik meg Balti-t. fölötti magasságnak értelmezte (ahogy korábbi munkájuk során mexokták). Felelős???
Kedves VaLaki!
A felelősségre vonásra nem emlékszem, lehet, hogy nem is volt. Pedig ha jól tévedek 70 centi volt a különbség a két hídvég közt. Akkor keletkezett az alábbi vicc is:
- Hogy fogják hívni a Marx teret ?
- El BAH csomópont.
Mellesleg hogy jutott ez most eszedbe? És miért pont a politikában?
Kekec
Bocs tudom, hogy három hozzászólásból elzuhan a topic.
Néztük a családdal a Tom Cruise filmet (Impossible Misssion).
A Csatorna alatti alagútról beszégetve:
- csalagút,
- állítóólag kicsit mellé ment ezért lett két cső.
(de lehet tévedés is)
Szóval a Nyugatinál a felüljáró kicsit elzúgott. Két oldalról építették és kiderült, hogy mellé.
Ki emlékszik erre ?
Lecsuktak valakit (nem engem) ? Miért történt ? Mibe került ? Nem lehetett volna itt iiis előnyt csinálni két felüljáróval.
Úgy emlékszem, hogy nérnök barátaim szerint cirka száz éve milliméter pontosan megy egy ilyen dolog.
