Keresés

Részletes keresés

Ezüstcsillag Creative Commons License 2009.05.12 0 0 1683
Zimonyi Zita: Csak a kezed súgott reményt


Szemed száz hideg csillaga hullt rám,
s az örökkévalóság kelyhébe zuhantam
a valóságszálak hálóján át.
Közelségedre szívemben felcsendült
a mindenség kék harangja,
s kérdőjelbörtönömből törött szárnyú
Madárként verdestem feléd.

Szavaim szikrái
fénytelenül pattantak le rólad,
kérleléseimből hiába szőttem hálót
a tátongó semmi fölé.
Mozdulataid fagyos torlaszain fuldokoltam,
tétovaságod tengere hűvösen zúdult
akarásom égig érő tüzeire,
s közben lázas szelek lobogtak szerte

Mondatok hóval takart jegén
botladoztam vissza hozzád,
esélyem sikoltva tört kétkedéseiden.
A náladnélküliség kősivatagján
virágot bontottam,

s távol tartó kimértséged
naptalan égboltja alatt hervadtam:
nem fordítottad felém arcodat,
csak a kezed súgott reményt…

muallim Creative Commons License 2009.05.06 0 0 1682

Nem jöttél

 

Nem hiába vártam rád

lehajoltam közben egy kavics

nézett rám, jelként

sima volt ahogy melegítettem

szellő libegett a leveleken

bújkált, sétált köztük

az óra meg nem állt meg

sötét lett, megkerültem a tömböt

nem jöttél megint el...

 

 

Ezüstcsillag Creative Commons License 2009.05.06 0 0 1681
Zimonyi Zita

(hiába)

 

hiába hallgatsz: egész tested,

minden érzéked, porcikád

azt súgja, vallja, kiáltja: ölelnél,

törzsed törzsemhez fordul,

csípőd csípőmhöz beszél,

ajkad ajkamhoz lopakodik,

ott fénylek szemed égboltján,

hiába teszel fel kérdéseket,

faggatsz értetlenül, ámultan,

hiába lepődsz meg zavartan

kitárulkozó vallomásaimon,

engem ugyan nem csapsz be,

csak hazug magad vágod át,

hiába próbálod szemlesütve

fedni félszegen előlem óhajod,

hiába mutatsz kielégültséget,

süt belőled a hiány, a sóvárgás,

furdal az elfojtott kíváncsiság,

űz, hajt a kiéletlen élni akarás,

a gyönyör, mámor utáni vágy

 

 

BlackMW Creative Commons License 2009.05.05 0 0 1680
Egymással szemben

Ott, ahol mély barázdák szelik át a homlokokat,
Ahol, kecskekörmök borítják a Balaton-menti partokat
Ott vársz rám. Mint egy hajóra, ami vissza sosem tér.
Ott várok rád, mint egy cölöpre, amihez kikötni nem lehet.
Ott állunk, törékeny naplementébe burkolózva,
Kitéve hullámok játékának a sárga fényben:
Hogy csapódnak a partokhoz, a küzdelmet sosem feladva,
Mint mi, akik valószínűtlenül állunk most egymással szemben:
Karnyújtásnyira, de szakadékkal lábunk előtt,
Lábujjaink közé nyomódott mélyszürke iszapban.
Otthon vagyok és távol nagyon az otthonomtól,
Miközben félni kezdek riadt szemeid láttán:
Pont akkor veszítelek el, mikor a legközelebb vagyunk - Egymáshoz.
muallim Creative Commons License 2009.04.22 0 0 1679

Szerelmes must

 

Kulcs a zárba nem kell

ha jövök, símán bemehessek

a kaput ugye korán nem zárják

a lépcsőn hármasával megyek

 

és ha belépek hozzád

lábújjhegyen, nem veszed észre

ott pihensz a heverőn szanaszéjjel

melléd símulok észrevétlen

 

oh, a reggel kissé hűs

mégis felfűt a kemény vágy

álmodsz még, nézem a szád

árnyékom szorosan betakar már

 

mozdulni csak nekem

bennem valami halk zene

átveszed a ritmust

oly édes, szerelmes must...

 

 

 

 

 

 

 

Vadoczy Creative Commons License 2009.04.19 0 0 1678
Saját:

Olyan vagy nekem,
Mint sötétnek a fény,
Nélküled nem létezem,
Nélküled értelmetlen lennem,
Nélküled sohasem voltam és sohasem leszek
Ha Te kihunysz, Veled én is semmivé leszek.
barba26 Creative Commons License 2009.04.18 0 0 1677
Olyan messze vagy,olyan nagyon távol,
Nem tudom gondolsz-e rám valahol máshol.
Nem tudom,meddig bírom az életet,
Nem tudom meddig tűrőm a tehetetlenséget.
A tehetetlenséget,amit miattad kell elviselnem,
Mert nem lehetsz mellettem,
Nem lehetsz az enyém!
A mi szerelmünk maga a paradicsom lenne,
De a szenvedélyünk a lehetetlen gyümölcse,
Viszont ígérem a szívem tied lesz örökre,
Szeretlek és tudnod kell:TE VAGY AZ ÁLMOM GYÖNYÖRE!

Remélem tetszik,ez a vers saját és szívemből szólt....!

mysisterstheslayer Creative Commons License 2009.04.13 0 0 1676

 

 

Igazan szivembol idezel

BlackMW

Meg olvasnek ilyeneket

muallim Creative Commons License 2009.04.12 0 0 1675

oly ártatlan kis történet

a levegő, a víz is drága

elvenni tőled széttört váza

szilánkja áll hátamba

add nekem minden fájdalmad

kiviszem a Hold fényébe

fekete fehérbe bugyolálom

hidd el, nem lesz több

siralmas eltévedt álmod...

Előzmény: muallim (1674)
muallim Creative Commons License 2009.04.12 0 0 1674

Mi történt kedves este

mit mondasz, rettenet

torkát vágni léleknek

vérét szabadnak eresztve

hogy fogjam, szedjem össze

az újjaim, a tenyerem kevés

ömlik minden szerteszét

torkát vágni léleknek...

BlackMW Creative Commons License 2009.04.03 0 0 1673
Saját:


Ez a nap is úgy múlt el, hogy
Nem láttam a homokszemeket,
Amiket a mai nap arcod
Barázdáiba temetett

Ez a nap is úgy múlt el, hogy
Nem oldottam meg egy talányt
Hogy nem adtam hálát az Istennek
Aki Téged kitalált

Ez a nap is úgy múlt el, hogy
Örök szívedben az önzés
Ettől görcsös dallamot zeng
Belém a kétségbeesés
BlackMW Creative Commons License 2009.04.03 0 0 1672
Auguszt Bárió: Pentimento

Én ott éltem, hol hangos szerelmespárok csöndesen elhagyták egymást,
S én a sírás éjjelén ott esküdtem haragot, hol az élet szeretete az ajkamhoz ért.

Én ott éltem, hol a senki hős volt s csak a hazugság sarkantyúzta a bolygót,
És a csillogó szemek roppant magányát, a város mélyén, szétmálló falakra írták.

Én ott éltem, hol a végtelen porszemmé aljasult s a némaságban névtelen
Kőarcok mozdulatlan tűrték, hogy szép szívemet makacsul dobozba zárjam.

Én veled éltem, gyönyörű kedves, semmiért, mohón, igazgyöngy a földnek.
Én veled éltem, mint hazug, mint bátor, mint lelkekre feszített öngyilkos mámor.

Álom a valóság, koldus az idő.
A napról álmodom - ragyogjon!
S közben zuhogjon az eső.
lukácsklaudia06 Creative Commons License 2009.03.22 0 0 1671

Megtanultam nélküled élni.

Tőled semmit sem,remélni.

Megtanultam nélküled álmodni,

S az álaimból felébredni.

Megtanultam,élni és álmodni is veled.

Várni a holnapot ,ami nem jön el.

Nem jön el a közös holnap,

Amiről mi,annyit beszéltünk.

Úgy éreztük,hogy csak együtt élhetünk.

Eljött,az a nap,amelyre a legkevésbbé,

Sem számítottam,

Mikor utóljára,hallottam a hangodat!

A telefon másik oldalán,

Egy olyan ember hangját,

Aki nem törődik,azzal ,hogy

Most épp, egy másikat megbánt!

Pár héten belül,megtaláltad,

Ezt a lányt.

Akiért,te most mindent feláldoznál.

Érdekes ez,mert Én is ,

Ugyanezt,tettem.

Nem számolva azzal,hogy

Meg sem érdemelted!

lukácsklaudia06 Creative Commons License 2009.03.22 0 0 1670

Nem mondtam,te sem mondtad.

De szerelmemet érezheted.

Szerettelek téged,tán mindenél jobban.

Aztán egy szép napon,

Ott hagytál a semmiben.

Vissza nézni,nem mertél,

Hogy nehogy, vissza kelljen jönni hozám.

Boldogságom ,ekkor igenis romokba dőlt.

Az álmom ,amelyet megálmodttam,így lett múlt!

Egyik napról a másikra ,közölted velem,

Hogy végeztünk és ,hogy most mindennek vége!

Okot,nem mondtál csak ,hogy már,

Nem szeretsz viszont.

S bennem ekkor, összetört egy kép.

Összetört bennem a kép,amelyet rólad alkodtam.

S azt hiszem,nem kell elmondanom,

Hogy mekkorát csalódtam

Legbelül éreztem,azt a nagy fájdalmat

Nem tudtam,elfogadni a tényt,

Hogy ami,köztünk volt,

Most már véget is ért!

lukácsklaudia06 Creative Commons License 2009.03.22 0 0 1669

Nem hazudok tovább.

Nem tehetem meg.

Szeretlek téged,

De neked ez mit sem jelent.

S az én, helyemre máris, más lép!

Együtt töltött perceink,igy porlandnak szét.

A multon rágodok....

Vajon, mit ronthattam el??!!...

S nem értem,hogy ezt te, mért nem teszed meg!

Én neked adttam mindent,

S mára semmi sincsen.!

Mert van már neked valakid,

Aki megadja mind azt,

Amire én akkor képtelen voltam!

lukácsklaudia06 Creative Commons License 2009.03.22 0 0 1668

Azt,akarom,hogy éld meg,

Amit én megéltem...

Azt akarom,hogy éld át,

Amit én, akkor éreztem.

Éreztem,a semmit,

Amit nyújtani tudsz,nekem

S éreztem a mindent,

Amit én ,még adnék neked.

Mert belém szúrtad a késedet.

Majd megforgatva kihúztad.

S vártam a pillanatot,

Hogy segíts rajtam....

Ott hagytál a semmiben.

Vissza sosem,néztél.

Nem gondoltál rám,

S elis feledttél.

Aztán meg jött ,

Az a másik lány....

Akit szeretni,nem tudok!

Nem is akarok!...

Öt ,ahogy téged,

is csak megvetni tudom.

lukácsklaudia06 Creative Commons License 2009.03.22 0 0 1667
nagyon,jóó:)
muallim Creative Commons License 2009.03.20 0 0 1666

Nyílj már ajtó !

 

Ülök a konyhában

nyílj már ajtó!

Te drága, először

a mosolyod lássam

olvasok, de mit

nem tudom

a rést nézem

nyílj már ajtó, ajtó

nincs kulcsra zárva

ölelni akarom

remegő szájjal

már mondanám:

Végre, Te drága!

muallim Creative Commons License 2009.03.18 0 0 1665

Éji szél

 

Fergeteges porfelhő takart be

elsötétített minden volt képet

fogaim közt karcolva recsegett

aztán ma kitisztult, az éji szél

viharként elfújta, kiseperte

most már felment a függöny

újra mandolin emel, dobban

lelkemben, Ő az ki befészkelt

ágya melegét megosztja velem

angel0001 Creative Commons License 2009.03.15 0 0 1664
szeretlek, szeretlek nagyon rád gondolok sok magányos napon. nemtudom emléked feledni nem tudok nélküled élni, lélegezni hiányod fojtogat mardossa a szivem nem tudom mit tegyek és némán elviselem. kopár napokon mikor a magány mardossa szivem rád gondolok közben a multat felidézem.
Előzmény: angel0001 (1663)
angel0001 Creative Commons License 2009.03.15 0 0 1663
ül egy galanb fön az ágon senkije sincs ezen a világon. feje nehéz, szive hideg vajon meddig tart a szenvedése? de majd egycer kisüt a nap és ujra boldognak érzed ön magadat. fütyülve járod az utcákat és nem lessz gondod ezen a világon.
Előzmény: lindus07 (1647)
domboróczki Kálmán Creative Commons License 2009.03.15 0 0 1662
Ezt egy lányhoz irtam,Egy Tarnamérai lánynak,akit nagyon szeretek!Keresztesi Nikolettnek!kérlek benneteket segitsetek elmondani neki,hogy mennyire sokat jelent nekem!!Myvipen megtehetitek! Domboróczki Kálmán vagyok!Ez a vers egy rövid története a kapcsolatunknak,volt benne sok öröm és bánat is!De nem tudom feladni,mert szeretem!!Köszönöm nektek!!






RAGYOGOTT ÉS NEM LÁTTAM


Egy nyugtalan érzés,fáj tőle a szivem!
Elveszítem azt,akiért élek?
Elkezdödött csendben,szemébe néztem!
A lány még nem tudta,hogy rögtön szerelmes lettem!
Már akkor tudtam,ő kell nekem!
Éreztem,hogy kedvel engem,
Mikor szemembe nézett mélyen,
Hevesebben vert a szívem!
Mikor először mondta szeretlek,
ilyet még nem éreztem!
Így kezdődött egy szerelmes végzet!
Csendben,titokban kezdtük!
Szép volt jó volt minden,
De közénk álltak idegenek!
Harcoltunk foggal,körömmel!
Nem adtuk fel,és most sem teszem!
Elvitték tölem a szürke végtelenbe,
Ekkor nem talaltam sehol a helyem!
Húztak minket jobbról balról!
Itt hibáztam jó nagyot!
Megfertöztem kapcsolatom,
De ha megengedné rendbe hozom!
Sokat tettem már én érte,
De eltol töle messze!
Volt hiba,mit elkövetett,
De megbocsájltom,
Mert töle jobban,senkit sem SZERETEK!
Nem érdekel se böszkeség se semmi más!
Szerelmes szívem csak ö rá vár!
Hibáztam én is sokszor,ezt is tudom!
De esélyt kérek,ugye kapok?
Nem tudtam,hogy mit akarok,
Kerestem,pedig mindig ott ragyogott!
Ragyogott és nem láttam,
Szemem ki nem nyitottam,
Mert vakított ragyogása!
Most messze van,távol tölem!
Nem vakít semmi,kinyitom szemem!
Nem találom sehol,most már tudom mit is kerestem!
Egy kívánságom ha lehetne,
Őt kérném a szívemnek!!
Bocsásson meg nekem,mert most nem hibáztam,s SZERETEM!


WomenOfEarth Creative Commons License 2009.02.14 0 0 1661
Ezüstcsillag Creative Commons License 2009.01.20 0 0 1660
Zimonyi Zita

Óda a férfihoz

 

Szentelt anyagból gyúrt teljesség képmása,

formát öltött végzés, föld szívdobbanása,

világot termő gondolat: testedről szól,

ember a mindenség bölcs akaratából:

belőled való vagyok! Legjobbik énem,

nálad marasztalt önmagam, másik felem,

csontodból keményedett asszonyi fogság,

tőled induló létem – szaladok hozzád,

szorítsd meg kezem, tárd ki titkaid termét:

érezzem erődet, az örök cselekvést:

a hitbe ágyazott, sóvárgott időtlent,

leheld lényembe az áhított végtelent!

 

Kutatom csodától kapott alakodat:

kettőnk térében varázsos vonzásodat,

feszes izomrostok őriző kődombját,

hasad sík partjának tengerhullámzását,

virágkehely-ívelésű szép törzsedet,

mellkasodon arcomból rakott fészkemet,

kemény lépteidet: utakat alkotva,

merész álmaidat: elmúlást riasztva, –

ölelj szeretve, boríts be, burkolj körbe,

gordonkahangod dallamával segítve,

szemed csillagának oltalom-fényével,

testeddel, lelkeddel, egész életeddel!

 

Vedd örömfolyóim ezüstös halait,

képzeteim fényes szárnyú madarait,

tetteim feléd terelt állatseregét,

édenkertem mesés maghozó termését:

ím lábaid előtt a virágos birtok,

mindenem, amit nyújtani képes vagyok,

neked, hatodik nap végső valósága,

Föld fellegvára, természet életfája,

alkotó – istenelméjű kívánalom,

bennem hű medredre találó forrásom,

neked, a te álmodból felébredt társad:

érettem, miattam létezzél – általam!

 

muallim Creative Commons License 2009.01.19 0 0 1659

oszlopok

 

sudár
korinthos
el nem
lopom
talpa lenn
fője fenn
és csak
simítom

olyan ez

egy érzés

mosoly rám

most ne, ne

csak tudjam

velem vagy

most ne, ne

ne gyorsan

múljanak el

hosszú napok

évezredek

ölelni

szeretlek...

Prucika Creative Commons License 2009.01.04 0 0 1658

Börzsönyi Erika

 

 

Átragyog

 

 

Mosolyod átragyog

téren és időn, meg

távolságon, lelked

itt van, velem, érzem

felém áradni a

szerelmed: ölelj át,

örökre velem…

Álmodjunk egymásnak

egy csodás világot

összefonódó testünk az

álom valósága.

 

 

muallim Creative Commons License 2009.01.03 0 0 1657

Betűiden futnak újjaim

falom sorban, mint egy telegramm

hogyan mondjam, csak egy szalag

tenyerem a könyvre csapom

mindened akarom, de hogyan

mondja meg valaki már

istenem, miért sötét a világ

tudod csak sorban érzem

a kiemelkedő betűid, szavaid

édes mondtaid...

 

muallim Creative Commons License 2008.12.29 0 0 1656

Bedobtam valamit még régen

évekkel ezelőtt a Dunába

a palackban egy levél neked

mindent megírtam

milyen leszek, megismerj

a kezem lerajzoltam

meg hogy majd szeretlek..

Zsuzska La Huska Creative Commons License 2008.12.28 0 0 1655

Hazudj nekem!

 

Hazudd,hogy szeretsz,

             hogy szép az élet,

             hogy,ami köztünk van nem ér soha véget!

Hazudd,hogy őrülten szeretsz,

             hogy jó neked,ha velem lehetsz!

Hazudd,hogy nincs rajtam kívül senki más,

             hogy szívből jön a vallomás!

Hazudd,hogy hiányzom,ha nem vagyok veled,

             hogy olyankor nem találod sehol a helyed!

 

Hazudj nekem,mert az igazság keményen rideg

és apró darabokra töri a szívem!

Zsuzska La Huska Creative Commons License 2008.12.28 0 0 1654

....

    Megőrjít a valóság és megőrjít az álom,

    a nap minden pillanatában utánad vágyom.

Akár ébren,akár álmomban,

bent vagy minden gondolatomban!

    Te vagy,akit akarok,akiért élek...

     csak a karjaidba vágyom,csak szeretni akarlak téged!

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!