Akkor összefoglalom :
Sajnos angyalföldi kocsmákba nem járok. Itt az óbudai piacon van egy kocsma, az Örökrangadó majd bemegyek képviselőt keresni, mélyen a szemébe nézek, megkérdem mennyi fizteésemelést szoktak feléjük osztani.
Amint van valami eredmény, beirom ide :-)
(Ha képviselőasszonnyal futok össze, azt is jelzem nektek )
zsuzsa :..."....Hmmm... hogyan lehet felcsipni egy képviselőt ? Ritkán mászkálok a Parlamentben. Mondjuk Dajcsnak elég lehet meglóbálni az orra előtt egy tangabugyit de ez a Szanyi komolyabbnak tünik
:-))))........."
traficc :
Zsuzsa !
A Wekkler az egyik leggazdagabb. Aki szoknyás eddig Vele beszélt, az mind azt mondta :
......Úúgy de úúúgy de úggy tud néééézni..........
nomost lévén hím nem tudom mit jelent ez az úúúúggy de Te biztosan érted.
A külső nem számit. Egyrészt fess uriember, ugy áll rajta az öltöny, mint egy snájdig huszártiszten másrészt én is valahol Torgyánné Cseh Mária és Selmeczi Gabriella közt vagyok féluton.
Egyébként is irhatnánk együtt a feljelentéseket és abban is egyetértek vele, hogy nem értek egyet az MSZP roma kisebbségi politikájával. Ez a Szanyi részt vett egy kilakoltatott roma család melletti szimpátia tüntetésen.
Viszont nem tartozik Pöpi köréhez. Még a végén kiebrudalják a Parlamanetből, aztán mehetnék vele Flasztert árúni a villanyosmegállóba :-)
Tulajdonképpen... korban hozzámillik, engem is itt mindig lebolsiztok,ő meg tagja a Magyar Ellenállók és Antifasisztáknak is.Én is egyedül nevelem a gyerekeimet.
Egész jóképü :-) Nem olyan búbánatos feje van, mint pl Áder Jánosnak. Az Orbánt utánzók mind olyan arcot vágnak, mintha épp Tiborc szerepére készülnének.
Hmmm... hogyan lehet felcsipni egy képviselőt ? Ritkán mászkálok a Parlamentben. Mondjuk Dajcsnak elég lehet meglóbálni az orra előtt egy tangabugyit de ez a Szanyi komolyabbnak tünik
:-))))
Elnézést, pár napig nem állt módomban reagálni.
Megpróbálom - ha már annyiszor szóba került - elmondani a véleményem a "politikai - szakmai" döntések véleményem szerint hamis szembeállításáról.
Szóval a döntéselmélet szerint CSAK a következő feltételek teljesülése esetén hozható elvileg tökéletes döntés:
- Ismerünk valamennyi lehetőséget
- Pontosan ismerjük valamennyi lehetőség valamennyi következményét
- Világos és egyértelmű értékrendi preferenciáink vannak.
Az elég egyértelmű, hogy ilyen ideális világ nincsen. Ha pedig nincsen, akkor elkövetkezik a politika világa, melynek feladata annak kipótlása, ami a fentiekből hiányzik. Azért tartanám fontosnak a politika démoni jelentésének az elntüntetését, mert akkor végre lenne valami pontosabb kép arról, hogy mit csinálnak a politikusok (illetve mit kellene csinálniuk).
A bérekről: Ez bonyolult dolog, ki kéne találni valami olyan bérskálát, ami mellett a politikusi pálya úgy lenne vonzó, hogy közben azért nem bankári fizetések járnának. Csak persze a dolog úgy néz ki, hogy választási évben nem szoktak emelni - ezzel demonstrálván a népnek, hogy ők milyen nagyon takarékosak és szerények - aztán később lehet arra hivatkozni, hogy lám, tavaly sem emeltek, úgyhogy most többet kéne. Aztán ha beállt a rendszer, tőlem lehet valamilyen bérautomatizmus, hozzákötve az inflációhoz, a reálbérek alakulásához vagy akármihez. Jelenleg én többet keresek (fizetés+vállalkozás) mint a miniszterelnök, pedig nem vagyok sem gazdag sem különösebben jómódú. Ez azért elég furcsa.
Jelenleg a politikusok kb. pont olyanok mint amilyet a nép érdemel, és fordítva, ezek a politikusok sem érdemelnek jobb népet. :-))
Hogy ezen hogy kéne változtatni? Őszinte legyek? Fogalmam sincsen. Ha tudnám a választ, akkor talán megint benne lennék a politikában. Így azonban kívülről nem tudok okos lenni, nagyon elmérgesedett a helyzet. Szomorú vagyok, okos nem.
A jó k...va anyjukat. Én ebben az évben 9% emelést kaptam, miközben az infláció el fogja érni a 14%-ot (a mai Népszabiban volt benne). Ez ha jól számolom 6%-os reálbér csökkenés. Dögöljön meg az összes állat ott a kormányban. Milyen jogon kivételeznek magukkal?
Mégse vitázunk egészen hiába, lesz itt valami közeledésféle...
- Elnézést kérek minden kemény kijeltésemért. Megy ez nekünk normálisan is!
- Természetesen senkit sem kötelező szeretni, így a népet sem. Szerintem viszont közszolgálat esetén a "pozitívra kozmetikázott semleges mindegy" a minimálisan elvárható viszony. Végül is egy demokráciában őket kéne szolgálni...
- Legújabb politikus-definíciód még mindig meglehetősen pontatlan, de alapvető vita nincs köztünk.
- Abban teljességgel igazad van, hogy kis hazánkban a politikusok morális megbecsülése jó közelítéssel nulla. Ezen viszont nem pénzzel kell változtatni... (Sőt, egy ilyen emelés várhatóan tovább rontja a helyzetet.) Valószínűnek tartom azt is, hogy akit ez üldözött el, azt 2-3-szoros fizetés mellett is elüldözte volna.
- Alkalmatlanság terén maradjunk annyiban, hogy a minimális szaktudáson túl egészen más követelményeket támaszt a verseny- és közszféra, így szükségképpen nem is ugyanazok a legmegfelelőbb emberek. Azt is el kell ismernem, hogy a versenyszférában átlagosan jobb emberanyagot találni, valamint hogy ennek legfőbb okai az erkölcsi és anyagi megbecsülés hiánya. (Azért küldött már ki a világ egyik legnagyobb szoftvercége hozzánk olyan supportos kislányt, aki látható érdeklődéssel a "Getting started" fejezetnél nyitotta ki a kézikönyvet...)
- Hidd el, még mindig sokan látják munkájuk értelmét. Persze lehetséges, hogy ez is csak idő kérdése...
- "A társadalom Mari nénikből meg Pista bácsikból áll." Ez bizony így van, és jórészt övék a nyelv. A szemantikáról valószínűleg azt gondolják, hogy Rosalinda nővére, mégis ők határozzák meg. (Én is edzett vagyok nyelvészkedésben... szép gimnazista évek!)
- "a pénzügyminiszter miért kapjon 3 nagyságrenddel kisebb fizetést mint a jegybank elnöke." Tudod, mit írtál ide? 3 nagyságrend az kb. ezerszerest jelent! Amúgy tudomásom szerint egyik se főnöke a másiknak. Fogalmam sincs, mi a szokás a világban. Tippem: az MNB élén már közel európai bérek vannak, ami ma a magyar közszférában kiugrónak számít. Az okára, történetére tippem sincs.
- "csak éppen a kiindulási alapokat kell jól megválasztani" Ez csak természetes! Láttál valahol ilyen terveket? Én ugyanis sehol... Ami most megy: egy kialakult, többé-kevésbé elfogadott rendszer "feszegetése". Ez szerintem senkinek sem használ, hiszen minden béremelés külön alku tárgyává válik, ami a jobb érdekérvényesítő képességű csoportoknak (most épp a politikusoknak) kedvez, azonkívül megosztja a közszolgálatot. (Ne feledjük: a közszolgálatban a törvény keményen korlátozza az érdekérvényesítést.) Az eredmény látható és siralmas...
- Te hogyan állapítanád meg az alapokat? Mely példák/szempontok dominálnának?
OK, dehát mitől ne legyek durva, amikor valaki sommásan közli velem, hogy alkalmatlan vagyok a demokráciában való élésre? Ez talán nem durvaság?
>- Szakma kontra politika kérdésben végülis >ugyanarra jutottál, amit eleve mondtam: a >miniszter (plusz még 1-2 vezetői szint) >politikus,
Az a politikus, aki a kormányváltozások során (önkormányzatnál ugyanez) le lesz váltva.
>az alattuk dolgozók szakemberek. (Talán annyi >köztünk a különbség, hogy szerinted szakmai >döntés nem létezik. Ezt nem itt kéne >megvitatnunk.)
OK, ne vitatkozzunk erről, csak mindig feláll a hátamon szőr, amikor azt hallom, hogy "ez nem politikai, hanem szakmai kérdés." Mert az életben kérdések vannak, amiket nem lehet felosztani.
>- Nem voltam én olyan gyors, hogy ne lehessen >követni... Ha ennek a népnek nem érdemes >dolgozni (mert olyan, amilyen), azt miért >érdemli meg, hogy másokat (esetleg jól) >megfizess azért, hogy dolgozzanak érte? Vagy >esetleg csak téged nem érdemlünk meg?
Mindenki maga dönti el, hogy személy szerint az ő számára érdemes-e ennek a népnek dolgozni. Én meghoztam a magam döntését. És messze nem anyagi szempontok alapján. Egyszerűen elegem lett abból, hogy ha valaki politikával foglalkozik, akkor azonnal defaultban bekerül a "szaros-lopós-geci-korrupt-szemét-egy fillért se érdemel" nevű kategóriába.
Lehet, hogy én tényleg egy alkalmatlan szemétgörény vagyok, és a magyar nép és politika nagy-nagy nyeresége, hogy én a versenyszférában keresem a milliókat az önkormányzati vagy parlamenti bohóckodás helyett. Lehet. De mint mondtam, itt nem rólam van szó. Hanem arról - és ez személyes tapasztalatom - hogy Magyarországon a tehetséges és rátermett - tehát nem olyan mint én - emberek nagyobb része elfordul a politikától, nem is annyira a pénz miatt - azért is - de inkább azért, mert nincs kedve ahhoz, hogy helyből gembernek tartsák. És ez nagy baj.
>- Alkalmasság kérdése: sértegetsz és >általánosítasz még mindig, szuperalkalmasságod >biztos tudatában.
Mint már írtam, nem magamról van szó. Szakadjunk el az én személyemtől. Arról van szó, hogy a magyar közvélemény szinte kizárja, hogy értelmes embernek kedve legyen politikai pályára lépni. Mint ismétlem: ez nagy baj. Talán nem tudod, de akkor elárulom: valamennyi párt bajban van, amikor jelölteket kell állítani. Tudod miért? Mert amikor elmennek egy-egy alkalmas, rátermett emberhez, akkor az valami ilyesmit mond: "Van nekem rendes állásom, fizetésem (esetleg vállalkozásom). Jól érzem magam, terveim vannak. Most akkor miért politizáljak? Azért, hogy negyedakkora legyen a jövedelmem és azt is mindenki irigyelje tőlem? Azért, hogy a hátam mögött összesúgjanak az emberek: na ez is lop, ez is korrupt, ez is gazember? Azért, hogy minden estém, hétvégém hülye rendezvényekkel menjen el? Érdemes EZEKNEK politizálni?" Erre Te mit mondanál? Mi a jó válasz? Az, hogy "öreg, Te nem vagy alkalmas a demokráciára?" Jelentkező persze végül mindig akad 1-2. Azok olyanok is. Mert a jó nem állnak kötélnek. Ez szerinted jó?
>Pedig írásodból kiderül, hogy közszolgálatra >pszichológiai szempontból teljességgel >alkalmatlannak minősítetted magadat.
Már miért minősítettem volna magam alkalmatlannak? Nincs kedvem hozzá, pontosabban elment! Ez miért alkalmatlanság? Pl. van tanári diplomám, tanítottam is. Állítólag nem voltam rossza tanár (diákok név nélkül beadott írásos értékelése alapján). De nem megyek vissza tanítani a pénz miatt! Akkor most alkalmatlan vagyok?
> Hogy is van ez? Nem lehet esetleg, hogy itt is >vannak követelmények, csak mások?
Vannak követelmények, úgy gondolom, elég jól megfeleltem nekik (voltak objektív visszajelzések). Csak a költség-haszon (és nem csak az anyagi haszon) elemzés azt mutatta: nem éri meg. Az istenadta népet nem lehet és nem is kell leváltani. De azért véleményem lehet róla, és annak nem kötelező hízelgőnek lennie.
>- Senki nem mondta, hogy fel kéne áldoznia magát >bárkinek is. Pláne neked.
Nem is mondtam.
>Saját, számodra rossznak bizonyult döntésedért >(a közszolgálat vállalásáért) ne akarj másokat >felelőssé tenni.
Mint már többször írtam: nem magamról van szó. Hanem azokról, akiket fönt jellemeztem.
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
- Azért azt ajánlom figyelmedbe, hogy a fizetésen és az alkalmasságon kívül más szempontok is komoly szerepet játszanak sok ember munkahelyválasztásában (még a versenyszférán belül is). Például hogy a pénztárcájánál magasabb szinten is értelmét látja annak, amit csinál.
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Természetesen. A baj az, hogy én nem láttam értelmét. És nagyon sokan mások sem látják. Nem egy esetet tudok, amikor pártvezetők könyörögtek egy-egy nagyon tehetséges embernek: vállalja már a jelöltséget, és nem tudták meggyőzni.
>- "...a szavak azt jelentik, amit értünk >rajtuk." "Mármint ki?" Személy szerint senki. Az >a közösség, ahol használod, jelen esetben a >társadalom többsége.
A társadalom Mari nénikből meg Pista bácsikból áll.
>Jó példa erre a polgár szó, amiről egészen mást >fogsz találni a szótárban, mint amire bárki >gondol, ha kiejted. Tömören: a nyelv él.
Hát persze. Szabadság, szerelem, egyenlőség, igazság - ezek a fogalmak mindenkinek mást jelentenek (szemantikailag szólva más az intenziójuk és az extenziójuk, de ebbe ne menjünk bele. Elég sokat nyelvészkedtem anno, főleg a szemantika területén).
>- Újra leírom (harmadszor?), hátha most >átmegy... Szóval szerintem mivel a politika >közszolgálat, a politikusok bérét a >közszolgálati bérekhez kell mérni, nem a >versenyszférában elérhetőekhez. A nagyobb >terhelést/felelősséget a közszolgálati bérek >egymás közti arányában kell kifejezni, és őket >együtt emelni vagy nem emelni.
Ezzel egyetértek, csak éppen a kiindulási alapokat kell jól megválasztani. Jelenleg nem jók. A többi rendben van.
>kivéve, pl: az MNB inkább bankként viselkedik;
Nem látom annak okát, hogy a pénzügyminiszter miért kapjon 3 nagyságrenddel kisebb fizetést mint a jegybank elnöke.
>- Ha az összes többi közszolgálati szereplő elintézhető azzal, hogy bérük reálértékének megőrzésére is szűken akad forrás (mert rosszul megy a "cég"), a sajátjukra se találjanak a vezetők (akik messze nem tulajdonosok!). Szerintem ez a versenyszférában is egy normális elvárás...<
Normális elvárás, de nem nagyon tartják be. Egyébként amit fentebb mondtam a kiindulási alapokról, az itt is érvényes.
Egyébként nem akarlak sértegetni. Nem is tehetném, hisz nem ismerlek, nem tudom, milyen ember vagy. Tekintsd magad kivételnek. De azt a véleményemet sajnos fenn kell tartanom, hogy a tanárok, jogászok, közgazdászok közül elsősorban azok mennek közszolgálati pályára, akik kihullanak a versenyszférából vagy be sem férnek oda. És ez nagyon nem jó. A közszolgálat megérdemelné azokat a béreket, amiket egyébként a Horthy-korszakban már megkapott.
- Szerintem tényleg ne legyél durva... ;-)
- Szakma kontra politika kérdésben végülis ugyanarra jutottál, amit eleve mondtam: a miniszter (plusz még 1-2 vezetői szint) politikus, az alattuk dolgozók szakemberek. (Talán annyi köztünk a különbség, hogy szerinted szakmai döntés nem létezik. Ezt nem itt kéne megvitatnunk.)
- Nem voltam én olyan gyors, hogy ne lehessen követni... Ha ennek a népnek nem érdemes dolgozni (mert olyan, amilyen), azt miért érdemli meg, hogy másokat (esetleg jól) megfizess azért, hogy dolgozzanak érte? Vagy esetleg csak téged nem érdemlünk meg?
- Alkalmasság kérdése: sértegetsz és általánosítasz még mindig, szuperalkalmasságod biztos tudatában. Pedig írásodból kiderül, hogy közszolgálatra pszichológiai szempontból teljességgel alkalmatlannak minősítetted magadat. Hogy is van ez? Nem lehet esetleg, hogy itt is vannak követelmények, csak mások?
- Senki nem mondta, hogy fel kéne áldoznia magát bárkinek is. Pláne neked. Saját, számodra rossznak bizonyult döntésedért (a közszolgálat vállalásáért) ne akarj másokat felelőssé tenni.
- Azért azt ajánlom figyelmedbe, hogy a fizetésen és az alkalmasságon kívül más szempontok is komoly szerepet játszanak sok ember munkahelyválasztásában (még a versenyszférán belül is). Például hogy a pénztárcájánál magasabb szinten is értelmét látja annak, amit csinál.
- "...a szavak azt jelentik, amit értünk rajtuk.""Mármint ki?" Személy szerint senki. Az a közösség, ahol használod, jelen esetben a társadalom többsége. Jó példa erre a polgár szó, amiről egészen mást fogsz találni a szótárban, mint amire bárki gondol, ha kiejted. Tömören: a nyelv él. Természetesen határozott körben megállapítható más értelmezés is, csak akkor vigyázni illene, hogy nyílvánosság előtt (most ott vagy) ne úgy használd, hiszem garantáltan félreértenek. Gondolj csak a "kis ellenállású vezetők beépítése" köznapi és (speciálisabb) műszaki jelentésére!
- Újra leírom (harmadszor?), hátha most átmegy... Szóval szerintem mivel a politika közszolgálat, a politikusok bérét a közszolgálati bérekhez kell mérni, nem a versenyszférában elérhetőekhez. A nagyobb terhelést/felelősséget a közszolgálati bérek egymás közti arányában kell kifejezni, és őket együtt emelni vagy nem emelni. Tehát nem mondom, hogy ne emeljünk a politikusoknak. Pont annyit emeljünk nekik, mint az összes többi közszolgálatban dolgozónak. Az arányok a közszférán belül (néhány extremitást kivéve, pl: az MNB inkább bankként viselkedik; APEH tervezett állapota, stb.) szerintem nem rosszak, és állítólag sokban hasonlítanak a nálunk fejletteb országokban szokásoshoz.
- Ha az összes többi közszolgálati szereplő elintézhető azzal, hogy bérük reálértékének megőrzésére is szűken akad forrás (mert rosszul megy a "cég"), a sajátjukra se találjanak a vezetők (akik messze nem tulajdonosok!). Szerintem ez a versenyszférában is egy normális elvárás...
>- Az "ennek a népnek nem érdemes" stílusú >gondolkodás teljesen alkalmatlanná tesz >mindenfajta közszolgálatra, így csak helyeselni >tudok hajdani döntésedhez. Más kérdés, hogy >szerintem a demokráciában való életre is, de ez >nem az én bajom...
Már megbocsáss, de hol van az megírva, hogy egy demokráciában fel kell magadat a népnek áldozni?
Te reggelenként azért mész be a munkahelyedre, mert a népet akarod szolgálni? Tényleg?
Nekem 4 évem ráment a nép szolgálatára. Nem volt kötelező és nem is ingyen csináltam, kaptam pénzt és juttatásokat. De ha összeadom: nagyon nem érte meg. Ha ez alatt az idő alatt a saját karrieremet építgettem volna, akkor anyagilag is mindenhogyan jobban jártam volna. OK, egyéni szoc. probléma. De nem gondolod, hogy ezzel más is így van? Majd ha Te is eltöltöttél négy évet annyi munkával és annyi jutalommal mint amit én kaptam, akkor oktassál ki közszolgálatból. Nem akarok durva lenni, de méltánytalannak érzem, hogy ezek után ki akarsz söpörni a demokrációból.
Én fizetem az adómat, betartom a törvényeket és elmegyek minden választásra szavazni. Ezzel máris túlteljesítettem a magyar átlagot a nép szolgálata tekintetében.
De sajnálom, ha a valódi üzenetemet nem fogtad. Ez nagyjából a következő volt: Miközben az egész ország lelkesen és egy emberként fikázza, gyalázza, kurvaanyázza a politikusait, nem gondolnak az emberek arra, hogy ezeket a politikusokat ők választották maguk közül? Hogy a politikusok a hazai állapotokat tükrözik, hogy minden népnek olyan politikusai vannak amilyeneket megérdemel?
OK, szinte hallom az obligát választ: csak hülyék közül lehet választani, el sem érdemes menni szavazni. Hát ha ez így van, akkor ilyenek vagyunk mi magyarok: hülyéket választunk hülyék közül. Ennyit tud a magyar nép.
A köz szolgálata önkéntes. Mindenki eldöntheti, hogy azért az anyagi, erkölcsi, társadalmi elismerésért amit cserébe a magyar néptől kap, érdemes-e a közt szolgálni. Elárulhatom: az értelmes, rátermett emberek többsége szerint nem érdemes. Szerinted ez nem tragédia? Miből gondolod, hogy olyan jó dolog politikusnak egy olyan ember számára, aki a civil szférában is megállja a helyét?
>Van erre egy régi (nem dakota) mondás: a népet >nem lehet leváltani.
Na igen. De ez még nem jelenti azt, hogy a nép tökéletes, imádnivaló, hogy a népet szolgálni szarér-húgyér anyázásér a legjobb dolog a világon.
>- Nem igazán értem, hogy minek fizetnél meg >embereket szerinted értelmetlen munkára.
Bocs, itt nem tudtalak követni.
>- Példád alapján (némi általánosítással, de ez >ugyebár tőled sem idegen) azt is mondhatnám, >hogy a versenyszférában azok dolgoznak, akik >közszolgálatra alkalmatlanok...
Hát, ez attól függ, miként definiálod az alkalmasságot. Mindesetre én ismertem olyan jogászt, akit alkalmatlanság miatt több helyről kirúgtak, ezt követően jegyző lett egy megyei jogú városban. Sajnos az önkormányzatoknál rendkívül gyenge a személyi állomány, ami nem jó az országnak. Ja, és a korrupció sem kicsi. Erről elég közvetlen tapasztalataim vannak, mostanában építkeztem.
>- Ha jól értem, azt bizonygatod, hogy a >miniszterek univerzális vezetési szakemberek.
A jó miniszterek.
>Ezt én is el tudom fogadni. De ha figyelmesen >olvasnál, megérthetted volna, hogy én szakmai >munka alatt az adott minisztériumhoz tartozó >szakterületek konkrét problémáinak megoldását >értem, ami teljesen más ügy.
Hát azért nem feltétlenül. Én is önkormányzati pályafutásom alatt értettem meg, hogy nincsenek tisztán "szakmai" ügyek. Illetve vannak, de nagyon kevés. Az a szakmai ügy, aminek csak egyféle jó megoldása van. Ilyen nagyon kevés van.
Mondok egy példát erre is.
Mondjuk beomlik a fedél egy iskolában. Ki kell az omlást javítani. Ez eddig szakmai ügy. Az azonban már nem szakmai ügy, hogy:
- Milyen céget bízol meg és milyen eljárással választod ki (tender, meghívásos pályázat, stb.)
- A gyerekeket melyik másik iskolába viszed addig, amíg az eredeti életveszélyes
- Milyen ellenintézkedéseket teszel annak érdekében, hogy ez a jövőben ne forduljon elő, és főleg, mennyi pénzt szánsz erre.
Ez a politika, a közösség ügyeinek vitele. A szakmai apparátus feladata az, hogy az egyes lehetőségeket kidolgozza, megállapítsa a költségvonzatokat, és mindezt döntésre a politikusok elé tárja. Rengeteg ilyen apró politikai döntést kell meghozni, ezek színtere általában az önkormányzati vagy parlamenti bizottság. Én is sok ilyen ügyben döntöttem, ez a politika mindennapja, az az aprómunka, amelynek során "működtetnek" egy várost vagy egy országot.
>szerinted az Elender (egyébként sikeres és >szimpatikus) vezére orvosi diplomával >informatikai szakember, szerintem meg nem.
Honn veszed hogy én ezt gondolom? Szerintem az illető egyszerűen egy vezető, aki egy informatikai céget vezet (a szakember szót egyébként Gyula vezér óta megutáltam).
>- Továbbra is fenntartom, hogy a szavak azt >jelentik, amit értünk rajtuk
Mármint ki? Te? Én? Mari néni? Pista bácsi?
Mindamellett ha Mari néni a számítógépet Szokol rádiónak hívja, attól az még számítógép marad.
>- Írásom lényegi részére (viszonyítási alap >kérdése, együtt sírunk - együtt nevetünk elve) >nem válaszoltál. Talán abban egyetértünk? Mert >akkor magad ellen érvelsz...
- Az "ennek a népnek nem érdemes" stílusú gondolkodás teljesen alkalmatlanná tesz mindenfajta közszolgálatra, így csak helyeselni tudok hajdani döntésedhez. Más kérdés, hogy szerintem a demokráciában való életre is, de ez nem az én bajom... Van erre egy régi (nem dakota) mondás: a népet nem lehet leváltani.
- Nem igazán értem, hogy minek fizetnél meg embereket szerinted értelmetlen munkára.
- Példád alapján (némi általánosítással, de ez ugyebár tőled sem idegen) azt is mondhatnám, hogy a versenyszférában azok dolgoznak, akik közszolgálatra alkalmatlanok...
- Ha jól értem, azt bizonygatod, hogy a miniszterek univerzális vezetési szakemberek. Ezt én is el tudom fogadni. De ha figyelmesen olvasnál, megérthetted volna, hogy én szakmai munka alatt az adott minisztériumhoz tartozó szakterületek konkrét problémáinak megoldását értem, ami teljesen más ügy. Az köz szolgálatában álló univerzális vezetési tudást (szakmát) nevezem én politikának, megkülönböztetendő a szakterülethez kötött tudástól. Így igenis van értelme a szétválasztásnak. (És ezt tagadni baromság.) Ezt nem érdemes tovább rágnunk: szerinted az Elender (egyébként sikeres és szimpatikus) vezére orvosi diplomával informatikai szakember, szerintem meg nem.
- Továbbra is fenntartom, hogy a szavak azt jelentik, amit értünk rajtuk. Ennél földhözragadtabb, pragmatikusabb (és időszerűbb) nyelvészet nem létezik. Ha ez nem így lenne, akkor nem tudom, hogy tudnánk kommunikálni.
- Írásom lényegi részére (viszonyítási alap kérdése, együtt sírunk - együtt nevetünk elve) nem válaszoltál. Talán abban egyetértünk? Mert akkor magad ellen érvelsz...
Ami a képviselői fizetéseket illeti, a közvélemény, azaz mi, a nép 1990-91-ben vadultunk meg, Kónya Imre miatt.
Kónya Imre akkor az MDF frakcióvezetője volt (+120%), az ügyrendi bizottság elnöke (+100 %) és az alkotmányügy bizottság tagja (80 %), mert az alkotmányügyi bizottság dupla pótlékot kap az extra munkateher miatt. Ez tehát összesen 300 % pótdíj volt. Az alapösszegre nem emlékszem, akkor az átlag képviselők mintegy 80-90 ezer Ft-ot kerestek, Kónya ennek a háromszorosát.
Az újságok akkor ezt megírták, de azt nem, hogy a képviselők Kónya pénzének csak a harmadát keresik meg, és ezóta rögzült a köztudatban, hogy a képvislők eszement fizetéseket vesznek fel.
Holott Kónya Imra volt csak kissé túl mohó.
