Ám éppen a nagyvárosokban számtalan körülmény akadályozza a fákat említett funkcióik háborítatlan betöltésében. A kivágás esetén fapótlást előíró rendelkezéseket az építkezések gazdái a legtöbbször kétséges jövőjű és ugyan megfelelő számú, de a kivágottakat jó ideig biztosan nem pótló csemeték ültetésével tudják le, ifjítás címén pedig még a főváros legfrekventáltabb sugárútjain is dívik az a szakszerű koronaifjítással köszönő viszonyban sem lévő gyakorlat, melynek során másfél-két méteres magasságban derékba vágják egy termetes példány törzsét. Beton-aszfalt közegben ez utóbbi – még ha kezelik is az így keletkezett sebet – a legegészségesebb egyedek túlélési esélyeit is erősen lecsökkenti. Nem véletlen, hogy a forgalmasabb utak mentén elszomorító látvány tárul a fővárosiak elé, haldokló, csonka fák hézagos sora, holott épp ezeken a helyeken lenne a legnagyobb szükség a légszennyezés, a zaj vagy a rezgés semlegesítésére. Nem bírta a gyűrődést az egykori gyönyörű Andrássy úti platánfasor sem, helyette az Oktogon és a Hősök tere között ma már egy-két kivétellel oszlopos koronájú – mind látványukban, mind ökológiai hasznukban jóval szerényebb – kőrisek sorakoznak.
A városi környezetben jelentkező problémákra adta válaszul a dísznövénytermesztés a törpe lombú, gömb, lapított gömb, kis tojás és egyéb kompakt koronaformájú díszfákat. A bökkenő csak az, hogy bár ezek valóban szerényen meghúzódnak a légvezetékek alatt, árnyék, a mikroklíma javítása, nagyobb légszűrés vagy egyszerűen csak hűsítő hatás nemigen várható tőlük. Ráadásul olyan helyeken is előszeretettel telepítenek ilyeneket, ahol semmi nem szólna a nagyobbak ellen, például nagyáruházak parkolóiban. További gond, hogy a föld alatti közművek elterpeszkedése miatt sokszor azok sem tudnak fát ültetni, akik szeretnének, mert egyszerűen nincs elég hely. Az ilyen esetekre „találták fel” nem egy fővárosi projektnél azt a vezetékeket védő megoldást, hogy műanyag hengerbe szorítják a gyökérzetet.
Majd ha azt látom, hogy alsó osztályos gyerekek hátizsákkal bicajoznak a városban, akkor én is felpattanok egy drótszamárra. Addig hadd rettegjek az őrűlt autósoktól és szmogtól.
Az Alföldön használják leginkább rendszeres közlekedésre a kerékpárt, Budapest erősen lehúzza az országos átlagot. A Magyar Kerékpárosklub felkérésre készült kutatás szerint szeptemberben az ország lakosságának közel fele ült legalább egyszer biciklire. Az eddigi adatok[...] Bővebben!Tovább »
A jövő évi költségvetésbe egyetlen fillért se terveztek be a kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokra. A megvalósításért felelős Fürjes Balázs – frissen kinevezett – kormánybiztos szerint ez nem gond.
Baán László kormánybiztosi megbízatása - múzeumi főigazgatói teendőinek meghagyása mellett - 2013. szeptember 30-ig szól.
Aztán 2014. első felében(választások elött?) röptében-kuttyafuttában megcsinálják az Andrássy negyedet is, csak győzzük kapkodni a fejünket. Addig a tervekre elmegy sokmilliárd, ahogyan asztat megszoktuk...
Ott lesz az ÓVÁS! -sátor is az Autómentes napon, új képeslapokkal és az elmaradhatatlan bringafröccsel várunk mindenkit a Csengery utca magasságában az Andrássy úton...........
Ünnepélyes "alapcsőletétellel" kezdték meg csütörtökön a Fővárosi Állat- és Növénykertben annak a hőszigetelt távvezetékrendszernek a kiépítését, amelyen keresztül a jövőben a szomszédos Széchenyi Fürdő termálvizének hőjével fűtik az intézmény házainak többségét.
Azért szomorú, hogy Sinkovits Imréről elnevezett utca nem a színészi pályafutása, és nem a tartózkodási helyére utal, hanem az '56-os esemény miatt. Vagyis nem kulturális, hanem politikai okok miatt kapott utcanevet!
ismét "Nagy Budapest"?