Igazad van, bizonyos arány alá menni nem szerencsés. A videon a francia főző direkt gőz befúvásos, nem hiszem, hogy az aránynak itt nagy jelentőségé lenne. Szögletesre eddig egy terméket láttam, az tényleg vicc kategória, a KO lemez ára a munkadíjhoz képest nem magas, nem érdemes ezért variálni sztem. Én azt gondolom, igényesség kérdése, hogy kerül-e egy hengerített palástra egy domború tartályfenék, nem nagy tételről van szó, már ki lett itt írva is régebben az összeg, 10db-nál már 10eFt alatt van talán, de kisipari szinten készítenek rádiuszos síkfeneket, én is csináltattam 1db 12eFt volt. Itt sok minden a gyártók részéről inkább szándék kérdése.
Miért kavarna be? De belül sem ártana valahogy megtámasztani a keverőtengelyt, különben igen hamar felzabálja a szimmeringet is és az átvezető szelencét is.
A Foamsolt eredetileg pont a főzéshez találták ki, de cefrehabzás ellen is tökéletes. Ha beleraktad a cefrébe, akkor a főzőbe is átkerül. Tú in van :-)
Az milyen ötlet hogy a rézkupolába egy lyukat fúrok az átvezető rézfiktingnek, belűlről megcsavarozom. Átvezetek rajta egy rozsdamentes tengelyt amire rá teszek keverőt, kívülre még szimeringet és tekerőt! Vagy be kavar a kupola működésbe?
Jártam jónéhány régebbi építésű kisüsti főzdében. A legtöbb helyen a fixen beépített üstök sem voltak túl magasak. Többnyire az átmérő: üstmagasság arány 2:1 vagy 3:1 volt. A legtöbbjük pedig gőzköpenyes üst volt. A beépítés miatt az üstpalást felső része részben takarásban volt a hő szempontjából. A széles üstfenéknek van még egy előnye, főleg finomítás szempontjából: a fűtés intenzitásával könnyebben szabályozható a forrás erőssége. Persze, bérfőzdében ez kevésbé szempont, de a házi főzőknél kimondottan előny.
Régebben ezeket a főzdei berendezéseket kisipari módszerekkel, ezszközökkel készítették. Egy rézlemezt könnyű megmunkálni. Néhány megfelelő formájú kalapács és egy tőke segítségével akármekkora domborított feneket el tudtak készíteni precízre is. A vágási hulladék sem veszett kárba, mert abból a kisebb alkatrészek, vagy más holmik készültek. A vörösréz lemez könnyen alakítható, hajlítható, peremezhető. Így szinte bármi kialakítható belőle komolyabb szerszámgép beruházás nélkül. Nem úgy, mint a manapság divatossá vált rozsdamentes vagy saválló acélokból. Ezekhez komoly, és drága megmunkáló gépek kellenek. Vagy a kisiparosoknál divatos szögletesre hegesztés - szabás hulladékra optimalizálás metódusa. Ugyebár ha kisebb átmérőjű kört vágok ki, akkor kevesebb lesz a hulladék. Ergo, kisebb fenekű köcsögöt kapsz ... Ahhoz, hogy meglegyen a térfogat, hozzávarrnak a lapos fenékhez derékszögű illesztéssel egy jó magas palástot. Hogy nem a legjobb konstrukció? Kit izgat? A liter megvan, lehet fizetni.
Ha megnézed a főleg franciáknál, olaszoknál használatos "Alambic ambulant" berendezéseket - amik biza mobilok - még a magasságra sem figyeltek. Persze, azokat a gépeket döntően a borvidékek törkölyeinek kifőzésére alkották.
A foamsol nem tudom a főzésnél hogy hat, de a cefrézésnél nagyon jó. Sárgabarack félig se volt a hordó és kifutott. Na, elegem volt, vettem foamsolt és azóta a hordót 3/4- ig tölthetem nem fut ki.
A felhabzás ellen is van többféle módszer a habzásgátló olajokon kívül. Például ezért építettek régen felfelé bővülő habdómot ("sisak", egyes kufárok szerint "aromatorony") az üstfedélre. A felfelé törő hab kitágult, a tágulás miatt szétesett. A német, osztrák, olasz, francia gyártók meg még a fedelet is eleve magasabbra építették. Lehet, hogy sok anyag kell hozzá, de nem kell vegyszereket használni. Habtörésre használható még a keverőtengelyre szerelt habtörő lapát.
A legfontosabb szabály azonban: nem szabad ész nélkül aládörrenteni a fűtéssel. Akkor nem fog a hab felszaladni.
A gabona 60% körüli keményítőtartalma (és az ipari savas hidrolízis) teszi minden másnál olcsóbbá a gabonaszeszt. Ehhez még egész évben folyamatosan rendelkezésre áll az alapanyag, csak az éves karbantartásra kell leállni.
A "régen" kitétel a Sztahanov-et. és Pióker-et. előtti időszakra vonatkozott. De az ő "tevékenységük" fényesen igazolta a régi mondást. Többnyire csak sz.rt csináltak nagyon gyorsan.
Ipari szinten valóban olcsóbb. De leginkább azért, mert megfelelő berendezések állnak rendelkezésre. És többnyire az egyébb feldolgozási melléktermékeket használják ipari szeszgyártásra. Lásd pl. a kisvárdai: burgonyakeményítő gyártás, az ászári kukoricakeményítő gyártás, vagy amíg volt cukoripar, a melaszból szeszgyártás. Utóbbit használta még az aminosav-gyártási ágazat is.
Egy kazánban a megengedett túlnyomás 100x akkora, mint egy pálinkafőzőben (2bar>0.02bar). Semmilyen biztonsági szelepet nem tudsz a pálinkafőző sisakjában használni, a zárást kell úgy elkészíteni, hogy kifújjon a tömítés alatt, ez nem bonyolult, ha nem 16 csavarral, karimával van megoldva, akkor le is fúj, szilikon habszalag alatt pl.
És még egy hogy félek a túl nyomástól pl ha habozás miatt dugulna, az a szilikon tömítés elengedne ha véletlenül nagy lenne a nyomás vagy a csatok kioldanak? Vagy ha egy lyuk a kupolája és olyan réz biztonsági szelep ami a kazánoknál van ki fújna?
A lényeg az, hogy rézzel mindenképpen érintkezzen a gőz.
Ez többszöri lepárlásnál -pl. egylépcsős rendszerek tálcáin levő réz buboréksapkák- intenzívebben megtörténik. Az, hogy emellett még rozsdamentes anyagok is vannak ott, mellékes.
Köszönöm! És amikor a tornyos több tárcsás rendszereket láttam ott a rézkupolákat kis rozsdamentes csavarok fogják, azse baj mert ott is gőz van? Vagy az annyira kicsi?
Felfűtési idő növekedést azért nem okoz, mert nem fűtöd fel a belső részt, a köpenyt forrásba hozod és indul a desztillálás, később indul a belső és végig némi lemaradással fog menni, amikor a külsőből elfogy a szesz és eléri a 100fokot, a belső valamivel alacsonyabb. A gőzös üstben ha intenzíven fűtöm fel, megindul úgy, hogy csak a palást forr, a belseje lemarad 5-10C fokot, ha nem állítom a keverőt nagyon intenzívre
A kihozatalod meg azért nem csökken jelentősen, mert az alkohol nagy része a lében van. Első szilva főzésem úgy alakult, hogy csak a levet főztem ki, nagyon jó lett, szóval nagyon e miatt ne aggódj. :)
Azért nagy átmérőjű az üst, mert a nagy átmérőjű fenekén így nagy felületen történik meg a hőátadás, az üstház kialakítás olyan, hogy csak a feneket fűtik, a palást felület elenyésző.
Ebből az következik, hogy kevésbé lesz hajlamos a leégésre, több hőt vesz fel és időegység alatt több gőz képződik, egyszóval ez a praktikus, hatékony, az egész konstrukció logikus, egy mobil főzőnél meg főleg előny, hogy nem egy toronnyal kell közlekedni.
Olyan vidékeken, ahol nem talicskázták a főzőt, hanem pl befalazták, vagy komolyabb szintre emelték a konstrukciót, már nem volt szükség erre a kialakításra, mert az üst palást is könnyen fűthetővé vált, egy helységben nem is célszerű oldal irányban terpeszkedni, ha van belmagasság, a párlat minőséget illetően valószínűleg igényesebbek voltak, mert különböző feltétekkel probáltak javítani az elválasztás minőségén. Ez a konstrukció meg így logikus, jóval komolyabb hagyományos berendezések.
Bemész a gazdaboltba, veszel a kutyának tápot és mellékesen 4 kg árpát röhejesen olcsón a nem létező tyúkocskának. Az árpát berakod egy vödör vízbe, áztatod benne egy napig, közben kétszer lecseréled rajta a vizet. A beáztatott árpát azután berakod egy nagypárna huzatba, azt meg egy sörösrekeszbe, a sörösrekeszt meg a fürdőkádba. Naponta kétszer átöblögeted a magokat a zuhanyrózsával, a felesleges víz simán lefolyik, a nedves párnahuzattal visszatakargatod. Ha a család közben fürdeni szeretne, csak ki kell emelni a sörösrekeszt. Néhány nap múlva jönnek a gyökerek, aztán meg a csíra. Amikor a csírák megjelennek, akkor még egyszer átmosod, aztán ledarálod az egészet húsdarálón, és már meg is van a zöld maláta, ami szétszed mindent
Az biztos, hogy egy széles üst ugyanakkora térfogatnál jelentősen megnöveli az előállítási költségeket gyártói oldalról nézve: sokkal több drága réz, nagyobb sisak, vastagabb/hosszabb páracső kell rá stb. Ennek ellenére vagy hagyományokból és/vagy azért ragaszkodhatnak ehhez a formához, mert minőségében más lesz az így lefolyt pálinka.
Egy sima üstben a fortyogó cefre fölött megmérve a hőt főzés vége felé felmegy 100 C fölé. Nem sokkal, csak 102-103 fokra. Ez azért lehet, mert vagy rossz minden hőmérő, vagy mert a sisak-páracső-hűtőcső ellenállást jelent az üstből feláramló gőzök számára. Az ellenállás enyhe nyomásnövekedést okoz, a nyomásnövekedés pedig forráspont emelkedést.
Az egész beszélgetés abból indult ki, hogy endrepp szerint az üstben a félmegoldás rézedény leégésgátlóm a nyitott vízterű főzőkhöz hasonlóan nem vagy csak nagyon lassan tudja elérni a víz forráspontját, illetve nagyon egyenetlen lesz a hőeloszlás a főzőn belül. Elméletileg egyetértek vele, főleg azzal, hogy üstház hiányában még sokkal rosszabb lesz ez a hőeloszás, aztán hogy a rézedényem miért nem okoz jelentős felfűtési idő növekedést, vagy kihozatalbeli látványos csökkenést, azt nem tudom.
Vásárlás előtt állóknak még a különböző üsttípusokról:
Nem hamar akarták, hanem minél többet akartak az adott kapacitással. A "nem számít, milyen szar lesz" (de sok legyen) elv mindig is létezett a szeszfőzésben, ha valaki nem magának főzött (lásd a skót példát, ami 300 éve volt...). Bármilyen okádék szeszből is sokat el lehet adni, ez is 600 éves tapasztalat. Még ma is van kereslet az undorító házipálinkára, de ha csak 30-40 évet visszamegyünk, akkor meg a többség csak olyat ivott. Ezért mondom, hogy nem ismerem az ottani közeget, ki mennyit akar/akart főzni a legális házi méretű üstjével. A lapos üst talán eleve nem is bosszulja meg a rövid főzési időt, amíg csak cefrefőzésre (és persze megfelelő hűtővel) használják. Lehet, hogy ez mint "téfrogatcsökkentett nagyüst", tényleg egy jó kapacitásnövelő megoldás, amikor a térfogat korlátozott.
Akinél rutin, semmi macera nincsen a gabona szesz készítéssel...főleg nyáron simán lehet malátát is készíteni hozzá egyszerre akár több főzethez is... darálón a legapróbb rosta teljesen jó a kukoricához is...simán elcsirizesedik úgy is ...2 thumper meg pont arra való,hogy egyszerre kiváló vágásokkal elkészüljön a whiskey...semmiféle aroma nem kell hozzá,csak pörkölt tölgyfa hordó...a többit meg az idő és a hőmérséklet változások megteszik.
Ja hát a szőlő pálinka készítés egyszerű(bb) mint a faék...egy jó whiskeyhez képest.
