Keresés

Részletes keresés

ötfelezős Creative Commons License 16 órája 0 0 50075

és nincs több jó kép mint akkor

Hát, nem tudom, te merre jársz és nézel... Szerintem ezermilliárdszor több jó kép van, mint akkor.

Előzmény: leonard65549 (50071)
Szabolcsi Mihály Creative Commons License 2 napja 0 0 50074

...ha nem, hát nem; legkevésbé sem kötelező... :)

Előzmény: leonard65549 (50072)
Soká Creative Commons License 2 napja 0 0 50073

Az "ízlést és beállítottságot" nem érintem, egyedül annyit mondok, hogy a maradandó témák 90%-tól megfosztod magad ezzel.
De, ez a Te utad, te tudod, hogy miért döntöttél így, én csak azért mondom ezt mert ha megnézel egy fotótörténeti albumot, akkor a képek többségén találsz majd embert is. A döntő többségén pedig legalább emberalkotta dolgokat. A természet önmagában legfeljebb akkor érdekes hosszú távon, ha olyan környezetet mutat, amit az ember közben megváltoztatott, lerombolt. Ilyen értelemben viszont a képnek nem fotográfiai, inkább csak dokumentum-értéke van.

 

Én valamikor 20 éves korom körül jöttem rá, hogy milyen elcseszett módon fotózgatok. Addig az utazásaim során (ez még rendszerváltás előtt volt) kényszeresen az épületeket, "'híres dolgokat" fotóztam. Most, amikor kezembe akadnak ezek a régi diák és papírképek, fogom a fejemet, hogy alig akad olyan kép, amin látszunk mi, akik akkor ott voltunk. Csináltam egy rakás _érdektelen_ épület és tájfotót.

Előzmény: leonard65549 (50072)
leonard65549 Creative Commons License 2 napja 0 0 50072

Ez csak ízlés és beállítottság kérdése, én például nem fényképezek embereket... na és???

Előzmény: Szabolcsi Mihály (50068)
leonard65549 Creative Commons License 2 napja 0 0 50071

A Daróczi Csabát egyszer felhívta a Máté Bence, hogy ürgék vannak az apja telkén, érdekelné-e mint fotótéma. Érdekelte. A Bence egy pecabottal sárgarépát rángatott az ürgék előtt le-föl, hogy ugráljanak. A Csaba negyedóráig nem bírt fotózni a röhögéstől, de amikor összejött, a sok száz kép közül kiválasztott egyet és átverés vagy nem nagyon jó kép lett. Amit elfelejtünk, amikor a technikáról beszélünk, hogy egy nekifutásból hazavihetsz 600 képet egy napfelkeltéről, vagy egy sáskáról, és formatálás után másnap újra előadhatod. A filmes világban azért ez nem így volt, még akik ebből éltek, azok se engedhettek meg maguknak húsz tekercset egy óra alatt. Ezért van több fotó, több fotós - és nincs több jó kép mint akkor, még a nagy számok törvénye sem mindig műxik.

Előzmény: Soká (50064)
leonard65549 Creative Commons License 2 napja 0 0 50070

A természetben SEMMI nem ismétlődik meg. Teljesen mindegy hogy készül a kép, csak megismételhetetlen legyen, olyan, hogy ahogy ránézel, nem látsz mást. Ezek a fotósok tisztában vannak a kompozícióval és szabályokkal, és teljesen mindegy hogy a szaharában készül, vagy egy vadasparkban. Egy magyar fotós srác, talán húsz éves ha volt, a vadat üldöző gepárdot és a többi hasonló fotókat letarolta, egy pintyről készült képpel. Olyan jókor volt ott, a fények, ahogy a madár ült az ágon, etc, hogy mindenkit letarolt, pedig nemzetközi pályázat volt.

Előzmény: Octi19 (50065)
Soká Creative Commons License 2019.02.05 0 0 50069

Erre elég sok mindent írhatnék, de nagyon messzire vezet a Digitális fényképezéstől.

Csak annyit, hogy az ember arra van programozva, hogy az emberi arcra legyen érzékeny. Érthető, hogy evolúciós okokból ez így alakult ki, ráadásul tanult dolgok is ezt erősítik. Nem véletlen, hogy míg nekünk minden "kiskínai" olyan egyformának tűnik (akárcsak a feketék...) addig a környezetünk arcait nagyon jól meg tudjuk különböztetni egymástól. Mert ezt tanultuk. Ahogyan minket meg a kínaiak látnak olyan egyformának.

 

A látásunk nagyon erőteljesen tanult folyamat eredménye.

Előzmény: Szabolcsi Mihály (50068)
Szabolcsi Mihály Creative Commons License 2019.02.04 0 1 50068

"A művészetben nincsenek szabályok, csak a versengő műfajokban, lásd sport."
Anno dacumal 1976-1984 között - a "Nimród" fotóklub tagjaként - magamat is természetfotósnak véltem, és pont az általad leírtak miatt (bár én nem tudtam ilyen szabatosan megfogalmazni:) hagytam abba.
Nem láttam értelmét, hogy pár száz esetleges érdeklődő miatt gyorsan feledésbe merülő képeket kattintgassak. 
Sok száz, vagy inkább több ezer nagy közönségsikert elért ún. "természetfotót" láttam, de igazából konkrétan egyre se emléxem - míg az Emberekről készült képekből elég sokra.

 

 

Előzmény: Soká (50062)
Octi19 Creative Commons License 2019.02.03 0 0 50067

Ha jól rémlik azt írtam, hogy "szerintem"... :-(

Előzmény: Soká (50066)
Soká Creative Commons License 2019.02.03 -1 1 50066

Oké, én természetesen rosszul látom. Még szerencse, hogy te biztosan jobban :)

 

Mert természetesen abban semmi mesterséges (értsd visszatetsző) sincs, hogy művi úton megteremtem azt a környezetet, amivel "beetetve" az állatokat lépre lehet csalni őket úgy, hogy közben elmondhatom, ezzel nem avatkoztam be a környezetbe, nem zavartam meg az állatokat.


Csak hogy lásd a természetfotó öncélúságát és élettartamának rövidségét, látogass el fotóarchivumokba és nézd meg az ottani természetfotó gyűjteményt. Leginkább nem találsz majd semmit, főleg nem olyat, ami ma csak egy kicsit is érdekességnek számítana. Ha nem egészen tiszta, miről beszélek, nézd meg a közkedvelt fortepan.huoldalt, ahová régi fotók kerülnek fel. Olyanok, amik közérdeklődésre számot tarthatnak. Nos, keress nekem itt régi természetfotókat! Ha sikerül, folytathatjuk azokról a képekről a diskurzust.


De tedd meg nekem, vegyél elő egy mondjuk 40-45 éves folyóiratot (csak azért ezt mondom, mert erre már emlékszem gyerekkoromból) és nézd meg a képi világát. Ha netán mosolyogsz rajta, akkor megnyugtatlak, 40-45 év múlva a mostani nagy természetfotósok képeit fogják az akkoriak kedvesen megmosolyogni. Ez van, ha valami technikai sportág és nincs benne az a craft, amit művészetnek nevezünk. 

Persze, a dolog bonyolult, mert manapság nagyon sok olyan dolgot neveznek művészetnek, amit teljesen felesleges ezzel a fogalommal felöltöztetni. De ez már egy másik történet. Ha esetleg van egy filozófus a környezetedben, akkor esetleg faggasd ki arról, hogy mit takar ez a fogalom és, hogy a természet látványa önmagában (ami a természetfotó témája, szigorúan embermentes módon), hogy ez eleve  művészet-e?
(oda akarok kilyukadni, hogy a művészet - ha úgy tetszik - egy kellően önző műfaj, csak az lehet művészi, amiben ott az Ember. (ugyanakkor nem minden művészet, amiben benne van az ember, lásd háború, táplálkozás, sport, stb.)

 

Tudom, messzire keveredtünk a topik témájától, én a magam részéről be is fejezem. Tudom, kicsit nyers voltam, csak azért, hogy kicsit szöget üssek a fejekbe és érdemes legyen elgondolkodni kicsit más szemmel a természetfotónak nevezett hobbitevékenységről.

Előzmény: Octi19 (50065)
Octi19 Creative Commons License 2019.02.03 0 1 50065

Szerintem rosszul látod. Nem átverik, illetve nem úgy verik át a vadállatokat. A kép minőségét a beállítás és a kompozíció adja. Egy vadállathoz olyan helyre eljutni, ahonnan igazán jó kompozíciót lehet találni vagy olyan perspektívából fotózni meg nem lehet csak ha eleve úgy alakítod a környezetet. Ez persze mesterséges környezetet jelent, de ide az állatokat nem telepítik hanem maguktól jönnek és teljesen természetesen viselkednek. Adott esetben észre sem veszik a kép elkészültét és ez is egy teljesítmény! Mondjuk azt, hogy a kép tartalmaz művészi értékeket, de az odáig vezető út meg rengeteg teljesítményt.

 

Addig amíg nem beállított fotókat készítenek, addig tudom benne látni a szépet, az érdekeset és becsülni a mögötte lévő rengeteg munkát. Szerintem a kép nem avul el, maximum később sokkal, vagy inkább csak kicsit könnyebben, egyszerűbben lehet majd megcsinálni valami hasonlót. De pontosan ebben van a trükk, hogy ha készítek egy remek kompozíciójú képet vagy sorozatot, akkor azt már sokan nem fogják megismételni, mert abban már alig lesz újdonság. Az új technikákkal inkább másabb kompozíció van perspektíva lesz elérhető.

Előzmény: Soká (50064)
Soká Creative Commons License 2019.02.03 -1 0 50064

De hát, ahogyan én látom, arra szűkítették le sokan a természetfotózást, hogy - megint nem tudok finomabban fogalmazni - sportot űzzenek abból, hogyan lehet átverni a fejét egy-egy vadállatnak. Valójában nem maga a kép "díjazódik", hanem a mögötte felvonultatott technikai rafinéria. Ami szép-szép, de lévén technika, úgyis elavul mert holnapután jön jobb.
Ezzel együtt, aki ebben leli örömét, ám tegye, vitatkozzanak jót azon, hogy mi etikus, mi nem, de a világon egyébként van ezeregy fotótéma, ahol nincsenek ilyen butácska játékszabályok.

Előzmény: Octi19 (50063)
Octi19 Creative Commons License 2019.02.03 0 0 50063

...hát, elég sajátságos nézeteid vannak, de nagy általánosságban a "csak a végeredmény számít" mentalitás irtja ki a morális megfontolásokat. Pl.: egy természetfotóban érték az ha az elkészítése nem zavarja meg az állatot amiről készül és nem is kényszeríti természetellenes viselkedésre. Egy mesterséges tónál megfelelően álcázott lesből is készülhet értékes természetfotó, hiszen ha az állatnak megfelel akkor odamegy, ha nem akkor meg nem...

Előzmény: Soká (50062)
Soká Creative Commons License 2019.02.02 -1 2 50062

Nekem kívülállóként nagyon nevetséges az, amikor a természetfotósok küzdenek a maguk állította játékszabályokkal, hogy mi fair mi nem fair az állatfotózásban. És ez mindig rávilágít arra, hogy ez az egész inkább sporttevékenység és nem művészeti alkotás. Csak ha ezt mondom, akkor mindenki jól megsértődik, pedig de. Semmi gond nincs azzal, hogy egy technikai sportág, amibe a jobbak képesek egy kis esztétikát is belevinni.
Amikor megy a vita azon, hogy milyen körülmények között készült a fotó, akkor nevetek magamban, mert ezek az emberek tutira kizárták volna Dürert a grafikusok sorából mert nem átallott rácshálón át rajzolni,

vagy Munkácsytmert képes volt fotó után festeni.

Már csak azt nem értem, hogy mi a különbség egy vadasparki szarvas fotózása és egy műtóval, beültetett háttérrel, földbe épített üveges bunkerből, betetetett madarak fotózása között? Urambocsá' vakuval villantgatva. Szerintem semmi.
Pont az világít rá a műfaj anakronizmusára, hogy nem a végeredmény számít, mint egy festménynél, szobornál, versnél, épületnél, hanem, hogy milyen körülmények között készült a fotó. A művészetben nincsenek ilyen szabályok, csak a versengő műfajokban, lásd sport.

Homo mirabundus Creative Commons License 2019.02.01 0 0 50061

  Sejtettem, hogy nem én találom fel ezt a meleg vizet sem:).

  Ez a szemlélet-ütköztetési polémia olyan, mint a dagály: adott időközönként elkerülhetetlenül és ismételten meg fog jelenni. Már csak az újszülöttek viccszeretete meg a foghullatók türelmetlensége miatt is.

  Nem baj, mert azt is jelenti, hogy van min tipródni, és az jó:D.

Előzmény: leonard65549 (50060)
leonard65549 Creative Commons License 2019.02.01 0 0 50060

Nincs kikezdhetetlen ember, és egy műfajban sem kezd senki úgy hogy hopp: borul a zsűri. Ő se úgy kezdte. Czakó Balázsnál is bejelentkeztem workshopra, úgy került elő véletlenül, nem tudom honnan, hogy csak néztem a képeit, és csak azon kaptam magam, hogy ezt meg kell tanulni tőle. Csabával is így voltam, és nem az esküvői fotók fogtak meg, igazán. Ízlés dolga. Mindenki úgy kezdi, hogy követ valakit amíg a saját magát meg nem találja. A fotóklikken van egy két órás videója, olyan képekkel, hogy nem tudom hogy volt képes kihagyni őket a könyvéből. Mag Norbert képeivel pedig csak addig jutok hogy jók, végül is megvannak a színek és élesek.

Kár ezen lovagolni. Ahogy írtam, belekötni mindenkibe bele lehet. Még talán Máté Bencébe is...)

Előzmény: Homo mirabundus (50059)
Homo mirabundus Creative Commons License 2019.01.30 0 0 50059

   Ez most az a vita, hogy nem mindegy: valaki markológéppel hozott össze egy ugyanolyan dombot, mint amit a másik a kis sárga homokozóvödörrel? Hát azoknak, akik túrták a földet, biztosan nem.

   No de ott tolong a tömeg, amelyik -hogy naprakész maradjak- az egyikről ugyanolyan élvezettel szánkázik le, mint a másikról... Sztem, persze. Meg hát a tömeg sem a legadekvátabb kritikus, valamint minden hasonlat sánta, de ugye nem is emiatt kedveljük őket:).

 

   Szigorúan szerintem.

   Engem valagon rúgnának, ha magamat akarnám mutogatni a "képeimben", így egyfajta örömteli pótcselekvés is, hogy olyanok munkájában gyönyörködöm, akik ezt tehetik, élnek is a lehetőséggel - és van is mit felmutatniuk, saját szemükkel kutatják-láttatják a szépet, különöst. Nem igazán érdekel, hogy a játékbolttal vagy a nagygépkölcsönzővel kezdték a napjukat... Illetve nem is akarok tudni róla, megmérgezné az egészet!

   Persze ha versengenek, akkor annak vannak szabályai, feltételei; akkor illenék beszámolni, hogy vödör vagy markoló. A dombokat viszont (én) ez esetben sem úgy látom, hogy közben föléjük vizionálok egy-egy lila ködgomolyt az említett eszközök piktogramjaival:D

   faki olvtársunknak -szigorúan morális síkon!- sztem van egyfajta igazsága. Azt mondják, hogy qrvából lesz a legjobb feleség:( Lehet így -nem próbáltam:)-, de az totál biztos, hogy egy ilyen család gyermekeként nem szeretnék ilyet hallani: ja, az a te anyukád? Ő qrvaként kezdte, mi még úgy ismerjük..

  Az a bajom ezzel, hogy ilyen szemlélet mellett ember nem akadna ebben a világban, akivel fintorgás nélkül szóba állhatnánk. Én ebből azt szűrtem le, hogy vsz gyakran nincs igazam, de ettől a másik véleményéből sem lesz a tuti. S mivel az "igazam" rajtam kívül mást aligha érdekel (mert ugye mindenkinek van egy szép kövérre hizlalt sajátja), már régtől úgy gondolom, ez nem is perdöntő kérdés. Vagyis más a fontos...

  Tökmindegy, hogy faki mit gondol (bocs, faki...), ahogy az is, hogy képes-e arra, amit az általa fikázott ÉTF elismer vagy felmagasztal - egyik sem perdöntő. Tőlem lehetne a vitatott úriember képeinek fele akár lopott is - a másik fele akkor is önmagáért, valami teljesen másról beszélne nekem. Ha csak kicsit is hallott valaki a művészettörténetről, feltűnhetett neki, hogy a legjelentősebb, az idők próbáját kiálló alkotók között mekkora halmazt képeznek az emberileg már saját korukhoz képest is aligha vállalható, nem kicsit csupor alakok... No de innentől tényleg ON, ennyi már nekem is túlzás.

Előzmény: leonard65549 (50056)
faki Creative Commons License 2019.01.30 0 1 50058

Csubakka-védelem vagy szalmabábérvelés? Nem is tudom, melyik a szórakoztatóbb...

leonard65549 Creative Commons License 2019.01.29 -1 0 50057

Tudod mit? Mutass valamit... te hogy csinyálod????

Előzmény: faki (50052)
leonard65549 Creative Commons License 2019.01.29 0 0 50056

Az ÉTF lehet hogy paródia, de a weboldalán, világszerte kapott díjainak a fele sincs fent, az is mind paródia? A doppinggal túlpumpált köcsög ne önzetlenül adta vissza az olipmiai aranyat, hanem elvették tőle, az mivel jobb? Ja hogy egy vadasparkban fényképezni... hú micsoda szégyen.))

Előzmény: faki (50052)
Homo mirabundus Creative Commons License 2019.01.29 0 0 50055

Bocs, legyen akkor inkább Friedman, de a Capa nekem még mindig bánccsa a szemem:(

Előzmény: Homo mirabundus (50054)
Homo mirabundus Creative Commons License 2019.01.29 0 0 50054

Még melegében, ha már erre tévedtem. Itt legalább nincs (sok) marakodás. Szóval egy utolsó OFF:)

 

  Az utolsó mondatodra: csak nézz körül egy kicsit, ha bírod gyomorral -én szóltam!- a "Vajna-ügyhöz" kapcsolódó kommentekben, hogy ítélik meg az életét.

  Szóval nem elég pl. tisztességesnek lenni, mellette még annak látszani sem elég, hanem oly módon kell annak lenned, amiként azt egy adott közeg "tisztességesnek" tart. Mert ugye mihez képest... A kabátlopási ügyek pedig még túl is élik azokat, akiknek a neve akármilyen módon belekeveredett. (Nem fotós, de teljesen adekvát példa: gondolj Vass Albertre, ténykedésére, életművére, megítélésére - és a sorsára! Vajon melyiket érdemelte ki, melyikkel hazudott? És ha egyikkel sem? Valóban az járt neki, amit kapott? Ja, vagy hogy ki, honnan és mikor ítélkezik... Vagy hogy mégis maradjunk valamennyire a topik környékén: mondják, Kapa halni készülő falangistája bizony pózolt... Akkor most egy tetű lett volna a fotós?)

  Szóval nekem tetszenek azok a képek így is, nem csak azért, amit mutatnak, hanem ahogy láttatni akarnak - direkt keresgéltem még. Lehet, hogy csak beleképzelek egy szellemiséget, lehet, hogy nem. Ahogy mondani szokás: "Mély tisztelettel maradok irigye, és köszönöm...":D

 

ON

 

Előzmény: ötfelezős (50053)
ötfelezős Creative Commons License 2019.01.29 0 0 50053

Érdekes ez, hogy vajon egy életművet hogyan tud nullázni a kép pedigréje (legalábbis az Index fotós fórumain), abból is az a passzus, hogy milyen paramétereknek kellett volna megfelelnie, amelyeknek a szerző tudatában nem felelt meg.

Ha a költő fasiszta lesz, akkora versei rossz versekké válnak?

faki Creative Commons License 2019.01.28 0 0 50052

Nálam egybeforrt a neve a csalással, nem csak magát járatta le szerintem, hanem a hivatását / hobbiját / élete értelmét / mittudoménmijét (=aminek tekinti a természetfotózást). Az ÉTF zsűrizése meg egy teljesen laikusnak is kb. a paródia szintje. Egyszer megnézhetnék magukat kívülről. Nem akarok jobban belemenni, ennyit nem jelent számomra és a másik topikban bőven ki is elemezték anno.

 

Nem a tudását nézem le, sok képe tetszett, felőlem lehet "hihetetlen szerény" is, aki "önzetlenül visszaadta" a díjat, egyszerűen hiteltelen lett számomra. Fel nem foghatom, hogy a tehetségével miért volt erre szüksége.

Előzmény: leonard65549 (50050)
leonard65549 Creative Commons License 2019.01.28 0 0 50051

Egy fotó megítélése, nyilván beállítottság kérdése is, kritikus szemmel a szemlélők többsége a tartalomra és nem magára a kompozícióra vagy technikára koncentrál, főleg ha nincs is otthon a területen. Sőt, egy magyar írótól olvatam a témában, hogy még a zsűri elé sem kell például télen az északi sarkról fotót vinni... A természetfotós talán a legmegszállottab mind közül, sok ezer órát tölt a susnyásban mire egy kép összejön, ezeket az utakat gyakran a magánélet is megsínyli. "Készet" fotózni könnyebb, ezért vagyunk többen ebben a kategórában. Máté Bence is az ő tanítványa volt, (remélem rontom el még jobban az ország előtt a renoméját), mint madárfotós, szinte csak aludni jár a négy fal közé. Csaba azt mondta róla: gyorsan túlnőtt rajta. Én ezt nem így látom, egyszerűen csak más irányon vannak a természetfotózásban. 

Előzmény: Homo mirabundus (50049)
leonard65549 Creative Commons License 2019.01.28 0 0 50050

A 200 képből alig készült máshol bármelyik. Ami a renoméját illeti, a legutóbbi Természetfotós díjátaadón, hat kategóriában lett első helyezett, és ez nagyjából visszatérő mutatvány két és fél évtizede - az egész ország előtt))))))))))))))

Előzmény: faki (50048)
Homo mirabundus Creative Commons License 2019.01.28 0 0 50049

:(

  A németekhez képest népességszámban (arányok), anyagi lehetőségekben (alig merem leírni: keresetek...) és "civilizációs örökségben" (l. közelmúlt) is jelentős a hendikepünk - feltételezem, ezt csak egyszerű tényfeltárásnak szántad, nem helyzetelemzésnek. Van egy német kollégám, aki úgy döntött, hogy ezután részmunkaidőben is megkapja azt, ami a családnak kell, a fennmaradó időt pedig fotózással tölti ki, mert rövid az élet... A közelmúltban pl. Patagóniában járt, kifejezetten ebből a célból (már hazajött, de azt írta, a nagyobbik fele még mindig ott van:). Az, hogy valaki a világ túlfelére megy kockáshátú vérpókot képelni, csak felénk számít egyfajta úri huncutságnak, netán sznobságnak, és persze hogy hamarabb költik el ugyanazt a pénzt gagyi tévére és mobilra.

  Háromféle véglet él a fejekben: van egy az újgazdag, hagymát hagymával zabáló, van egy az "őrületéért" mindenét feláldozó, csórinak -vagyis minezekért hülyének- tartott műkedvelőkről, valamint van egy a menő vérprofiról, jelentsen az bármit is, mindenesetre róla már a bulvárlapok is írnak. Ja, és ez utóbbiról sem mindig teljesen egyértelmű, miből él...

  A közepe, mármint hogy valaki megengedheti magának, áldoz is érte idejével-tanulásban-kitartásban, és talán nem is lesz kidobott pénz, amit rákölt - ez soha nem tartozik a legelső feltételezések közé. Sőt, tulajdonképpen ő az, akiről az járja, hogy fölösleges köröket fut! No, ezért nem akarok igazságot tenni.

  Még szerencse, hogy mindezek ellenére többek ignorálják, mit gondolnak róluk.

 

  A képek nekem tetszenek, a madárperspektíva is izgalmas, olyat is látsz, aminek a létezéséről sem mindig tudtál - de az én véleményem nagyon nem adekvát (a dokufotózás más körül forog). Ráadásul az Alföld nekem is szeretett szülőhazám, aminek a maitól teljesen különböző arcát is ismertem, szóval az érzelmi kötődés sem javítja a kritikám hitelességét:).

 

  Ami azt illeti, saját én az esetek többségében az AV-t használom, a mélységélesség felőli döntési lehetőség fontosabb. Az ISO állítgatása már nemszeretem kényszer (a váz sem bajnok, rá nem bízhatnám).

Előzmény: leonard65549 (50044)
faki Creative Commons License 2019.01.28 0 0 50048

Még jó, hogy ebbe belefért egy vadaspark is. Ilyen hülyeséggel eljátszani a renoméját egy ország előtt...

Előzmény: leonard65549 (50045)
faki Creative Commons License 2019.01.28 0 0 50047

A záridőtől függően paraméterezhető automata érzékenység számomra ez az egyik legjobban használható úri huncutság. Így tényleg "csak" a rekeszre kell figyelni, ma már minden gép tudhatná, nem érzem cikinek, nem vagyok fotóművész.

Előzmény: kürtök (50036)
leonard65549 Creative Commons License 2019.01.27 0 0 50046

Ez meg milyen t...öm nick??? A régi adataimmal jelentkeztem be, Kürtök vagyok, majd megnézem mi a kenyér van...

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!