Róma, 2001. október 1. (MTI-Panoráma) - A szeme sem állt jól, már gyerekkorában sem. Felnőttként fogalommá vált széles, festett bajusza, szemüvege, olcsó, "szívni is rossz" szivarja, roggyantott térddel való járása. De mindenekelőtt pimasz, sokszor gyilkos humorú replikáival írta be magát a film-, a szórakoztatóipar történetébe. Bár Groucho Marx maga is több könyvet írt, levelezését is publikálták már, most gyűjtötték antológiába legnevezetesebb mondásait.
Jellemző a kötet címe: "Ez az ember meghalt, vagy pedig az órám állt meg". E mondás a Marx-fivérek egyik leghíresebb filmjében, a Botrány a turfonban hangzik el, amelyben az örök gonosz lódoktort alakít.
A német zsidó textilkereskedő család harmadik gyermeke (eredeti keresztneve Julius volt), két fivérével, Leonarddal (a filmekben iszonyatos olasz akcentussal beszélő Chicóval) és Adolphe-fal (a néma, szőke fürtű Harpóval), a hangosfilm első másfél évtizedének fergeteges trióját alkotta. Egyszerű színpadi bohózatoktól jutottak el a filmig, a zenés, szatírikus komédiákig, amelyek a hagyományos burleszkelemek mellett éppen Groucho szövegén alapultak.
Imádta őt Salvador Dalí és a szürrealisták, ihletet merítettek belőle a 68-asok ("Marx vagyok a Groucho-frakcióból" - hangzott az egyik jelszó). Woody Allen legnagyobb mesterének tartja. George Gershwin például tiszteletére egyszer egy jelmezbálon Grouchónak öltözött, T.S. Eliottal pedig évtizedeken keresztül leveleztek.
Legendájára jellemző, hogy amikor Reza Pahlavi sah bukása után Baniszadr került Irán kormányának élére, a nemzetközi sajtó csak úgy emlegette, hogy a "politikus, aki Groucho Marxra hasonlít".
A kötet még azoknak is próbára teszi rekeszizmait, akik nem látták a Botrány az operában, a Kacsaleves, a Botrány a vadnyugaton, vagy az Egy éjszaka Casablancában című filmeket. Megemlít egy Napóleonról szóló színdarabot, amelyben a császárt Groucho alakítja és éppen hadjáratba indul. "Amikor hadba mész, egész Franciaország veled van" - mondja neki Josephine, mire Groucho: "Amikor legutóbb hazatértem, egész Franciaország meg még egy szelet Itália is veled volt". Állítólag ekkor figyelt fel rá Hollywood.
Néhány további példa udvarlási módszereire: "Legyen a feleségem, és ígérem, rá se nézek többé más lóra". "Bámulná velem a holdat egy felhős éjszakán?" Aztán egy másik kritikai megjegyzés a nőkkel kapcsolatban: "Hogy szerethetett bele első látásra abba az alakba? Kilógott a pénztárcája?" Amikor az "Operában" az alvó Harpót találja hajókofferjének fiókjában, kijelenti: "Ez nem az én ingem. Az soha nem horkol". Ugyanebben a filmben, amikor a negatív hős kifakad amiatt, hogy a közönség almával dobta meg, így felel: "Mit várt, már vége a dinnyeszezonnak".
Groucho Marx, aki 87 évesen 1977 augusztusában hunyt el, (ugyanazon a héten, mint Maria Callas és Elvis Presley), soha nem lett megkeseredett, embergyűlölő, mint nagy pályatársai, Charlie Chaplin vagy Buster Keaton - emlékezik rá az Il Messaggero című olasz lap.
Vitriolos humora átsegítette magánéleti válságain is. Pedig nem kímélt senkit, a vásznon kívül sem. Amikor a híres producer Jack Warner egyszer azzal provokálta, hogy micsoda dolog Marx névvel szerepelni Karl Marx után, a komikus azonnal tromfolt: "És Ön, hogy meri magát Jacknek nevezni a Hasfelmetsző után?"+++
Lehet, hogy az igazi szocdemek nem, de a hivatalos, parlamentekben munkálkodó szocdemek megszavazták a háborút, így törhetett ki. Egy francia szoci volt, aki ellenezte, ő lelövődött (Jaures). Egy-két év lövészárok-állóháború után rájött a világ egy része, hogy ez a világháború nem volt igazán jó húzás. Ne felejtsük el, hogy akkor a boldogabb Európában 44 éve béke volt. Jóformán útlevél és vízum nélkül lehetett utazni, és a német márka, a francia frank és az osztrák-magyar korona és forint konvertibilis pénzként (arany...) működött.
Marx maximum félzsidó volt (papa, ha jól tudom), és mivel a családi háttér nem volt valami túlzottan rendezett, az évezred gondolkodója nagyon rühellte a papát. Rajta keresztül a polgári világot is. Ettől valóban leírt számos olyasmit, amit akár antiszemitának lehet minősíteni, és gyakran általánosított. De kétlem, hogy a Löw-idézetek könyvekből származnának, inkább személyes levelekből, amelyeket nem közlésre, "politikai diskurzus" részéül szánt.
Persze, könnyen félreolvasható a Mester. A Kommunista Kiáltvány végén általános munkakötelezettségen gondolkozik, ebből egyszerűbb elnmévekl valóban lehet munkatábort alapítani. S abból, hogy bizonyos osztályhelyzeteket "fel kell számolni", ami államosítást jelent, kellő hülyeséggel arra is lehet következtetni, hogy a probléma legegyszerűbb megoldása az osztály tagjainak gyökeres kiirtása. Nem utolsó sorban azért, mert akkor be lehet kültözni a kéglijükbe.
A Marx-Engels gondolkodás a fiatalkori "fideszes" tempó után a SZOCDEM mozgalom alapítása lett. Csak az I. világháború élménye tette kommunizmushívővé és nemzetközivé a hívőket. Miután a csalódtak a nemzeti szellkemben és a szociáldemokráciában.
A svájci hetilap egy másik, teljes oldalt betöltő írása Konrád Löwnek, a bayreuthi politológusnak a közelmúltban Münchenben megjelent A kommunista ideológia vörös könyve. Marx és Engels – A terror atyjai c. könyvének ismertetése. A könyv végérvényesen véget vet annak a mítosznak, hogy Marx–Engels gondolatai és a kommunista terror gyakorlata között nincs ok-okozati összefüggés.
Löw szerint Marx a politikai diskurzusba elsőként vezette be a gyűlöletnek azt a mélységét, amely Marx előtt ismeretlen volt. Ő nevezte elsőként ellenfeleit „csőcseléknek”, „emberi trágyának”, „szemétnek”, „szánalmas söpredéknek”. A legjelentősebb német munkásvezetőt, Lasselle-t „félkretén zsidó niggernek” vagy egyszerűen „marhának” nevezte. Állandóan a társadalom „elzsidósodásáról” panaszkodott és kifejezte azt a véleményét, hogy „minden zsarnok mögött egy zsidó van”. És mindezt a totális, megfellebbezhetetlen tévedhetetlenség hangján adta elő. Egész népeket sértett meg: „az összes orosz túl barbár ahhoz, hogy bármilyen tudományos vagy szellemi tevékenységben örömét lelje, az intrikán kívül.” Marx szemében a társadalmi fejlődés egyetlen biztos eszköze az államhatalom forradalmi megdöntése, erőszakos úton. „Harc vagy halál; véres háború vagy semmi”, írta Marx, aki szerint „ahhoz, hogy a szabadság evilági birodalmát megvalósítsuk, a régi társadalom gyilkos haláltusáját, az új társadalom véres vajúdását forradalmi terrorral kell megrövidíteni”. Marx véleménye az volt, hogy „erőszak és acélkemény kíméletlenség nélkül a történelemben semmi sem érhető el”. Löw leszögezi, nem véletlen, hogy (a nálunk is megjelent – L. I.) A kommunizmus fekete könyvében felsorolt bűnök mindegyikét – joggal – Marx tanaira hivatkozva követték el.
>>>>>>>>>>>>>>>>>>
"A BBC internetes szavazásán Marx Károlyt választották az évezred gonodolkodójának. "A marxizmus vonzónak tűnhet azoknak, akiken nem gyakorolták az elveit.
Ne bennünket kérdezz, hanem Hegyi elvtársad. Ô, és pártbeli, ill. SZDSZ-es hittársai hivatkoznak mindig erre a szavazásra, amikor a kommunizmust próbálják legitimizálni.
A BBC News internetes világszolgálatának használóit a múlt év végén megkérdezték arról, kit tartanak a búcsúzó évezred legnagyobb gondolkodójának. Az angol nyelvű világszolgálat aktívan internetező – zömükben nyilván fiatal – olvasói Marx Károlyt hozták ki az első helyre. Mint a BBC kommentátora megjegyezte, Marx nagy hatású filozófus, társadalomtudós, történész és forradalmár volt, akit a mai tudósok annak ellenére becsülnek, hogy tanait a huszadik századi diktatúrák eltorzították. Bölcs szavak. Minden nagy eszmével visszaéltek bűnös és megszállott emberek, silány diktatúrák vagy piszkos üzleti vállalkozások. Ebből mégsem következik az, hogy hiteket és eszményeket a vádlottak padjára lehetne ültetni. (Különösen nem az eszmék szabadságát hirdető demokráciákban.)
Hegyi Gyula, NÉPSZABADSÁG
Nem nulla (0) topic született már a témában, ízelítônek pár:
A BBC News internetes világszolgálatának használóit a múlt év végén megkérdezték arról, kit tartanak a búcsúzó évezred legnagyobb gondolkodójának. Az angol nyelvű világszolgálat aktívan internetező – zömükben nyilván fiatal – olvasói Marx Károlyt hozták ki az első helyre. Mint a BBC kommentátora megjegyezte, Marx nagy hatású filozófus, társadalomtudós, történész és forradalmár volt, akit a mai tudósok annak ellenére becsülnek, hogy tanait a huszadik századi diktatúrák eltorzították. Bölcs szavak. Minden nagy eszmével visszaéltek bűnös és megszállott emberek, silány diktatúrák vagy piszkos üzleti vállalkozások. Ebből mégsem következik az, hogy hiteket és eszményeket a vádlottak padjára lehetne ültetni. (Különösen nem az eszmék szabadságát hirdető demokráciákban.)
Hegyi Gyula, NÉPSZABADSÁG
Kedves Szabika!
Mint bevalottan felületes tanulmányozója marxizmusnak, de átélője a gyakorlatának (azt még mindíg nem tudom biztosan, hogy túlélője is), a következő kérdést teszem fel: lényegében a keresztényi és a marxista tan között a sebességbeállítás tűnik nekem a leglényegesebbnek. A kereszténység sokkalta súlyosabbnak és lasabban feloldhatónak itéli lényegében ugyanazt a problémakört, míg a marxizmus a siettetéssel feleslegesen okoz még több problémát és nagyobb gubancot, tehát vagy gonosz vagy hibás, vagy egyszerűbben szólva mindkettő. Mint a részletekbe inkább belemerült ember, te hogy itéled meg a mondottakat?
Kedves Szabika!
Mint bevalottan felületes tanulmányozója marxizmusnak, de átélője a gyakorlatának (azt még mindíg nem tudom biztosan, hogy túlélője is), a következő kérdést teszem fel: lényegében a keresztényi és a marxista tan között a sebességbeállítás tűnik nekem a leglényegesebbnek. A kereszténység sokkalta súlyosabbnak és lasabban feloldhatónak itéli lényegében ugyanazt a problémakört, míg a marxizmus a siettetéssel feleslegesen okoz még több problémát és nagyobb gubancot, tehát vagy gonosz vagy hibás, vagy egyszerűbben szólva mindkettő. Mint a részletekbe inkább belemerült ember, te hogy itéled meg a mondottakat?
Szerintem téves elképzelés az, hogy bármilyen másságot csak egy nagy vezér után menetelve képzelhetünk el. Persze ha mindenki úgy gondolkodik, mint te, akkor semmilyen másságot nem tudok elképzelni.
Ne is aggódj emiatt! A demokrácia elég nagy konzerváló ero ahhoz, hogy ne történjen átüto negatív (vagy akár pozitív) váltás.
Egy megjegyzés: a válaszod kb. ilyen volt. Azt mondom nem jó dolog, ha szennyezik a vizeket. Erre a visszavágás: nem jó dolog, ha cián folyik víz helyett a Tiszában. Mondtam én olyat, hogy bölcs vezérek kellenek?!?
Vagy ez a két dolog lehetséges: kapitalizmus <=> bölcs vezér (és bolsevizmus v. nemzeti szocializmus)?
Kedves HAME!
Persze leszabályozás alatt érthetjük a szabad kapitalizmus megreformálását is. (Azt hiszem többek között erre gondoltál, javíts ki, ha nem.) De másra is gondolhatsz. Nem kéne hagyni azt, hogy bárki is túlságosan monopol helyzetbe kerüljön, illetve olyan dolgokat, amiknek csak negatív következményeik vannak és csakis gazdasági okokból (nehogy valamelyik nagy multi egy fillérrel is kevesebbet kapjon) maradhatnak meg. Egyébként már kisebb szemléletváltások is hozhatnának eredményeket.
(Persze a monopol helyzetbe kerülést is próbálják szabályozni, szerintem sikertelenül)
Természetesen tökéletes társadalom stb. nem létezik, mint ahogy a tökéletesség úgy általában. De: ennél azért lehet jobb, legalábbis nagyon remélem. Mert ami most van, az távolról sem közelíti a tökéleteset. A minimum az lenne, hogy valamilyen szintem le kéne szabályozni a kapitalizmust, még mielott teljesen elszállna.
Kedves Derek!
Neked tetszik, nekem pedig nem. Lehet, hogy ott jólét van, de azt hiszem ennek van köze ahhoz, hogy máshol nincsen. Egyébként ebbol a szempontból még elviselheto lenne a kapitalizmus, ha mindenki beérné az USA-t. De csak elviselheto. Egy olyan rendszer, amelyben a pénz uralkodik és csak a pénzért az nem túl szép. Egyébként a szocializmusok eddigi formái nekem sem tetszettek, és ez még enyhe kifejezés…
Mindezekkel kapcsolatba hozható néhány gondolatról olvashattok a Vallás, Filozófia rovat "szükségszeru önzés" topicjában, ahol felmerülnek a következo kérdések: Lehet-e jobb rendszer csinálni, mint ami most van? Ha nem lehet, akkor miért nem?
"Az eddig letezett szocializmusnak viszont egyik formaja sem tetszett. Attol meg a sors ovjon meg hatralevo eletemben, hogy megint valami ilyemivel kiserletezzen valaki. Eleg volt. "
Egyetértek. Kalandorok kiméljenet.
Mallow:
Abcúg termodinamika! Éljen és virágozzon a perpétum móbile!!
"Nektek tetszik a kapitalizmus? Látjátok, hogy milyen következményei lesznek hosszútávon?"
Nekem tetszik, legalabbis az a formaja ami itt van az USA-ban. Es az otthoni is alakul, mit akarsz 10 ev alatt? Bizonyara lehetett benne valami vonzero,ha a nepek ide akarnak jonni.Es nem Kubaba, vagy akkoriban a dicsosegesbe. vannak persze olyan kapitalista orszagok amelyek nem vonzok , de ott sem a kapitalizmus miatt, hanem a demokracia hianya miatt. Az eddig letezett szocializmusnak viszont egyik formaja sem tetszett. Attol meg a sors ovjon meg hatralevo eletemben, hogy megint valami ilyemivel kiserletezzen valaki. Eleg volt.
Nektek tetszik a kapitalizmus? Látjátok, hogy milyen következményei lesznek hosszútávon? Én nem ítélném el azt, aki megpróbált ez ellen tenni valamit. Lenint, Sztálint, Rákosit stb. pedig nem lehet a nyakába varrni! Ez olyan, mintha pl. Jézus nyakába varrnátok az inkvizíciót!
Persze nagyon is lehetséges, hogy Marx elképzelései teljesen megvalósíthatatlanok, de mégsem lehet egyértelmuen kijelenteni azt, hogy egy fejlett országban tragédiához vezettek volna. Bár efelol nekem is vannak kétségeim, mivel nem tudok eleget Marx elképzeléseirol. Marxot a világnak ezen a tájékán rémálomnak tekintik, még jogos érdemeit sem ismerik el, a filozófia tankönyvekbol pedig teljesen kihagyták.
Szerintem a szavazás eredménye nem meglepo. Minden értelmes ember látja, hogy a világgal mekkora problémák vannak, és talán többet is tud Marxról, mint az, aki ôt a bolsevikok óriási pusztításával azonosítja. Egyébként szerintem az élmezonyben mindenképpen ott a helye.
