A világon mindenki hülye csak Elek nem, ezt el kell fogadni. Soha nem fog semmit beismerni, elfogadni, addig fúrészeli a szart míg a másik meg nem unja.
"másrészt tele van számára valószínűleg ismeretlen szakkifejezésekkel."
De ha így lenne akkor megkérdezi az illető hogy mit is takar a mit leírtam, vagy tévedek? Én sem tudhatom miből mit ért meg egy teljesen számomra ismeretlen egyén, és ez fordítva is igaz. Ha megérti, megköszöni olyan formán ahogy tette: "Világos, köszi!". Ez szerinted azt jelenti, hogy nem érti és bele kell menni a porszemek világába, amikor nem is az az ok ráadásul?
Ha meg nem érti leírja, hogy köszi, a választ, nem értem, elmagyaráznád kicsit?
De láthatóan nem ez történt így kb a gittet rágjuk a semmin.
"Tényleg nem kötekedés, de hol írta a válaszomra azt, hogy nem érti?"
Egy laikus kérdésére szó szerint ez volt a válaszod: "Indukált fesz plusz kapacitív csatolások.", ami egyrészt hiányos (lehet egyéb ok is), másrészt tele van számára valószínűleg ismeretlen szakkifejezésekkel.
De ha már ketten is azt mondjátok, hogy szemmel láthatóan tökéletesen érthető lett számára a jelenség, akkor én nem is zavarom a fórumot valami hülye általános magyarázattal a környezetünkben szinte mindenütt, számos ok miatt jelen lévő különböző feszültségekről és a téves eredményekre vezető feszültség mérésekről.
Nem minden válasz használható minden tudásszinthez. Ha a segítség nem támaszkodik a kérdező már meglévő ismeretanyagára/szókincsére, akkor az a válasz elsúllyed a mélybe :) Ha abból válaszból megértette volna a jelenséget, akkor nem írta volna később azt, hogy nem érti.
Többen is írták, hogy én hülyeségeket írok ide. Most várd meg, amíg erre a kérdésere ők (vele,m ellentétben) okosságokat fognak válaszolni (nem fognak, mert csak a szájuk nagy), aztán majd én írok ide egy "hülyeséget", ami urán egyből meg fogod érteni a dolgot.
Ezt nem igazán értem. Lehet, hogy párás lett valahol egy dugalj, de annak mi köze az én mérésemhez? A párán nyilván át tud folyni egy kis áram, én viszont egyrészt feszültséget mértem, másrészt teljesen máshol. Jó, tudom, a feszültségmérő valójában áramot mér, de az én esetemben semmiképp sem azt, ami egy párás dugaljban a fázis és a nulla között folyik.
Egy példa: az F.BS nevű szilikon tömítő/ragasztóra a gyártója ráírta, hogy lehet használni elektromos környezetben, más gyártók szilikon tömítő/ragasztójára meg nincs ez ráírva. Ezért én az utóbbiakat valamennyire vezetőképes anyagnak tekintem, pedig erősen valószínű (DE NEM BIZTOS!), hogy pontosan ugyanarról az anyagról van szó.
Az ismeretlen vezetőképességű anyagokkal kapcsolatban az indiai mérgeskígyó-felimerési szabályt kell alkalmazni ("minden kígyó mérgeskígyó"), tehát ha egy anyagra a gyártó nem írta rá egyértelműen, hogy elektromosan szigetelő anyag, akkor azt az anyagot vezetőképes anyagnak kell(ene) tekinteni. Ettől eltérni csak saját felelősségre lehet. Rengeteg olyan anyag van, ami látszólag a szigetelő anyagok közé tartozik, valójában bőven eléggé vezető ahhoz, hogy becsapjon egy műszeres mérést, vagy akár megrázzon valakit. De én dolgoztam olyan anyagokkal is (szénszálas szövet, magas széntartamú gumi), ameelyek kimondottan jó vezetők, ki is fogom mérni egyszer, hogy hány ohmos az asztalon összesöpört porkupac :)
Száznál több olyan visszajelzésem van, hogy valaki egész életében rosszul tudott vagy nem értett valamit és végül az én egyik "borzalmas" elmegyarázáson után értette meg azt két perc alatt, amit mondjuk soksok éven át senki sem más tudott érthetően elmagyarázni neki. Mert én nem használok latin szakifejezéseket, nem emlegetek híres halott fizikusokat meg a róluk elnevezett törvényeket, hanem fogok egy kisnyuszit meg három pöttyös labdát és a kérdező két perc múlva életében először valóban megérti a hidegfúziós reaktor működési elvét :)
Tehát mondjuk 12 év iskolán át számos iskolai tanár, majd fél életen át ezer fizikus nem tudott elmagyarázni neki valamit, amit én két perc alatt teljesen érhetővé tettem számára. Mert nem az volt az első gondolata, hogy "azt mondta a Pisti, hogy ez egy hülye, ne hallgass rá", vagy az , hogy "melyik szavába lehetne belekötni", hanem az, hogy "gondoljuk csak végig, talán nem is beszél teljesen hülyeséget, van-e bármilyen érv az ellen amit mond" ;)
Még két dolog:
- Aki egy laikus amatőr kérdésére olyan választ ad neki, amit az ő ismeretanyagával képtelen felfogni, az rossz tanító/segítő.
- Aki bármiféle szakmai indoklás nélkül (tehát mondjuk puszta rosszindulatból) beleköt egy amúgy hasznos segítség jelentéktelen apró részletébe (ami magán a lényegen semmit sem változat), az nemcsak saját hozzánemértését hirdeti, de a kérdező elbizonytalanításával a számára nyújtott segítséget is lenullázza.
Tudom, hogy arról beszélsz, de én meg pont arról beszélek, hogy nincs igazad. A vízcsőhálózat hivatalból használható volt védővezetőnek. Itt van a villamos készülékek elterjedésétől egészen 2017-ig (!) az állam rendelkezése:
1/1964. (IX. 9.) NIM rendelet
3.47 Régi - külön védővezető nélküli - épületekben megengedett a vízvezetéki nyomócsövet védővezetőül felhasználni.
8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet
15. § (3) A villamos vezetés szempontjából a vízvezetéki nyomócső fémcsőkötései kielégítőek, azokat villamos vezetővel külön áthidalni nem szükséges
Lehet, hogy valahol a fürdőszobában egy icipicit párás lett egy dugalj 20 percre, vagy a falban egy kötődobozban két vezetéket összeköt három száraz porszem már 20 éve. És a túlságosan érzékeny műszered ezeken a porszemeken átcsordogáló 0,00001 ampert jelzi, amely áramnak még a százszorosa sem tudna egy picit sem megrázni még egy csecsemőt sem.
Méregettem ezt-azt, és azt vettem észre, hogy kb. 30 V feszültség van egy lekapcsolt lámpakapcsoló (lámpa felé menő) kivezetése és egy másik lakásáramkör hosszabbítóval odavezetett nullája között. Ez a feszültség természetesen nem terhelető. De mi okozhatja mégis? Arra tudok pl. gondolni, hogy valahogy az adott lakásáramkör nullájáról jön vissza feszültség az izzón keresztül. Mondjuk ezt azért nem értem, mert az összes nulla találkozik a nulla-sínen, tehát elvileg nem lehet köztük feszültség. Kivéve persze ha valami baromi nagy áram folyik az egyiken, mert akkor a rajta eső feszültség is jelentős lehet, de ekkora áram nem folyt a méréskor sehol. Vagy a kapcsoló nem szakítja meg tökéletesen a fázist? Akkor meg a 30V-ot nem értem, egészen irreális értéknek tűnik.
Nyilván kell. de kevés táp van amiben nicns valami iylesmi, hisz akkro nem is tápról beszélünk igazán. HA kell neked mondjuk 24V dc a 230V-ból, akkor kell "stabilizálás" és folyamatos megfelelő feszültség szint valahol a rendszerben.
Hogy miylen széles ez az "áramvezetési" idő, az függ az áramkör%táp terheltségétől, időállandóktól, stb simán látható szkóppal is. A szűrőkondik kimenetén van egy hullámosság mindig, minél kisebb ez a hullámosság, annál kisebb az áramvezetés ideje is. Pont ezért találták ki a PFC-t ennek a hatásnak a kivédésére - nem csak ezért, ezért is. Hogy a teljes szinusz hullám alatt állandó hálózati terhelés legyen, csak csak pl a csúcsokban vagy szakaszosan. Ha nem terheljük egyenletesen, és sok sok ilyen terhelés van, az a Fourier sor miatt felharmonikusokat fog létrehoznia hálózaton, az meg nem kevés veszteséget. de ez ennél sokkal összetettebb persze, nem lehet leírni két sorban. Az energia termelőre is komoly hatással van.
