Bibó nevezetes tanulmánya van csöppet megkérdőjelezve.
Jó, mondjuk, hogy túlzás az ártatlan túláltalánosítások, gondolkodás-könnyítő sztereotípiák egybemosása a rasszizmussal, ám a következetes, szigorú gondolkodónak illő elkerülni az említett homályos tartalmú paneleket.
http://www.kapcsolat.hu/index.php?cmd=/public/news/id_4508 SZEMÉLYES FELELŐSSÉG KÁVÉ UTÁN Felvéve: 2007.12.15. 13:00 | Megye: Budapest | Szerző: BarnA
Tizenöt percnyi csöndes kávézás után visszaültünk a Parlament Vadásztermébe. Három előadás után vita és Vitányi Iván zárszava.
Még mindig vonalon nyomjuk, élőben.
Bíró Béla: félelmeink beelőzik a realitást
Bibó igazi aktualitása a jogfilozófia és a társadalompolitika szempontjából értelmezhető. Magyar alkat-torzulás a téma, ismét. A kiegyezés után működő áldemokrácia a hamis realisták uralmához vezetett. Arra kényszerítette a kor politikusait, hogy ismerjék el a kiegyezés utáni alkotmányos berendezkedést demokráciának, holott nem volt az, függetlenségnek, holott nem volt az, szabadságnak, holott nem volt az. Ez történik, ha a félelmek beelőzik a realitást.
A kényszerektől való függetlenségben kiérlelődő szabadság csak akkor valósulhat meg, ha a jobb- és baloldal megszabadul a félelmeitől, saját hisztériáitól. Ez a szembenállás ahhoz vezet, hogy mindkét oldal drasztikusan megvonná a másiktól annak szabadságát.
Mindkét oldal csak a másik törvényen kívül helyezésében látja a biztonságot de ez csak akkor elképzelhető, ha a másikat rejtőzködő totális ideológiának, politikai hatalomnak feltételezi. Ami ahhoz vezet, hogy a magyar nemzet kettészakad egy ostobán feltett alternatívában írja Bibó. Történelmi jelenben.
John Rawls megérkezett, vele jött a nem tudás fátyla és az empátia hiánya. Max Weber és a legitim erőszak birtoklása.
A valódi szabadság nem alapulhat pusztán a kötöttségek tagadásán, a negatív szabadságon. A közösségek önmaguk alakítják ki azokat a morális kötelezettségeket, azokat a feltételeket, melyek tiszteletben tartásával a közösség tagjai valóban szabadok lehetnek. Bibó szintén a pozitív szabadságra, a valamire való szabadságra, a közösségek autonómiájára építette gondolkodási rendszerét.
Szemben a jelenkori politikával, mely szétzúzni kívánja a másik közösség autonómiáját és szabadságát. A mai magyar politika nem tudatosítja, hogy a szabadságot, a demokráciát nem az állam karhatalmi eszközei tartják fent, hanem a közjóra vonatkozó minimál-konszenzus. De a mai magyar politikusok inkább folyamatosan túljárnak önmaguk eszén.
Heves bólogatás szemből, közben vaskos taps.
Nagy J. Endre: szolgálatszerűség és politikamentes közigazgatás
Nehéz helyzetben vagyok: van előadásom, de át kellene írnom. Meg reagálnom is kellene a korábban elhangzottakra hangzottak a szociológus kezdeti dilemmái. Aztán megszületett a döntés: előadást hallgatunk Bibó közigazgatási és városkoncepciójáról mely munkáit Erdei Ferenc alapján írta.
Bibónak borzasztóan fontos volt a közigazgatás átalakítása tanúskodnak erről a vele készített interjúk is. Utána elfordult a szakjogtól és inkább az esszéisztikus írások és az aktív politizálás felé fordult.
Ímhol egy izgalmas koncepció Bibó örökéből: a közigazgatás a politikai akaratot cselekvéssé formálja, így humanizálja azt.
A valódi egyeduralomra való törekvés nem a törvényhozás, vagy az igazságszolgáltatás felől közelít, hanem a végrehajtó hatalom felől. Ezért van szükség a bírói felülvizsgálatra, a hatalmi ágak szétválasztására, a végrehajtó hatalom jogszerűsítésére. A közigazgatás akkor működik jól, ha a szolgálatiságra és az együttműködésre épül mondja Bibó. Ha viszont eldologiasodik, ha megcsontosodó intézményi folyamatokká üresedik - az egyébként humánus, a hatalmat az emberrel összekötő közigazgatás -, akkor képtelen eredményesen végezni a rá bízott feladatokat, akkor eszméjét és identitását veszti. Ezért fontos a szellem, ami áthatja a közigazgatásban dolgozókat és ezért nincs szükség a politikamentes közigazgatásra. (Bibó jól szembe megy Magyaryval.)
Már Karl Mannheimnél vagyunk, de a beszéd jegyzője lemaradt a humánus közigazgatás-koncepció belső érlelésénél. Hogy leírja: sokkot dolgoz föl.
Balog Iván: mellünkben szív dobog
Bibónak volt egy tanulmánya, melynek címe mára már nem PC, úgyhogy sokat nem is írtak róla ő maga sem. (Bibó azzá vált, ami nem szeretett volna lenni: szoborrá. Volt egy rémálma: szoborként áll, leesik a hó, hideg van, és ő nem tud lelépni. Mégis szép mellszobor lett, épületen belül. Tudós ember mellszobra.
Amikor Bibó elmarasztalja az antiszemitizmust és a kollaborációt (az antiszemitizmus tolerálását), önmagáról is beszél kicsit. Belülről beszél saját egykori önmagát tárja a közönség elé. (Merthogy Bibó nem szemitaként kezdte pályafutását, éppen ellenkezőleg.) A zsidókérdésről írt tanulmányában Bibó hús-vér emberként akarja bemutatni az antiszemitákat, mindamellett, hogy eszméiket ekkor már nem osztja. Fölrúgja az antiszemiták plakátszerű, dehumanizált ábrázolását, és az emberi-embertelen mentén metszi keresztbe a szemita-antiszemita tengelyt mondja Balog. Az antiszemitizmus alapja nemcsak a projekció, a bűnbakképzés, hanem vannak reális ellentétek is állítja Bibó.
A vérünkben csörgedező népi-urbánus ellentétnél vagyunk éppen anélkül, hogy a reális ellentéteket kifejtette volna előadónk. Így nem lesz könnyű feldolgozni ezt a mondatot.
Vitányi Iván: mi is volt a cím?
Bibó István aktualitásáról beszélnék, s bár Baja Ferenc is intett, a konferenciának mégis van egy címe, ami a Személyes felelősség, amiről mellesleg egy büdös szó sem esett.
A személyes felelősség tartalma az igazság-keresés, az igazság maga. Ezért aktuális Bibó: korrajza, eszméi igazan fénylenek. Nem minden megállapítása helyes, de ha keressük az igazságot, ha meg akarjuk találni a XX. század legfőbb igazságait, akkor Bibót kell felütnünk.
És mit kell tennünk? Az igazságot kell képviselnünk. Meg kell találnunk az origót - mondta volna Hamvas.
jó vita volt http://www.kapcsolat.hu/index.php?cmd=/public/news/id_4488 SZEMÉLYES FELELŐSSÉG Felvéve: 2007.12.15. 10:00 | Megye: Budapest | Utolsó frissítés: 2007.12.15. 10:18 | Szerző: BarnA
Rémisztő cím, érdekes tartalom. A Friedrich Ebert Stiftung és a Táncsics Alapítvány - ez alkalommal együttműködve a Bibó Társasággal - idei utolsó rendezvénye Bibó örökségével foglalkozik.
Online közvetítés.
Akik felszólalnak: Baja Ferenc, a Táncsics Alapítvány kuratóriumának elnöke és Michael Ehrke, a Friedrich Ebert Stiftung budapesti képviseletének vezetője, Gyurcsány Ferenc párt- és miniszterelnök, Kende Péter politológus, a Bibó István Társaság alelnöke, Huszár Tibor egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, Vajda Mihály professor emeritus, Péter László, a londoni University College professor emeritusa, Bíró Béla, a csíkszeredai Sapientia EMTE egyetemi tanára, Nagy J. Endre szociológus, az MTA doktora, Balog Iván szociológus, a Szegedi Tudományegyetem docense és Vitányi Iván szociológus, a Bibó István Társaság alelnöke. A moderátor szerepét Márton László író, a Bibó István Társaság alelnöke játssza.
Itt ülnek Bibó István unokái, megérkezett Göncz Árpád, aki kisebbfajta tapsvihar közepette helyet is foglalt. Összecsattanó tenyerek híján Borókai Gábor az utolsó sorban ült le. Mindenki örül, mindenki mosolyog, mindenki üdvözöl valakit. Rázkódnak a kézfejek, sétálnak a tudós elmék. Tulajdonképpen megható ez a nagy öröm. Kint pedig már minden fehér, a Parlamentben feldíszített fenyőfák állnak a sarkokban és girbe-gurba girlandok fonódnak a karzatokra. Ez az épület megérdemli a Karácsonyt.
És ímhol Gyurcsány Ferenc és jóindulatú mosolya. Kezdhetünk.
Baja Ferenc: világ szeme rajtunk
Mi az ember, mi a személy felelőssége a történelem formálásában? Bibó életműve minta mindannyiunk számára itt a baloldalon. Közben a reformkonferencia-sorozat végéhez értünk, úgyhogy itt az alkalom, hogy beszélgessünk egy kicsit az emberről. Ma mindenki ide süt: Bibó István külön köszöntőt írt, ide is fog érni, Göncz Árpád is jelen van, Gyurcsány Ferenc pedig eddig is szinte minden rendezvényen részt vett.
Michael Ehrke: merevgörcs
Bibóról az egyik könyve jut szembe: A német hisztéria. Ezt a könyvet a második világháború előtt írta, s föltette a kérdést: véget ér-e valaha ez a német merevgörcs? Ehrke szerint Bibó azt mondaná, nincs már német hisztéria a történelem során szublimált ez a németekről alkotott kép. Mondjuk, más hisztériák éppen vannak: Szerbiában például, sőt, Magyarországon is. Lassan Magyarország is megszabadulhatna a nacionalizmus merevgörcsétől.
Gyurcsány Ferenc: Bibó tükör mindannyiunk számára
Engem általában köszöntőre szoktak felkérni, ehelyett jellemzően előadást szoktam tartani amit viszonylag jól tűrt eddig a hallgatóság. Ma másképp lesz. Bibó az embert szerénységre inti.
Easy listening így hallgatja az ember a könnyedebb komolyzenét. Bibóra sokat szoktunk hivatkozni kicsipkedünk életművéből néhány gondolatot -, miközben Bibót sem lehet könnyen hallgatni. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ismerjük Bibót, miközben csak néhány fontosabb művében vagyunk járatosak.
Mire figyelmeztet Bibó? Arra, amit a baloldalon nem szoktak különösebb értékként kezelni, arra, hogy a társadalmi-nemzeti közösség történelmi kategória, nem megfogható folyamatok eredménye és szövedéke. Létezik néplélek, nemzeti kultúra és gondolkodás, de ez nem a felsőbbrendűség, hanem a csetlés-botlás eredménye.
Ha érteni akarja az ember a világot, egyszerre kell ismernie a történelmi-lelki kategóriákat és az intézményesült folyamatokat fogalmazott a miniszterelnök. Bibó mérce, s olyan mérce, amely nehezen közelíthető meg, s nem nagyon meghaladható.
Gyurcsány kiemeli, hogy nem tesz ízléstelen megjegyzést a Bibó szakkollégiumra. Nem lenne helyénvaló.
Bibó egyszerre képes a népi és urbánus hagyományokat továbbvinni, lelke a népi-plebejus baloldaliság felé nyitott. Négy év múlva lesz Bibó születésének századik évfordulója talán ideje lenne nyugodtan beszélgetni 2010-2011-ről. Végre van egy mellszobor, egy tudós ember mellszobra, kiváló szobor a Parlamentben Bibóról.
Használjuk ezt a négy évet arra, hogy Bibó közös nevező és hasznos tükör legyen Magyarország számára zárta beszédét.
Kende Péter: eltékozolt alkalmak
Magyarországnak olyan miniszterelnöke vagyon, aki Bibó István szellemében gondolta végig múltját és az előtte álló feladatokat. Kende ezt vigasztalónak tartja, mert Bibó történelmi kényszerek hatására - eltékozolt tehetsége így végre értelmet nyer. Bibó élete az eltékozolt alkalmak sorozata. Nem lehetett a nemzet tanítója, mikor a legnagyobb szükség lett volna rá.
Az az irány, melyet Bibó kezdettől fogva a magyar demokráciához vezető úthoz elengedhetetlennek tartott, rögtön a kezdet kezdetén elbukott mondta Kende. Bibó később, 1956-ban egy pillanatig azt gondolta, hogy elérkezett a nemzeti méltóság forradalma, mely elmaradt 1945-ben, s a társadalom tagjai valóban elindulnak a demokrácia felé vezető rögökön. 1956 nem lehetett ez a forradalom, Bibó pedig keservesen megfizetett azért, hogy másképp hitte.
Magyarország a legjobb úton van afelé, hogy eltékozolja 1956 örökségét: 89 után sem tudtuk lecsiszolni a belső megosztottságot, pedig a rendszerváltás lehetett volna a magával elégedett, kiegyensúlyozott társadalom-építés origója.
Ha Bibó, akkor humanizmus protestáns alapokon nyugvó, de mindenki számára fölhasználható -, akkor sajátos Krisztus-kép, akkor a morális felelősség elve - bár Bibó erről sosem beszélt, csak mindig így cselekedett, mi meg majd fogunk beszélni róla -, és az ember jóra hivatottságában való hit.
Ezzel lezárultak a megnyitóknak álcázott előadások, és kezdődnek a de jure-de facto előadások.
Huszár Tibor: keresni az integratív pontot
Akkor reflektálok az előző előadásokra mert szerintem azok voltak. (Nem történt itt semmi dráma, átestem egy műtéten, de ne aggódjanak, a hangomat nem veszítettem el, csak az eszemet kezdte reflexióit Huszár.) Történelmi jelen időben beszélgetünk egy levélről, mely Arany Bálintnak íródott.
Keresni a lehetséges integratív pontot, ahol minden baloldali találkozhat, de minden szélsőséget ki lehet zárni erről szól a bibói életmű.
Vajda Mihály: filozófus volnék
Professor emeritusnak lenni nem érdem, hanem állapot ezt azok jegyezték meg, akik megtehették.
Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy monstre Bibó-konferencia, hol felvetőde a kérdés: aktuális-e még a Bibó-örökség? A konferencia azt a választ adta: nem, Bibó ma már nem aktuális. Vajda Mihály még most is háborog.
Mert igen, Bibó egészen addig aktuális, míg meg nem haladjuk. Bibó aktuális, míg a megosztottságot fel nem számoljuk, míg ki nem fésüljük a belső ziláltságot. Úgyhogy ma még biztosan az. Aktuális.
Az előadást mindenkinek szeretettel ajánljuk, zseniális. Étvágygerjesztőnek:
Én filozófus volnék, nem politikai gondolkodó és nincs hierarchia a kettő között, még ha Hannah Arendt másképp is gondolta. A filozófia pedig rengeteg dologgal foglalkozik leginkább önmaga feladatával és mások boldogságával. Elsuhan felettünk Nietzsche és Heidegger, Arendt pedig lecövekel. A filozófus, ha felelősen gondolkodik, skizofrén nem cselekedhet, de minden problémával foglalkoznia kell. Marx valahol itt csúszott el Arendt szerint.
Bibóra is rátérünk: a közép-európai kisállamok nyomorúságát az okozza, hogy a haladás ügye és a közösség ügye szembe kerültek egymással, ezért nem megyünk se előre, se hátra. Meg itt van ez a politikai hazugság ami nem a választások előtti ígéretről szól: mindenkinek fontos, hogy legalább egy teljesíthetetlen ígéret erejéig rá is gondolnak. A hazugság a hazug konstrukciót jelenti.
Magyarországon ez a hazug konstrukció az a tévképzet, hogy a demokrácia a pártok versenyéről szól, nem pedig a közös pontok megtalálásáról. A rendszerváltó pártok mélyítették és hangsúlyozták a szakadékot, s a rendszerváltó pártokat váltó pártok ezt az árkot tovább ásták.
Ez itt nem közösség és nem haladás ez itt, Platón idézve, a felpuffadt ember.
A hamis realistákra és túlfeszített lényeglátókra nem nagyon érdemes hosszú gondolatokat áldozni nem mintha lennének még túlfeszített lényeglátók. A hamis realisták hazug konstrukciói pedig jó alaposan körbefontak minket.
Vastaps, csüccs, következő. Bár a közönség ragaszkodna.
Péter László: zsákutca
Nem a magyar alkat torzult el, hanem gondolkodásmódunk és szóhasználatunk került zsákutcába. Ez így sokkal biztatóbb.
Most turkálunk kicsit a magyar történelmi kudarcok farzsebeiben. Kiegyezés, Kossuth, Deák, miegymás.
Most turkálunk kicsit a magyar történelmi kudarcok farzsebeiben. Kiegyezés, Kossuth, Deák, miegymás. A magyar rendiesség és zsidó-német polgárias életmód olyan mélyen szemben állt egymással, és utóbbi oly módon frusztrálta a magyar népieket, hogy ki is termelte az agresszívebb jobboldaliságot, a fajvédő magatartást. 1867 Bibó szerint hamis konstrukciót hozott létre, mely csak 1945-ben oldódott föl, de ekkor megnyugvás helyett újabb görcsöket kötöttünk a nemzeti lobogóra.
A magyar alkat eltorzult-e, vagy sem? Próbáljuk másképp. Ha eltorzult, kellett lennie nem torz állapotnak is. Erről egy szót sem ír Bibó. Konklúzió: nem torzulhatott el a magyar alkat, hiszen nem volt nem torz állapota. Logikus.
Péter László kevésbé keményen fogalmaz, de ugyanezt mondja: még nem jött létre valami. Valami polgári, valami európai, valami kecses és színes. Máig sem.
Elmebeteg példaképed megint nem azzal foglalkozik ami a dolga. Mi a fasznak kell ideológia baromságokkal foglalkozni? Legyen Min.Elnök és ne filozófus.
Bibó legyen a közös nevező jobb- és baloldal között
- Politikai, morális és intellektuális értelemben Bibó István mérce, és közös nevezőt kell, hogy jelentsen a jobb- és a baloldalon - mondta Gyurcsány Ferenc szombaton Budapesten a "Személyes felelősség - kortársunk Bibó" című konferencián. Fotó: mszp.hu
- Bibó István sok tekintetben közös pont lehetne Magyarország számára, a demokratikus bal- és jobboldalnak. A tudós közelebb áll a baloldali a hagyományokhoz, de baloldalisága lelki természetű, mintsem pártpolitikai - közölte a politikus a Táncsics Alapítvány és a Friedrich Ebert Alapítvány, valamint a Bibó István Társaság által szervezett rendezvényen.
Gyurcsány Ferenc az ELTE jogi karának Bibó István Szakkollégiuma kapcsán megjegyezte: nem véletlen, hogy az 1980-as évek sok tekintetben baloldali indíttatású reformmozgalmának egyik jeles csoportja Bibó környékén kereste az elindulás lehetőségét.
A kormányfő szerint a Bibó István születésének századik évfordulójáig, azaz a 2011-ig hátralévő éveket arra kellene felhasználni, hogy Bibó közös nevező lehessen Magyarországon.
A miniszterelnök szerint a politikai gondolkodó életműve arra figyelmeztet, amit a baloldalon nem szoktak különösebben értéknek tekinteni, hogy a társadalmi, nemzeti közösség történelmi és nem tárgyi, megfogható kategória.
Gyurcsány Ferenc azt mondta, Bibó István sokunknál, így nála is jobban tudja, hogy ha meg akarjuk érteni saját országunkat, egyszerre kell figyelni a történelmi folyamatokat és az intézményes viszonyokat.
A politikus szerint ahogy a komolyzenében is vannak könnyen befogadható művek, mint Mozart Kis éji zenéje, úgy Bibó életművének is megvan a könnyen érthető része, a Kis éji zenéje. Példaként az antidemokratikus nacionalizmusról, a közösségért való egzisztenciális félelemről írott műveit említette.
Vajda Mihály filozófus arról beszélt, hogy ha van Magyarországnak politikai gondolkodója, aki aktuális, és aki hosszú ideig aktuális marad, az Bibó István. - Addig égetően aktuális, amíg az ország megosztottságát meg nem haladjuk - tette hozzá.
Michael Ehrke, a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti képviseletének vezetője Bibónak "A német hisztéria okai és története" című műve kapcsán közölte: a hisztéria nem tűnt el Európából. Úgy vélte, Magyarországnak és Németországnak felelőssége, hogy a fennmaradt "balkáni hisztériákat" megoldja.
A rendezvényen jelen volt Göncz Árpád volt köztársasági elnök, a Bibó István Társaság elnöke is. Jelezték részvételüket Bibó István unokái is.
Bibó Istvánt (1911-1979) a XX. század egyik legnagyobb magyar politikai gondolkodójaként tartják számon.
Az 1956-os forradalom alatt, november elején államminiszterként tagja volt Nagy Imre kormányának. Politikai tevékenységéért 1957-ben letartóztatták és életfogytiglani börtönre ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadult.
Legfontosabb munkáit 1945-1948 között írta, ide sorolható "A kelet-európai kisállamok nyomorúsága" című tanulmánya, "A magyar demokrácia válsága" és a "Zsidókérdés Magyarországon 1944 után" című műve.
Kiss Ádám 2007-12-15 17:58 cikktárba levél nyomtatás
Cikk továbbküldése e-mailben:
Ön neve:
Ön e-mail címe:
Címzett neve:
Címzett e-mail címe:
Gyurcsány Ferenc szerint Bibó István munkássága tükör, melyben demokratikus és morális hiányosságaink megláthatók. A Bibó Istvánról rendezett konferencián a miniszterelnök, szocialista politikusok, baloldali gondolkodók Bibó "árokbetemető" életművét méltatták. Elhangzott pár célzás a jobboldal felé és két bocsánatkérés is a megtévesztett kommunista fiatalok nevében.
A szolid hóesés és a közeli szakszervezeti tüntetés miatt erős rendőri készültség fogadta a Személyes felelősség - Kortársunk Bibó címmel meghirdetett konferencia résztvevőit szombaton délelőtt a Parlamentben. A Táncsics Alapítvány, a Friedrich Ebert Alapítvány, valamint a Bibó István Társaság rendezvényén Bibó István életművét méltatta és aktualizálta a jelenlegi politikai helyzetre Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Kende Péter politológus és számos tudós.
A rendezvényen a miniszterelnök és a Bibó István Társaság tagjai mellett számos ismert személy, Bibó István unokái, leszármazottai is megjelentek. Ott volt Göncz Árpád, akit következetesen mindenki csak köztársasági elnök úrnak, vagy államelnök úrnak szólított. Baja Ferenc Táncsics-alapítványi elnöki minőségében vett részt a konferencián, de eljött Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője is.
A miniszterelnököt és a fő vendégeket lelkes ováció fogadta. A rendezvényt Baja Ferenc nyitotta meg, aki elmondta, hogy a konferencia-sorozat utolsó összejövetelének témája az egyén szerepe a reformok, a haladás menetében. Baja Ferenc szerint Bibó életműve ebben példa a baloldal számára, ezért foglalkozik személyével a konferencia.
Easy listening
Megnyitó beszédet mondott a társrendező Friedrich Ebert Alapítvány budapesti vezetője, Michael Ehrke, aki azt mondta, Magyarországnak most történelmi feladata van szomszédai között, hogy a nacionalizmusból, sérelmekből adódó és a jobboldal által kihasználható hisztériákat kiküszöbölje, és felülemelkedjen rajtuk.
A jobboldalra való célozgatás amúgy többször is előkerült még a konferencia folyamán. Ugyanakkor a szónokok Bibó méltatásában a baloldali vonások mellett alapvetően a közös érdekeket előtérbe helyező, nem egymás ellen hadakozó gondolkodásmódot igyekeztek kiemelni.
Gyurcsány a Bibó-konferencián: ne feledkezzünk meg a néplélekről (Fotó: MTI)
A miniszterelnök számára Bibó gondolataiban az egyik legfontosabb az a baloldalon többnyire figyelmen kívül hagyott, egyes korokban tagadott elem, miszerint létezik néplélek, nemzeti gondolkodás és kultúra. Ez nem jelent egyet a felsőbbrendűséggel, viszont csak ezeknek a bonyolult lelki viszonyoknak a megértésével lehet igazán érteni a világot - mondta Gyurcsány Ferenc.
A miniszterelnök szerint nem véletlen, hogy "politikai riválisaik", magyarán a Fidesz, megalakulásuk idején szintén Bibó István gondolataival szimpatizáltak, pedig Bibó inkább a "progresszív baloldalisághoz" áll közel. Mozart Kis éji zenéjére utalva Gyurcsány az "easy listening" zenei stílushoz hasonlította Bibót, mivel szerinte komoly munkássága olyan könnyen megérthető művekben is megnyilvánult, melyekre az őt kevéssé ismerők is tudnak hivatkozni.
Bocsánatkérés
Gyurcsány tükörhöz is hasonlította Nagy Imre egykori államminiszterét, melybe belenézve láthatjuk, hogy demokráciában, emberi, morális teljesítményben mennyire vagyunk lemaradva. A miniszterelnök azt ajánlotta, hogy politikai közös nevezőként és tükörként tekintsünk Bibó Istvánra.
Kende Péter politológus "bátorítónak és vigasztalónak" nevezte, hogy az új magyar demokráciának van olyan miniszterelnöke Gyurcsány Ferenc személyében, aki Bibó István alapján akarja meghatározni működését, és viszonyulását a politikához. Kende Bibót a "magyar szellemtörténet egyik legeltékozoltabb nagyságaként" aposztrofálta. Kiemelte humanizmusát, a közösség érdekében cselekvés fontosságába, és az ember alapvető jóravalóságába vetett hitét. A konferencián többször is szóba került Bibó első félreállításának időszaka, a háború utáni kommunista hatalomátvétel, melyet a politológus "rettenetes félrekanyarodásnak" titulált.
Bibó kapcsán szóba került ennek az időszaknak az egyik hírhedt koncepciós pere, az akkori Kisgazdapárt szétbomlasztásáért indított Magyar Közösség-per, ami a párthoz tartozó Göncz Árpádot is érintette. Kende Péter, és az utána felszólaló Huszár Tibor beszédükben nemzedékük "naiv, becsapott, rossz irányba haladó" és "hívő" tagjai nevében bocsánatot kértek Göncz Árpádtól.
A további felszólalók, főképp idős tudósok - Vajda Mihály, Nagy J. Endre, Vitányi Iván - anekdotikus, Heideggerig, József Attiláig és Nietzsche-ig kalandozó beszédekkel méltatták Bibó Istvánt, akinek baloldali, "egyszerre népi és urbánus hagyományokat is továbbvivő" életműve szerintük ma is aktuális.
> Bibó István (1911-1979) Bibó Istvánt a XX. század egyik legnagyobb magyar politikai gondolkodójaként tartják számon. Az 1956-os forradalom alatt, november elején államminiszterként tagja volt Nagy Imre kormányának. Politikai tevékenységéért 1957-ben letartóztatták és életfogytiglani börtönre ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadult.
Legfontosabb munkáit 1945-1948 között írta, ide sorolható A kelet-európai kisállamok nyomorúsága című tanulmánya, A magyar demokrácia válsága és a Zsidókérdés Magyarországon 1944 után című műve. (MTI)
80 éves édesanyám amikor kitört a boszniai háború,közölte neki megvan a
keresztlevele,s lehet,hogy szükségem lesz még egyszer rá./Brrrrrrr!!!!/ Ajvé!
Akkor kinevettem.
O:(
Egyébként Bibó fia ma egy protestáns gimnázium igazgatója Zuglóban.
Üdv.:Babington
Elnézést a nem teljesen off topic-ért.
Ugy remlik Nemeth Laszlo(?) Ha tevednek szegyellem magam. Kulonben akkor folytathatjuk? Egyebkent vannak uj fejlemenyek. Elek Istvan a hetvegi Magyar Nemzetben, szerintem nem elegge osszeszedett cikkel jelentkezett illteve a mai Napi Magyarorszagban Loffler Tibor a Velemeny rovatban Elek Istvan megnyilvanulasait is biralja.
Érdekes, Elek István épp a ma megjelent ÉS-ben (olvasói levél, 2. oldal) hívta fel a figyelmet arra Bibó István tanulmányára, abból az aspektusból, hogy Bibó is használja tanulmányának címében a "zsidókérdés" kifejezést, éshogy szerinte a tanulmány alapgondolata az, hogy igenis létezik a "zsidóság és a magyarság együttélésének problematikája." Kovács Zoltán ugyanis korábbi cikkében (ÉS, 1999. aug. 27. Ünnep után) elmarasztalta Eleket a "zsidókérdés " kifejezés használatáért, emlékeztetve, hogy a hitleri Németországban hogyan foglalkoztak a zsidókérdéssel, a zsidó-német együttéléssel. Elek azonban ebben a cikkében sem fejti ki, hogy szerinte milyen aspektusból kellene a zsidókérdést, vagy a zsidó-magyar együttélést megvitatni, és ez kételyeket ébreszt bennem. Úgy tűnik, legfőbb célja Kövér titokminiszter mundérját védeni, és homályban hagyni valódi szándékaikat.
Sajna a Katalizátor kiadó 1994-es kiadásában az előszó csak ennyit mond. A többi kiadás meg nincsenek meg nekem. ("könyvtáram katalógusában pedig a Válasz hiányzik). Szóval, hogy is van ez a fröccs dolog?
Abszolut, persze. Honnan tudtad? És ha tudtad, hogyhogy nem tudtad a hó-számokat is? De elfogadom a Választ. Csak azt nem értem, hogy hiszen ha akár a könyvtáradban van meg, akár könyvben találtad az az évszámot, ott kell hogy legyenek a hónapok neve is. Egy komolyabb bibliográfiában. Vagy nem?
De az antiszemitáknak mentőkérdés jön:
Mely általatok nagyra becsült magyar közírók lapja volt a Válasz?
Ha ezt se tudja egyetlen zsidóutáló, akkor nincs miről beszélni....
Érvényesek még Bíbo István gondolatai, érvényesebbek mint valaha. A tanulmányának cimében használt kifejezés viszont Hitleré, amihez Bíbónak semmi köze, és ő ezt nem győzte hangsúlyozni említett tanulmányában. Vannak kérdések, írta, bár nem abban az értelemben, ahogy Hitler vagy Szálasi (vagy Gurg vagy jobb a jobb vagy alfaalfa satöbbi) feltette-felteszi őket. Tessék Bíbót olvasni is, nem csak hivatkozni rá. Aki öt percen belül meg tudja mondani az eddigi hozzászólók közül, hogy melyik folyóirat milyen évi hányas számaiban látott napvilágot a tanulmány eredetileg - az kap tőlem egy üveg Bikavért!
Megyek olvasni (Bibót, TGM-et, mást)! Ahhoz, hogy vitázzak, szó szerint kéne tudnom az említett forrásokban leírtakat. Olvassatok Ti is és tartsátok életben a topic-ot! Köszi!
Noha nem olvastam TGM kilenc évvel ezelőtti cikkét, de meglátásában, hogy "a magyar társadalom is ugy mozdult el, hogy magénak vallja az akkor 'zsidó'-nak tulajdonitott viselkedéseket és értékeket" bizony sok igazság van. Hiszen manapság már teljesen elterjedté vált az a felfogás, hogy az igazi érvényesülés, sőt túlélés egyik legjobb módja a lehetőségek keresése és megragadása (mondjuk vállalkozás) szemben a biztos, de kiszámíthatóhoz való ragaszkodással. Azaz a lakosság jelentős része alkalmazkodott ahhoz a kapitalizmushoz köthető gondolkodásmódhoz, ami korábban inkább a zsidóság túlélési és érvenyesülési technikái közé tartozott. Ez a szocializáció amúgy már a Kádár korban megkezdődött.
Ezzel kapcsolatban jut eszembe, hogy egyszer egy lengyel értelmiségi arról beszélt, hogy a lengyelek, akiknél az antiszemitizmusnak elég mély gyökerei vannak, vajon elgondodtak e azon, hogy amikor a 80-as években szatyrokkal utazgatva át országokon a "lengyel piacokon" olyan nagy leleményességgel kereskedtek, pontosan megfeleltek azoknak az antiszemita kliséknek, melyek korábban oly elterjedtek voltak.
Fejtsd ki reszletesebben, "a magyar "zsidóság" csaknem totális asszimilálódását a magyar társadalomba, (ami persze TGM szellemes meglátásával együtt járt azzal, hogy magyar társadalom is ugy mozdult el, hogy magénak vallja az akkor "zsidó"-nak tulajdonitott viselkedéseket és értékeket )." A teny, hogy Csoori megirta a Nappali hold-at, Tamas Gaspar Miklos erre valaszolt es Te most ezt idezed (9 ev mulva), nem a fent idezett meglalatasodat tunik igazolni.
Kedves Tamáska!
Véleményem szerint, Szimpatizánsnak igaza van.
A helyzet azóta csak rosszabb lett, mert 40 éven át nem lehetett beszélni róla, a rendszerváltás után meg elemi erővel törtek fel az elfojtott problémák.
Szvsz semmivel nem jobb a helyzet és Bibó gondolatai ma is időszerüek!!
BBF
>>ami persze TGM szellemes meglátásával együtt járt azzal, hogy magyar társadalom is ugy mozdult el, hogy magénak vallja az akkor "zsidó"-nak tulajdonitott viselkedéseket és értékeket <<
Ez milyen viselkedéseket és értékeket takar? Kitért-e erre TGM, vagy neked van-e elképzelésed?
Kedves szimpatizáns
Mélyen nem értek egyet azzal,amit a helyzet konzerválódásáról irsz elsö sorban, amiatt, amit elözö hozzászolásom utolsó bekezdésében irtam.
Az 1. es 2. pontban kifejtettek szerintem annyiban igazak, hogy ma nem irna senki a dolgozata cimeben ilyen magatol ertetodo termeszetesseggel, hogy "zsidokerdes". Akkor ez talan nem volt feltuno. (Arrol sem tenne terjedelmes kiteroket, hogy az osztalynelkuli tarsadalomban majd minden problema megoldodik. Ezek nem is illeszkednek egyebkent szervesen a gondolatmenetbe. '48-ban mar talan szukseg volt ezekre, ha valaki irni akart.) Ugyanakkor en ugy erzem, hogy sajnos a tartalmi resz egy az egyben vonatkoztathato a mai helyzetre. Azaz nem leptunk elore egy tapodtat sem, az elmult 50 ev konzervalta a '48-as helyzetet. Az erdekes egyebkent nem az, hogy igazam van-e, hanem hogy mennyiben hasonlitanak a Bibonal felsorolt magatartasformak es gondolkodasmodok a ma szokasosakra. Ugy latom nagyon. Dehat errol szolna a topic.
Kedves szimpatizáns
Nagyon örülök, hogy nyitottad ezt a topicot, bár félek, hogy ez is csak olyan fikázós lesz mint a többi.
Nos, a lényegre térve.
Minden irásmü korhoz kötött, ami persze nem jelnti azt, hogy ne lenne zseniális.
1. Azt hiszem elvitathatatlan, hogy Bibó
(aki, a saját látens antiszemitizmusával küzdö Kisgazdapárt liberális tagozatához tartozott ) ezt a tanulmányt nem az örkkévalóságnak, hanem az akkori magyar társadalom meghasonlottságán enyhitendö - tehát aktuálpolitikai szándékkal irta.
Célja a nemzeti integráció, kisérlet az akkor fontosnak érzett erkölcsi értékek kompromisszumának megteremtésére.
2. Olyan emberekhez szólt, akik mélyen idoktrinálódtak - akár tudatában voltak ennek, akár nem, - a mindenfajta kirekesztehetöséget indokló ideológiákkal. (faji, nemzeti, osztály)
A fentek, és közben eltelt idö okzta fejlemények miatt, ami magával hozta a magyar "zsidóság" csaknem totális asszimilálódását a magyar társadalomba,
(ami persze TGM szellemes meglátásával együtt járt azzal, hogy magyar társadalom is ugy mozdult el, hogy magénak vallja az akkor "zsidó"-nak tulajdonitott viselkedéseket és értékeket ) a Bibó féle szöveg csak a leggnagyobb óvatossággal vonatkoztatható a mai magyar társadalomra.
Ugy emlekszem a rendszervaltozas idejen mikor a kerdes ujbol nyilvanosan felvethetove valt, kialakuloban volt egy konszenzus arrol, hogy a zsido - nem zsido egyutteles temajaban Bibo Istvan "Zsidokerdes Magyarorszagon 1944 utan" cimu munkaja elfogadhato kulturalt kiindulasi alapnak. Az abban leirtakat nagyjabol mindenki ervenyesnek fogadta el. (Az mas kerdes, hogy ezt az irast nem nagyon propagalta akkor es azota sem senki.) Mostanaban ismet tobb ujsagcikk foglalkozik a temaval Kover Laszlo egyik magnyilvanulasa kapcsan. Kiejtette a szajan a "zsidokerdes" szot. A fenti (lehet, hogy csak altalam remelt) konszenzus immar megszunni latszik. A velemenyeteket szeretnem tehat hallani a kerdeses Bibo muvel kapcsolatban (Valogatott tanulmanyok, II kotet, Magveto 1986). Kedvcsinalonak az (ujra)olvasashoz ket hangsulyozottan az osszefuggeseibol kiragdott idezet, tehat ne rokonyodjon meg illetve ne lelkendezzen senki a teljes szoveg ismerete nelkul. (Az idezetek a "Nehany kiegeszito megjegyzes..." cimu reszbol szarmaznak.)
"Ezert kell fenntartassal fogadni azt a gyakran hangoztatott kozkeletu tetelt, hogy zsidokerdes nincs, csak antiszemitizmus van." (808. oldal)
"Az Eloirasos Filoszemita tehat azert kartekony mert segit a zsidoknak ennek az irrealis vilagkepnek a fenntartasaban, s azt az illuziot adja szamukra, hogy kozlekedesuk van a kornyezo vilag kepviseloivel, holott valojaban olyanokkal kozlekednek, akik a kornyezo vilag valosagaval nem hozzak oket erintkezesbe, hanem csak eltakarjak eloluk azt a tavolsagot, amely oket attol tobbe-kevesbe tovabbra is elvalasztja." (806. oldal)
