Az USÁ-ban a gazdaságok 28%-a lenne életképes állami támogatás nélkül. Az viszont teljesen érthetetlen, miért éri meg a drága terméket még exportra is termelni.
Újraolvasva félreértehető amit írtam.
A Kedves TSZ gyűlölők megszólítást általános alanynak szántam, nem a topikba íróknak címeztem. Ha valaki mégis a fenti körbe tartozik, az persze más :o)
Úgy tűnik a megőgizdaság nem a legnépszerűbb téma, de sebaj én felvettem a kedvencek közé ;o)
Kisüsti:
Ne legyünk félreértésben, az a tehénke valszeg a falusi túrizmus okán legelt a snájdig tiroli falucskában, és nem egy tejgazdaság alapját képezte (ahogy a trágyadomb is :o)
Kedves TSZ gyűlölők!
Azért ne feledjünk el valamit! A múlt század 20-as évei betettek a hagyományos paraszti gazdálkodásnak, egyetlen apró dologgal: traktor!
Ha X francia falu 192?-ben kapott 1 db traktort, micsinált a francia paraszt?! Szövetkezetet a hülye. Hogyan termel sertést a belga paraszt, úgy ám szövetkezetben, és a sor folytatható a holland tejtermelőkön át a végtelenségig.
A szocializmus fő bűne nem a szövetkezetek létrehozása volt, hanem annak a módja. Illetve, hogy az egész termelési rendszer a Szovjetúnió végtelen és igénytelen felvásárlói rendszerére lett méretezve. Azért volt szabolcsban kismillió hektáron kizárólag jonatán telepítve, mert a ruszkinak mindegy, csak piros legyen és kerek. Alkalmas volt az ültetvény a néhány évente változó fogyasztói "divatokat" követni? A túrót!
Nyugaton 4-5 évente megújult a kínálat. Folyamatosan vezettek be új fajtákat a piacra.
Végül egy rövidke gondolatkísérlet a TSZ megszüntetések hatásairól:
Adott Józsi bácsi TSZ tag (J)+ Pista szomszéd traktorista ugyanannál a TSZ-nél (P).
1990 előtt:
-J: Pistám,
szántsd már föl azt a kis háztályi földemet, úgy is arra felé van dolgod!
-P: Köszönöm a bort Józsi bátyám.
A TSZ felbonlásakor J visszaigényelte a földjét a kárpótláskor, P viszont bagóért megvette a használt traktort, és most vállalkozó
-J:Pistám,
szántsd már föl azt a kis saját földemet, úgy is arra felé van dolgod!
-P: 20.000 Ft (fiktív összeg!)
-J: No de Pistám, tavaly nem így volt!
-P: Ja, Józsi bátyám mostan már az én benzinem fogy, az én adóm ketyeg, meg az élni is kell valamiből.
Sok Józsi bácsi volt ebben az országban, aki a TSZ idők költségei alapján merte visszaigényelni a följét. És sajnos még több, aki bármiféle költségbecslés nélkül, pusztán a taNGó által méltatott paraszti tudásra alapozva. Azóta vagy felvásárolta valamelyik zsírosgéza, vagy parlagfű nő rajta mindnyájunk örömére.
Nézd Molaf, jelenleg nem a versenyképesség felé megyünk, ebben igazad van.
Nyilván pénzt kell belerakni a dologba, anélkül nem megy a dolog.
Most mindenki hisztériás az EU miatt. De vannak még itt más piacok, ahová garmadával lehet eladni a cuccot. Az meg profitot jelent. És most kell lépni, amig lehet.
De ami a jövőt illeti: olyan kutatásokba tenném a pénzt, amelyeknek eredményeképpen nagy tömegben és olcsón előállítható élelmiszerhez, vagy alapanyaghoz lehetne jutni.
Relatíve olcsón lehetne ilyeneket előállítani.
Ami pedig a 10 milliárd szájat és a fizetőképességet illeti: a fizetőképes kereslet egy relatív dolog, van benne egy nagy adag mihezképest. Mégpedig az árhoz képest. Ha tehát olcsón előállítható élelmiszerről beszélgetünk, akkor az lehet megfizethető is.
Persze mindehez befektetés szükséges, nem kétséges.
Lemaradt egy (a legfontosabb) érv:
Tényleg várható az a 10 milliárd éhes száj, azonban a megtermelt betevő csak a fizetőképes keresletnek adható el, ebből a 10 milliárdból azonban a legnagyobb része még az alapvető élelmiszerekre sem tud majd mit költeni, az ilyen válságok miatt pedig az érintett országok állami intézményei ösztönözni fogják az ottani mezőgazdasági szektor technológiai fejlődését kiszorítva ezzel a magyar árut. Európa pedig fogy.
Mivel tudod alátámasztani azt, hogy egy globáis gazdaságban versenyképes lehet/maradhat a magyar mezőgazdaság?
"7. A világ nem cska az EU-ból áll. És lehet kutatni, meg fejleszteni, mert igencsak lefogyunk, ha 10 milliárd embert mind meg akarunk etetni (nem mi egyedül, hanem globalice), mert egész egyszerűen nem tudunk megtermelni elegendő kaját. Ez viszont azt is jelenti, hogy a kaja ismét stratégiai fontosságú dolog lesz. Ergo érdemes belefeccölni némi pénzt meg kiművelt emberfőt a dologba, mert tán 10 év alatt megtérülne a befektetés. Kamatostul."
Én úgy látom, hogy megfelelő befektetések nélkül nincs esélyünk a kelet-európai, ázsiai és afrikai termelőkkel szemben, ahol a munkaerő-költség úgyis lennt marad a béka alfele alatt. A tőke meg szépen átvándorol oda.
Befektetésekkel meg marad az intenzív, gépesített mezőgazdaság, versenyképes nagybirtok-rendszerrel.
"3 aprosagot kell figyelembe venni a mezogazdasagnal, a fogyasztast, a kvotat (es most nemcsak a magyar hanem a mas eu orszag sajat kvotajat is), es a gazdasagossagot. Ha ez a harom nagyvonalakban egyensulyban marad, es mar a csak eu 25% kozvetlen tamogatasnal egyensulyban maradt volna, amihez hozzajon a 30% nemzeti tamogatas is, akkor a termeloknek ugyanugy, vagy jobban megeri a mezogazdasag mint iden, tavaly,..."
Bocsánat, hogy nem válaszoltam, most pótlom:
Ha elolvasod a korábbi hozzászólásaimat, akkor láthatod, hogy nem a csatlakozás közvetlen hatásairól írtam (bár a pályázatok ismerete híján így is rendet vág az uniós pénzekhez való hozzájutástól való elesés az őstermelők között), hanem inkább a közös agrárpolitikában megfogalmazott - a franciák által hátráltatott - irányelv (mely pont a gazdaságossági racionalitás miatt determinált folyamat) hatásaira, mely fokozatosan leépíti a mezőgazdasági támogatási rendszert az EU-ban. Ennek a hatásnak, és a máig tőkeszegény hazai körülményeknek lehet szektoriális hatása az alább leírt válság. Szerintem.
ott a pont. ha a nyugati tamogatjak az exportjukat, akkor nekunk annal jobb, mert mi majd olcson fogyasztunk. szivjak meg a sajat hulyeseguket.
a gazdak semmivel sem szolgalnak jobban ra a tamogatasra, mint barki mas!
De lehetnek ilyen bombak, mert egy csomo agazatban a termeles nem kvotas. Egyebkent a bombakat (az idojarason tul) nagy reszt az allami beavatkozas hozza letre, lasd Ferto Imre cikkeit pl. a kozgaz szemleben.
Akkor nincs nagy baj a méretekkel, igaz a csal gazd. max mérete 300 ha, és bejátszik az is mit termelnek, de gondolom Te sem 1 paprikatermesztőre gondoltál?:)))
Mondom én szeliden, kb. 300 Ha az a minimális birtokméret.
Ha árbevételt kérdezel, akkor olyan 50-70 millió körül kellene hoznia minimum egy családi gazdaságnak, hogy 4 ember megéljen belőle és még fejlesztésre is jusson.
"2. A mezőgazdaságban a mérethatékonyság a gazdaságosság alapja. Ezért életképtelenek a jelenlegi családi gazdaságok, hisz alatta vannak a mérethatárnak."
Kérdem én szelíden mekkora az a mérethatár aminek alatta vannak a családi gazdaságok?
1. A mezőgazdaság itthon stratégiai ágazat, nem lévén ásványkincsünk, sem semmi egyebünk, amitől ipart tudnánk csinálni.
2. A mezőgazdaságban a mérethatékonyság a gazdaságosság alapja. Ezért életképtelenek a jelenlegi családi gazdaságok, hisz alatta vannak a mérethatárnak.
3. Csak az iparszerű mezőgazdaság életképes.
4. A mezőgazdaságot vertikumában kell nézni, vagyis az élelmiszerfeldolgozó iparral együtt.
5. A mg.-re is érvényesek a kapitalizmus törvényei.
6. Ha a mezőgazdaságot továbbra is népességpolitikai eszközként kezeljük, nem várható, hogy kialakuljanak benne a tisztán tőkés viszonyok. Ha meg nem alakulnak ki a tisztán tőkés viszonyok, precízen meg kell határozni az állam feladatait.
7. A mg. jó üzlet és a következő 20 évben egyre jobb lesz. És egyre fontosabb.
Namost.
1. Nincs és az elmúlt 20 évben nem is volt mezőgazdaságpolitikai koncepció kicsiny hazánkban. Egyelőre ilyesmi nem is várható.
2.-3. Ugyanez tökben. Pont szembe ment a politika mindennel, aminek értelme lett volna. Ennek egyik kellemetlen következménye, hogy a mezőgazdaságot, mint ágazatot, a kutya sem akarja finanszírozni, holott a bankoknál hűvös halomban áll a zseton.
4. Mit akarunk a magyar mg.-vel, ha a feldolgozóipart eladtuk? És döntően nem magyaroknak. Ráadásul ez az idiotizmus kezd renddé fajulni, ld. a hús terméktanács mutyiját a vágóhidakkal.
5.-6. El köll dönteni, b@szunk, vagy szüzek maradunk. de látni kell, ha nem hagyjuk a dolgokat a tőke törvényei szerint működni, tutti beledöglik az egész ágazat. Ha hagyjuk, akkor talán nem az egész.
Mondjuk nem lenne rossz, ha az állam nem segítené elő a preferáltakon kívül mindenki másnak a tönkremenetelét. Mert most úgyszólván ez foly.
7. A világ nem cska az EU-ból áll. És lehet kutatni, meg fejleszteni, mert igencsak lefogyunk, ha 10 milliárd embert mind meg akarunk etetni (nem mi egyedül, hanem globalice), mert egész egyszerűen nem tudunk megtermelni elegendő kaját. Ez viszont azt is jelenti, hogy a kaja ismét stratégiai fontosságú dolog lesz. Ergo érdemes belefeccölni némi pénzt meg kiművelt emberfőt a dologba, mert tán 10 év alatt megtérülne a befektetés. Kamatostul.
Amit tehát tenni köll:
1. átfogó koncepció 10-15 évre előre. Vagyis: mi a frászt akarunk kezdeni magunkkal?
2. Finanszírozás feltételeinek megteremtése és a birtokméret megnövekedésének támogatása.
3. Hazai termelő védelme.
A kvotakhoz egy-ket kieg. megjegyzes. Ha az elmult 10 evben megfelelt, hogy nem nagyuzemi modszerekkel ekkora termest voltunk kepesek eloallitani, es zsigeri utalat van barmilyen szovetkezesi formaval szemben, akkor semmi garancia, hogy magasabb kvotak barmi pozitivumot hoznanak.
A masik az meg kimondottan pozitivumkent irjato a kvotak javara, hogy talan ezzel sikerul normalizalni es osszehangolni a magyarorszagi termelest es nem lesz megegyszer egyik ev az almabomba, a kovetkezo a barackbomba, a harmadik a kaposztabomba eve.
Teljesen igazad van abban, hogy Orbánék ordítozása nem megalapozott és nem jogos (mivel ők sem tudták volna sokkal jobban csinálni / Torgyán b@szta el a kvóták nagy részét).
De látnod kell, hogy az EU is arra törekszik, hogy a nem gazdaságos mezőgazdaságot a szubvenciókkal együtt leépítse gazdaságos szintre. Azt is látnod kell, hogy ez egy, a hazai viszonyok közötti ordítóan nagy lemaradás következtében hatalmas, szektoriális munkarő-felesleget eredményez. Mihez kezdük velük?
Ha igy nezzuk, akkor mindenki a mezogazdasagban dolgozik:) Es ugyanakkor mindenki a kereskedelemben, az iparban, a szolgaltato szektorban...
3 aprosagot kell figyelembe venni a mezogazdasagnal, a fogyasztast, a kvotat (es most nemcsak a magyar hanem a mas eu orszag sajat kvotajat is), es a gazdasagossagot. Ha ez a harom nagyvonalakban egyensulyban marad, es mar a csak eu 25% kozvetlen tamogatasnal egyensulyban maradt volna, amihez hozzajon a 30% nemzeti tamogatas is, akkor a termeloknek ugyanugy, vagy jobban megeri a mezogazdasag mint iden, tavaly,...
Azert tulzasokba sem szukseges esni
KSH adatok szerint a mezogazdasagban osszesen dolgozik 239 ezer fo a foglalkoztatottak 6,2%-a amely eloallitja a GDP 4,3%-at...
Kedves solan, tényleg hatalmasak a szélsőségek, ugyanakkor a fontos mégis az, hogy mit kezdjünk az aránytalanul magas számú mezőgazdasági szektorból élőkkel. Mert az biztos, hogy az EU ráfogja kényszeríteni a gazdálkodókat a racionális magatartásra (piaci folyamat), ez pedig tömeges "elhulláshoz" fog vezetni. A kérdés tehát adott: mihez kezdhet Magyarország több százezer tehetségtelenebb, középkorú, alulképzett és a válságrégióban élő gazdálkodóval?
Miért nem született mindeddig válságterv?
Azért én egy kicsit szégyellem, hogy a polfórumon ha indít valaki egy topicot Orbánró vagy Medgyessyről, akkor rá egy napra 100 fölött van a hozzászólások száma, egy ilyen fontos téma pedig négy és fél év alatt 18 hozzászólást ért meg... :(
Lehet drágábban termelni, mint a jó technológiájú nagyüzem, ahhoz viszont piac kell, méghozzá olyan, aki hajlandó a nagyüzemi piaci ár és a családi gazdaságnak gazdaságos ár közötti árrést megfizetni. Elvileg elképzelhető (főleg olyan településstruktúrával mint ami Ausztriában van), hogy van egy olyan vásárlói kör, aki hajlandó azért fizetni, mert tudja, hogy pontosan honnan, milyen körülmények között folyt a termelés/tenyésztés (pl. ugyanabban a faluban).
Azonban látni kell, hogy ez csak a helyi piacra (és félig önellátásra berendezkedett) termelésnél működik. Magyarországon jócskán többen élnek városban, mint falun. Itt nehezen elképzelhető az általad írt példa tartós, magas arányú alkalmazása, hiszen amennyiben nem helybéliekbek adod el (ált. feketén) a terméket, akkor már piaci alapon történik az árképzés, és lemosnak a jó technológiával dolgozó nagyüzemi gazdaságok. Aki kicsi még talpon van, az csak azért képes erre, mert eddig az EU a mezőgazdaságot tömte. Most a támogatások zömével fokozatosan le fog állni az EU. Így szerintem az általad leírt esetek is meg fognak ritkulni.
Sajnos dunsztom sincs az agrárium tényleges helyzetéről az EU-ban, viszont elméletileg az Únió tagjaként Magyarországon is ugyanannyiba fog kerülni a gép, mint az Únió bármely más országában. Ha nem így lenne akkor vámmentesen behoznád onan, ahol olcsóbb.
A veszély inkább az, hogy a működőképes, de tőkehiánnyal küszködő gazdaságokat az EU-s versenytársak még korán, könnyen fel fogják vásárolni. De ez ugyanúgy igaz az összes szektorra. Könnyen bérmunkássá válhatunk rövid távon.
Valamit nagyon nem értek. Azt hallom itthon mindenhonnan, hogy versenyképtelenek vagyunk a kisüzemekkel, az EU mezőgazdaságával szemben.Aztán az ismerősöm meséli, aki nemrég Ausztriában sielt, hogy az osztrák kisváros, síparadicsom központjában egy nagy szállodával szemben, egy cukrászda tőszomszédságában tipikus családi gazdaság istállóval, a járda közvetlen szomszédságában trágyadombbal diszeleg. Most 2003-ban. Mi meg kitiltjuk az állattartást a lakott területekről, szigorú előírásokkal riogatjuk a gazdákat, arról nem is beszélve, hogy a jellegzetes illatfelhő hatására az oorunkat húzogatjuk.Másik ismerősöm meséli a tavaly nyári francia tanulmányútjáról, hogy a kisgazdaság mini csirkefeldolgozója az istállóhoz ragasztott lepukkant épületben virágzott. Az állatok feldolgozása végtelenített pályán történt, úgyanazokra a kampóka akasztották a levágott állatott, amiről a tisztitottat levették. Én hegyeshalomtól az ócenán partjáig pedig nem igazán láttam azokat a nagyüzemi táblákat, amikkel a magyar mg-nak fel kell vennie a versenyt. És ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem vagyunk elmaradva az EU-tól, de az ablak amin nekünk láttatják a valóságot idencsak átláthatatlan, és ez kinek jó, nagy kérdés.
A másik a drágán termelő mg. Hát úgy tűnik a mg támogatását nagyon sok ember vitatja. Nem értem, hogy azzal senki nem foglalkozik, hogy egy permetező pl. fr. országban 2 milla, úgyanaz nálunk 4 milla, egy kisebb traktort 10 millóért nem lehet venni.
Nem gondolom, hogyha feladnánk a saját mg-ot akkor pl. francia joghurt, vagy hús ára olcsóbb lenne mint a hazai. Nem tudom, ha az EU élelmiszerárai begyűrűznének, mit szólnának a hazai nyugdíjasok (és nem nyugdíjasok).
Találtam egy érdekes cikket. Rámutat, hogy mibe fog belebukni a sok nincstelen magyar paraszt a piaci versenyre épülő EU-ban.
Valahogy így képzelhető el egy versenyképes gazdaság az EU-ban:
"A talajmentes kertészeté a jövő? 2003. április 6. 12:05
Nemes Károly
A világ legmodernebb termesztési technológiáját, a talajmentes termesztést vezette be egy szentesi társaság. Ezzel együtt minimálisra csökkentette a vegyszerfelhasználást az üvegházi termesztésben, a terméshozam pedig a kétszeresére nőtt.
A világon a legmodernebb technológiát a térségben elsőként vezette be az országban legnagyobb – 14 hektáros – üvegházi kertészettel rendelkező Árpád Agrár Rt. Az üvegházak felújításával immár nem termőföldben, hanem uniós technológiával, hőgyapotra ültetve, számítógépekkel vezérelten nő a primőr paprika, paradicsom és uborka.
A tápoldatot központi vezérléssel, a növekedési szakasznak megfelelő mennyiségben intelligens berendezések adagolják a növények gyökeréhez. Dr. Csikai Miklós elnök elmondta, hogy a terméshozamok ezzel a technológiával 50-70 százalékkal nőttek, bár nagyon költséges volt a beruházás – derül ki az Objektív Hírügynökség jelentéséből.
A termesztő berendezések korszerűsítése mellett meg kellett növelni az üvegházak légterét is, ami átépítést igényelt. Ez a technológia viszont lehetővé teszi az ózonréteget károsító talajfertőtlenítő-szerek mellőzését, a növényvédő vegyszerek használatát pedig – biológiai védekezést is alkalmazva – egyötödére csökkenthették. Így például ragadozó atkákat és poloskákat, valamint fürkészdarazsakat vetnek be a növényeket károsító levéltetvek és molytetvek ellen.
A paprika, paradicsom és uborka ízhatását vagy küllemét a természetes technológia nem rontja, viszont a termékek vegyszer-mentesebbek és egészségesebbek lesznek, ahogyan az az Európai Unióban követelmény.
A szentesi kertészek által 1960-ban Árpád néven alapított szövetkezet – többszöri egyesülés után az ország egyik legjelentõsebb mezőgazdasági nagyüzemmé vált. A gazdaság 2 milliárd forint értéket meghaladó tehermentes vagyonának tagjai között történő nevesítése után, a tulajdonosok akaratából 1992-tõl 2000-ig szövetkezetként működött. 2000. január 1-től a tagok 100 százalékos szavazatával, közel 3 milliárd forint alaptőkével részvénytársasággá alakult – derül ki a társaság honlapján."
