„Például úgy, hogy kijelentjük: minden szabály érvénytelen”
1. Soha ilyet ki nem jelentettem, nem is gondoltam.
2. Mi történik, ha bárki tesz egy ilyen állítást? Semmi.
„»Miért szerinted hogy? Hogyan változhat másképp egy nyelv, mint úgy, hogy a korábbi szabályokat a beszélők kisebb-nagyabb köre nem vagy másképp tartja be?«
Hol van itt beszélő?”
Esetleg ott, ahol valaki nicket választ magának.
„a számítógép nehezen kezeli a kis- vagy nagybetű váltakozását”
Már miért kezelné nehezen?
„a számítógép miként veszi át szép lassan, de biztosan az uralmat az emberek gondolkodása felett”
Szó sincs róla. Csak arról, hogy a hordozó bizonyos mértékben befolyásolja a nyelvet. De ez mindig is így volt.
Például úgy, hogy kijelentjük: minden szabály érvénytelen, mindenki úgy ír és beszél, ahogyan akar. A liberalizmus nevében. Hajrá!
"Miért szerinted hogy? Hogyan változhat másképp egy nyelv, mint úgy, hogy a korábbi szabályokat a beszélők kisebb-nagyabb köre nem vagy másképp tartja be?"
Hol van itt beszélő? Csupán arról van szó, hogy a számítógép nehezen kezeli a kis- vagy nagybetű váltakozását, és ezért felrúgunk egy szabályt.
Remek példa ez egyébként arra, hogy a számítógép miként veszi át szép lassan, de biztosan az uralmat az emberek gondolkodása felett.
Hogy lehet egy nyelvet kaotizálni? A nyelv működésének ismeretében ez totális képtelenség.
„»Így változnak a nyelvek.«
Nem így változnak.”
Miért szerinted hogy? Hogyan változhat másképp egy nyelv, mint úgy, hogy a korábbi szabályokat a beszélők kisebb-nagyabb köre nem vagy másképp tartja be? A nyelvi szabályok nem megváltoztathatlan (mint a természeti) és nem kőbe vésett, betartandó (mint a társadalmi) törvények, hanem a nyelvhasználatból elvont megfigyelések.
„»Nem.«
Egyéb »érv«…?”
Tévedsz. Te állítottál valamit, bizonyítás nélkül. Akkor neked kötelességed a bizonyítás, és nem nekem a cáfolás.
Én is azokhoz csatlakoznék, akik azt állítják, hogy nem kell nagybetűvel kezdeni.
Az én érveim kicsit mások mint Kis Ádámé.
Véleményem szerint a nick név egy technikai azonosító. Ha ez az azonosító csak számokból álhatna, akkor fel sem merülne a probléma.
A könyebb olvashatóság, és megkülömböztethetőség végett betűkből is áll de lénygében marad továbbra is egyedi azonosító. Igy az egyediségének fenntartása, mindenképp fontos, adott esetben ez csak a betűállás megőrzésével lehetséges.
Jelenleg azt látom, hogy itt a "szabadság" érdekében "kaotizálják" (saját kifejezés, azt jelenti: kaotikussá teszik - csak hogy magam is hozzájáruljak a nyelvgyilkoláshoz) a nyelvet.
"Így változnak a nyelvek."
Nem így változnak. Azért, mert egy nagybetűs parancs nem működik a számítógépen, nem változtathatunk meg egy nyelvtani alapszabályt. Legfeljebb figyelmen kívül hagyhatjuk, amikor a parancsot (jelen esetben a hibásan kisbetűvel regisztrált nikk-tulajdonnevet) beírjuk a gépbe.
"Milyen káoszhoz?"
Jelen esetben nyelvi káoszhoz. Ha elfogadjuk, hogy egyénieskedés miatt felrúgható egy szabály, akkor az összes szabály értelmét veszti. Mi értelme és szerepe lehet egy olyan szabálynak, mely hasraütésre bármikor semmissé tehető? És mi értelme lehet az egész szabályrendszernek, ha hasraütésre semmissé tehetőek a szabályok?
„Mert a szabadság oltárán minden értéket feláldoz.”
Milyen értéket látsz feláldozni?
„Alakítsa mindenki a nyelvet úgy, ahogyan neki tetszik”
Amióta nyelvek vannak ez történik. És ezek az alakítások szépen kiegyenlítik egymást. Így változnak a nyelvek.
„Káoszhoz vezet.”
Milyen káoszhoz?
„A korlátok nélküli liberalizmus mindenképpen anarchiába torkollik.”
Nem.
„Arra gondoltam, hogy milyen individualizmus az, amely szabályzatokra mutogat... Az egyénieskedés nem arról szólna, hogy függetlenítjük magunkat mások szabályaitól?”
Te beszéltél egyénieskedésről, mint feltétlenül kerülendőről, én arra mutattam rá, hogy ezt még a szabályzat készítői sem gondolták így.
„A harmadik bekezdés értelmetlen szofizmus.”
Én inkább úgy mondanám, hogy alapvető elméleti kérdés.
"A liberalizmus ugyanis egy olyan világnézet, mely szerint a szabadság a legnagyobb érték, s egy szabadságjogot csak egy másik szabadságjog korlátozhat."
Pont ezért tartom "vak" szemléletnek, ha túlzásba viszik. Mert a szabadság oltárán minden értéket feláldoz. Alakítsa mindenki a nyelvet úgy, ahogyan neki tetszik - ez az ultraliberális felfogás. Káoszhoz vezet. A korlátok nélküli liberalizmus mindenképpen anarchiába torkollik.
szabadság =/= szabadosság
Ez nem azt jelenti, hogy politikailag konzervatív vagyok. Apolitikus a világnézetem, a politika teljesen hidegen hagy.
"Én inkább örvendetesnek tartom, hogy a helyesírási szabályzat számos ponton utat nyit az egyéni stílusérzéknek, egyéni kifejezési formáknak."
Arra gondoltam, hogy milyen individualizmus az, amely szabályzatokra mutogat... Az egyénieskedés nem arról szólna, hogy függetlenítjük magunkat mások szabályaitól?
„a józan ész felett is liberális”
Szerintem ez egy liberális ember számára egyszerűen értelmetlen, értelmezhetetlen. A liberalizmus ugyanis egy olyan világnézet, mely szerint a szabadság a legnagyobb érték, s egy szabadságjogot csak egy másik szabadságjog korlátozhat.
„Szabályzatra hivatkozol, hogy alátámaszd az egyénieskedést? Nem paradox ez egy kissé?”
Én inkább örvendetesnek tartom, hogy a helyesírási szabályzat számos ponton utat nyit az egyéni stílusérzéknek, egyéni kifejezési formáknak.
Amúgy csöndben jegyzem meg, hogy a nickek kis- vagy nagybetűs írásmódja nem is a helyesírás tárgykörébe tartozik. Ugyanis a helyesírás azt szabályozza, hogy hogyan írjuk le, amit le akarunk írni, azt nem, hogy mit írjunk le. És mivel a Rumci és a rumci két különböző nick, ezért a kettő közti választás már a mit és nem a hogyan kérdéskörébe tartozik.
Az index.hu egy hivatkozás. Szófajilag én nem tudom meghatározni, de nem tulajdonnév, hanem a számítógépes zsargon része, ahol minden kisbetűs. Ha nem lenne a végén a .hu, akkor nagybetűvel kellene írni. Lépj fel az Indexre.
Nem helyes. Több okból sem. Egyrész kisbetűs, másrészt névelő nélkül kissé értelmetlen. Harmadrészt nem szabad külön írni, hogy "index.hu hírszerkesztő".
Így lenne jó: Az index.hu-hírszerkesztő nem tud magyarul. Vagy: Az index.hu hírszerkesztője nem tud magyarul.
De ha te magad sem tudsz helyesen írni, akkor miért várod el másoktól?
A "topic cím" ugyanis többszörösen helytelen.
Helyesen: topikcím. De ha már mindenáron angolul, c-vel akarod írni (topic), akkor is kötőjellel kellene, így: topic-cím.
„URL-lel kezdődő mondatot bajos lenne nagy betűvel kezdeni itt, mivel a nagybetűs hiperhivatkozás (link) nem működne.”
De. A megfelelő szabványok értelmében a protokollnév és a (virtuális) gépnév ugyanis betűállás-független. A gépnév utáni perjelet követő rész már rendszerfüggő, tehát MS-rendszerekben, VMS-ben betűállás-független, UNIX rendszerekben betűállásfüggő, Macintoshról nincs tudásom.
„Ez egy vakliberális, nyelvgyilkoló butaság.”
Úgy tűnik nekem, hogy számodra a liberális szó negatív konnotációjú. Ezt igazán sajnálom. Nyelvet gyilkolni eddig még senki nem tudott, úgyhogy a nyelvgyilkoló jelzőt nem tudom értelmezni.
„A helyesírásban semmi helye egyénieskedésnek.”
Erről – javaslom – tájékoztasd a hatályos helyesírási szabályzat, A magyar helyesírás szabályai. 11. kiadás szerzőit, ugyanis a szabályzat számos helye éppen az „egyénieskedés”-ről szól, tulajdonképpen erre biztat.
„»Csak egy modulációban nem könnyű eldönteni, hogy éppen mi a dó…«
Sajnállak, ha neked nem könnyű. Szívesen adok egy-két zeneelméleti leckét.”
Zeneelméleti leckéken túl vagyok, úgyhogy köszönöm nem kérek, de nincs az a zeneelmélet, amely egy sűrűn modulált zenei anyag minden pontján képes lenne eldönteni, hogy épp melyik tonalitáshoz tartozik.
„A szófaj a főnév. A nikknév ezen belül tulajdonnév.”
Nem, épp ezt mondom. A tulajdonnév nem a főnéven belüli kategória, hanem egy attól jelentősen eltérő minőség. Az is erősen kétséges, hogy a tulajdonnév grammatikai kategória. (Természetesen továbbra is tartom, hogy a nick tulajdonnév.)
„»Világ vagy világegyetem viszont csak egy van…«
Biztos vagy benne…?”
Természettudományosan nem, nyelvileg igen.
„Inkább arról van szó, hogy a bunkó netezők nagy része tojik a szabályra.”
A szabályok nem eleve létező, megváltoztathatatlan entitások, hanem a valóság pillanatnyi állását leíró modellek. Magyarán minden szabályváltozás úgy kezdődik, hogy a „bunkó nyelvhasználók egy része tojik a szabályra”. A bunkó ősmagyar tojt a szabályra, hogy a bonyolultabb helyviszonyok kifejezésére ragos névszót, névutót kell használni, és csinált magának (szekunder) ragokat. A bunkó ómagyar tojt a szabályra, hogy nincs a magyarban névelő, aztán (idegen nyelvi hatásra) csinált magának. A bunkó középmagyar tojt a szabályra, hogy a magyarban egy csomó dolgot igeneves szerkezettel fejeznek ki, és megcsinálta magának a hogy-os és a vonatkozó mellékmondatokat. A bunkó újmagyar tojt a szabályra, hogy új szót szóképzéssel rendszerint szokás alkotni, és csinált egy csomó összetételt. Mi meg még bunkóbbak vagyunk, mert ezeket az újításokat (és még sok mást) mind használunk; sőt olyan bunkók vagyunk, hogy a bunkó ómagyar által kitalált határozott névelőt egy csomó esetben nem használjuk ott, ahol még száz-kétszáz évvel ezelőtt (hú ez is milyen bunkóság, hiszen régebben ezt úgy mondták: száz-kétszáz év előtt) még kötelező volt (pl. mondat élén, jogi szövegek bizonyos pontjain), illetve használjuk ott is, ahol régen nem volt szokás (pl. személynevek előtt).
„»Úgy gondolom, hogy nem lehet hibásnak nevezni valamit, amit az érintettek nagy mennyiségben, a szabályszegés szándéka nélkül alkalmaznak.«
Rengetegen írják így a következő szavakat: kultúrált, muszály, papagály, dícséret, kivánság, naív stb. Talán többen, mint helyesen. És mégis hibás ez a fajta írásmód.”
Jó a felvetés, rossz az érvelés. Nyilvánvaló, hogy puszta statisztikán nem alapulhat a „helyesség” eldöntése. Erre próbáltam tömören (valóban csak figyelmeztetésszerűen, ezek szerint csekély hatékonysággal) utalni a „szabályszegés szándéka nélkül” kitétellel. Tehát a mindenkori (regiszter)normát az határozza meg, hogy az adott regisztert használók többsége helyesnek tart-e, használ-e egy adott formát vagy nem. A helyesírás általában csakugyan kodifikáltabb normát takar, mint a normák egyéb típusa. Mivel a helyesírási szabályzatban kodifikálatlan új szövegtípusról van szó, a megítélés azonban az általános alapokon tud csak nyugodni. Na mármost, a fórumozók egyértelmű többsége természetes, normális jelenségként kezeli a kisbetűs nickeket, akkor nyugodt szívvel a normának megfelelőnek lehet tekinteni.
„Egy szabályt nem a többség dönt el. Még a nyelvben sem.”
De. A nyelvben feltétlenül. Többségen viszont valóban súlyozott többséget kell érteni.
„»Az ember a nevével érzelmi viszonyban áll. Pláne olyan névvel, amit maga csinál magának.«
Máskor légy körültekintőbb, és találj ki helyesen leírt nevet.”
Nem szoktam a nickemet cserélgetni, ez az egy van, amióta indexelek, és abszolút körültekintően és szándékosan választottam ezt a formát, ami természetesen helyesen van leírva.
„Mellesleg a Rumci és a rumci között csak itt, a neten van különbség”
Dejsz csak a neten használom, tehát az egyetlen releváns környezet ez.
„Ha férfi vagy, akkor pláne gyerekes tőled ez a nikkhiszti.”
Eszem ágában nincs hisztizni.