Nekem nagyon is szimpatikus ember, szívesen dolgoznák vele. Kiváló közgazdász. Radikálisak a lépései, de reálisak. Ha valaki ő rendbe rakná az országot. De aztán jaj lenne az ingyenélőknek.
Nem kell ugrani minden jól csengö betüre, csak mert nem értünk hozzá.
Szakmailag azokat az éveket úgy hivják, hogy a bokros-csomag, a MEGSZORITÁSOK hatására a gazdaság 2 évig a potenciális növekedése alatt teljesitett. Tehát pont forditva volt a dolog azzal a fellendüléssel.
A B-csomagnak viszont meg volt az az elönye, hogy sokk terápiás konszolidáció történt gyors hatással, igy az állam nem nyomta lefele ciklusokon át a realgazdaságot.
Holbrooke: Rábeszéltük Hornt a Bokros-csomagra Index 2008. január 10., csütörtök 06:59
Igaz az, hogy 1995-ben amerikai külügyminiszter-helyettesként nyomást gyakorolt a magyar kormányra, hogy vezesse be a megszorító intézkedéseket?
Ez igaz. 1995 tavaszán történt. Daniel Frieddel látogattunk Budapestre, ő most az európai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes, és velünk tartott David Lipton pénzügyminiszter-helyettes is. Találkoztunk Horn miniszterelnökkel, Bokros Lajos pénzügyminiszterrel és Surányi Györggyel, a nemzeti bank elnökével. Bokros határozottan egy erős gazdasági csomagot javasolt és mi ebben támogattuk őt. Keserű pirula volt, de Horn bölcsen vállalta. A történelem szerintem bebizonyította, hogy jó döntés volt. Tudom, hogy Bokrost ezért nagyon keményen támadták, de én csodálója vagyok bátorságának és előrelátásának. Bokrost épp olyan nagyra kellene értékelni, mint Bob Rubint értékelik Amerikában. (Robert Rubin amerikai pénzügyminiszter volt 1995-99-ben, irányításával az amerikai gazdaság szárnyalni kezdett szerk.) Bokros a magyar gazdasági fellendülés atyja.
>2. Ugy tudom, Bokros vegkielegitese kapcsan nem talaltak torvenytelenseget,
ha ez szempont, akkor szólj bauertominak, hogy hagyja békén Orbánt a papája miatt
az Orbán-bányák ügyében ugyanis törvénysértést még az ávós csemete se emleget
nálatok arrafelé az etika mint olyan nem téma (lásd bokroa-végkelégítés). így abba nem bonyolódom bele
Manhattan!
Csak egy kis adalék a Világgazdaságból arra vonatkozólag, hogy folyamatosan liberalizálódó gazdaságban hogyan nő a háztartások eladósodása:
Romlott a háztartások finanszírozási képessége
(MNB) A háztartások finanszírozási képessége a januári 38,5 milliárd forintról februárban 8,8 milliárd forintra csökkent. Tavaly februárban a háztartások nettó finanszírozási pozíciója 17,6 milliárd forint volt. Az előzetes adatok szerint idén februárban a háztartások nettó pénzügyi vagyona piaci áron 4,6 milliárd forinttal emelkedett, szemben a januári 31,6 milliárd forint, illetve a tavaly februári 62,6 milliárd forint növekedéssel. A háztartások hiteltartozása a legfrisebb adat szerint 13,4 milliárd forinttal emelkedett, az inflációval korrigálva a növekmény 7,8 milliárd forint.
"1. Három árfolyammutatóval operál a cikk (áralapú, költségalapú, profitalapú versenyképességi mutatók). Ezek alapján a kezdeti (kb. 90-91 sokkok után a költségalapú és profitalapú mutató folyamatosan leértékelődik szemben a költségalapúval..."
Boccs, itt a legutolsó szó helyett áralapút akartam írni!
Sok ideges pillanatot spórolnál meg szegény Hecsének! :)))
Az az igazsag, hogy nem idegesit, sot egyre inkabb szorakoztat Manhattan erolkodese, olyan vele vitazni, mint egy gyerekkel.
Úgy mint annak idején az aggregált fogyasztási görbe esetében most is megpróbálom neked összefoglalni, hogy miért tartottam fontosnak a KMA cikk elolvasását és mi az ami szerintem releváns belőle a vitánk szempontjából.
(Írok egy kis dióhéjnyi összefoglalót azoknak akik nem követték figyelemmel, hogy miről is volt szó)
Az egész úgy kezdődött, hogy 342-ben a következőket állítottad:
"Az ne zavarjon, hogy az import ekkor lett drágább. A felértékelő árfolyampolitika ugyanis 1992-ig tartott, onnantól kezdve leértékelő indult meg".
Erre hivatkoztam a cikkre, ami nem véleményt, hanem a tényadatot tükrözi és ott látszik, hogy ténybeli állításod nem igaz, hiszen az 94 közepéig tartott! (161. oldal)
Még írtad azt is, hogy "az export növekedés dinamikája 94-től kezdve múlta felül az importét..."
Ha már a cikknél vagyunk erre a cikk 165. oldalán lévő 5. táblázatot tudom ajánlani, ami ugyanazt tükrözi mint a hivatalos statisztikai adatok, hogy ezen állításod sem igaz. Az export 15%-kal nőtt, az import pedig 21,2%-kal. Nőtt az export 94-ben ugyan de kevésbé mint az import.
Ennyit az állításaidról és most térjünk vissza a cikkhez és a számomra onnan levonható konklúziókhoz.
1. Három árfolyammutatóval operál a cikk (áralapú, költségalapú, profitalapú versenyképességi mutatók). Ezek alapján a kezdeti (kb. 90-91 sokkok után a költségalapú és profitalapú mutató folyamatosan leértékelődik szemben a költségalapúval amiben 94 közepétől reálleértékelődés figyelhető meg (161. oldal ábrája). Konklúzióként én azt mondom, hogy a külkereskedelmi folyamatok vizsgálatának szempontjából egyedül az áralapú mutató a fontos. (mint ahogy Hecse is jelezte a cikk célja nem a külkereskedelmi folyamatok bemutatása, hanem az árfolyammutatók bemutatása volt a fontos, de az nem jelenti azt, hogy bizonyos részei nem érintik a külkereskedelmi folyamatokat)
Miért nem tartom a másik kettőt fontosnak, mikor gondolom hogy jó a másik kettő? A profitalapú versenyképességi mutatót mondjuk el tudom képzelni mint egy pénzügyi befektető vizsgálati mutatóját, amikor befektetési célpont országok között dönt bizonyos ágazatok közötti súlyozásoknál(pl cseh, magyar, lengyel telecom szektor, húsipar stb) , mivel ott tényleg csak a profit és az onnan kiszedhető szabad cash-flow a fontos. A költségalapút akkor tudom elképzelni amikor egy szakmai befektető azt fontolgatja, hogy pl. az autógyárát hová telepítse, hiszen ott a költségek lefaragásában rejlő előnyök a fontosak, tehát a működőtőke beáramlás vizsgálatának szempontjából ez egy nagyon fontos mutató lehet.
Marad tehát az áralapú, ami végülis azt mutatja, hogy melyik országba mi mennyibe kerül és ha nincs a nominális horgony, a reálleértékelés akkor bizony rontani fogja a mérleget, mert ugye nálunk éri meg értékesíteni nem külföldön.
Ez a mutató 94 közepétől reálleértékelést mutat ami tükröződik is a növekvő exportban. De hát merül fel a kérdés, hogy miért nem hatott összességében pozitívan a fizetési pozíciónkra? Miért növekedett az import mégis dinamikusabban, mint az export? A kérdést azt hiszem már Hecse is, de én tisztán kifejtettem neked és arra választ kapsz ha megnézed az én 362-363-as hozzászólásomat. (a tábla egy kicsit elcsúszott, de szerintem a lényeg tisztán kivehető, a források megjelöltek!)
Pontosan ezért volt sikeres a bokros csomag, mert az importoldalt kezelni tudta sok más feltétel mellett amiről most nem akarok beszélni és így teljesült a Marshall-Lerner feltétel, amiről már szintén rengeteget írtam neked!
Ismétlem: nem szégyen, ha az ember szakavatott emberek munkáit használja fel, pláne többnyire az adatok megszerzése céljából amellett az én számaim legalább pontosak a tieiddel szemben, mégha néha tévedek is, de én azt legalább belátom!
Üdv
Prem
És még valami. Én nem állítottam, hogy 94-re kifulladt a leértékelés indukálta exportnövekedés.
Én azt állítom, hogy a 92-94-es időszakra összességében reálfelértékelődés a jellemző.
(KMA tanulmány 161. oldal)Ott láthatod te is.
Bár igaz, hogy egyszer te azt mondtad, hogy 93-ban már reálfelértékelés a jellemző én erre jöttem a j görbével, mivel nem tudtam leelenőrizni, hogy igaz e amit állítassz. Miután leelenőriztem látható volt, hogy ez az állításod is fals volt. A j görbe késleltető hatása pedig valóban igaz, hiszen a bokros csomag esetében látható, hogy kb. 6-7 hónapra volt szükség a teljes reakcióra
Kedves Manhattan!
Te a csúsztatás fantasztikus nagymestere vagy! Miért nem mentél politikusnak?
1. 340:"Sajnos a reálkamatlábakat nem tudtam megnézni neked pontosan, de azok még egyetemi éveimből emlékszem negatívak voltak" Majd rögtön a 341: "reálkamatláb 7% körülire ugrott fel"
Megj.:A reálkamatlábak 92 végétől 93 végéig negatívak voltak, majd 94-ben hirtelen felugrottak 7% körülire mivel prémiumot kellett ígérni, hogy az államháztartási hiányt meg lehessen finanszírozni. Én ezt tisztán leírtam az írásaimban, de ha tényleg csak mondatokat emelsz ki akkor paradoxnak hangzik. A kamat leszorítása valóban eszköze volt az akkori gazdaságpolitikának (legalábbis az én észlelésem szerint) mert ezzel szerették volna élénkíteni a gazdaságot. Ezt 94 elejéig bírták mesterségesen megtenni. Ennyi az egész.
"Vagy: elöbb tagadod az autonóm fogyasztás szerepét a folyamatokban(340), majd elismered(346), majd megint letagadod(347), hogy akármilyen fontos szerepe lett is volna."
Megj.: 340-ben azt mondom, hogy nem jelentős az autonóm fogyasztás amivel te Gábor állítását támadod. Utána mivel erre te azt állítod a nekem adott válaszodban, hogy tagadom az autonóm fogyasztás tényét adom 346-ban azt a választ, hogy nem tagadom, csak a lényeget a vizsgálati szempontból nem befolyásolja. Majd ezt 347-ben hosszan ki is fejtem, hogy miért. 346-nál nem volt erre elég időm.
3. "(337) Emellett egy fokozatosan liberalizálódó gazdaságban a lakosság egyre kevesebbet takarít meg, mind jobban eladósodik"
A valóság ezzel szemben az, hogy 1996-ban a háztartások netto megtakaritásainak állománya a lakosság jövedelmi helyzetének romlása mellett is jelentösen növekedett. "
Megj.: Folyamatosan liberalizálódó gazdaság nem egyenlő 1996-tal. Az egy folyamat, ami több évből áll. Ha megvizsgálod 1990-től a tendenciákat napjainkig akkor látni fogod, hogy ez igaz. A hitelfelvétel szempontjából 1996-ot nem is vehetjük igazán liberalizáltnak, mivel a fogyasztói hitelek még gyerekcipőben jártak, a jelzáloghitelek pedig gyakorlatilag nem is léteztek, de ez nem jelenti azt, hogy az átmenet egészére nem igaz az állítás.
Én pedig mindezzel szemben azt ajánlom neked, hogy az átmenet elemzésekor ne egy neked tetsző évet vagy periódust válassz ki légyszíves, hanem az egészet rendszerében, nagyságrendjeit figyelembe véve, tendenciájában szemléld.
3.Visszatérve a Közgazdasági Szemle cikkére. Ott több árfolyammutató van amiből van ami leértékelést van ami felértékelést mutat.
Megpróbálom neked idézni a konklúziót a hosszas és mély tanulmányból:
" az REERPPI alapon felértékelő - árfolyam-politika jelentős mértékben hozzájárult a külkereskedelmi egyensúly leromlásához. A javuló mutatók (REERULC, REERPRF) pedig feltehetőleg nem javuló versenyképességet tükröztek, hanem túlértékelt állapotból egyensúlyi értékük felé mozdultak." (Megjegyzés: ráadásul dőlt betűkkel van szedve a tanulmányban)
Megjegyzem az REERPPI (az áralapú mutató) az amit általában elemezni szoktunk, vagyis a két ország inflációjának és valutájuk árfolyamának arányai.
4. "Úgyhogy inkább azt mondom, érdemesebb a tényeket megtanulni és önálló következtetésekkel elöjönni, mint akárkinek az álláspontját felmondani."
Veled ellentétben én nem képzelem magamról, hogy én vagyok az atyaúristen! Általában rengeteg közgazdasági kutatási munka születik, ezek a kutatók rengeteg időt szentelnek annak, hogy az adott kérdést megvizsgálják, a releváns adatokat összegyűjtsék. Ezek nemcsak véleményalkotásra jók, de rengeteg research adatot tartalmaznak, tehát már csak ezért is érdemes őket megnézni. Általában nem a vélemény részeikre hivatkoztam hanem arra, ahol valamilyen tényt közölnek (pl. árfolyammutatók, reál-kamatlábak stb., bár volt olyan is nem tagadom, ahol véleményt idézek, de ha megint csak azt veszed észre akkor megint nagyságrendi tévedésekben szenvedsz, amit már igaz megszokhattunk). Mindemellett azt gondolom, nem árt ha az ember a véleményalkotása előtt elolvassa olyan emberek írásait, akik az adott témával behatóbban foglalkoztak, ismerik annak összefüggéseit. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a végén te nem önálló véleményt alkotsz. Boccs, de én ezt így szoktam csinálni. Szerintem neked sem ártana!Sok ideges pillanatot spórolnál meg szegény Hecsének!
Üdv
Prem
Ui. Nem ellenőriztem, hogy a hozzászólások és a számok (347), (337) stb. tényszerűen ott vannak-e ahol te állítod, mert nagyjából emlékeztem, mikor mit állítottam historikusan.
A KMA tanulmannyal kapcsolatban.
a müben jónéhány szempont kimaradt a külker folyamatok elemzésekor Ez igaz, de a tanulmanynak nem is ez volt a celja, erre szulettek mas irasok.
aki kivancsi, az elolvassa a Jarais topicot, mint emlitettem, nincs idom vegigolvasni az egeszet, es idemasolni a marhasagaidat. De erdekes modon a masok altal kozolt szamok megegyeztek az enyeimmel, ugyhogy velhetoen nem ezekben van a hiba.
Ami meg a valaszadas elol valo kiterest illeti, jonehany dolgot ugyesen kikerultel a Jarais, es ebben a topicban, es inkabb azt mondtad, hogy rosszak a szamok.
Ugyhogy te mar joval elobb kilotted magad, nem a topicbol, hanem az egesz temabol.
Elolvastam a cikket. Most már csak azt nem tudom, hogy mi volt a célod ezzel? Mert nagyjából azt mondta vissza, amit én is mondtam a leértékelésröl, árfolyamokról stb. Aminek te pont az ellenkezöjét képviselted. Pl: te állitottad, hogy 94-re kifulladt a leértékelés indukálta exportnöv. Most meg arról van szó, hogy akkor indult be. Most akkor mi van? Sajnos nem lehet úgy vitakozni egy témáról, ha minden napon más álláspontot képviselsz. Láss néhány példát:
340:"Sajnos a reálkamatlábakat nem tudtam megnézni neked pontosan, de azok még egyetemi éveimből emlékszem negatívak voltak" Majd rögtön a 341: "reálkamatláb 7% körülire ugrott fel"
Vagy: elöbb tagadod az autonóm fogyasztás szerepét a folyamatokban(340), majd elismered(346), majd megint letagadod(347), hogy akármilyen fontos szerepe lett is volna.
Az meg már számomra megint csak unalmas, hogy állandóan korrigálnom kell elméleti állitásaidat, ugyanis a gyakorlatban egészen más volt a helyzet:
"(337) Emellett egy fokozatosan liberalizálódó gazdaságban a lakosság egyre kevesebbet takarít meg, mind jobban eladósodik"
A valóság ezzel szemben az, hogy 1996-ban a háztartások netto megtakaritásainak állománya a lakosság jövedelmi helyzetének romlása mellett is jelentösen növekedett.
Úgyhogy inkább azt mondom, érdemesebb a tényeket megtanulni és önálló következtetésekkel elöjönni, mint akárkinek az álláspontját felmondani. Ne tedd ezt K.M.A. esetében se: a müben jónéhány szempont kimaradt a külker folyamatok elemzésekor, ennél fogva erre nem alapoznék messzemenö következtetéseket. De ez legyen KMA dolga.
Csak a "folyamatosan fals szamokkal dobalozott,"
szöveggel való vádolásig jutottál el, a bizonyitás elöl meg kitértél.
Ezzel kilötted magad a topicból.
GOOD-BYE
azt hiszem, a Jarais topicban mindig felhivtuk a figyelmedet a hibas adatokra, amelyek kozul a legnagyobb bloff a 94-es evkozi GDP-szam volt. Idom sincs arra, hogy vegigolvassam ujra a topicot, a te lelkiismeretedre bizom, hogy tudod-e, mikor hasaltal vagy nem.
Nehany szamadatot (tenyt) azert a tudomasodra hoznek, sikerult elokotornom regebbi idosorokat.
1990. 1991. 1992. 1993.
Kormanyzati hitelek 0,8 16,7 21,5 32,6
Vallalati hitelek 25,1 18,7 -1,4 -1,9
Kisvall. hitelek 135,3 39,5 24,1 11,8
Az adatok novekedesi ratak %-ban az elozo ev bazisan, forras: MNB.
Eleg jol laccik, hogy a vallalati hitelallomany visszaesett, mikozben a kormanyzati nagyon megugrott, amit indokolt az is, hogy ebben az idoszakban a kamatok nem nagyon tudtak csokkenni, igy nem volt olcso a hitelhez jutas. Mindez ellentmond annak, amit te allitasz, hogy beindult a vallalati szfera egeszseges novekedese. Ha megnezzuk a ktgvetes kiadasi oldalat, akkor meg szembetunobb a kep:
1990. 1991. 1992. 1993.
Vallalatok tamogatasa 8,4 3,9 3,6 3,5
Fogyasztoi arkiegeszites 4,1 2,6 0,9 0,8
TB-kiadasok 21,9 27,1 25,2 26,1
Lakossagi juttatas 10,6 9,8 8,9 11,1
Aht deficit/GDP 0,1 2,3 6,4 6,3
Az adatok a teljes kiadason beluli %-os reszesedest mutatjak, forras: PM.
Lathato, hogy ugy noveltek a kiadasokat, hogy a vallalati szektor szivott, nem jutott tamogatashoz. Ekozben a keresleti oldalon megnottek a szocialis juttatasok, ami novelte a fogyasztast, mikozben a termeles nem tudott noni, hiszen szinte csak az allam ruhazott be.
Az egesz egy ilyen stop go ciklus volt, a rendszervaltaskor visszafogtak a keresletet, amitol a termeles is visszaesett. Ahhoz, hogy ujra beinduljon, potlolagos kereslet kellett, ezert mestersegesen gerjesztettek a keresletet, amire felborult az egyensuly.
Te egyetlen evkozi szamot mondtal, egy 94-es majusi GDP-t, amit te hivatalos adatnak minositettel, mikor az nem is letezett. Itt eveket tekintettunk at, igy az eves adatok elegendonek bizonyultak, jol lathatok beloluk a folyamatok.
Ami az aranyokat illeti, a te altalad emlitett "tenyek" jo reszerol kiderult, hogy csak bloff. A szamok maguk a tenyek, miert akarod kulonvalasztani oket?
Azt meg portresnak is kifejtettem, hogy nem irom le meg egyszer azt, amit mar oten kozoltek vele eredmenytelenul.
Te ne fárassz. Évközi számaid nincsenek, ha kapsz egyet, rögtön elveszted a fonalat. Lásd, portrés is hogy taccsra rakott ilyen dologgal. Én meg krz javitottuk ki azt a csalást is. Mig te nem vetted észre, hogy mi az ábra. Amúgy számold már össze, hogy a Zsiga topicjában mennyi a számok és tények aránya te meg én köztem. Beirnád az arányokat?
PS: Abban azért már portrés is megszólt téged, hogy csak úgy vagdalkozol tények nélkül. Ez volt az egyetlen, amiben egyetértettem vele.
a szamszerusites nem konnyu, sajnos keves a rendelkezesre allo adat. Ha lenne egy reszletes kulkerstatisztikank (orszagok szerinti lebontassal), es egy pontos fogyasztasi statisztika (ami nem letezik:), akkor tobbet lehetne mondani. Addig maradnak az okonometriai becslesek, aminek a pontossagat viszont megkerdojelezi a keves adat.
Alapvetoen en is nyugis vagyok, de manhattan a Jarais topicban folyamatosan fals szamokkal dobalozott, a hivatalosakat meg fikazta. Ez egy kicsit sok volt.
Udv,
Hecse
Én sem fejeztem ki magam tisztán. Amit leírtál az teljesen összevág azzal, amit én 363és 364-ben írtam Manhattannak, (bár szerintem ő azt is kétségbe fogja vonni a KSH forrás ellenére). Az nyilvánvaló, hogy volt egy nagy folyó mérleghiány és az import megugrásáért felelős a helytelen ktsgv-i politika. Engem inkább az érdekelne, hogy hogyan lehetne számszerűsíteni valahogyan csak nagyságrendileg, hogy mennyiben felelős a német visszaesés (nyilván csak az exportoldal, ahol ez szerepet játszik többnyire) ebből a hiányból, nevezetesen, hogy a 93-as exportcsökkenésnek mennyiben lehet az oka a német visszaesés és ez valóban milyen nagyságrend lehet. Szerintem ez (csak hasraütésre mondom)olyan 30%-a lehet az amúgy sem kicsi hiánynak.
Ui. Megértem az indulatodat Manhattannal szemben, bár én egy nyugisabb természet vagyok.
Üdv
Prem.
ne farasszal. A Jarais topicban vagy az volt a bajod, hogy csak szamokat hozunk fel peldakent, es nem latjuk a valos folyamatokat, vagy az, hogy nem vesszuk figyelembe a szamokat. Ekozben kiderult, hogy alapveto matematikai hianyossagokkal kuzdesz, meg egy egyszeru GDP-adatot se voltal kepes ertelmezni.
Most dontsd el, hogy mit akarsz. Ha szamokat, akkor fogadd el a hivatalosakat, es tanuld meg ertelmezni oket. Ha nem akarsz adatokat, akkor csak ugassunk a vakvilagba?
Komoly erved egy hivatalos szamra se volt, azokat ugyesen skippelted.
Az MNB-s tanulmanyt pedig tenyleg olvasd el, az MNB-honlaprol letoltheto az egesz, bar lehet, hogy gondjaid lesznek az ertelmezessel.
En nem mondtam, hogy nem jatszott szerepet, hanem azt, hogy nem ez volt a donto. Ha megis ez volt kiveheto a hozzaszolasomban, akkor bocs.
Mint irtam egy masik topicban:
"Az evtized elso eveiben szufficites volt a kulker merleg, de lathato volt, hogy az atmenet egyutt jar a tartos kulso egyensulyromlassal (lasd Del-Korea, Malajzia, es a mi tersegunkben kesobb Lengyelo., Cseho., stb.), hiszen az uj piacok eros importkereslettel jartak, ami sokaig fennmaradt azon trade-off miatt, miszerint a beruhazasoknak ido kell, mig jovedelmezoseget, s ezzel exportlehetoseget biztositanak. Ez meg is mutatkozott a szamokban, 93-ban tobb mint
3 milliard, 94-ben kozel 4 milliard dollar volt a deficit."
"A keresleti hatas pedig igenis eros volt. Ha megnezed visszamenoleg a GDP-felhasznalasi sorokat, jol lathatod, hogy a kezdetben kedvezo netto export 93-ban nagyon szar lett (exp. 10,1 %-kal csokkent, mig az imp. 20,2-vel nott), amit a realarfolyam folyamatos felertekelodese meg tovabb erositett. Es ha meg jobban a szamok moge nezel, akkor lathatod, hogy nem az aht. kamatterhei, vagy a kulso konjunktura hanyatlasa idezte elo a kulso egyensuly ilyen
merteku romlasat, hanem a belso fogyasztas eroteljes megugrasa. A 90-91-ben moderalt (tobbnyire negativ) belso felhasznalasi szamok mar 92-ben elindultak folfele, ebben az evben a kozossegi fogyasztas 4,9 %-kal bovult, mig a lakossagi stagnalt. 93-ban elobbi 27,5%-kal (!) nott, mig utobbi 1,9-cel. Ekozben a netto megtakaritasok visszaestek, a realberek 94-ben pedig 7,2%-kal nottek. A keresleti hatas pedig a kvazi fix arfolyamrendszeren keresztul lerontotta a
fizmerleget."
Nem igazán úgy van ahogyan azt te az első bekezdés alapján elképzeled. Valóban a több reálárfolyam mutató közül van olyan amely reálleértékelést mutat, illetve olyan is amely reálfelértékelést. A cikk alapvetően arról szól, hogy ezeknek az eredőjeként az egész időszak alatt a versenyképesség hogyan alakult (hogyan lett mégis reálfelértékelődés), illetve, hogy a bokros csomag kapcsán helyreállt bizalom hogyan segítette a korrekciót.(Vannak benne olyan dolgok, amiben nekem is revidiálnom kell magamat, de alapvetően az én konklúzióm jön be) Ha csak az én kivonatomat olvasod el az sem egészen jó (én azt figyelemfelkeltőnek szántam) az egész cikket kéne valahogyan megszerezned és elolvasnod. Hidd el megéri!
A két kérdés: Hát annak nem sok értelmét látom, meg nem is igazán tudom rá a választ. Miért olyan fontos az a két kérdés?
"De most őszintén nem szörnyű, hogy ... kiderül az óriási nagyságrendi tévedések sorozata! "
irod gabor meglátására. Ez sajna a te ismereteidet is minösiti e téren. Kontakt: hecse
Az utánna következö hozzászólásodból az 1. bekezdést olvastam csak el (idöhiány). Nem furcsa, hogy ez a szakasz az én "hibás" adataimat erösiti meg: 1992-ig tényleg felértékelö árfolyampol. volt?
Jövö héten elolvasom az egészet.
Igaz az, hogy 1995-ben amerikai külügyminiszter-helyettesként nyomást gyakorolt a magyar kormányra, hogy vezesse be a megszorító intézkedéseket?