Bocsánat, nem te, hanem "Sánta Kutya" ne menjen ki Halásztelekre, ahol a pacificcycles székel. Azt gondoltam, hogy téged egy kis hóesés nem fog visszatartani. Szerencsés és száraz utat hazafelé!
Idén már 11 alkalommal mentem bringával munkába. Így pénteken már erőt éreztem magamban, hogy a munkából valami hegyen át menjek haza. Elsőnek a Virágosnyereg utcát néztem ki, amin sikerült is gond nélkül feltekerni. De utána az Erdőalja út-Virágosnyereg szakasz megviccelt. Egy pár részén tükörjég volt ugyanis, ami még gyalogosan is okozott vidám perceket. Fel egy lépés, csúszás le három méter. :-) Még jó, hogy nem lefelé döngettem ott, csúnyát estem volna.
amennyiben kamáslit nem sikerül szerezni, nekem a latyak cipőre felverődése ellen legjobban egy nagyobb darab neoprene sárhányóra felrakása használt. az első sárhányó végére ragasztottam, így egyáltalán nem szór. ízlés szerint petpalack/linoleum is használható, de ez a neoprene-t egy futártól lestem el és bevált. nem kezd vibrálni, nem darálja be a kerék és minél nagyobb a víz, annál jobban átázik, így egyre kevésbé emeli fel a menetszél. ja és nyugodtan beleakadhat a járdaszegélybe/ágakba/kövekbe, mert nem törik.
persze eső/hideg ellen ez nem elég, na meg ha terepre megyek a másik géppel, akkor oda is kell a kamásli, mert azon nincs sárhányó.
Újpest- Kálvin tér - Üllői út - Monor 5:50 - 8:20 A cipőm még Budapesten átázott a latyaktól, Vecséstől meg kezdett átfagyni. Hazafelé újra száraz lesz, mert az értekezlet idejére rárakok mindent a radiátorra. Vecsés szélén van egy Decathlon vagy micsoda. Remélem, ott találok valami felverődés elleni kamásnit vagy micsodát. Egyébként finom hűvös idő volt; csak akkor izzadtam, amikor hóban kellett tekerni. Most pedig ápoltan és mosolyogva készülök az óráimra :)
juteszembe nagy súly! az első tárcsafékhez (ha majd veszel) mindenképpen 180-as tárcsát kérjél! a 160-as nem lesz elég ekkora cuccokhoz, főleg hogy csak bowdenes.
Ó, száz kiló fölött öt ide-oda már meg se kottyan... És persze a fényképező volt mind közül a leggyönyörűségesebb teher. Az első kosárban utazott, szépen lepókozva - természetesen nem a hátamon vittem. Kockaszerű táskájában elfért egy kupac elektronika (gyakorlatilag a töltőkön kívül minden), úgyhogy ha ott kellett hagyni a lovat valahol, lényegében mindent magammal vihettem benne, ami felszerelésemben valamit ért.
---
Ha az Isten addig éltet, és csakugyan fölmegy a nettó fizetésem, alighanem beruházok egy kis kamerára is. Tudtok valami jó rázástűrő típust?
Olvasgatom a lengyelországi túraleírásodat, és nézegetem a képeket. Most láttam, hogy a képeket egy tükörreflexes géppel készítetted. Nem volt probléma a sok-sok málha mellett egy viszonylag nagy és nehéz gépet is cűgölni?
A bundáskenyér nagyon csalóka. Azt hinné az ember, hogy ripsz-ropsz lecsúszik magában is, mert jó olajos - ehhez képest a 2001 augusztusi északi túrán tíz percig tömtem magamba egy nagy karéjt, és a végén már fuldokoltam tőle, mert vizem persze nem volt.
Ugyanígy úton kellett megtanulnom (1995-ben), hogy étlenül és kialvatlanul tekerve görcsöt kaphatok ugyan, de fogyni nem fogok így.
---
No hát akkor holnap, ha nem zuhog az eső, fölkerekedem, és megpróbálok ráállni a (hétköz)napi 90 kilométerre. Naplófélét is vezetek majd róla (kb. hetente frissítve).
Jók is a szendvicsek. Nagyon szeretek ilyesmit enni menet közben. És a nápolyit is nagyon szeretem, meg a csokisparányt. Tavaly kipróbáltam a bundáskenyeret is (egyszer írtad, hogy azt ettél egy túrádon). Indulás előtt nyomtam be néhány darabot, de eléggé megfeküdték a gyomrom. Szerintem fontos, hogy olyasmit egyen az ember egy túrán, amit szeret, mert attól jobb kedve lesz. Gél-félén nem tudnék élni...
No, ha az kényelmesebb, mint az én térdmelegítőm, akkor talán valamikor veszek ilyet. De amivel eddig összefutottam, abban térdpárna sem volt, és cserébe szépen begyűrődött a hajlatba.
No, egy szónak is száz a vége: néha veszek én is modern ruhákat, pl. egyszer vettem egy latexból való futónadrágot, mert az könnyebben mosható a túrán és a munkába járáskor. Ami a hobbista kerekezés során való hasznosságot illeti: nem látok egetverő különbséget eközött és a szokásos ruhák között. Ezért is nem írom alá egy az egyben azokat a sajnálkozó ítéleteket, amelyek amatőrséggel, kocasággal meg hasonló minősítésekkel okádják le azokat a sorstársaimat, akik akár hétköznapi biciklivel róják az utcát, akár a pamutpólót kedvelik. Cserébe én se mondom férfiatlannak a párducnadrágot, és azt sem nevezem űrmanónak, aki mezben teker, és energiaszeletet harapdál, míg én a szendvicseimet pusztítom. Éppen elég ilyen pökdösőháborút láthatni nyugati bicajos fórumokon, sőt ott már meg is merevedtek a frontok. Semmi kedvem az ilyesmihez.
A BBB-nek van egy ilyen cső alakú vacka, ami térdnél jól ki van párnázva. Nagyon jól működik (nem is volt drága - s a harmadik telet húzom vele). Az egyetlen baja, hogy már új korában hajlamos volt a mozgolódásra, így csak bringásnadrág alá tudom felvenni - vagy két km-enként meg kell állni öltözködni.
Július elején (a Tour de France-szal egyidőben). Kitzbühelben szokott hegyibefutó lenni, a Fertő tó mellett az utolsó előtti szakasz általában időfutam, az utolsó szakasz meg körözés szokott lenni Bécs belvárosában. Egy bizonyos Cadel Evans nyerte 2001-ben és 2004-ben az összetettet.
Köszönöm, ilyesmivel hidegebb napokon néha én is élek. Persze nem egy cső alakú latexdarabbal (az ti. alig melegít, mert nem szorul alá semmi levegő), hanem egy kitágult térdzokniból készített valódi térdmelegítővel. De nem megyek valami gyorsan, és alapjáraton is elég vastag vagyok (különösen most, télen), így nulla fok fölött jó nekem a buggyos mackógatya magában. A pamutpólóról nem is beszélve. Annak fontos egészségvédelmi szerepe van: elejét veszi az izzadásnak, így az emiatti vesetáji vizes borogatásnak is.
Sziasztok! Az olasz, francia, spanyol "nagy" körversenyekhez hasónlóan létezik-e osztrák körverseny? Ha igen, akkor mikor szokott lenni és van-e nagyjából állandó útvonala?
Én megértem, hogy kerülöd a mindenféle okos tanácsokat, de azért egyet-egyet érdemes megfogadni. Pl. egy jó térdmelegítő, hogy még pár év múlva is legyen esélyed fájdalom nélkül járni, tekerni.
Hehehe, én az ilyen okos tanácsokat nagy ívben, biztonságosan szoktam kikerülni, nehogy belémakadjon egyik-másik. De ha lúd, legyen kövér: a mondott kabát a kispolgári ízlés jegyében műbőrből van, és nagyon jól véd az esőtől is. Ha kezdenék beleizzadni, lehúzom a cipzárt, és a menetszél teljesen amatőr módon hűteni kezdi a nyakamat. A pamutpóló meg (mint afféle kocabringás viselet) fölöttébb kényelmes, és a mostani időjárás mellett, azaz 0 és 5 fok között nem is válik nyirkossá.
---
Jelentés a bringafelújítási terv állásáról: elkészült az agydinamós első kerék, most pedig a konkrét vázat keresem villával együtt. A Nellában azt mondták, hogy február közepén jön a szállítmány, nézzek be akkor. A Magellan valamelyik forgalmazójának honlapján a csupasz vázak közt csak nőieket láttam. A Speedmetalban (tkp. ez a törzshelyem) azt mondták, hogy a pálcáknak való csavarfuratok kedvéért még akár a váz egyedi építtetését is meggondolhatnám. De valami Miyata vagy micsoda nevű céget is említett, ahonnan vázat lehet rendelni (külföldről).
Most tehát eléggé zsong a fejem a különféle tanácsoktól. Egyelőre kivárok, hátha lesz majd egyszerűb megoldás, meg persze típus- és színválaszték is.
