Olyan ez mint a Nemzeti Színház pályázata. Csak ez maga a nemzeti színház. A m.v.-seknek esélyük sincs a meghívásra...
De legyünk pozitívak: tudsz másik legkisebb rosszat?! :-)
Pl. az ámerikai ösztöndíjból tengődést lassan befejező is lehet...
Kedves barco,
"1. Koncepcionális irányváltás semmikép se képzelhető el a régi emberekkel.
(Szerintem rossz kiindulási pont: lsd. FIDESZ irányváltását végig OV-val az élen. Becsülöm Fodor Gábort, Ungár Klárát és Molnár Pétert, hogy akkor kiléptek.)
Vagyis ha valaki koncepción, üzletpolitikán akar változtatni, természetes, hogy ahhoz olyan embert keres, aki az új koncepciót vallja magáénak. Fölöttébb hiteltelen, ha valaki ellentétes koncepciókat egyformán magáénak érezve tud azonosulni a feladatával.
(Erre lsd. FIDESZ és OV)
Nem a személyi változás az elsődleges, hanem az üzletpolitikai, koncepcionális változás, ami nem képzelhető el személyi változások
nélkül. A személyi kérdések átgondolását ennek kell alárendelni..."
- Erre gondoltam, tényleg régen volt. Bár nem is annyira fontos...
Gondolom Rasdival folytatott tavalyi beszélgetésünkre utalsz. Már rég volt, most gyorsan megpróbáltam átfutni, de még így sem értem mire gondolsz az OV példánál.
SZVSZ nem a személyi változtatáson van feltétlenül a lényeg. Rasdival egyetértek abban, hogy a bank nem lehet független. Ahol "független", ott is csak az államtól független, nem a tulajdonosoktól. Ha pedig az állam a tulaj, akkor még mindig jobb, ha a jogai gyakorolja, mint egy "független" állami tulajdon (ld. tb-önkormányzatok, és privatizáció-vállalati tanácsok anno). Az ilyen "függetlenség" minden esetben a visszaélések melegágya, és ez már ki is derült az MNB-nél is. Azt sem tartom lehetetlennek, hogy az adósságcsere is azért volt sürgos, mert ok már akkor is tudtak az egyéb (CW) veszteségekrol, túl nagy veszteség pedig elobb felhívta volna magára a figyelmet. Persze az sem biztos, hogy a "cserélt" adósság egésze MNB által felvett államkölcsön volt, egyéb veszteségeket is prímán el lehet így tüntetni (bár nincsenek errol információim).
Vagy függjön a bank a tulajdonos államtól, vagy pedig magánkézbe kell adni, mert ez tényleg nonszensz.
Kedves barco,
Az Orbán Viktoros példád azért nem pontos, mert Orbán maga kezdeményezte a változtatást, így ez hiteles, az MNB-nél viszont ez még a nyilvánvalóan különbözo elképzelések dacára sem következett be (mondhatni: Surányi is hitelesen mást képzel el). Az ellentmondást tehát nem is akarja feloldani.
Jegybanktörvény:
6. § Az MNB monetáris politikáját, valamint e politika érvényesítésének eszközeit e törvény keretei között önállóan alakítja ki.
45. § Az MNB-t e törvényben meghatározott feladatkörében a Kormány nem utasíthatja.
Ezt mintha az első szabadonválasztott parlament szavazta volna meg.
Remélem nem készül semmire. Folytonosan ismétlődő támadásait talán egyszeráen csak a megszokásnak kell betudnunk. Jelöltnek amúgy sem gondolhatta saját magát komolyan a "szőlőszármazékos" (:)).
Hát, nem pont erre gondoltam; az esemény elképzelése kellőképp elborzaszt... :)))
Az MNB volt üdvöskéjéről, a Volkswagen-ügy egyik hőséről, az MHB minden gáncs nélküli lovagjáról szólottam, akit mostanság úgy is hívnak, hogy "a Phare-pénzek legfelsőbb ura", vagy valami hasonló...(nem; nem "Tim" :))
Múlt pénteki MN (az archívumban nem találtam magyarul, az angol fordítás pedig máshonnan van):
"CSURKA CALLS AGAIN FOR SURÁNYI'S HEAD
Hungarian Justice and Life Party (MIÉP) president István Csurka called again Thursday for the dismissal of György Surányi, president of the National Bank of Hungary (MNB). In an interview with Magyar Nemzet, Csurka said a new non-restrictive bill on the budget is needed in which the powers of the MNB must be reduced. Csurka also declared that there should be a law banning big international firms from "moving on" without any consequences, leaving unemployment behind after their tax exemption has expired because they have found less costly manpower elsewhere. (MN p.3)"
1. A cikk szerint CSI megint SGY távozását akarja, valamint olyan költségvetési törvényt, ami korlátozná az MNB jogait (miben ??? b.)
Az angol szövegből nem derült ki, hogy mi újabb nemzetietlen bűnt követett el SGY, úgyhogy szerintem ez megint csak CSI szokásos szövege, olyan mint másnak a "jó napot, hogy van?" :-)
2. CSI olyan törvényt is szeretne, ami megtiltaná a nemzetközi cégeknek, hogy következmények nélkül elmenjenek Mo-ról (gondolom a Mannesmannra célzott CSI), miközben munkanélküliséget hagynak maguk után, ha elmennek az adókedvezményes idejük lejártakor - merthogy máshol találnak olcsóbb munkaerőt.
Ha jól értem, akkor CSI-nek most nem a gaz multik bejövetele fáj, hanem a kimentelük.
Nem az fáj, hogy kizsigerelik a (magyar) munkaerőt, hanem, hogy profitszerzési célokkal a legnagyobb nyereséget (itt konkrétan a legolcsóbb fix költségeket) biztosító helyre mennek. És az itt nem Mo.
A MIÉP következetes politizálásának eredményeképp jelentősen meggyengül a New York-Tel Aviv-Budapest tengely:
Távozik Camdessus
A jövo év elején - feltehetoen februárban - távozik posztjáról a Nemzetközi Valutaalap
(IMF) elnöke, Michel Camdessus. A 66 évesen, személyes okokból távozó francia
bankár csaknem 13 éven keresztül állt az IMF élén. A nagy szakmai tekintélyu
Camdessus utódlása kapcsán már megindultak a találgatások, de biztos befutóról
egyelore még nem beszélhetünk.
(Magyar Hírlap, 1999. november 11., csütörtök, 11. oldal)
Lejjebb említettem, hogy a multik bejárnak a miniszterelnökhöz alkudozni. A minap az Ameritech is bent volt. Igaz, hogy ő a legnagyobb, de legalább látjátok, hogy megy ez.
Kekec
SZVSZ nem "szimpi lett hirtelen Orbán a MIÉP-nek". Hanem valami olyat mondott,
mint amit a MIÉP évek óta mond. Kezdettől az volt a MIÉP hozzáállása, hogy
amiben egyetért, abban támogatja a kormányt, amiben nem, abban ellene beszél és
szavaz. (SZVSZ ilyen egy "konstruktív ellenzékiség" vagy akár "felelős
ellenzékiség".)
De mit várhat az ember Járaitól. Bankember, aki a minisztersége után vissza akar
menni valami bankhoz. És mivel akkor se portás akar ott lenni, nagyon meg kell
fontolnia, mit beszél. (Ezért is fogadtam annyira averzióval annak idején a FIDESZ
két pénzügyminiszterjelöltjét, ráadásul ugyanattól a banktól.)
Kedves Rasdi!
1. "Az szerintem örömteli hír, hogy "az egyes külföldi cégek képviselői" hajlandók "bejárkálni" OV-hoz." - ezt ironikusan írtam.
2. Külföldi vs. belföldi tulajdonosság.
"És tulajdonosi érdekeltségükön keresztül külföldiként viselkednek."
Én ezt nem értem miért teszel különbséget ilyen élesen belföldi és külföldi tulajdonos között. Mindkettonek a profitmaximalizálás (shareholders value) a célja. Mi a külföldi viselkedés a te értelmezésedben? Miben tér el ettol a magyar viselkedés?
3. Csizma az asztalon.
"Csak arra akartam utalni, hogy bármennyire is egyértelműen elfogadott a GDP mint értékelési paraméter, nemcsak a szürke és feketegazdaság figyelmen kívül hagyása miatt, hanem legálisan is torzít. "
Igen a "hivatalos" GDP nem tartalmazza a feketegazdaságot. Legális torzítás: ha a csak papíron elvégzett de dokumentált=számlás tevékenységekre gondolsz, akkor lehet hogy igatad van, de ha számla van, adó is van. (Elvileg.)
7.
"És amit nem profitként vittek ki? A kimutathatatlan. Érték feletti vásárlás, érték alatti eladás saját külföldi cégétől ill. cégének, "management fee" a veszteségért (Főv. Gázművek) stb. ISO 9000 sorozat (Nem ismerhetek minden alkalmazott trükköt.) "
Lehet, hogy igazad van, lehet hogy te több ilyet láttál.
De azt változatlanul állítom, hogy a munkahelymegtartás/biztonság szempontjából mindegy hogy a tulajdonos külföldi, vagy magyar. Azt mondom, hogy ez is inkább ágazatspecifikus.
8. Érdekes, hogy a vállalati vagyon kérdésénél "országosnak" tekintetted a vállalati vagyont, a hitelállománynál pedig vállalati belügyként tekintve lényegtelennek tartod. Ez se következetes. "(Konkrétan mire gondolsz?)" Arra, amit írtam.
Ezt változatlanul nem értem!!!!
9/A Nem beszélve arról, hogy jelenlegi pénzben kifejezett szaldónkig úgy jutottunk el, hogy a nem pénzbeli "privatizálható" vagyonunkat lényegében feléltük. (Konkrétan mire gondolsz?) Élelmiszeripar, energiaszektor, és az egész 1988. óta tartó privatizáció.
Úgy érzem hogy élelmiszeripari eseteket általánosítasz. Lsd. "az egész 1988. óta tartó privatizáció".
9/B. "(Konkrétan mire gondolsz? Közmuvekre - több van belolük. MOL-ra - vannak kisebb versenytársai. Matávra: nemsokára lejár a monopolhelyzete.)" Hát elsősorban itt is az energiaszektor, távfűtés, gázszolgáltatás
Hogy élték fel "nem pénzbeli "privatizálható" vagyonunkat"? Eladták a csöveket, eromuveket valaki harmadik félnek? Ezt sem értem.
10. "Én nem azt értem ki a szövegbol, ami te. Hanem azt, hogy LCS szerint "a gazdasági erejétol megfosztott magyar nemzetgazdaság a külföldi befektetok kénye-kedve szerint lebeg", illetve hogy "a Bokros-csomag egy hibás, kizárólagosan a külföldi tokére orientált gazdasági modellre épített."
Hátha a "külföldi befektetők kénye-kedve szerint lebeg" nem azt jelenti más
szavakkal, mint amit én írtam, akkor nem tudok magyarul.
Te pedig ezt írod: "Arról van szó, hogy a külföldi tulajdonú tőkére támaszkodik a gazdaság, ezért a gazdaság a külföldi tulajdonosuk "hazai" érdekétől függ. Durván fogalmazva, ha elkapják otthon adócsalásért, minket szivat meg."
Mind a két vélemény negatívan elfogult. Mi az a "külföldi tulajdonos "hazai" érdeke"?? Te abból a hamis pontból indulsz ki, hogy a külföldi tulajdonos ab ovo szemetebb/sunyibb, mint a magyar és "otthon" simliskedik mert tudja, hogy "külföldi" érdekeltségein keresztül be tudja hozni a veszteséget, ha "otthon" bukik.
Szerintem ez egy xenofób és téves hozzáállás. Mi magyarok is tudunk éppen olyan szemetek/sunyik lenni, sot. A nagy multik pedig nem mernek megkockáztatni simliskedést, mert az sokkal többe kerül nekik: becsület csak egy van.
12. "Az állami tulajdonban volt csaknem teljes termelő vagyon
privatizáció". (Alapvetően félrevezetőnek tartottam és tartom az annak idején
hatalmas "szakértői" hangerővel hangozatott tételt, hogy az állam a legrosszabb tulajdonos, ezért privatizálni "bármi áron".)
Itt nem értünk egyet, szerintem az állam messze nem a legjobb tulajdonos.
Milyen szimpi lett hirtelen Orbán a MIÉP-nek!
Mellesleg egyet kell értenem velük abban, hogy Járai hibázott. Nem akarom itt most megvitatni az Orbán-féle kijelentés igazságtartalmát, de akár valót állított, akár sületlenséget, Járai így is úgy is a beosztottja, és nem lenne szabad a miniszterelnöknek ellentmondania. Orbán helyében én lehet, hogy menesztés terhe mellett megtiltanék neki minden további sajtószereplést.
Kekec
Nem a gyorshajtás miatt alkalmatlan az adott esetben. Csak a munkakör
betöltésének vannak olyan feltételei, mint büntetlenség, feddhetetlenség meg
hasonlók. Ezeknek vannak meghatározásai. És lényegtelen, hogy milyen ügyben
történt, ha a büntetettség ténye a feltételekbe ütközik, akkor ennek a feltételnek
nem tesz eleget.
Persze én kérdőjellel írtam.
Kedves barco 1999-09-14 08:56:26
"Az szerintem örömteli hír, hogy "az egyes külföldi cégek képviselői" hajlandók
"bejárkálni" OV-hoz."
Lehet, hogy szerinted örömteli, de szerintem nem. Egyetlen külföldi tulajdonosnak
sem lehet semmi "hivatalos" ügye a magyar kormányfővel. Ugyanolyan tulajdonos,
mint a Kovács bácsi a maga háromalkalmazottas cégével, vagy ugyanolyan
cégvezető, mint a többi százezer. Ez az, amitől kinyílik a bicska az ember zsebében.
Még jó, hogy nem rendelik rapportra.
1999-09-15 11:03:33
"Csúsztatást érzek LCS részérol abban, hogy a Magyarországon, cégbíróságon
bejegyzett jogi személyeket (itt intézményi befektetok) külföldinek nevez, illetve
belföldivé válónak. A biztosítók és bankok nem VÁLTAK belföldi jogi
személyekké, mindig is azok voltak."
Ez nem csúsztatás, hanem definíció kérdése, amit jelez is.
A "külföldi" az adott tőke tulajdonosát és evvel viselkedésmódját jelenti. Valóban
úgy igaz, ahogy írod. Mindig magyar jogi személyek voltak, csak a tulajdonosuk és
evvel érdekeltségük változott. És tulajdonosi érdekeltségükön keresztül
külföldiként viselkednek.
"Azt gondolom, hogy az normális dolog, hogy az intézményi befektetok nagyobb
részt képviselnek "a magyar nemzetgazdaság muködoképességének fenntartásában".
Ezt mondja LCS is."
Igen, hozzátéve, hogy ezek ma már zömmel külföldiek. Írtam, hogy nem jogilag,
hanem lényegileg, tulajdonosilag.
3. "Attól, hogy törvény hagyta jóvá, még lehet, hogy az MNB erőszakolta ki.
(Konkrétan mire gondolsz?)"
Semmi konkrétumra, mivel nem voltam ott. Csak feltételezéseim vannak, egy kis
lobbizás, vagy finom zsarolás a Világbankkal vagy valami hasonló.
"(Nem ismerem belülrol a Tocsik válalkozást, igazad is lehet, de csak egy csizmát
látszol feltenni az asztalra.)"
Lehet, hogy csizma. És "Tocsik vállalkozás" csak mint legismertebb példa a
gazdasági haszonnal nem járó szolgáltatási tevékenységre, ami statisztikailag növeli
a GDP-t. Csak arra akartam utalni, hogy bármennyire is egyértelműen elfogadott a
GDP mint értékelési paraméter, nemcsak a szürke és feketegazdaság figyelmen
kívül hagyása miatt, hanem legálisan is torzít.
7. "Igazad van, hogy van ilyen is.DE. Különbséget kéne tenni spekulatív toke (hot
money) és muködotoke között. A spekulatív tokét tényleg nem érdekli más, mint a
profit - és általában likvid eszközökbe, értékpapírokba fektet. A muködotokét
hosszú távú megfontolások vezénylik (pl piacszerzés) . 1995 és 1998 között kb.
10,5 mrd $-nyi muködotoke jött magyarorszára, ebbol kb. 1,5 mrd $-t vittek ki
profitként. Ez nem olyan nemzetrontó arány. Persze igazad van, voltak olyan
negatív esetek is, mint amit felsoroltál - de nem azok a jelemzok.)"
És amit nem profitként vittek ki? A kimutathatatlan. Érték feletti vásárlás, érték
alatti eladás saját külföldi cégétől ill. cégének, "management fee" a veszteségért
(Főv. Gázművek) stb. ISO 9000 sorozat (Nem ismerhetek minden alkalmazott
trükköt.)
Hát olyan sok van a szerinted "nem jellemző"-ből, hogy én már úgy fogalmazok
inkább, hogy a kevésbé odafigyelő. A többi finomabb, legális, "törvényes, de nem
etikus" módot alkalmaz, ld. a fent mutatott néhány utalás.
"(Ez propagandaszöveg: mintegy ki a tulajdonos: magyar, vagy külföldi. A piaci
körülmények mindenkire vonatkoznak. Az nem igaz, hogyha a tuljdonos külföldi
akkor a munkaalkalom bizonytalan, de ha magyar, akkor bizonyos!!"
Igazad van, akkor se bizonyos, csak valószínűbb. Én meg arra mondom, hogy
propagandaszöveg, hogy lényegtelen, hogy magyar vagy külföldi a tulajdonos.
8. Érdekes, hogy a vállalati vagyon kérdésénél "országosnak" tekintetted a vállalati
vagyont, a hitelállománynál pedig vállalati belügyként tekintve lényegtelennek
tartod. Ez se következetes.
"(Konkrétan mire gondolsz?)" Arra, amit írtam.
Nem beszélve arról, hogy jelenlegi pénzben kifejezett szaldónkig úgy jutottunk el,
hogy a nem pénzbeli "privatizálható" vagyonunkat lényegében feléltük.
(Konkrétan mire gondolsz?) Élelmiszeripar, energiaszektor, és az egész 1988. óta
tartó privatizáció.
"(Konkrétan mire gondolsz? Közmuvekre - több van belolük. MOL-ra - vannak
kisebb versenytársai. Matávra: nemsokára lejár a monopolhelyzete.)" Hát
elsősorban itt is az energiaszektor, távfűtés, gázszolgáltatás
10. "Én nem azt értem ki a szövegbol, ami te. Hanem azt, hogy LCS szerint "a
gazdasági erejétol megfosztott magyar nemzetgazdaság a külföldi befektetok
kénye-kedve szerint lebeg", illetve hogy "a Bokros-csomag egy hibás,
kizárólagosan a külföldi tokére orientált gazdasági modellre épített."
Hátha a "külföldi befektetők kénye-kedve szerint lebeg" nem azt jelenti más
szavakkal, mint amit én írtam, akkor nem tudok magyarul.
12. "ROSSZ IRÁNY= CSÖKKENT A KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA". Egy tételt
ragadsz ki. Az árát (a "családi ezüst" elkótyavetyélését, és hogy ezt a 8. pontban
említettek szerint sokszorosan fizetjük meg "amíg világ a világ") nem veszed
figyelembe.
"(Konkrétan mire gondolsz?)"
Egyértelmű, az állami tulajdonban volt csaknem teljes termelő vagyon
privatizációjáról. (Alapvetően félrevezetőnek tartottam és tartom az annak idején
hatalmas "szakértői" hangerővel hangozatott tételt, hogy az állam a legrosszabb
tulajdonos, ezért privatizálni "bármi áron".)
Budapest, 1999. szeptember 15. (MTI) - Surányi György jegybankelnök mellett a pénzügyminisztert is felszólítjuk a lemondásra, mivel Járai Zsigmond a kormányfőjét hátbatámadta, a Magyar Nemzeti Bank háza táján megkezdett kormányzati intézkedéseket ellehetetleníti - jelentette ki frakciója álláspontját tolmácsolva Lentner Csaba országgyűlési képviselő, a Magyar Igazság és Élet Pártja szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
A képviselő szerint a pénzügyminiszter ellenérdekelt az MNB esetleges átvilágításában, mivel ez más pénzintézeteknél is vizsgálatot eredményezne. Ennek során ugyanis fény derülhetne arra, hogy a Magyar Hitel Banknál etikátlan, az adófizetők zsebéből több százmilliárd forintot kivevő ügyletekkel írták le a rossz követeléseket az ő elnöksége idején.
- A magyar adófizetőknek joguk van tudni azt, hogy a költségvetésbe befizetett adójukat milyen célokra használják fel, ezért a MIÉP-frakció mindennemű átvilágítási szándékot támogat a Magyar Nemzeti Bank ügyében - fogalmazott.
Hozzátette: azokat a pénzügyi vezetőket pedig, akik ennek ellehetlenítésére, megnyilatkozásaikkal a kormány rendtermemtését és a szociális támogatást növelő politikájának a pénzügyi kifullasztására törekszenek, felelősségre kell vonni, és beosztásukból fel kell menteni. +++
Kérlek úgy olvasd végig, hogy nézetek vitáznak, nem személyek. Néhány rész önkényesen kihagytam - ott egyetértünk, és a te zárójeleidet kivettem merthogy (a zárójeles részek az én kommentjeim.)
1. Koncepcionális irányváltás semmikép se képzelhető el a régi emberekkel.
(Szerintem rossz kiindulási pont: lsd. FIDESZ irányváltását végig OV-val az élen. Becsülöm Fodor Gábort, Ungár Klárát és Molnár Pétert, hogy akkor kiléptek.)
Vagyis ha valaki koncepción, üzletpolitikán akar változtatni, természetes, hogy ahhoz olyan embert keres, aki az új koncepciót vallja magáénak. Fölöttébb hiteltelen, ha valaki ellentétes koncepciókat egyformán magáénak érezve tud azonosulni a feladatával.
(Erre lsd. FIDESZ és OV)
Nem a személyi változás az elsődleges, hanem az üzletpolitikai, koncepcionális változás, ami nem képzelhető el személyi változások
nélkül. A személyi kérdések átgondolását ennek kell alárendelni...
... 2. L.Cs. nem a törvény megalkotásától (1991.) hanem az évtized közepétől datálja a kormányzati pénzpolitika és az MNB monetris politikájának különválását. A törvény preambuluma szokás szerint frázis, nem közgazdasági érv.
(Ha frázisnak tekinted az MNB törvény preambulumát, akkor ezt a másikat is??: "1949. évi XX. Törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elôsegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következôk szerint állapítja meg:" Én úgy gondolom, hogy a preambulumok általában több mint frázisok, inkább zanzásítva az adott törvény lényegét írja le.)
Kötelezően előírja a törvény ennek a szétválását? Ha igen, akkor nem igaz, amit L.Cs. állít. Ha lehetővé teszi, és a lehetőséget használja ki az MNB, akkor az már az MNB döntése. De L.Cs. se állította, hogy az MNB törvényellenesen dolgozik.
(Én sem mondtam, hogy szerintem LCS azt állította, hogy az MNB törvényellenesen dolgozik. Én úgy tudom, hogy van jegybanktanács - az egyes pártok delegáltjaival, van PM-MNB koordináció, tehát az önállóság viszonylagos. Az igaz, hogy az MNB ploitikáját végül is a külvilág felé SGY jeleníti meg alapvetoen.)
2. A "külföldi" szó eltérő értelmezése jelenti az ellentmondást. Ahogy L.Cs. fogalmaz: "a külföldi és belföldivé vált jogi személyiségű befektetők" jelenti számára a csoportot. Vagyis az általad és a statisztika szerint belföldi bankok és biztosítók közül a külföldi tulajdonba kerülés ennek a csoportnak a növekedését jelenti. Jogilag valóban belföldiek, de viselkedésüket a külföldi érdekeltségük determinálja. Vagyis a külföldiek részesedése az általad közölt kimutatás szerint 3,4-ről 10,7 %-ra növekedett, és a bankok biztosítók tulajdonosi szerkezetének változása tovább ismeretlen mértékű növekedést jelent a bankok-biztosítók közel 36 %-os összes részesedésén belül, szemben a belf. magánszemélyek 5 %pontos növekedésével. Vagyis jelentősen meghaladja azt.
(Csúsztatást érzek LCS részérol abban, hogy a Magyarországon, cégbíróságon bejegyzett jogi személyeket (itt intézményi befektetok) külföldinek nevez, illetve belföldivé válónak. A biztosítók és bankok nem VÁLTAK belföldi jogi személyekké, mindig is azok voltak. A tulajdonosuk lett más: külföldi szakmai befektetok. Azt gondolom, hogy az normális dolog, hogy az intézményi befektetok nagyobb részt képviselnek "a magyar nemzetgazdaság muködoképességének fenntartásában". Ezt mondja LCS is.)
3. Attól, hogy törvény hagyta jóvá, még lehet, hogy az MNB erőszakolta ki.
(Konkrétan mire gondolsz?)
4. "90-96-OS ADATOKAT A 95-ÖS INTÉZKEDÉSEKHEZ
ÖSSZEHASONLÍTÁSKÉNT VENNI-NEM KORREKT.)" Elfogadom.
...5.
...
6. Lehet, hogy általánosan elismert a GDP a gazdaság erejének mérésére. De egy valamiről örülnék ha avult emlékeim megerősítenéd. Ha jól emlékszem, a szolgáltatási szektor is része a GDP-nek? (Ez igaz.) Ráadásul az olyan szolgáltatások is, mint pl. a Tocsik vállalkozás volt. Vagyis ha hirtelen megugrik a korrupciós vállalkozások aránya a gazdaságban, a GDP által jelzett dinamika meghaladja a valós teljesítménynövekedést. Felesleges tanulmányok, tanácsadások stb. Egy-két látványos esetet kivéve kiszűrhetetlen, de vannak és torzítanak.
(Nem ismerem belülrol a Tocsik válalkozást, igazad is lehet, de csak egy csizmát látszol feltenni az asztalra.)
7. Ha a tőke annyira mobil, amennyire, és tulajdonosa nem kötődik ahhoz az országhoz, ahol a befektetése van, akkor ez a helyzet. A multi "szakmai" befektető számtalan módot talál arra, hogy a vállalkozási nyereségét jelentősen meghaladó összeget pumpáljon ki az országból. Saját kinti vállalatától "speciális követelmények" miatt értéken felül vásárol, és értéken alul szállít be a másik kinti cégének. Kimutathatatlan. De a "gyarmatokról" történő kiszivattyúzásnak kivédhetetlen formái. Ugyancsak kivédhetetlen a tőzsdei manipulációkon keresztül bár a bizalmas információkkal történő visszaélés törvényileg tilos történő tőkekiszivattyúzás. Tévedés ne essék. Itt nem a kapitalizmus és a tőkekivitel ill. tőkebeengedés alapelveinek megtiltása lenne a követelmény. Csupán a megvalósítás módjával, a nem kellő szabályozás okozzák a problémát. A multiknál sem a "zöldmezős" beruházások jelentik az alapvető problémát, hanem elsősorban a végrehajtott rabló privatizáció, ami egész területeket tett tönkre ld. Goldsun csőd, Kecskeméti Konzervgyár megszüntetése, Szekszárdi Húsüzem stb., amelyek egy egész körzet kiszolgáltatott gazdáit tették szállítóként tönkre. Valóban nem értek egyet a
"multik" hibáztatásával mindaddig, amíg csak élnek vagy akár visszaélnek a törvényadta lehetőségekkel. Hisz ők csak "nyújtják, mi lényegük". Azokat a
törvényhozókat, de méginkább a mögöttük álló "szakértőket" hibáztatom, akik mindezt lehetővé tették.
(Igazad van, hogy van ilyen is.DE. Különbséget kéne tenni spekulatív toke (hot money) és muködotoke között. A spekulatív tokét tényleg nem érdekli más, mint a profit - és általában likvid eszközökbe, értékpapírokba fektet. A muködotokét hosszú távú megfontolások vezénylik (pl piacszerzés) . 1995 és 1998 között kb. 10,5 mrd $-nyi muködotoke jött magyarorszára, ebbol kb. 1,5 mrd $-t vittek ki profitként. Ez nem olyan nemzetrontó arány. Persze igazad van, voltak olyan negatív esetek is, mint amit felsoroltál - de nem azok a jelemzok.)
Mi az "ország vagyona"? Ami a területén van, vagy ami felett itthon, az ország érdekében születnek a döntések? Ha a tulajdonos külföldi, igaz, hogy ad munkaalkalmat ez valóban hatalmas pozitívum, de bizonytalant, és evvel kiszolgáltatottá teszi az országot. A GDP pedig attól nőtt, hogy pillanatnyilag tényleg kedvező lehetőséget láttak arra, hogy volt mit "kipumpálni", és valami maradt is belőle, na meg persze az előbb említett "statisztikai" látszattevékenységek is jelentősen hozzájárultak.
(Ez propagandaszöveg: mintegy ki a tulajdonos: magyar, vagy külföldi. A piaci körülmények mindenkire vonatkoznak. Az nem igaz, hogyha a tuljdonos külföldi akkor a munkaalkalom bizonytalan, de ha magyar, akkor bizonyos!! Utolsó mondatod dettó. Bocs- nem akarok személyeskedni, csak a mondatot kritizálom)
8. Érdekes, hogy a vállalati vagyon kérdésénél "országosnak" tekintetted a vállalati vagyont, a hitelállománynál pedig vállalati belügyként tekintve lényegtelennek tartod. Ez se következetes.
(Konkrétan mire gondolsz?)
Nem beszélve arról, hogy jelenlegi pénzben kifejezett szaldónkig úgy jutottunk el, hogy a nem pénzbeli "privatizálható" vagyonunkat lényegében feléltük.
(Konkrétan mire gondolsz?)
Sőt nemcsak, hogy feléltük, hanem a monopol jellegű, alapvető szolgáltatásokat privatizáltuk, amit gyakorlatilag önkényes áron fognak tudni nyújtani, amíg világ a világ.
(Konkrétan mire gondolsz? Közmuvekre - több van belolük. MOL-ra - vannak kisebb versenytársai. Matávra: nemsokára lejár a monopolhelyzete.)
....
.... 9. ....
10. Elnézést, de rosszul olvasol. Az idézetben egy szó sincs a devizaadósság visszafizetéséről. Arról van szó, hogy a külföldi tulajdonú tőkére támaszkodik a gazdaság, ezért a gazdaság a külföldi tulajdonosuk "hazai" érdekétől függ. Durván fogalmazva, ha elkapják otthon adócsalásért, minket szivat meg.
(Én nem azt értem ki a szövegbol, ami te. Hanem azt, hogy LCS szerint "a gazdasági erejétol megfosztott magyar nemzetgazdaság a külföldi befektetok kénye-kedve szerint lebeg", illetve hogy "a Bokros-csomag egy hibás, kizárólagosan a külföldi tokére orientált gazdasági modellre épített." A Bokros csomag lényege pedig a romló külso belso eladósodottság megállítása, így - többek között- az államháztartás finanszírozásának rendberakása ((lsd. Kapcsolódó topikok a Tasztalon.)) Az eladósodottság rendezése pedig az adósság visszafizetése által vált lehetové. A visszafizetéshez szükséges források a privatizálásból folytak be és ebbol lett a DEVIZAHITELEK egy része visszafizetve. Tehát LCS "a gazdasági erejétol megfosztott magyar nemzetgazdaság"-nak nevezi azokat az eredményeket, amit a csomag hozott. Szíve joga, hogy ezt mondja - csak én nem értek vele egyet.)
11. "AZ UTOLSÓ KÉRDÉS KORREKT, NEM ELFOGULT, POLGÁRI LAPHOZ MÉLTÓ." Nem a nyilatkozó állásfoglalása. Témánk szempontjából mellékes.
(A téma szempontjából valóban nem érdekes pont. DE érdekes pont abból a szempontból, hogy a kormányhoz legközelebb álló napilapban jelent meg a cikk akkor amikor támadják az MNB-t és SGY-t, még maga OV is. És nagyon nem tetszik nekem, hogy a kormányhoz legközelebb álló napilap ilyen csúsztatásos, tendenciózus cikket tesz közzé. Az "ellenzéki" MIÉP véleményével. Persze joga van rá, ezt nem vitatom.)
12. "ROSSZ IRÁNY= CSÖKKENT A KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA". Egy tételt
ragadsz ki. Az árát (a "családi ezüst" elkótyavetyélését, és hogy ezt a 8. pontban említettek szerint sokszorosan fizetjük meg "amíg világ a világ") nem veszed figyelembe.
(Konkrétan mire gondolsz?)
13. "MINDKÉT IDOPONT A FIDESZ KORMÁNYÉ. ETTOL FÜGGETLENÜL EZ CSAK 7,5%-OS NÖVEKEDÉS 10%-OS INFLÁCIÓNÁL." Ahogy a 4. pontban lfogadtam, hogy méltánytalan azokat az adatokat az MSZP-SZDSZ kormány nyakába varrni, itt Te fogadd el, hogy az intézkedések hatása sohase máról holnapra jelentkezik.
(Elfogadom.)
14. Az MNB-vel kapcsolatos részletkérdésekkel ismerethiány miatt nem tudok vitatkozni. A függetlenség kérdését viszont nem szakmai kérdésnek hanem elvi kérdésnek fogom fel. Az MNB a magyar állam kizárólagos tulajdona. Nem lehet független. és ellenőrzése nem korlátozódhat kétórás ellenőrízetlen beszámolóra. Nem lehet olyan parlamenti bizottság feladata, amelyiknek a meghívására vagy elmegy a kérdezett vagy nem megy el. Ilyen parlamenti bizottság csak alapos szakszerű és érdemi (ÁSZ?) vizsgálat alapján végezhet valós ellenőrzést.
(Én úgy tudom, hogy van jegybanktanács - az egyes pártok delegáltjaival, van PM-MNB koordináció, tehát az önállóság viszonylagos. Az igaz, hogy az MNB ploitikáját végül is a külvilág felé SGY jeleníti meg alapvetoen.)
S. feltételezhető adújára utaltam előző hozzászólásomban.
Kedves barco 1999-09-13 13:21:18
Előszöris nagyon köszönöm kiadós észrevételeidet. Mindenre nem tudok
válaszolni, magam annyira nem tartom "szakembernek" a kérdésben. De néhány
dologra azt hiszem így is reagálhatok. Persze azt, hogy mire gondol a nyilatkozó,
olyan kérdésre ha otthonosabb volnék az egészben, akkor se tudnék válaszolni.
1. Koncepcionális irányváltás semmikép se képzelhető el a régi emberekkel.
Vagyis ha valaki koncepción, üzletpolitikán akar változtatni, természetes, hogy
ahhoz olyan embert keres, aki az új koncepciót vallja magáénak. (Fölöttébb
hiteltelen, ha valaki ellentétes koncepciókat egyformán magáénak érezve tud
azonosulni a feladatával.) Nem a személyi változás az elsődleges, hanem az
üzletpolitikai, koncepcionális változás, ami nem képzelhető el személyi változások
nélkül. A személyi kérdések átgondolását ennek kell alárendelni. Emlékezz arra,
hogy amikor Bod Péter Ákos látta, hogy az MNB feldataival kapcsolatos
koncepciója nem egyezik az új kormányéval, nem kötözködött, hanem tudomásul
vette, hogy a kormány mást akar, és félreállt. Ha a kormánynak és S.nek a
koncepciója nem egyezik, már emiatt illenék neki is megtennie ugyanezt.
2. L.Cs. nem a törvény megalkotásától (1991.) hanem az évtized közepétől datálja a
kormányzati pénzpolitika és az MNB monetris politikájának különválását. A
törvény preambuluma szokás szerint frázis, nem közgazdasági érv. Kötelezően
előírja a törvény ennek a szétválását? Ha igen, akkor nem igaz, amit L.Cs. állít. Ha
lehetővé teszi, és a lehetőséget használja ki az MNB, akkor az már az MNB
döntése. De L.Cs. se állította, hogy az MNB törvényellenesen dolgozik.
2. A "külföldi" szó eltérő értelmezése jelenti az ellentmondást. Ahogy L.Cs.
fogalmaz: "a külföldi és belföldivé vált jogi személyiségű befektetők" jelenti
számára a csoportot. Vagyis az általad és a statisztika szerint belföldi bankok és
biztosítók közül a külföldi tulajdonba kerülés ennek a csoportnak a növekedését
jelenti. Jogilag valóban belföldiek, de viselkedésüket a külföldi érdekeltségük
determinálja. Vagyis a külföldiek részesedése az általad közölt kimutatás szerint
3,4-ről 10,7 %-ra növekedett, és a bankok biztosítók tulajdonosi szerkezetének
változása tovább ismeretlen mértékű növekedést jelent a bankok-biztosítók közel
36 %-os összes részesedésén belül, szemben a belf. magánszemélyek 5 %pontos
növekedésével. Vagyis jelentősen meghaladja azt.
3. Attól, hogy törvény hagyta jóvá, még lehet, hogy az MNB erőszakolta ki.
4. "90-96-OS ADATOKAT A 95-ÖS INTÉZKEDÉSEKHEZ
ÖSSZEHASONLÍTÁSKÉNT VENNI-NEM KORREKT.)" Elfogadom.
5. "(98-BAN ELSOSORBAN AZ ÁZSIAI VÁLSÁG HATÁSÁRA TÖBB PROFITOT
REPATRIÁLTAK A KÜLFÖLDI BEFEKTETOK, EZÉRT LETT NAGYOBB A
HIÁNY, MINT 97-BEN. ENNEK SEMMI KÖZE ÍGY A CSOMAGHOZ.)" A
végeredmény több tényező együtthatása. Hogy melyik a jelentősebb senki se tudja.
6. Lehet, hogy általánosan elismert a GDP a gazdaság erejének mérésére. De egy
valamiről örülnék ha avult emlékeim megerősítenéd. Ha jól emlékszem, a
szolgáltatási szektor is része a GDP-nek? Ráadásul az olyan szolgáltatások is, mint
pl. a Tocsik vállalkozás volt. Vagyis ha hirtelen megugrik a korrupciós
vállalkozások aránya a gazdaságban, a GDP által jelzett dinamika meghaladja a valós
teljesítménynövekedést. (Felesleges tanulmányok, tanácsadások stb. Egy-két
látványos esetet kivéve kiszűrhetetlen, de vannak és torzítanak.)
7. Ha a tőke annyira mobil, amennyire, és tulajdonosa nem kötődik ahhoz az
országhoz, ahol a befektetése van, akkor ez a helyzet. A multi "szakmai" befektető
számtalan módot talál arra, hogy a vállalkozási nyereségét jelentősen meghaladó
összeget pumpáljon ki az országból. Saját kinti vállalatától "speciális
követelmények" miatt értéken felül vásárol, és értéken alul szállít be a másik kinti
cégének. Kimutathatatlan. De a "gyarmatokról" történő kiszivattyúzásnak
kivédhetetlen formái. Ugyancsak kivédhetetlen a tőzsdei manipulációkon keresztül
(bár a bizalmas információkkal történő visszaélés törvényileg tilos) történő
tőkekiszivattyúzás.
Tévedés ne essék. Itt nem a kapitalizmus és a tőkekivitel ill. tőkebeengedés
alapelveinek megtiltása lenne a követelmény. Csupán a megvalósítás módjával, a
nem kellő szabályozás okozzák a problémát. A multiknál sem a "zöldmezős"
beruházások jelentik az alapvető problémát, hanem elsősorban a végrehajtott rabló
privatizáció, ami egész területeket tett tönkre (ld. Goldsun csőd, Kecskeméti
Konzervgyár megszüntetése, Szekszárdi Húsüzem stb., amelyek egy egész körzet
kiszolgáltatott gazdáit tették szállítóként tönkre). Valóban nem értek egyet a
"multik" hibáztatásával (mindaddig, amíg csak élnek vagy akár visszaélnek a
törvényadta lehetőségekkel). Hisz ők csak "nyújtják, mi lényegük". Azokat a
törvényhozókat, de méginkább a mögöttük álló "szakértőket" hibáztatom, akik
mindezt lehetővé tették.
Mi az "ország vagyona"? Ami a területén van, vagy ami felett itthon, az ország
érdekében születnek a döntések? Ha a tulajdonos külföldi, igaz, hogy ad
munkaalkalmat (ez valóban hatalmas pozitívum), de bizonytalant, és evvel
kiszolgáltatottá teszi az országot. A GDP pedig attól nőtt, hogy pillanatnyilag
tényleg kedvező lehetőséget láttak arra, hogy volt mit "kipumpálni", és valami
maradt is belőle, na meg persze az előbb említett "statisztikai"
látszattevékenységek is jelentősen hozzájárultak.
8. Érdekes, hogy a vállalati vagyon kérdésénél "országosnak" tekintetted a vállalati
vagyont, a hitelállománynál pedig vállalati belügyként tekintve lényegtelennek
tartod. Ez se következetes.
Nem beszélve arról, hogy jelenlegi pénzben kifejezett szaldónkig úgy jutottunk el,
hogy a nem pénzbeli "privatizálható" vagyonunkat lényegében feléltük. Sőt
nemcsak, hogy feléltük, hanem a monopol jellegű, alapvető szolgáltatásokat
privatizáltuk, amit gyakorlatilag önkényes áron fognak tudni nyújtani, amíg világ a
világ. "management fee", know-how, szabadalmi díj, tanfolyam, továbbképzés,
szakvélemény, beruházásba épített "spéci" nyereség, szponzorálás, reklám a mi
tudatunk formálására, és mi fizetjük vízben, gázban, telefonban, villanyáramban, sőt
még a GDP-t is növeli.
9. "A MEGTAKARÍTÁSI RÁTA AZ ÉV VÉGÉRE 11%-OT AZ EGY ÉVVEL
KORÁBBINÁL 1,5%-KAL MAGASABB SZINTET ÉRT EL." Csak egyre nem
mutat rá a statisztika, hogy az 1,5 %-os növekedés milyen tulajdonosi összetétel
mellett jött létre. Magyarán kevesebb család nagyobb megtakarítása.
10. Elnézést, de rosszul olvasol. Az idézetben egy szó sincs a devizaadósság
visszafizetéséről. Arról van szó, hogy a külföldi tulajdonú tőkére támaszkodik a
gazdaság, ezért a gazdaság a külföldi tulajdonosuk "hazai" érdekétől függ. Durván
fogalmazva, ha elkapják otthon adócsalásért, minket szivat meg.
11. "AZ UTOLSÓ KÉRDÉS KORREKT, NEM ELFOGULT, POLGÁRI LAPHOZ
MÉLTÓ." Nem a nyilatkozó állásfoglalása. Témánk szempontjából mellékes.
12. "ROSSZ IRÁNY= CSÖKKENT A KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA". Egy tételt
ragadsz ki. Az árát (a "családi ezüst" elkótyavetyélését, és hogy ezt a 8. pontban
említettek szerint sokszorosan fizetjük meg "amíg világ a világ") nem veszed
figyelembe.
13. "MINDKÉT IDOPONT A FIDESZ KORMÁNYÉ. ETTOL FÜGGETLENÜL EZ
CSAK 7,5%-OS NÖVEKEDÉS 10%-OS INFLÁCIÓNÁL." Ahogy a 4. pontban
elfogadtam, hogy méltánytalan azokat az adatokat az MSZP-SZDSZ kormány
nyakába varrni, itt Te fogadd el, hogy az intézkedések hatása sohase máról holnapra
jelentkezik.
14. Az MNB-vel kapcsolatos részletkérdésekkel ismerethiány miatt nem tudok
vitatkozni. A függetlenség kérdését viszont nem szakmai kérdésnek hanem elvi
kérdésnek fogom fel. Az MNB a magyar állam kizárólagos tulajdona. Nem lehet
független. és ellenőrzése nem korlátozódhat kétórás ellenőrízetlen beszámolóra.
Nem lehet olyan parlamenti bizottság feladata, amelyiknek a meghívására vagy
elmegy a kérdezett vagy nem megy el. Ilyen parlamenti bizottság csak alapos
szakszerű és érdemi (ÁSZ?) vizsgálat alapján végezhet valós ellenőrzést.
Kedves Barco!
Csak valószínűsíteni tudom, hogy a jelentés '97-es. A szövegben ugyan nincs konrét dátum, de az ÁSZ emberei jelen voltak a PM és az MNB között '97-ben lefolyt tárgyalásokon. Továbbá egy '97-es HVG is utalt erre a jelentésre.
Belátom, hogy a multikkal kapcsolatban csak pletykát tudok. De rémhíreken is el lehet rágódni. :)
Kekec
Kedves Kekec!
Azt nem tudod véletlenül mikori ez az ÁSZ jelentés?
Az szerintem örömteli hír, hogy "az egyes külföldi cégek képviselői" hajlandók "bejárkálni" OV-hoz. (Mégha a hír a "hallottam valakitől, aki ismer valakit, aki mondta valakinek" alapú is.) Ez azt is jelenti, hogy ezek az emberek már nem fognak a legközelebbi nyitott napon jelentkezni a legszerencséseb 280 fő közé.
Kedves Barco!
Hogy kitolták a törlesztést, én is csak ma tudtam meg. A 70 milliárdos topikban Zénó említette az ÁSZ honlapját, ahol körülnéztem. A 387-es jelentésnek ebben a részében írnak róla.
A multik ilyen viselkedése nem most kezdődött, de asszem manapság is tart, legalábbis egyik vállalkozó ismerősöm szerint. Pl. egy áruházlánc újab tagjának nyitásakor az alkuban fölmerülhet a hazai beszállítói kör bővítése. Persze csak találgathatunk, hogy pontosan miről van szó, de egyes külföldi cégek képviselői állítólag úgy járkálnak be OV-hoz, mint én mondjuk az úgyvédhez.
Kekec
