Izgalmas is volt, párszor változott a sorrend, végül az ötödik nap kb. 110 óránál végleg ellépett a néni. Sokan úgy gondolják, egymással vetélkedtek az első helyért, szerintem mindenki tette a dolgát, követte a tervet, a faszi kicsit elgyengült a végére.
Inkább csak azon aggódtam, aggódok, hogy egy új ruha ne legyen szoros, ne smirglizzen, ne legyenek tőle kiütéseim, ne idegesítsen valamilyen fityegő része.
Sokat elárul az a grafikon! Szeretem nézegetni, mert pár nap után már látszik a pihenés stratégiája. Azonnal észrevehető, ha valami nem oké. Mint pl. Rakonczay Gábor esetében. Neki most voltak gondjai, de nem volt kérdés, hogy végigcsinálja, csak ez most nem az ő hete volt. Pedig ha minden oké, nagyot mentek volna Szabival elől. Legnagyobb taktikzás ezen a versenyen, mindig a pihenések összeállítása, szerintem ezért is vannak visszajáró versenyzők, mert mindig bennük marad a kétség, hogy ha picit máshogy időzíti az alvásokat, akkor jobban is mehetett volna.
Bakancslistás versenyem és nincs kvalifikáció :)
Megan teljesítménye fantasztikus, mikor 660 km-nél járt, a mi Zsuzsink 440-nél. Gondoltam is, ha Balaton köröket futnának, most körözné le........
Voltam lent Füreden, láttam futni az ötödik napon, mint az antilopok, semmi izommunka, csak az inak dolgoztak, rendkívül takarékosan tudott haladni.
Összeszámoltam a fél óránál hosszabb megállásait. Kábé 20-21 óra jött össze 6 nap alatt, 9 darab kb 2 órás szünetet tartott, a többi rövid volt. Elég jól bírta.
Nekem sose volt stílusom, ezért sokkal könnyebb a sport ruházkodásom is. Nem vagyok márkafüggő, se a megszokott kialakításhoz ragaszkodó. Folyamatosan használok könnyű szűk, bővebb hosszabb és sok zsebes, kompressziós belsős és beépített hálós tartós rövidgatyákat is. Edzésre, rövid gyors vagy ultra versenyre, mindig a legpraktikusabbat választom. De most átgondolva, nem is tudnék egy ideális gatyát leírni a saját céljaimra. Kell vagy 3 féle :)
Na, elárulok valamit. Legalább 13 évig egy-egy rövid- vagy ghosszúnadrágban futottam. Előbbi enyhén kompressziós, utóbbi sima, olyyan Lyra-szerű. Mindkettő Saucony, s a rég kimúlt Saucony Márkaboltban vettem őket.
Húztam, halasztottam a cserét, hiszen évek óta éreztem, hogy márkát kell majd váltanom, s nem is jött vissza azóta sem a ruházat terén a cég Mo-ra. Talán Európába sem.
Ma a rövidet sikerült beszereznem, egy Mizunot, s nagyon örülök, mert érzetre elég hasonló. Persze más a kötője, máshol van a kis zseb (hátul, nem lesz ebből gond, amikor a kis övtáska rajtam lesz???), más a szín, de már ez is nagy öröm.
A hosszúnál nagyobb bajban leszek, megközelítőleg sem volt hasonló.
Amatőr, volt már erről szó szerintem. Régebben 20-30 éve megfordult a fejemben, hogy szívesen összemérném sírásó tudosomat másokéval, illetve megmutatnám a világnak, hogy mire vagyok képes, de akkoriban csak külföldön voltak ilyan versenyek. Gondolatban sokat foglalkoztam vele. Nekem 15-20 évig minden ásás, mintha verseny lett volna. Ha végeztem, vége volt a munkanapnak, mehettem haza, egyértelmű, hogy igyekeztem.
50 perc és 1 óra 20 perc között ástam ki egy gödröt egyedül. Egyszer kellett sietni, akkor ketten 40 perc alatt kiástunk egyet és betemettünk egy másikat. Temető gondnok miatt egy sorral feljebb, rossz helyre ástunk, egy órával temetés előtt derült ki :)
Nekem a mostani verseny szabályok sem tetszenek, dez ez mindenúgy is.
Futós szemszögből, hogy könnyebb legyen érteni, úgy érzem magam, mint aki akkor tudott 2 órán belüli maratont futni, mikor még nem rendeztek maratoni távon futóversenyt. Az első magyar versenyek győztesét személyesen ismerem, nála 10 perccel voltam jobb annó ;) Sokat győzködött is, hogy induljak, de párosban én nem szoktam, még futóversenyeken sem.
De ahogy Pinyó írta: "De a versenyeken az kap helyezést, aki elindul, elméleti versenyzésre nem osztanak semmit :)"
Egyébként most is bármikor odaállnék a kétfős csapatok mellé egyedül és nem kéne szégyenkeznem ;)
Én is ilyenre emlékeztem, de csak toitoi-os sort, meg egy szemre zárt rendezői sátrat láttam, mondjuk a toi-toi–os sorba nem álltam be, hogy lássam mi van a sátor túloldalán.
Egyénként nekem az volt a logikus, hogy a befutó csomagot a rajt-célban vegyem át, ott van a ruhatár, oda futottam volna vissza amúgy is, de egy papír szatyorral, benne két kilónyi cuccal nem tudok futni.
“Információ hiány (futhat tovább a váltótag? a váltóponton van csomag osztás?)”
Bár kérdezgettem itt tegnap össze-vissza, de olvasgattam is, s a Spar váltó esetében ezek le vannak írva. Akkor futhatsz tovább, ha a teljes távra beneveztél, s ott a féltávnál kell az első futónak begyűjtenie a befutócsomagot.
Apropó O/O felvetésére, a korcsoportos dobogó meg is lett volna ezzel a formával (1:25 körüli idővel), az első két M55-ös férfi 1:20 és 1:21-et futott, ezek egyértelműen klasszisokkal jobb idők, mint amiről valaha is álmodhatnék; a harmadik egy külföldi volt, majdnem 1:27-tel, szóval az ment volna simán. A következő magyar 1:31-et futott. Mezőny is volt, a korosztályban 376-an indultak. De a versenyeken az kap helyezést, aki elindul, elméleti versenyzésre nem osztanak semmit :)
Szóval egy felkérés nyomán a WizzAir félmaraton páros váltójában indultam tegnap, én voltam az első ember, 12,7 km jutott rám. Reggel nyolc órakor indultunk, és hát nem volt hideg, ezek a huszonpár fokok nem kedveznek a tempóknak.
Gyorsan, talán túl gyorsan kezdtem neki, 3:46 és 3:52 volt az első két kilométer, nem tűnt ilyen gyorsnak. Északra futottunk a budai rakparton, szerintem elég erős - bár nem mindig fújó - szembeszél volt, tudatosan kerestem a szélárnyékot.
A negyedik kilométer után már eléggé felhígult a mezőny körülöttem és nem volt szélfogó, meg talán erős is volt a tempó. Mire a Margit-hídhoz értünk, becsippant az első négy percen kívüli kilométer is. Én mindeközben úgy éreztem, hogy valóban a félmaratonos határomon futok, miközben a pulzus a korábbi, hasonlóan intenzív edzéseknél jóval alacsonyabb volt. Ezt mondjuk csak utólag analizáltam ki.
Az összes frissítőpontot kihagytam, viszont egy fél literes izotóniás kulacsból iszogattam végig.
A budai szakasz végén az Árpád-hídra kanyarodtunk fel, a híd közepéig, a Margit-szigeti lehajtóig kicsit emelkedett, ez azért lassított. Itt a hídon pár fokkal melegebb is volt, amúgy végig 22-23 fokban futottunk. A váltópont a Sziget túlvégén volt, még két és fél kilométer; a központi aszfaltúton ismét visszahoztam a bőven négy perc alatti tempót. A váltásig 3:58-as átlagot futottam 12,8 km-en át, azért ez nem volt rossz.
Információ hiány (futhat tovább a váltótag? a váltóponton van csomag osztás?) és motiváció nélkül meg is álltam, tébláboltam, Strava-ztam, fényképezgettem, aztán jobb híján tovább indultam levezetni. Egészen másfél kilométerig lazultam, aztán gondoltam, hogy edzést csinálok ebből is, és begyorsítottam. Érdekes módon megint jöttek a stabil 4:05 körüli kilométerek, ráadásul maraton pulzuson. A végefelé már azért 27 fok felett volt a hőmérséklet; A pályán végül nem mentem végig egészen, a célegyenes utolsó száz méterén kimásztam a kordonok közül.
12,89 km; 51:12; 3:58/km; 157 bpm (verseny)
8,18 km; 34:41; 4:12/km; 148 bpm ("levezetés")
A verseny része fárasztó volt, a ráadás viszont nem annyira. Mindenesetre innen kell folytatni a Spar-ig az edzéseket. Korábbi évekhez viszonyítva elég jól állok, ha így marad, esélyes az újabb Sub3, jó lenne nagyon. De még rengeteg munka van előttem.
Volt egyéni rajtszám mindkettőnknek, biztosítótűvel, az nem volt chip-es. A váltó rajtszámot (hátulján a chip-pel) kellett az övre tenni, ezt adtuk át váltáskor.
Ha már ennyi ember követi itt a BSI rendezvényeit :-), akkor egy olyan kérdésem volna, ami a BSI leírásaiból nem derül ki. A normál rajtszámhoz nem jár gumis pánt, én mindig 4 biztosító tűvel a pólómra rakom. Írja a BSI, hogy a váltórajtszámot mikor lehet kézbe venni, s mikor kell az új embernek a derekára tenni. Akkor ez utóbbi már gumis/pántos rajtazám, vagy pongyola a leírás?
Úgy alakult, hogy lemaradtunk az édesebbik mostohafiammal a felesről, így egy párban futandó maraton lett belőle. Ő kezd, hogy ne veszélyeztessem élete első félmaratonját.
Meg így ha a váltóponton rossz oldalon megy, s lemaradok a váltásról, akkor megszívta, futhatja le az egészet ő egyben. ;-)
Megyik is, gyakorlom a váltást egy rövidre vágott partvisnyél darabbal. :-)
Megvolt szépen a WizzAir félmaraton, végig Zsófi lányomat kísértem, és valtótagként beállt még Zsófi mellé a nővére, Bori is. Pluszban a vejem erőből ledarálta PB-vel 1:43 valamnnyire a saját félmaratonját. :)
Zsófi ügyes volt, büszke 🏅 tulajdonos!
O/Ő, most olvasom ezt a cikket, szakértő véleményed? :)
Egyszerre nem tudok ennyi mindenre koncentrálni :) Ha ősz, akkor SPAR maraton. De amúgy ez az ősz eleji félmaraton a melegben nem vonz egyáltalán. A tavaszi Vivicittá viszont két (és három) éve már bejött, lett is egy szép egyéni csúcs.
Pinyó! Egyébként néztem ezeket a félmaratonokat a BSI-nél, korcsoport dobogó simán menne neked! Röhej, de találtam olyat is, ahol nekem is :) Szóval rámehetnél a felesekre is komolyabban! ;)
